Az Ado­nyi Városi Napok kere­té­ben, augusz­tus 20-án Varga And­rás, az erdé­lyi Szi­lágy­cseh pol­gár­mes­tere és Ronyecz Péter, Adony pol­gár­mes­tere alá­írta a test­vér­vá­rosi szerző­dést. (tovább…)

Tan­év­nyitó ünnep­ségre gyűlt össze a kulcsi Fekete Ist­ván Álta­lá­nos és Alap­fokú Művé­szeti Iskola diák­sága, tan­tes­tü­lete, a szülők, nagy­szülők kísé­re­té­ben. (tovább…)

Több­szö­rös jubi­le­u­mát ünne­pelte augusz­tus 29-én a besnyői Sziront’Art egye­sü­let égi­sze alatt működő Szi­ronta Csen­gettyű– és Citeraze­ne­kar és annak vezetője, Nyersné Vajda Márta neve fém­je­lezte besnyői zene­is­ko­lai kép­zés. (tovább…)

Vízi és csa­ládi prog­ra­mok sorá­val, ünnepi köszöntő­vel, kenyér­szen­te­lés­sel várta a Szent Ist­ván nap alkal­má­ból ren­de­zett ünnepre a duna­föld­vá­ri­a­kat és a ven­dé­ge­ket a város. (tovább…)

Falu­nap­nak indult, váro­sa­vató nap lett augusz­tus 21-éből Rác­al­má­son. (tovább…)

Szmo­dics Lász­ló­val a Mező­föld Gim­ná­zium és Szak­is­kola igaz­ga­tó­já­val beszél­ge­tünk. (tovább…)

Kul­cson ren­dezi a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont, a Kulcsi Kemen­cés Kézmű­ves Egye­sü­let­tel és a NKA Népmű­vé­szeti Szak­mai Kol­lé­gi­u­má­val együttmű­kö­dés­ben a Közép-dunántúli kézmű­ves szak­kö­rök szak­mai kon­fe­ren­ci­á­ját, „Szak­kö­rök az élő népmű­vé­sze­tért” cím­mel, 2009. szep­tem­ber 11–12-én.  (tovább…)

Kettős jubi­leum jegyé­ben telt az idei nagy­ve­nyimi falu­nap, mivel most, együtt ünne­pelte meg a ven­dég­látó tele­pü­lés lakos­sága a német és az erdé­lyi bará­tok­kal az Altom­üns­ter­rel 15, Ege­res­sel 5 éve alá­írt part­ner­te­le­pü­lési szerző­dés évfor­du­ló­ját is. (tovább…)

Bőr­ba­rát, gaz­da­sá­gos, kímélő, kör­nye­zet­ba­rát ter­mé­sze­tes anyag, amely­nek hasz­ná­la­tá­val min­den­féle vegy­szer nél­kül vará­zsol­hat­juk tisz­tára ruhá­in­kat, és még sok más célra is hasz­nál­ható a mosódióhéj.

Aller­gi­á­ban szen­vedők, Neurodermis-betegek és érzé­keny bőrűek szá­mára is aján­lott. Készít­hető belőle sam­pon, folyé­kony szap­pan, moso­ga­tó­szer, álta­lá­nos tisz­tító vagy akár növény­védő­szer is. A hagyo­má­nyos mosó­sze­rek­hez képest jelentős össze­get taka­rít­ha­tunk meg, mivel 1 kg mosó­dió­héj heti 2–3 mosást fel­té­te­lezve egy csa­lád kb. egy­éves szük­ség­le­tét fedezi. A mosó­dió­héj­jal hosszabb ideig élén­kek a szí­nek mint a hagyo­má­nyos mosó­sze­rek­kel. Nepál­ban a leg­fi­no­mabb sely­met is mosó­dió­héj­jal mos­sák! Mivel nem tar­tal­maz vegyi fehé­rítőt, a fehér ruhá­kat időn­ként fehé­rí­teni cél­szerű pl. mosószódával.

Hasz­ná­lata nem szennyezi a kör­nye­ze­tet, bio­ló­gi­a­i­lag tel­je­sen lebom­lik. Az elhasz­nált mosó­diót egy­szerűen a kom­poszt­hoz adhat­juk, a növé­nyek meg­há­lál­ják. Hatá­sos védel­met kínál pl. levél­tet­vek ellen úgy, hogy nem árt a növény­nek, és nem szennyezi vegy­szer­rel a kertet.

A mosó­dió­héj­ban lévő sza­po­nin víz­ben oldódó anyag.  Minél több héjat teszünk az oldatba, annál lúgo­sabb lesz. Kiold­ha­tó­sága függ a víz hőmér­sék­le­tétől, illetve kemény­sé­gétől. Már 40 C fokon kiol­dó­dik, de minél maga­sabb a vízhő­fok, annál több ható­anyag válik ki a héj­ból, ezért ala­cso­nyabb hőfo­kon több­ször hasz­nál­hat­juk fel (2–3 alkalommal).

Bár­mi­lyen szí­nes vagy fehér ruhát mos­ha­tunk vele 40– 90 C fokon, bele­értve a sely­met és a gyap­jút is. Mos­dásra és haj­mo­sásra, kéz­mo­sásra és moso­ga­tó­szer­nek is hasz­nál­ható, sőt, kutya– vagy cica­sam­pont is készít­he­tünk belőle az elké­szí­tési mód szerint.

Bővebb infor­má­ci­ó­kért és ha ren­delni sze­retne, hívja szerkesztőségünket(06 20 923 72 11) vagy írjon elekt­ro­ni­kus címünkre!

Bene­dek Elek szü­le­té­sé­nek 150. évfor­du­lója alkal­má­ból a Közösségi-Kulturális Köz­pont és Könyv­tár mese­mondó és mese­író ver­senyt hir­det. (tovább…)

Egy év kiha­gyás után újra bir­tokba vehet­ték az iván­csai Duna-parti lovas­pá­lyát a fogat­haj­tók az augusz­tus 28–30. között meg­ren­de­zett Hetyei János Ket­tes Fogat­hajtó Emlék­ver­se­nyen. (tovább…)

Legó­el­nök és öle­lés­va­dász, aki nem­csak magya­rul, de rovás­írás­sal és cirill betűk­kel is folya­ma­to­san ír, mesé­i­vel, köl­te­mé­nye­i­vel pályá­za­to­kat nyer. Fest­mé­nyei, raj­zai figye­lemre mél­tóak. Egy újfajta szor­zás fel­ta­lá­lója, külön­le­ges kresz­táb­lák kiagya­lója – de első­sor­ban egy hat­éves kis­fiú. Ő mind egy sze­mély­ben Ruff Ist­ván Zalán. A kivé­te­les tehet­ségű gyer­mek­kel és édes­any­já­val, Sch­ne­i­der Csilla Krisz­tina festőművész-pedagógussal beszélgettünk.

Min­den­ki­ben benne él a vágy, hogy szü­le­tendő gyermeke(i) majd okos(ak), tehetséges(ek) legyen(ek). Néhány szülő­nek meg­ada­tik, hogy átla­gon felüli képes­ségű gyer­mek­kel aján­dé­kozza meg a sors, ami egy­szerre lehet ijesztő és irigy­lésre méltó, de min­den­kép­pen nagy felelős­ség­gel jár. Ilyen a Sch­ne­i­der Csilla Krisz­tina– Ruff Ist­ván házas­pár is, akik­nek a kis­fia, Zalán, 2002. augusz­tus 22-én jött a világra, és éle­té­nek már igen korai sza­ka­szá­ban – és azóta is – az átlag­tól eltérő dol­gok­kal tette és teszi folya­ma­to­san pró­bára szü­leit. Pél­dául más­fél éves koráig nem aludta át az éjsza­kát, és ha csak tehette, a nap­köz­beni alvást is elblic­celte. Viszont már nem­csak írni és szá­molni tud, egy újfajta szor­zási mód­szert is kifej­lesz­tett, fejből leraj­zolja az Árpád-házi kirá­lyok csa­lád­fá­ját, ver­se­ket ír, és kita­lált magá­nak egy saját mese­vi­lá­got. Az ott lakók­ról fest­mé­nyek, ver­sek készül­nek. Meg min­den más­ról is.

Édes­anyja sze­rint Zalán későn tanult meg beszélni. Ma már nagyon nagy a szó­kin­cse, válasz­té­ko­san fogal­maz. Állan­dóan jár a fejé­ben valami.

- Zalán folya­ma­to­san pezseg, száz fokon lobog, kemény tem­pót dik­tál nekünk, de ez így cso­dá­la­tos – mondja édes­anyja. — Csil­la­pít­ha­tat­lan tudás­szomja van a világ iránt, és nekem az a fel­ada­tom, hogy vála­szol­jak a kér­dé­se­ire. Zalánt min­den érdekli. A mesék, az iro­da­lom, a mate­ma­tika és a fes­té­szet állan­dóan jelen van az éle­té­ben, a mel­let­tük fel­buk­kanó, szá­mára érde­kes témákba bele­ássa magát – pél­dául autó­már­kák, zász­lók, Magyar­or­szág tör­té­nete -, abból min­dent magába szív, elrak­tá­rozza, és kis­vár­tatva átala­kítva adja vissza a tanul­ta­kat. Hihe­tet­le­nül kre­a­tív, és nagyon jó a humora is. Zalán nem érti, hogy Moson­ma­gyar­óvár miért nem Moson­mo­gyo­ró­vár, Kis­kun­lac­háza Kis­ku­kac­háza, Nagy­ba­jom Nagy­ma­jom. Zalán­nak min­den kék por­tálú bolt: ég-bolt és még sorol­hat­nánk. Újfajta kresz­táb­lá­kat is alko­tott, köz­tük a „vigyázz, cica­ve­szély” fel­ira­tút. Előbb tanult meg éne­kelni, mint beszélni. Lázár Ervin, Bálint Ágnes, Csu­kás Ist­ván meséi, Arany János ver­sei, a Kaláka együt­tes dalai a ked­ven­cei. Az augusz­tusi tiha­nyi Kaláka-koncert szo­kott lenni a szü­le­tés­napi aján­déka. Alko­tói hul­lá­mai van­nak. Van, hogy két hétig nem ír sem­mit, aztán egy nap alatt több vers és fest­mény is szü­le­tik. Ráka­pott az alli­te­rá­ci­óra. A múlt­kor ezt írta: Hószín han­gyán hor­golt kalap. Angol órákra jár, mate­ma­ti­kai tehet­ség­gon­dozó prog­ram­ban vesz részt, ver­se­iről szakértők mon­da­nak véle­ményt. Egész­sége nem engedi, hogy fut­ká­roz­zon, de nagyo­kat sétá­lunk a Duna-parton. Sze­ret­nénk, ha meg­ta­nulna bicik­lizni is a Papi segít­sé­gé­vel, de ha egy bogár megy át előtte, már leszáll a kerék­pár­ról és a bogár tanul­má­nyo­zá­sá­val fog­lalja el magát. Papi­val bar­ká­csol is – mondja édes­anyja, aki felelős­sége tel­jes tuda­tá­ban vál­lal­ko­zik a tehet­ség­gon­do­zásra. — Min­dig sok­féle lehető­ség­gel vet­tük körül, ezek­ből erő­sö­dött fel iro­da­lom, képzőmű­vé­szet, mate­ma­tika iránti érdeklő­dése. Lehet, hogy műszaki ember lesz belőle, és mel­lette ír vagy fest, és akkor az egy har­mo­ni­kus élet lesz a szá­mára. Napi huszon­négy órás elfog­lalt­ság vele élni. Komoly fel­adat a mun­káit rend­sze­rezni, nyil­ván­tar­tani, pályá­za­to­kat figyelni, és már fel­ké­ré­se­ket is kapunk. Las­san úgy veszem fel a tele­font: Ruff Zalán tit­kár­sága – teszi hozzá nevetve az édesanya.

Zalán édes­anyja festőmű­vész és peda­gó­gus, aki száz­éves tuli­pá­nos ládá­kat, fes­tett ágy­vé­ge­ket res­ta­u­rál a kis lakás nap­pa­li­já­ban, kiál­lí­tásra készülve éppen budoár ala­ko­kat fest, vagy Buda­pes­ten 15–25 négy­zet­mé­te­res fal­fest­mé­nye­ket készít, mint pl. az Átrium Iro­da­ház étter­mé­ben lévőt. Mint mondja, saj­nos, nagyon fővá­ros­köz­pontú a tehet­ség­gon­do­zás és a művé­szeti élet is. S hogy Zalán mi sze­retne lenni? Mi sem ter­mé­sze­te­sebb a képzőmű­vész Mami és a műszaki beál­lí­tott­ságú Papi kis­fi­á­tól: építész.

- Külön­le­ges háza­kat fogok ter­vezni, Magó­cia típusú háza­kat, meg min­den­fé­lét, ha felnőtt leszek. A házak­nak szil­va­lé­fényű lesz az ablaka, ana­nász a lépcsője – mondja Zalán, és e terve mel­lett már elég régen kitart.

- Sze­ret­nénk, ha kiegyen­sú­lyo­zott, bol­dog ember válna belőle. Nagy álmunk egy közös kiál­lí­tás, ahol az ő ver­seit, az azok­hoz készült illuszt­rá­ci­ó­kat és az én fest­mé­nye­i­met mutat­nánk be a nagy­kö­zön­ség­nek, s ez az álom hama­ro­san meg­va­ló­sul­hat. – mondta beszél­ge­té­sünk végén moso­lyogva a büszke Mami.

Koc­zka Kata, 2009.

Közel nyolc­va­nan vet­tek részt a Kulcsi Baráti Kör hagyo­má­nyos KUPAC-emléktúráján, augusz­tus 20-án. A vízi túrá­zók KUBAK, illetve a Sport­egye­sü­let Vízi­sport szak­osz­tá­lya szer­ve­zé­sé­ben száll­tak vízre, majd a hajó­ál­lo­másra vissza­érve min­denki jóízűen fogyasz­totta el a gulyás­le­vest, illetve a pör­köl­tet. Az idén 20 éves KUBAK a közel­jövő­ben ren­dezi jubi­le­umi ünnepségét.

Meg­újúlt a fertőző osztály

A Szent Pan­ta­leon Kór­ház főépü­le­té­ben, 2009. augusz­tus 26-án adták át az új Fertőző osz­tályt. A volt Gyer­mek­osz­tály terü­le­tén tel­jes műszaki fel­újí­tás és bur­ko­lat­csere tör­tént, új búto­ro­kat, beren­de­zési tár­gya­kat és ápo­lást segítő esz­kö­zö­ket sze­rez­tek be.  A beru­há­zás össz­ér­téke 92 mil­lió forint volt.  A fede­ze­tül szol­gáló hitelt a kór­ház­nak kell vissza­fi­zet­nie, önkor­mány­zati garan­cia­vál­la­lás mel­lett. (tovább…)

Sze­mé­lyi­ség– és kre­a­ti­vi­tás­fej­lesztő stú­dió ala­kult Duna­új­vá­ros­ban, Játék­szín­ház néven, azzal a cél­lal, hogy isko­lán kívüli, hasz­nos dél­utáni elfog­lalt­sá­got biz­to­sít­son a gye­re­kek­nek. A gya­kor­la­tok „mel­lék­ha­tása”, hogy a gye­re­kek képessé vál­nak a nyil­vá­nos sze­rep­lésre, önma­guk hite­les kép­vi­se­le­tére. (tovább…)

A nem­ré­gi­ben ala­kult Tassi Hely­tör­té­neti Egye­sü­let szer­ve­zé­sé­ben „Tass öröksége…Unokáink is látni fog­ják!” cím­mel hely­tör­té­neti kiál­lí­tás nyílt a Tűzol­tó­szer­tár­ban. A kiál­lí­tá­son régi ház­tar­tási és mező­gaz­da­sági esz­kö­zökre cso­dál­koz­hat rá a láto­gató, külön figyel­met érde­melt a fali pipa­tá­roló téka és az üveg vaj­kö­pülő. (tovább…)

Tizen­egye­dik alka­lom­mal ver­tek sát­rat a baráti tár­sa­sá­gok a kisapos­tagi sport­pá­lya mel­letti árnyas terü­le­ten, hogy össze­mér­jék hal­léfőző tudo­má­nyu­kat, s egy kel­le­mes napot tölt­se­nek együtt a szik­rázó nap­sü­tés­ben. Per­sze, az érté­kes jutal­mak is moti­vál­ták a ver­senyző­ket, de azért a leg­főbb cél a rész­vé­tel és a finom halászlé elfo­gyasz­tása volt. (tovább…)

Sok-sok szí­nes lát­ni­va­lót tar­to­ga­tott a láto­ga­tók szá­mára az augusz­tus 15-ei tassi Falu­nap. A Tassi Hely­tör­té­neti Egye­sü­let szer­ve­zé­sé­ben rovás­írá­sos hely­ség­név táb­lá­kat avat­tak, és hely­tör­té­neti kiál­lí­tás nyílt Tass Örök­sége cím­mel. (tovább…)

Két hétig látta ven­dé­gül Rác­al­más a Falu­védő Egye­sü­let szer­ve­zé­sé­ben ren­de­zett II. Raáb Ervin Művé­szeti Tábor­ban a sik­lósi Dr. Erdé­lyi Pétert és Dr. Erdély­iné Fucs­kár Rózsát, Fischer József rác­al­mási, a duna­új­vá­rosi Rohon­czi (Rohó) Ist­ván és fele­sége, Kele­men Marián Éva, Móder Rezső és Nyit­rai Mihály, vala­mint a kulcsi Mol­nár János művé­sze­ket, akik nagy­mé­retű fa köz­téri alko­tá­sok­kal gya­ra­pí­tot­ták a Jankovich-kúria Ren­dez­vény– és Turisz­ti­kai Köz­pon­tot. (tovább…)

Immár a negye­dik alka­lom­mal szer­ve­zett éjsza­kai kaland­tú­rát a Kiai Dojo karate klub, mely­hez – idén első ízben — a „Ket­ten érted” élet­mód prog­ram is csat­la­ko­zott. Min­den korábbi rekord megdőlt, ami az érdeklődők szá­mát illeti, hiszen 16 csa­pat, közel száz fő állt rajt­hoz az este tíztől haj­nali négyig tartó kalan­dos túrán. (tovább…)

A Magya­rok Orszá­gos Gyű­lé­sét augusz­tus 21–22-23-án ren­dez­ték a Kun­szent­mik­lós mel­letti Bösz­tör­pusz­tán. E három nap­ban meg­mu­tat­ko­zott egy másik Magyar­or­szág. Egy olyan, ahol az embe­rek egy­más sze­mébe néz­nek, moso­lyog­nak, tekin­te­tük nyílt, tar­tá­suk egye­nes, nem sze­me­tel­nek, nem dohá­nyoz­nak csak a kije­lölt helyen, nem fet­ren­ge­nek része­gen a föl­dön, nem lop­nak egy­más­tól, aki elvesz­tett vala­mit, biz­to­san vissza is kapta.E három nap­ban aki ott volt, fel­töltőd­he­tett ener­gi­á­val, s elgon­dol­kod­ha­tott, hogy ha ez a Magyar­or­szág három napig műkö­dik, miért ne működ­hetne egész évben, és már azt kér­dezi: ő mit tehet érte?

Ez a nagy­sza­bású, az eddigi leg­na­gyobb magyar­or­szági sza­bad­téri ren­dez­vény állami és uniós támo­ga­tás nél­kül, pusz­tán a magyar embe­rek lel­ke­se­dé­séből és hitéből épült fel. A szer­vezők, a fel­lépő cso­por­tok, zene­ka­rok, a tudo­má­nyos előa­dók, a Nem­zeti Érdek Prog­ram szakértői mind-mind önkén­tes mun­ká­val vál­lal­ták a köz­remű­kö­dést, a fel­épí­tett pódi­u­mok, a sát­rak, a segítők ellá­tása pedig ado­má­nyok­ból állt össze.

A ren­dez­vény­nek több mint 180 ezer láto­ga­tója volt. Három napja során hét óriás sátor­ban adott elő a Pusz­ta­egye­tem szer­ve­zé­sé­ben csak­nem száz előadó, akik a magyar tudo­mány, művelő­dés, hit­élet, gaz­da­ság­tu­do­má­nyok stb. szak­te­rü­le­teit reprezentálták.

Ter­mé­szet­gyó­gyá­szok, orvo­sok, csont­ko­vá­csok segí­tet­tek a rászo­ru­lók­nak. A Bárka prog­ram népi gyó­gyász csa­pa­tá­nak sátra előtt naponta 200 gyó­gyulni vágyó várta ki a sorát. A gye­re­ke­ket a nekik fel­épí­tett vár­ban, a mesesá­tor­ban, a kézmű­ves fog­lal­koz­ta­tó­ban és sok egyéb hely­szí­nen szó­ra­koz­tat­ták és taní­tot­ták az önkén­tes segítők. Közel 1000 őster­melő és kézmű­ves árulta por­té­ká­ját a vásári for­ga­tag­ban. A Magyar Talál­má­nyok Házá­ban bemu­tat­ták a leg­fris­sebb magyar talál­má­nyo­kat (az elekt­ro­mos autó­tól a hor­doz­ható repülő­gé­pig), és a magyar kör­nye­zet­kí­mélő tech­ni­kai meg­ol­dá­so­kat (öko wc-től, kör­nye­zet­kí­mélő házi szenny­víz­rend­szertől és ener­gia ellátó rend­sze­rektől kezdve, a házi­lag bar­ká­csol­ható sör­kol­lek­to­rig…). Fel­vo­nult a Magyar Nem­zeti Lovas Dísz­szá­zad száz lovas­sal. Tör­té­nelmi élő­ké­pet mutat­tak be 1400 lovas, gya­lo­gos és tán­cos részt­vevő­vel. Meg­szer­vez­ték a Kárpát-medencei tánc­együt­te­sek talál­ko­zó­ját, harcmű­vé­szeti bemutatóját.

Az ese­mé­nyen hét óri­ás­sá­tor­ban került sor a Nem­zeti Érdek Prog­ram bemu­ta­tá­sára, mely­nek kere­té­ben a Magya­rok Szö­vet­sége 13 tago­zata ismer­tette a jelen­legi gaz­da­sági és tár­sa­dalmi ága­za­tok­nak szóló aján­lá­sait, töb­bek között a két­ka­ma­rás par­la­ment, az új válasz­tási rend­szer és a civi­lek kép­vi­se­le­té­nek kon­cep­ci­ó­ját, vala­mint a jelen­kor szá­mos társadalmi-gazdasági gond­jai meg­ol­dá­sá­nak azon vál­to­za­tait, ame­lyek a nem­zeti érdek elsőd­le­ges­sé­gét tekin­tik alapvetőnek.

Az ország 1200 tele­pü­lé­séről érke­zett szö­vet­ségi tagok meg­vá­lasz­tot­ták a Magya­rok Szö­vet­sége járási, megyei és orszá­gos vezető­sé­gét. A válasz­tás után a terü­leti és szak­mai vezetők­ből álló 70 tagú orszá­gos vezető­ség össze­ült és kiált­vánnyal for­dult a magyar tár­sa­da­lom­hoz, amely­ben fel­szó­lí­tot­ták a leg­főbb mél­tó­sá­go­kat, hogy 2009. októ­ber 23-ig kezd­jék meg az alkot­má­nyos rend hely­re­ál­lí­tá­sát, az alkotmányozást.

- A Magya­rok Szö­vet­sége népi kez­de­mé­nye­zés, békés, de a nem­zeti érde­ke­kért hatá­ro­zot­tan kiálló tár­sa­dalmi moz­ga­lom kíván maradni a jövő­ben is, nem kíván párttá alakulni.

A Magya­rok Szö­vet­sége fon­tos­nak tartja az ifjú­ság bevo­ná­sát a mun­kába. A fia­ta­lok­nak olyan nehéz fel­ada­to­kat kell adni, ame­lyek kihí­vást jelen­te­nek a szá­mukra — mondta Vukics Ferenc elnök — és akkor még a leg­ke­vésbé mun­kára fog­ható fia­tal is szár­nya­kat kap. A szö­vet­ség átlag­élet­kora 41 év.

A Magya­rok Orszá­gos Gyű­lé­sét jövőre is meg­szer­ve­zik. Az ide­i­hez hason­lóan, Bösz­tör­pusz­tán, augusz­tus 15-e (Nagy­bol­dog­asszony napja), vagy augusz­tus 20. közelében.

A Magya­rok Szö­vet­sége Saj­tó­szol­gá­la­tá­nak köz­le­mé­nye és saját élmé­nyei alap­ján szer­kesz­tette: Koc­zka Kata

2009.