A társadalom mozgatórugói a civilek

A Város– és Falu­védők Szö­vet­sége július 15–18. között Rác­al­má­son tar­totta XXVIII. Orszá­gos Talál­ko­zó­ját és Szak­mai Kon­fe­ren­ci­á­ját. A ren­dez­vény házi­gaz­dája a Rác­al­mási Falu­védő Egye­sü­let és a rác­al­mási önkor­mány­zat volt

Tizen­há­rom hónap­pal ezelőtt egy nagy­köz­ségi önkor­mány­zat és egy falu­védő egye­sü­let nyerte el a bizal­mat: az idei orszá­gos nagy­ren­dez­vény ren­de­zési jogát, s lám, milyen az élet, a meg­va­ló­su­lás ide­jére a hagyo­má­nyok ápo­lá­sá­ban, az érté­kek védel­mé­ben jeles­kedő Rác­al­más városi rangra emel­ke­dett. Mint azt a részt­vevők nevé­ben Ráday Mihály elnök is elmondta, a ren­dezők olyan magas szín­vo­na­lon való­sí­tot­ták meg a négy napos prog­ram­so­ro­za­tot, hogy az bár­me­lyik város­nak és város­védő egye­sü­let­nek a dicső­sé­gére válna. (A ren­dez­vényről készült film letölt­hető a www.racalmas.hu és a www.tvkulcs.hu hon­lap­ról is.)

A talál­kozó hely­szí­néül a Jankovich-kúria Ren­dez­vény– és Turisz­ti­kai Köz­pont szol­gált. A több­na­pos talál­kozó egyik célja az volt, hogy az ország külön­böző pont­jain élő, érték­megőr­zés­ben sze­re­pet vál­laló civi­lek meg­is­mer­jék a Duna-mente egyik leg­fi­a­ta­labb váro­sát és annak kör­nyé­két. Így a rác­al­mási Nagy­szi­ge­tet, az Ófa­lut, a Mil­len­ni­umi Par­kot, a Művelő­dési Házat és nem utolsó sor­ban a fel­újí­tott kúriát, vala­mint annak kiegé­szítő léte­sít­mé­nyeit. A szak­mai kon­fe­ren­cia előa­dá­sait követően útra kel­tek, hogy lás­sák Duna­új­vá­ros Duna-parti arbo­ré­tu­mát a szo­bor­park­kal, meg­te­kint­sék Inter­cisa római kori marad­vá­nyait, és egy sétát tegye­nek a szo­ci­a­lista rea­lista épü­le­tek között, hogy utána meg­cso­dál­ják a Duna­új­vá­rosi Főis­kola Cam­pu­sát. Az utolsó napon hajóz­tak a Dunán, még­pe­dig annak Dunaújváros–Dunaföldvár közötti sza­ka­szán. A ven­dé­gek az esté­ket — a helyiek előtt is nyi­tott — kul­tu­rá­lis prog­ra­mok­kal töl­töt­ték. E prog­ra­mok közül kiemel­ke­dett a rác­al­mási Jan­ko­vich Mik­lós Álta­lá­nos Iskola diák­ja­i­nak színi előa­dása, ahol Nóg­rádi Gábor: Segít­ség, ember! című szín­da­rab­já­ból készült musi­calt mutat­ták be, nagy siker­rel. (A Rác­al­más TV a szín­házi előa­dás­ról fel­vé­telt készí­tett, ame­lyet a helyi kábelté­vé­ben augusz­tus 6-án és 13-án vetí­te­nek le, és letölt­hető a racalmas.hu és a tvkulcs.hu hon­lap­ról is. Az előa­dást augusz­tus 20-án ismét élő­ben lát­hat­ják az érdeklődők.)

A kon­fe­ren­cia ple­ná­ris ülé­se­i­nek előa­dá­sai, majd a szek­ció­ülé­sek első­sor­ban Rác­al­más helyi vonat­ko­zású kér­dé­sei, mint az örök­ség­vé­de­lem, az ártéri erdők, a civil szer­ve­ze­tek, a lösz­par­tok és a régé­szet téma­kö­ré­ben foly­tak, amely kér­dé­sek egyéb­iránt orszá­gos érdeklő­désre is szá­mot tartanak.

A részt­vevők töb­bek között meg­is­mer­het­ték a „Duna­új­vá­ros tér­sége civil együttmű­kö­dési rend­sze­ré­nek tovább­fej­lesz­tése” című kuta­tás ered­mé­nyeit. A kuta­tók (Klein And­rás Mik­lós – Szente Tünde – Köl­ler Péterné) a tér­ség fal­va­i­ban lét­re­jött civil szer­ve­ze­tek kép­vi­selői­vel leülve gon­dol­ták végig, milyen kiak­ná­zat­lan lehető­sé­gek rej­le­nek a szel­lemi, az épí­tett és a tár­gyi kul­tu­rá­lis örök­ség védelmében:

- Körü­löt­tünk meg­vál­to­zott a világ, a tár­sa­da­lom moz­ga­tói: a pro­fit­ér­de­kelt üzleti szféra, a köz­fel­ada­to­kat ellátó állam és a közös­ségi szük­ség­le­te­ket kielé­gítő önte­vé­keny civi­lek. A civil tár­sa­da­lom olyan elmé­leti szín­tér, amely az állam és a piac intéz­mé­nyi­nek hát­tér­struk­tú­ráin túl műkö­dik. A non­pro­fit­ként emle­ge­tett civi­lek alul­ról épít­kezve, saját kez­de­mé­nye­zé­seik nyo­mán a hagyo­má­nyok ápo­lá­sá­ban, az érték­megőr­zés­ben mind nagyobb sze­re­pet vál­lal­nak. Ennek azon­ban több tényező szab gátat. A kul­tú­ra­fi­nan­szí­ro­zás meg­vál­to­zá­sá­val meg kell tanul­niuk pályázni, meg kell talál­niuk a szpon­zo­rá­ció csa­tor­náit. Érdek­ér­vé­nye­sítő képes­sé­gük javí­tá­sá­hoz kor­szerű mar­ke­ting­is­me­re­tekre is szert kell ten­niük, maga­biz­to­sabbá kell vál­niuk. Mind­eh­hez időre és siker­él­mé­nyekre van szük­sé­gük. Mun­ká­ju­kat nagy­ban segí­te­nék az önkor­mány­za­tok civil refe­ren­sei, már ha len­né­nek ilye­nek, vala­mint kul­tu­rá­lis és kom­mu­ni­ká­ciós szak­em­be­rek. A vizs­gált tele­pü­lé­sek több­sé­gé­nek külső-belső kom­mu­ni­ká­ci­ója hiá­nyos, annak elle­nére, hogy szinte vala­mennyien saját újsá­got jelen­tet­nek meg, és önálló kábel­te­le­ví­ziós csa­tor­ná­val ren­del­kez­nek, ugyan­ak­kor a hon­lap­jaik igen­csak aktu­a­li­zá­lásra szo­rul­nak. A kuta­tás­ból kide­rült, hogy a kul­tú­ra­köz­pontú, kul­tu­rált viszo­nyo­kat kiala­kító tele­pü­lé­sek nyi­tot­tab­bak a fejlő­dési tren­dek iránt, lakos­ság­meg­tartó képes­sé­gük ked­vezőbb, von­zóak a bete­le­pülni vágyók, a vál­lal­kozni szán­dé­ko­zók számára.

A falu­ve­ze­tés egy­sé­ges erköl­csi és anyagi támo­ga­tása nél­kül nem jöhet­tek volna létre a ma is működő civil szer­ve­ze­tek: egye­sü­le­tek, ala­pít­vá­nyok, körök, klu­bok stb. Kez­de­mé­nye­zé­seik len­dítő erejűek a tele­pü­lé­sek fejlődésében.

A demo­grá­fiai ada­tok elem­zé­séből az is lát­szott, hogy Nagy­ka­rá­csony és Mező­falva lakos­sága csök­ken. Ez utób­bi­nál a roma lakos­ság ará­nya nő, miköz­ben az össz­la­kos­ság száma csök­ken. Néhány tele­pü­lé­sen az ott élők úgy érzik, hogy a város vonja el tőlük a fej­lesz­tési for­rá­so­kat, miköz­ben meg­fe­led­kez­nek arról, hogy sta­bi­li­tá­suk nagy­ban köszön­hető a közeli város adta mun­ka­le­hető­sé­gek­nek és egyéb inf­ra­struk­tu­rá­lis adott­sá­gok­nak, az egész­ség­ügyi, okta­tási, kul­tu­rá­lis és egyéb sza­bad­idős szol­gál­ta­tá­sok­nak, ame­lye­ket ők is igénybe vesznek.

Érde­kes­ség­ként említ­hető, hogy a tele­pü­lé­sek leg­ke­vésbé aktív kor­cso­portja a 15-től 55 éve­sek, vagyis a leg­fi­a­ta­lab­bak, és a leg­idő­seb­bek for­dul­nak a közös­ségi tevé­keny­sé­gek felé.

A kuta­tók java­sol­ták kis­tér­ségi kul­tu­rá­lis adat­bá­zis és éves ese­mény­nap­tár elké­szí­té­sét. Ter­vez­hetőbbé válna azegy­más prog­ram­jain való rész­vé­tel, fel­lé­pés. Kide­rülne, kikre, mely civil szer­ve­ze­tekre lehet szá­mí­tani, kiket érde­mes meg­hívni egy-egy ren­dez­vényre. Azt viszont öröm­mel tapasz­tal­ták, hogy idő­köz­ben a kom­mu­ni­ká­ció vala­me­lyest javult, a tér­ség fal­va­i­nak média­je­len­léte erősödött.

Várat magára a kis­tér­ség közös föld­rajzi, tör­té­neti, kul­tu­rá­lis iden­ti­tá­sára épülő lehető­sé­ge­i­nek kiak­ná­zása. A múlt­hoz való pozi­tív viszo­nyu­lás is sokat segít a lokál­pat­ri­o­tiz­mus kiala­ku­lá­sá­ban. Az sem két­sé­ges, hogy az inno­va­tív, nyi­tott falu­ve­ze­tés cso­dákra képes, ter­mé­sze­te­sen akkor, ha maga mögött tudja a köz­ség lakóit – derült ki a civi­lek és a kul­túra viszo­nyát elemző felmérésből.

A kon­fe­ren­cia záró­nap­ján nagy sikerű kon­cer­tet adott a duna­új­vá­rosi Via­dana Kama­ra­kó­rus, Kurucz Gergő vezény­le­té­vel, elis­me­ré­se­ket, köz­tük Pod­ma­niczky díja­kat vehet­tek át az arra érde­me­sek Ráday Mihály elnöktől, és a 2010. évi kon­fe­ren­cia ren­dezője, Jász­be­rény pol­gár­mes­tere és egye­sü­leti elnöke átvette a zászlót.