A múlt megőr­zése a jövőnk záloga – e mottó jegyé­ben magyar motor­ke­rék­pá­rok kiál­lí­tá­sára vár­ják az érdeklődő­ket a duna­új­vá­rosi Mun­kásmű­velő­dési Köz­pont Kas­sák Galé­ri­á­jába, 2010. októ­ber 6–27-ig a Magyar Motor­ke­rék­pá­rok Tech­ni­ka­tör­té­neti Ván­dor­ki­ál­lí­tása címet viselő ren­dez­vény­so­ro­zat — a per­ká­tait követő — nagy­sza­bású helyi bemu­ta­tó­jára kerül sor. (tovább…)

Idő­szaki kiál­lí­tás nyílt a fenti cím­mel a duna­új­vá­rosi Inter­cisa Múze­um­ban, októ­ber 1-jén, amit Somo­gyi Balázs, Per­káta pol­gár­mes­tere nyi­tott meg.
Matussné dr. Lend­vai Márta igaz­ga­tó­tól tud­juk, hogy az Inter­cisa Múzeum tör­té­neti gyűj­te­mé­nyébe 1974-ben (vásár­lás útján) 220 tétel került be a per­ká­tai gróf Győry csa­lád könyv­tá­rá­ból. E köny­vek, folyó­ira­tok, kot­ták zömé­ben a XVIII-XIX. szá­zad­ból származnak.

A múzeum papír­res­ta­u­rá­to­rai a Nem­zeti Kul­tu­rá­lis Alap pályá­za­tán nyert pénz­ből 2009-ben 19 db, idén pedig 8 db könyv res­ta­u­rá­lá­sát végez­ték el.

A múzeum kiál­lí­tási kon­cep­ci­ó­já­nak egyik fon­tos törek­vése a rak­tá­rak­ban őrzött, még ki nem állí­tott anyag nagy­kö­zön­ség elé tárása. A grófi könyv­tár­ból szár­mazó gyűjtemény-együttes bemu­ta­tása rész­ben ezt a cél­kitű­zést, rész­ben az intéz­mény szín­vo­na­las res­ta­u­rá­tori tevé­keny­sé­gé­nek a meg­is­mer­te­té­sét szolgálja.

A kiál­lí­tás­hoz a Győry csa­lád­dal kap­cso­la­tos anya­got köl­csö­nöz­tek a Magyar Orszá­gos Levél­tár­ból, az Orszá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár­ból, a Fejér Megyei Levél­tár­ból, az Iparmű­vé­szeti Múze­um­ból és magánszemélyektől.

A tár­lat önálló feje­ze­te­ként bemu­tat­ják a köny­vek res­ta­u­rá­lá­sá­nak folya­ma­tát, amely­hez kap­cso­ló­dóan kézmű­ves fog­lal­ko­zá­so­kat szer­vez­nek a múzeum mun­ka­tár­sai isko­lás cso­por­tok­nak. Eze­ken a papír­már­vá­nyo­zás és a könyv­kö­té­szet rej­tel­me­ibe veze­tik be az érdeklődő diá­ko­kat.   

Somo­gyi Balázs, Per­káta pol­gár­mes­tere a per­ká­ta­iak nevé­ben mon­dott köszö­ne­tet a kiál­lí­tás lét­re­jöt­tét segítők­nek, majd a Győry csa­lád­nak a nagy­köz­ség éle­té­ben egy­kor és ma betöl­tött, fon­tos sze­re­péről szólt. Mint mondta, a per­ká­ta­iak szá­mára a Győry-család mun­kás­sága az elmúlt szá­za­dok­ban és nap­ja­ink­ban is meghatározó.

- Az egész köz­ség élete tőlük füg­gött. Min­den­nap­ja­inkra, Per­káta épí­tett múlt­jára, de még a tele­pü­lés utca­szer­ke­ze­tére is hatás­sal vol­tak – mondta.

- Per­káta leg­fon­to­sabb műem­lé­kei: a Győry-család kas­té­lya és a köze­lé­ben talál­ható temp­lom meg­je­lölte az utcák elhe­lyez­ke­dé­sét. A falu­köz­pont­ban talál­ható épü­le­tek­kel, a volt ura­dalmi mag­tár­ral és istál­ló­val ural­ják Per­káta főte­rét és ma is leg­fon­to­sabb épí­tett örök­sé­gün­ket képe­zik. A per­ká­ta­i­ak­hoz gróf Győry Teréz áll leg­kö­ze­lebb, egy­részt idő­ben, hiszen majd­nem a II. világ­há­bo­rúig (1936-ig) élt, más­részt a per­ká­tai hagyo­má­nyok­ban tovább él. Még néhá­nyan köz­tünk van­nak azok közül, akik — vagy a csa­lád­juk — a gró­fok­nál szol­gál­tak. Ők a mai napig meg­em­lé­kez­nek erről, töb­bek pedig, akik már más­hol lak­nak, szí­ve­sen láto­gat­nak vissza a Győry-családdal kap­cso­la­tos ren­dez­vé­nyekre Per­ká­tára – mondta, és emlé­kez­te­tett, milyen pél­da­ér­tékű össze­fo­gás tapasz­tal­ható a per­ká­ta­iak részéről a csa­lád­hoz kötődő, ma is álló, az ott élők szí­vé­nek ked­ves épít­mé­nyek: a Gal­gó­czy kápolna, a Szent­há­rom­ság szo­bor, a harang­to­rony és több kereszt fel­újí­tá­sá­ban. Nem­rég a Per­ká­tá­ról elszár­ma­zot­tak egy ala­pít­ványt hoz­tak létre, amely­nek célja a kas­tély fel­újí­tá­sá­hoz szük­sé­ges anyagi for­rá­sok gyűjtése.

- Per­káta éle­té­ben nagy jelentő­ségű, hogy a Páli Szent Vin­céről neve­zett Irgal­mas Nővé­rek Rend­jét a Győryek 1878-ban ide­te­le­pí­tet­ték, bir­to­kot ado­má­nyoz­tak és zár­dát épí­tet­tek a szá­mukra, amely okta­tási fel­ada­to­kat látott el Per­ká­tán. Az óvo­dai neve­lés mel­lett lány­is­ko­lát is fenn­tar­tot­tak. A zárda a mai napig léte­zik, óvoda és szo­ci­á­lis intéz­mény műkö­dik benne, pont az a két segítő tevé­keny­ség, amely szol­gá­la­tot a nővé­rek végez­tek közel 120 éven keresz­tül a falu­ban. A nővé­rek a ren­dek 1950-es fel­osz­la­tá­sáig hiva­ta­lo­san szol­gál­ták Per­ká­tát. Az utolsó, még élő per­ká­tai nővér, Jozefa nővér a kilenc­ve­nes éve­kig Per­ká­tán maradt, és csak akkor vonult be a Ménesi úti köz­pontba. A rend­nek a mai napig élő a kap­cso­lata Per­ká­tá­val, amit az is bizo­nyít, hogy szep­tem­ber 9-én, ünne­pé­lyes szent­mi­sén újra meg­áld­ják és a temp­lom­ban helye­zik el az eddig több darab­ban levő zár­dai oltárt. (A zárda oltá­rá­nak hát­fala a temp­lom ora­tó­ri­u­má­ban volt eddig, az oltár­rész szol­gál jelen­leg a temp­lom szem­be­mi­séző oltá­ra­ként, az oltár Mária-szobrát pedig tavaly adták vissza a nővé­rek, akik a Ménesi úti rend­ház­ban őriz­ték.) Ebben a mun­ká­ban is köszön­jük a megyei múzeum mun­ka­tár­sa­i­nak mun­ká­ját, akik ennek a res­ta­u­rá­lá­sá­ban is segí­tet­tek – mondta vége­ze­tül Per­káta polgármestere.

A kiál­lí­tás 2010. októ­ber 1-től novem­ber 26-ig, keddtől pén­te­kig 10–16 óráig és a hónap első vasár­nap­ján 14–18 óráig látogatható.

A Győry csa­lád­ról röviden:

Mária Teré­zia 1775. június 25-én ado­má­nyozta a per­ká­tai ura­dal­mat báró Rad­vá­nyi Győry Ferenc­nek (1723–1790). Őt és utó­dait II. József magyar grófi rangra emelte. A per­ká­tai ura­da­lom sorsa fenn­ál­lá­sáig e csa­lád­dal és leány­ági örö­kö­se­i­vel fonó­dott össze.

Győry Ferenc Tolna vár­me­gye aljegyző­je­ként kezdte pálya­fu­tá­sát, majd a kirá­lyi udvari tanács­nál fogal­mazó, a hely­tar­tó­ta­nács titok­noka, később taná­csosa lett. Az állam­igaz­ga­tás­ban egyre fon­to­sabb pozí­ci­ó­kat töl­tött be. Művelt­sé­gét, alko­tói énjét pél­dázza, hogy köz­életi tevé­keny­sége, élet­útja során jelentős, jog­böl­cse­let­tel és lóte­nyész­tés­sel fog­lal­kozó kéz­ira­tot hagyott a családjára.

Tőle fia, a szín­ház­ked­ve­lé­séről híres Győry Ferenc (1774–1839) vette át a per­ká­tai gaz­da­ság irá­nyí­tá­sát. Ő Tolna, majd Bács-Bodrog megye főis­páni tisz­tét töl­tötte be.

Fiá­nak, Lász­ló­nak (1807–1882) a nevé­hez fűző­dik a Per­ká­tán 1878-ban, Pau­lai Szent Vin­céről neve­zett irgal­mas nővé­rek zár­dá­já­nak illetve az álta­luk veze­tett leány­is­ko­lá­nak és óvo­dá­nak az alapítása.

Lánya, Teré­zia (1843–1936) nem ment férj­hez, Per­ká­tán maradt és az ura­da­lom ráeső részé­nek irá­nyí­tá­sá­val fog­lal­ko­zott. Halála után bir­tok­ré­sze a nővére uno­ká­jára szállt át, aki az 1945. évi föld­re­form­ren­de­le­tig bir­to­kolta azt.

Emlék­he­lyet avat­tak Besnyő köz­ség ala­pí­tá­sá­nak 60. évfor­du­lója alkal­má­ból 2010. októ­ber 2-án, a Besnyőiek Baráti Köre Egye­sü­let kez­de­mé­nye­zé­sére, amely egy­ben méltó emlé­ket állít a II. világ­há­bo­rú­ban elesett 32 hős­nek is, akik a kör­nyék pusz­tá­i­ról indul­tak a frontra és onnan nem tér­tek haza. Az ünnep­sé­gen a kör­zet országgyű­lési kép­vi­selője, L. Simon László is részt vett, Fónad Józsefné egye­sü­leti elnök köszön­tötte az egy­begyűl­te­ket, akik­nek az isko­lá­sok és a nép­dal­kör műsor­ral ked­ves­ke­dett.
Az elnök asszony köszö­ne­tet mon­dott mind­azok­nak — csak­nem az egész falu­nak és az elszár­ma­zot­tak­nak — akik az emlék­hely lét­re­jöt­tét ado­má­nyuk­kal támo­gat­ták, vala­mint a ter­vező­nek, Zámbó József­nek és a kivi­te­lezők­nek: Rich­ter Ferenc­nek és Far­kas Lajos­nak, majd ünne­pé­lye­sen lelep­lez­ték az emlékmű­vet, amit aztán megőr­zésre, jel­ké­pe­sen átadott Géme­siné Fejes Zsu­zsanna pol­gár­mes­ter­nek. A pol­gár­mes­ter asszony a köz­ség lakói nevé­ben átvette Besnyő újabb ékkö­vét és meg­kö­szönte azt az össze­fo­gást, ami lehetővé tette az emlék­hely lét­re­jöt­tét, majd Besnyő ala­pí­tá­sá­nak 60. évfor­du­lója alkal­má­ból mon­dott ünnepi beszé­det. Szólt a múlt­ról, a jelen­ről és a közös­ség ígé­re­tes jövő­jéről is. A közös­ség tag­ja­i­nak sze­re­tet­tel­jes éle­tet, a köz­ség­nek fel­emel­ke­dést, lokál­pat­ri­óta, elkö­te­le­zett pol­gá­ro­kat és bará­to­kat, és még sok­szor hat­van évet kívánt. L. Simon László országgyű­lési kép­vi­selő köszöntő­jét és jókí­ván­sá­gait követően a jelen­lévők mécse­se­ket, virá­go­kat helyez­tek el a világ­há­ború áldo­za­ta­i­nak emlé­kére, majd az elszár­ma­zot­tak talál­ko­zója a Falu­ház­ban, fehér asz­tal mel­lett folytatódott.

Hete­dik alka­lom­mal ren­dez­tek tök­fesz­ti­vált Rác­al­má­son szep­tem­ber 24–25-26-án. A Rác­al­mási Város­védő és –Szé­pítő Egye­sü­let szer­ve­zé­sé­ben, közel más­fél­száz önkén­tes rész­vé­te­lé­vel zajló prog­ra­mo­kat a pén­teki és a szom­bati napon hatal­mas érdeklő­dés kísérte, vasár­nap azon­ban elrom­lott az idő, így a fesz­ti­vál a ter­ve­zett­nél koráb­ban zárt.

Sza­lai Árpád, az egye­sü­let elnöke nagyon elé­ge­dett a ren­dez­vény sike­ré­vel, mert a két napon mint­egy kilenc­ez­ren láto­gat­ták meg a Jankovich-kúria terü­le­tén ren­de­zett fesz­ti­vált. Mind a kiál­lí­tá­sok, mind a vásár, mind a gaszt­ro­nó­miai kíná­lat sikert ara­tott. Idén rác­al­mási ver­senyző lett a Tök­ki­rály: Fehér­vári József, aki egy több mint fél­má­zsás tököt nevelt a fesztiválra.

Mind töb­ben igye­kez­nek kihasz­nálni tér­sé­günk egyik leg­ked­vezőbb adott­sá­gát, a Duna közel­sé­gét, köz­tük az Ado­nyi Evezős és Vízi­sport Egye­sü­let, mely 3 éve jött létre a vízi spor­tok­nak a tér­ség­ben való nép­szerű­sí­té­sére, és amely­nek tag­jai az idén egy nagy­sza­bású prog­ram szer­ve­zé­sére adták a fejü­ket: Kis­tér­ségi Duna-napot szer­vez­tek 2010. augusz­tus 8-án. A ren­dez­vény betel­je­sí­tette cél­ját: a kör­nyé­ken élők meg­is­mer­te­tése a Duná­val, a vízi spor­tok­kal és kör­nye­ze­tünk védel­mé­nek jelentő­sé­gé­vel. (tovább…)

Fotó­ki­ál­lí­tás nyílt a kisapos­tagi Pol­gár­mes­teri Hiva­tal­ban augusztus12-én, „Kisapos­tagi élet­ké­pek” cím­mel. A fotó­kat a  Nőegy­let Baráti Kör gyűj­tötte össze és  rend­sze­rezte. A kiál­lí­tás  fotó­kon keresz­tül mutatta be az elő­dök éle­tét, a falu kul­tu­rá­lis ese­mé­nyeit, magát az embert. Az ünnep­ség meg­hí­vott dísz­ven­dé­gei a képe­ken sze­replő régi kisapos­ta­giak és  hoz­zá­tar­to­zóik vol­tak, akik szép szám­mal részt is vet­tek a megnyitón.

A kiál­lí­tás augusz­tus 25-ig volt látogatható.

A Kárpát-medence Magyar­lakta Tele­pü­lé­se­i­nek Vir­tus­ve­tél­kedője terü­leti ver­se­nyét Per­ká­tán ren­dez­ték július 31-én. A ver­seny­so­ro­zat célja a magyar­or­szági és a hatá­ron túli tele­pü­lé­sek lakos­sá­gá­nak bevo­nása a prog­ram­so­ro­zatba, amely fel­ele­ve­níti a régi népi játé­ko­kat, “vir­tus­ko­dá­so­kat”, tovább a spor­to­lásra, az egész­sé­ges élet­módra ösz­tö­nözni a lakos­sá­got, elő­se­gí­teni barát­sá­gok kiala­ku­lá­sát, erő­sí­té­sét. (tovább…)

Hagyo­má­nyos falu­nap­ju­kat ünne­pel­ték július 31-én a nagy­ve­nyi­miek, a tele­pü­lés önál­lóvá válá­sá­nak évfor­du­lója közeli szom­ba­ton. (tovább…)

Sport, játék, főzőcske — e három szó­val lehetne jel­le­mezni a július 31-ei ado­nyi pik­ni­ket. (tovább…)

A Magyar Con­ti­nen­tal Szín­ház július 19-én, a duna­új­vá­rosi Város­háza “C” szárny szín­ház­ter­mé­ben ren­de­zett ingye­nes előa­dá­sán mint­egy két­szá­zan vet­tek részt. Az „Éle­tünk lap­jai” című előa­dás a duna­új­vá­rosi keresz­tény közös­sé­gek és a támo­ga­tók jóvol­tá­ból szü­le­tett. (tovább…)

Idén is meg­ren­dezte Duna­ve­cse városa a Hídi Fesz­ti­vált a Pentele-híd lábá­nál, a vecsei Duna-parton, június 26-án, szom­ba­ton, ahol egész nap sok­féle ver­seny és szí­nes prog­ram, vásári han­gu­lat várta a láto­ga­tó­kat. (tovább…)

Duna­föld­vá­ron, a Vár­ud­va­ron ren­dez­ték 2010. június 24–27. között a Duna Menti Folk­lór­fesz­ti­vált, ame­lyen baszk és len­gyel, vala­mint bölcs­kei, uszódi, géder­laki és duna­föld­vári nép­tánc­együt­te­sek, továbbá kölesdi és atta­lai nép­dal­kö­rök vet­tek részt. A ren­dez­vény csü­tör­tök este ünne­pé­lyes meg­nyi­tó­val és Lengyel-esttel vette kez­de­tét. (tovább…)

Ebben az évben június 25–27. között ren­dez­ték meg a Mező­falvi Vigas­sá­gok prog­ram­so­ro­za­tot. (tovább…)

Mind több helyen tér­nek vissza a régi hagyo­má­nyok­hoz, a Szent Iván éj is újra ked­velt napja/éjszakája a civil szer­ve­ze­tek­nek. Június utolsó hét­vé­gé­jé­nek zsú­folt prog­ram­jain meg­fá­radt stá­bunk késő este kereste fel a daru­szent­mik­ló­si­a­kat és a kulcsi­a­kat e jeles nap méltó befe­je­zé­se­ként. (tovább…)

A Doberdo-i had­szín­térre láto­ga­tott egy busz­nyi ado­nyi az Ado­nyért Ala­pít­vány szer­ve­zé­sé­ben, május ele­jén, hogy elhe­lyez­zék a kegye­let virá­gait az egy­kori Monar­chia, ma Olasz­or­szág terü­le­tén lévő első világ­há­bo­rús fron­ton elhunyt fel­menőik sír­ján, a csa­ták­ban eleset­tek emléke előtt tisz­te­legve. Haza­térve, két hét­tel később, Adony­ban fogad­ták azo­kat az olasz amatőr had­szín­tér­ku­ta­tó­kat, akik azért jöt­tek Magyar­or­szágra, hogy meg­erő­sít­sék a két nép barát­sá­gát és nép­szerű­sít­sék régi­ó­juk turiz­mu­sát. (tovább…)

Dunaföldvár–Bölcske–Madocsa és Tér­sége Gaz­da­nap elne­ve­zés­sel a duna­föld­vári Vásár­té­ren három­na­pos prog­ram­so­ro­za­tot ren­dez­tek a gaz­dál­ko­dók és az érdeklődők szá­mára. (tovább…)

Két­na­pos prog­ram­so­ro­zat­ban öltött tes­tet az idei Szál­lás napok ren­dez­vé­nye Elő­szál­lá­son, május utolsó hét­vé­gé­jén, régi játé­kok kiál­lí­tá­sá­val, kul­tu­rá­lis prog­ra­mok­kal, kuli­ná­ris élve­ze­tek­kel. (tovább…)

A Kulcsi Kemen­cés Kézmű­ves Egye­sü­let hagyo­má­nyos nyári prog­ramja, a Mes­ter­sé­gek Bölcsője Alko­tó­na­pok immár jubi­le­umi, tize­dik alkalma 2010. július 2. és 10. között várja az érdeklődő­ket. Már most jelent­kez­zen a népmű­vé­szeti alko­tómű­he­lyek vala­me­lyi­kébe! Határidő: június 30. Gye­re­kek­nek “Bölcső­rin­gató” ifjú­sági művé­szeti alko­tó­na­pok. Rész­le­tek itt és az egye­sü­let hon­lap­ján. (tovább…)

A Tom­csá­nyi Éva – Wünsch László mes­te­rek éle­téről, tánc­pe­da­gó­gusi mun­kás­sá­gá­ról szóló, Éle­tünk, a táncmű­vé­szet című kötet bemu­ta­tó­ját 2010.  május 18-án, a solti Vécsey Károly Művelő­dési Ház­ban ren­dez­ték.
A Szondi Mik­lós szer­kesz­tette, a tánc­pe­da­gó­gia és a magyar tánc­tör­té­net vonat­ko­zá­sá­ban is nagy jelentő­ség­gel bíró könyv bemu­ta­tó­ján a helyiek mel­lett az ado­nyi, a belo­i­an­ni­szi, a har­tai és a mado­csai nép­tán­co­sok is tánc­cal köszön­töt­ték a mes­te­re­ket. Előa­dá­suk­kal kitűnő han­gu­la­tot terem­tet­tek az egy­kori és a jelen­legi tanít­vá­nyok­kal, mun­ka­tár­sak­kal teli művelő­dési házban.

A ren­dez­vényt a ven­dég­látó solti mel­lett az ado­nyi, a duna­új­vá­rosi, a mező­falvi, a nagy­ve­nyimi pol­gár­mes­ter és Ecsődi László, a Fejér megyei 4. sz. válasz­tó­kör­zet eddigi országgyű­lési kép­vi­selője, vala­mint Hel­vé­cia korábbi pol­gár­mes­tere is meg­tisz­telte. Dr. Kál­mán And­rás, duna­új­vá­rosi pol­gár­mes­ter az éppen aznap aktu­á­lis jubi­le­um­ról, a város­ala­pí­tás 60. évfor­du­ló­já­ról is meg­em­lé­ke­zett köszöntő­jé­ben, s kife­jezte köszö­ne­tét mind­azok­nak, köz­tük a Wünsch házas­pár­nak, akik a tele­pü­lés kul­tu­rá­lis éle­té­ben jelentős sze­re­pet játszva hoz­zá­já­rul­tak a várossá váláshoz.

A köszöntők között Feke Judit, aki a mes­te­rek egy­kori tanít­vá­nya volt, s a Mező­falvi Nép­tánc Együt­tes­nek ma is tagja, meg­ha­tot­tan mondta el, köszöni, hogy részese lehe­tett a művész­há­zas­pár éle­té­nek, egy­ben tol­má­csolta a mező­falvi nyári nép­tánc­tá­borba szóló meghívást.

Min­den részt­vevő sok sze­re­tet­tel gra­tu­lált a mes­te­rek­nek a könyv­höz, e hiány­pótló műhöz, és kívánt jó egész­sé­get a két ener­gi­kus, ma is aktív idős művésznek.

A prog­ram a könyv dedi­ká­lá­sá­val, kötet­len beszél­ge­tés­sel foly­ta­tó­dott, melybe bele­hall­gatva meg­ál­la­pít­hat­tam: a terem min­den zugá­ban régi tánc­tá­bo­rok, pró­bák, fel­lé­pé­sek, kül­földi ven­dég­sze­rep­lé­sek emlé­ke­iről folyt a szó. Vil­log­tak a vakuk, koc­can­tak a boros poha­rak. Bár­merre néz­tem, azt lát­tam és hal­lot­tam, hogy a rit­kán talál­kozó, ma már szülő-nagyszülő korú tán­co­sok egy­mást átölelve idéz­ték fel, hogy is volt, s nem győz­tek örülni egymásnak.

– Ez az igazi értelme annak, hogy bár nem készül­tünk nép­tán­cos pályára, mégis eljár­tunk a pró­bákra, szót fogad­tunk szi­gorú mes­te­rünk­nek, mert ma is ugyan­olyan bol­dog vagyok, ami­kor össze­ta­lál­ko­zom egy­kori tán­cos tár­sa­im­mal, mint régen, akik az én sze­mem­ben ugyan­azok a fia­tal lányok marad­tak, annyi év eltelte után is – mondta egyikük.

Az idén nyá­ron már a har­ma­dik Wünsch Nosz­tal­gia Tánc­tá­bort ren­de­zik, ezút­tal Mező­fal­ván. Ahogy a régi tánc­tá­bo­rok, úgy a mos­ta­niak is kiváló közös­ség­építő ren­dez­vé­nyek, ahol életre szóló barát­sá­gok, sze­rel­mek is szövődnek.

A Magya­rok Szö­vet­sége által meg­hir­de­tett nép­me­se­mondó, nép­dal­éne­kes, hang­sze­res nép­ze­nei előadó és nép­tán­cos tehet­ség­ku­tató ver­seny Duna­új­vá­rosi és Sár­bo­gárdi járási terü­leti elő­döntő­jét 2010 május 15-én ren­dez­ték a duna­új­vá­rosi Bar­tók Kama­ra­szín­ház és Művé­sze­tek Háza kama­ra­ter­mé­ben. A zsú­fo­lá­sig meg­telt néző­té­ren helyet fog­la­lók kiváló pro­duk­ci­ó­kat láthattak-hallhattak. (tovább…)

Máso­dik alka­lom­mal ren­dezte meg a koráb­ban Falu­védő, idén már­ci­us­tól Város­védő és –Szé­pítő Egye­sü­let az Alma­vi­rág fesz­ti­vált a rác­al­mási Jankovich-kúriában május 8-án. Az egy­na­pos ren­dez­vény szép sikert hozott, a láto­ga­tók száma Sza­lai Árpád egye­sü­leti elnök sze­rint elérte a négy­ez­ret. (tovább…)

A tön­köly (Tri­ti­cale spe­lum) egy hosszú kalá­szú, több ezer éves gabo­na­féle, amelyről hosszú időre meg­fe­led­kez­tek, de cso­dá­la­tos élet­tani tulaj­don­sá­gai miatt újra ter­mesz­tik már. A belőle sütött kenyér fogyasz­tó­i­nak nem bün­te­tés kenyé­ren és vízen élni, hiány­be­teg­sé­gek sem jelent­kez­nek náluk. Sőt…

A tön­köly­búza mag­ját a Kárpát-medencében fel­tárt több ezer éves sírok­ban is meg­ta­lál­ták, s ma már azt is tud­hat­juk, hogy a tön­köly­bú­zá­ból készült ter­mé­kek fogyasz­tása gene­ti­ka­i­lag is a leg­meg­fe­lelőbb az itt élők­nek, bár a növény kis híján eltűnt a palettáról.

Sze­ren­csére azon­ban Dr. Kajdi Ferenc és Dr. Kal­már Ger­gely gabo­na­ne­me­sítők vissza­ne­me­sí­tet­ték, s ÖKO 10 tön­köly­búza néven ismét ter­mesz­tésbe vonták.

Mitől külön­le­ges? Erről dr. Kal­már Ger­gely duna­új­vá­rosi előa­dá­sán hallhattunk.

Dr. Kal­már Ger­gely növény­ge­ne­ti­kus több mint húsz éve fog­lal­ko­zik a tön­köly „újra­élesz­té­sé­vel”. Az 1986-os cser­no­bili atomreaktor-robbanás után a magyar gabo­ná­kat meg­vizs­gálva fel­fe­dezte, hogy egye­dül az által fenn­tar­tott tön­köly­búza nem sugá­ro­zott és gene­ti­ka­i­lag sem káro­so­dott, s meg­ér­tette ennek óri­ási jelentő­sé­gét. Azóta éle­tét e növény, a tön­köly­bú­za­liszt, tészta és kenyér nép­szerű­sí­té­sé­nek szen­teli. Járja az orszá­got a fele­sé­gé­vel, ter­mék­be­mu­ta­tó­val egy­be­kö­tött előa­dá­so­kat tar­ta­nak, sütő­tan­fo­lya­mo­kat szerveznek.

A tön­köly­bú­zá­nak rend­kí­vül magas, közel 20 szá­za­lé­kos a fehér­je­tar­talma, az aminosav-összetétele pedig nagyon hason­lít az emberi fehér­jé­ké­hez. Ezért szinte önma­gá­ban is képes bevinni az emberi szer­ve­zetbe a szük­sé­ges mennyi­ségű, jól emészt­hető fehérjét.

Szakértők sze­rint 20 dkg kenyér elfo­gyasz­tása fedezi egy felnőtt ember napi esszen­ci­á­lis aminosav-szükségletét. A tön­köly­bú­zá­nak 45–55 szá­za­lé­kos a sikér­tar­talma, liszt­jéből tojás hoz­zá­adása nél­kül is készít­hető tészta. A méré­sek sze­rint kalcium-, magnézium-, fosz­for– és sze­lén­tar­talma több­szö­röse a közön­sé­ges búzá­ból készí­tett kenyé­ré­nek. A vita­mi­nok közül a tel­jes B-csoportot és E-vitamint tartalmazza.

Tön­köly­bú­zá­ból tel­jes kiőr­lésű és fehér kenye­ret is lehet sütni. A tel­jes kiőr­lésű olyan szép barna színű, mint azok a „műbarna” kenye­rek, ame­lye­ket malá­tá­val vagy más szí­ne­zék­kel tesz­nek diva­tos színűvé, ezzel drá­gábbá, de nem érté­ke­sebbé. Csak­hogy itt a barna színt az el nem válasz­tott héj, a korpa adja, annak min­den rost– és nyomelem-tartalmával együtt. A belőle készült kenyér akár egy hétig is puha, eláll, akár nagy­anyá­ink kenyerei.

Ter­mesz­tési szem­pont­ból is nép­szerű lehet a tön­köly­búza, mert maga a növény igény­te­len, megél akkor is, ha hideg volt a tél, ha nem volt elég csa­pa­dék. Ter­mé­sze­te­sen meg­há­lálja a gon­dos­ko­dást, nagyon jól terem istál­ló­trá­gya által adott talajerő-utánpótlással. A kár­tevők­kel szem­ben ellenálló.

A tön­köly­búza las­sítja az öre­ge­dési folya­ma­to­kat, a test szö­ve­teit rugal­massá teszi, fokozza a szel­lemi tel­je­sítő­ké­pes­sé­get, a kon­cent­rá­ló­ké­pes­sé­get és a fizi­kai erőn­lé­tet. Erő­síti az immun­rend­szert. Könnyen emészt­hető, nem ter­heli a szer­ve­ze­tet fölös­le­ges salak­anya­gok­kal. Ala­csony kaló­ria­tar­tal­má­val jól alkal­maz­ható fogyó­kú­rás étren­dek­ben, kis mennyi­ség­ben is csil­la­pítja az éhség­ér­ze­tet. Az alig néhány hóna­pos cse­csemők is fogyaszt­hat­ják, akár az anya­tej mel­lett is, hiszen szinte az összes, a fejlő­dé­sük­höz szük­sé­ges építőa­nyag meg­ta­lál­ható benne.

Tön­köly­bú­za­lisztből lepény, pogá­csa, szá­raz­tészta is készít­hető, ugyan­úgy mint a hagyo­má­nyos búza­lisztből. Aki meg akarja magát a beteg­sé­gektől óvni, tuda­to­san táp­lál­ko­zik, annak nem hiá­nyoz­hat az asz­ta­lá­ról a tön­köly­búza kenyér!

Május elseje, a Munka Ünnepe, a majá­li­sok napja. Nekem örökre meg­ma­rad az első olyan nap­nak, ami­kor a nagy­ma­mám meg­en­gedte, hogy lete­rít­sem a pok­ró­cot a fűbe, és leüljek-lefeküdjek rá. (tovább…)

Keszi Tamás régész veze­té­sé­vel régé­szeti fel­tá­rási mun­ká­la­tok foly­nak az ado­nyi iskola udva­rán. Az iskola ter­ve­zett bőví­tése előtti meg­előző fel­tá­rást, lelet­men­tést Adony város önkor­mány­zata finanszírozza.

Érdeklődő tekin­te­tektől körül­véve foly­nak a lelő­hely fel­tá­rá­sá­nak mun­kái az ado­nyi iskola udva­rán: rend­sze­re­sen fel­ke­re­sik az ása­tást a gye­re­kek és a taná­rok egy­aránt, van, hogy egész osz­tá­lyok kíván­csiak az elő­ke­rülő cson­tokra, a tár­gyi emlé­kekre. A volt temp­lom­kert­ben több mint 3700 éves urna­sí­ro­kat, római kori emlé­ke­ket és közép­kori temetőt talál­tak az isko­labő­ví­tést meg­előző régé­szeti feltáráson.

Már régebbről ismert ez a lelő­hely, hiszen a hat­va­nas évek­ben Bóna Ist­ván márt tárt itt fel pár sírt, a het­ve­nes évek­ben pedig har­minc sírt bon­tot­tak már ki – tud­tuk meg Keszi Tamás régésztől, aki a duna­új­vá­rosi Inter­cisa Múzeum mun­ka­társa és a mun­kák vezetője. Keszi Tamás ott­jár­tunk­kor elmondta, hogy az ápri­lis 20-ai lehu­mu­szo­lást követően meg­kezdő­dött a bon­tás, és már most öt bronz­kori urná­kat rejtő sírt talál­tak, koruk mint­egy 3700 év, továbbá egy római cse­re­pe­ket tar­tal­mazó sze­me­tes göd­röt és egy közép­kori temetőt, a több sír között egy cse­csemő csont­vá­zát is feltárták.

A temp­lom, mely­nek kert­jé­ben áll az iskola, 1720 körül épült (a szem­öl­dökkő tanú­sága sze­rint 1723-ban), később Mária Teré­zia ren­de­let­ben til­totta be a tele­pü­lé­sek bel­te­rü­le­tén temető működ­te­té­sét, viszont az 1700-as évek ele­jén még temet­tek a templomkertbe.

Kopor­só­szö­gek, desz­ka­ma­rad­vá­nyok, bronz ékszer, egy 12 cm hosszú bronz tű és egy, a Dunán­túl nyu­gati részéről szár­mazó import edény, az észak-dunántúli mész­be­té­tes edé­nyek kul­tú­rá­já­hoz tar­tozó bögre került már eddig elő a sírok­ból. A három-négy hetet igénylő ása­tá­sok nyo­mán elő­ke­rülő tár­gyak az Inter­cisa Múze­umba kerül­nek.
(Fotók: Keszi Tamás és Koc­zka Kata, 2010.)

Az idén első alka­lom­mal szer­vez­tek a hét­vé­gére falu­szé­pítő akciót a kisapos­ta­giak. Már pén­te­ken is folyt a munka, dol­goz­tak a Nőegy­let asszo­nyai, szom­ba­ton pedig hat­va­nan ragad­tak ásót, gereb­lyét, és a falu több pont­ján ültet­tek virá­go­kat, cser­jé­ket, tisz­tí­tot­ták meg az ágyá­so­kat a gaz­tól. (tovább…)

Anyák napi ünnep­sé­get ren­dez­tek szom­ba­ton Nagy­ve­nyi­men, ahol a helyi kul­tu­rá­lis cso­por­tok és előa­dók mel­lett a sztár­ven­dég, a Csil­lag Szü­le­tik ver­seny győz­tese, Tabáni Ist­ván éne­kes köszön­tötte az édes­anyá­kat, nagy– és déd­ma­má­kat, kirob­banó siker­rel. (tovább…)

A duna­föld­vári Szent Rókus Bor­lo­vag­rend ápri­lis 24-én ren­dezte meg a II. Duna menti Tele­pü­lé­sek Leg­jobb Bora ver­se­nyét, ahol egy bölcs­kei fehér– és egy mado­csai vörös­bor nyerte el a fődíjat.

(tovább…)

Adony szü­löttje, Bálint Ágnes írónő, meg­annyi nép­szerű mese­fi­gura alko­tója emlé­kére kis­tér­ségi olva­sási ver­senyt ren­dez­tek az ado­nyi Művelő­dési Ház­ban, ahol ado­nyi gye­re­kek raj­za­i­ból és az írónő lánya­i­nak leg­fél­tet­tebb relik­vi­á­i­ból nyílt kiál­lí­tás a ren­dez­vény alkalmából.

Csa­ládi fotók, a mese­ala­ko­kat meg­ele­ve­nítő bábok, Bálint Ágnes régi író­gépe, köny­vek, képes­la­pok, az ado­nyi gye­re­kek által évek­kel ezelőtt készí­tett és az írónő­nek aján­dé­ko­zott kerá­mia­tár­gyak idé­zik fel a más­fél évvel ezelőtt, 86 éves korá­ban elhunyt József Attila-díjas írónő emlé­két. Mazsola és Tádé, Cica­mica és Böbe baba s a Fut­rinka utca többi lakója, vagy éppen a Tévé-Maci, Kukori és Kot­koda, Vízi­pók, csu­dapók, vagy az Egy egér nap­lója, a Frakk, a macs­kák réme – ki ne ismerné e neve­ket, köny­ve­ket, rajz– és báb­fil­me­ket, s a fel­so­ro­lás koránt sem tel­jes?! Gene­rá­ciók nőt­tek fel Bálint Ágnes figu­rá­i­val, tanul­tak pél­dá­ju­kon, éltek meg segít­sé­gük­kel har­mo­ni­kus gyer­mek­kort. A gye­rek­szo­bák­ban ma is ott a helye ezek­nek a köny­vek­nek, ezek­nek a fil­mek­nek. Keres­sék a könyv­tá­rak pol­cain és olvas­sa­nak belőle gyer­me­kük­nek vagy adják a kezébe a köny­veit, néz­zék meg együtt a filmeket!

Az ado­nyi kas­tély­park­ban ren­de­zik a Kis­tér­ségi Duna fesz­ti­vál záró gálá­ját, 2010. május 8-án 9 órá­tól. (tovább…)

Az ókori limest bemu­tató ván­dor­ki­ál­lí­tás nyílt az ado­nyi Művelő­dési Ház­ban, amely egy hóna­pig láto­gat­ható. (tovább…)

Adony váro­sá­nak kato­li­kus temp­loma adott ott­hont az Éneklő Magyar­or­szág minő­sítő hang­ver­seny­nek ápri­lis 25-én, vasár­nap. A terü­leti ver­se­nyen ado­nyi és mező­falvi női kar is kiváló ered­ményt, Arany minő­sí­tést ért el. (tovább…)

A szinte min­den­kit fog­lal­koz­tató „Hogyan legyünk egész­sé­ge­sek?” kér­désre keres­ték a választ a 2010. ápri­lis 17-én, Kul­cson ren­de­zett egész­ség­nap részt­vevői, köz­tük a Dab Doc­ler Duna­új­vá­rosi Acél­bi­kák csa­pat több tagja is. (tovább…)

Kissé hűvös idő­já­rás, de napos idő fogadta a pusz­ta­sza­bol­csi­a­kat, akik a vasár­nap reg­gel­jü­ket facse­me­ték ülte­té­sé­vel kezd­ték 2010. ápri­lis 18-án. A Tiszta Utak, Élő Táj Egye­sü­let – több más városi civil szer­ve­zet­tel együttmű­ködve szer­vezte meg 1400 facse­mete elül­te­té­sét a város közterületein.

Ez volt az első fásí­tási akció, amit több civil szer­ve­zet anyagi hoz­zá­já­ru­lá­sá­val ren­dez­tünk meg, sokan pedig esz­kö­zök­kel és szer­szá­mok­kal segí­tet­tek elül­tetni az ezer­négy­száz facse­me­tét. Több­sé­gé­ben fenyők, kocsá­nyos töl­gyek, nyír­fák kerül­tek a földbe az idén. Ter­ve­ink sze­rint leg­alább öt éven át meg­szer­vez­zük ezt a prog­ra­mot, a foly­to­nos­ság miatt a min­den­kori pol­gár­mes­ter fővéd­nök­sé­gé­vel – tud­tuk meg Sebesi Bélá­tól, a Tiszta Utak, Élő Táj Egye­sü­let elnö­kétől, aki a faül­te­tési akció főszer­vezője volt. Az első fács­kát Czompó Ist­ván pol­gár­mes­ter ültette el a Szent Imre temp­lom mel­letti kiserdő­nél. A tavaly készült 4 darab fa hul­la­dékgyűjtőt is most helyez­ték el az okta­tási intézményeknél.

A Tiszta Utak, Élő Táj kör­nye­zet­vé­delmi civil szer­ve­zet három évvel ezelőtt ala­kult 18 ala­pító tag­gal, ma már 60–70 pár­toló tagja van. Már az ala­kuló gyű­lé­sen eldön­töt­ték, hogy a fia­ta­lo­kat tuda­to­san a kör­nye­zet védel­mére neve­lik, és ennek szel­le­mé­ben tevé­keny­ked­nek azóta is. A gye­re­kek­nek fagyi­val ked­ves­ked­nek a sze­mét­sze­dé­sért, rajz­ver­senyt és kiál­lí­tást is szer­vez­nek a szá­mukra, kör­nye­zet­vé­delmi témá­ban. Az egye­sü­let tag­jai min­den városi sza­bad­téri ren­dez­vé­nyen vál­lal­ják a sze­mét össze­sze­dé­sét, jelen­leg 12 db mobil hul­la­dékgyűjtő­jük van. Így ott talál­juk őket töb­bek között a Sza­bolcs Napok, az Élet­mód nap és Szen­ve­dé­lyek napja városi ren­dez­vé­nye­ken, vala­mint a Föld napja kör­nye­zet­vé­delmi akci­ó­já­nak főszer­vezői­ként is. Az egye­sü­let­nek külön pályá­zat­író elő­ké­szítő teamje van, és mind a pol­gár­mes­teri hiva­tal­lal, mind Pusz­ta­sza­bolcs többi civil szer­ve­ze­té­vel is jó kap­cso­la­to­kat ápolnak.

Az egye­sü­let elve: ültes­sen fákat a csa­lád, a tanár és a diák, az óvo­dai dol­gozó és az óvo­dás, és min­denki, aki a tisz­tább, élhetőbb Pusz­ta­sza­bol­csért sze­retne dol­gozni. Sebesi Béla elnök az egye­sü­let nevé­ben köszönte meg mind­azok­nak, civil szer­ve­ze­tek­nek, intéz­mé­nyek­nek és lakos­ság­nak is a köz­remű­kö­dést, akik hoz­zá­já­rul­tak az akció sikeréhez.

Az egyik leg­na­gyobb akci­ó­juk a Föld napja taka­rí­tási akció, ami­kor 4–5 IFA meg­te­lik az összegyűj­tött sze­mét­tel. Tavaly a város hatá­rá­ban 4 ille­gá­lis sze­mét­le­ra­kót szün­tet­tek meg akci­ó­juk kere­té­ben. Az idén május 2-án ren­de­zik a köz­utak mel­letti sze­métgyűj­tést, ame­lyen 2009-ben két­száz­nál is töb­ben voltak.

A mező­falvi sport­pá­lyán, ápri­lis 17-én szom­ba­ton dél­előtt, kiváló idő­já­rási körül­mé­nyek köze­pette került sor — a Fejér Megyei Tűzoltó Szö­vet­ség, Duna­új­vá­ros és Sár­bo­gárd Hiva­tá­sos Önkor­mány­zati Tűzol­tó­sá­gok, vala­mint Mező­falva Nagy­köz­ség Önkén­tes Tűzoltó Egye­sü­lete közös ren­de­zé­sé­ben — a kör­nyék kis­tér­ségi önkén­tes tűzol­tó­i­nak ez évi ver­se­nyére. (tovább…)

A bosz­niai pira­mis­he­gyek rovás­je­lei cím­mel Sza­kács Gábor tart előa­dást Duna­új­vá­ros­ban, az evan­gé­li­kus temp­lom­ban 2010. ápri­lis 22-én 18 órá­tól, a Tudás­tár soro­zat követ­kező állo­má­sa­ként, a Magya­rok Szö­vet­sége Duna­új­vá­rosi Járási Cso­port­já­nak a szer­ve­zé­sé­ben. (tovább…)

Táp­lál­ko­zás és élet­mód a ter­mé­szet­gyó­gyász sze­mé­vel cím­mel Sós­pa­taki Ferenc tar­tott rend­kí­vül élve­ze­tes és hasz­nos előa­dást a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban, 2010. ápri­lis 15-én, csü­tör­tö­kön a Magya­rok Szö­vet­sége Duna­új­vá­rosi Járási cso­portja szer­ve­zé­sé­ben. A Tudás­tár előa­dás­so­ro­zat része­ként elhang­zott előa­dás­ról beszá­mo­lót olvas­hat­nak majd a Mező­földi Élet 2010. májusi lap­szá­má­ban, illetve itt, hon­la­pun­kon — rövidesen.

Népmű­vé­szeti előa­dás hely­színe volt a kulcsi iskola, ahol az érdeklődők a nemezre tör­ténő gyap­jú­hím­zés­sel ismer­ked­het­tek meg, a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont szer­ve­zé­sé­ben az Okta­tási és Kul­tu­rá­lis Minisz­té­rium „Ten­ger­tánc” pályá­zata segít­sé­gé­vel. (tovább…)

Szű­kös­nek bizo­nyult a művelő­dési ház szín­ház­terme, ahol a közel s távoli folt­varró klu­bok tag­jai ülték körül az asz­ta­lo­kat a ven­dég­látó Mező-Folt klub meg­hí­vá­sá­nak ele­get téve. (tovább…)

Az Ado­nyi Kis­tér­ségi Duna Fesz­ti­vál hato­dik ren­dez­vé­nyé­nek adott ott­hont a kulcsi Fekete Ist­ván Álta­lá­nos Iskola új ren­dez­vény­terme már­cius 20-án, ahol a tár­gyal­ko­tók mutat­ták be mun­ká­i­kat. (tovább…)

Érde­kes és min­den bizonnyal sokak kíván­csi­sá­gát fel­keltő kiál­lí­tás nyílt 2010.  már­cius 19-én a duna­új­vá­rosi Inter­cisa Múze­um­ban a közép­kori magyar várak­ról, illetve azok marad­vá­nya­i­ról készült tér­ha­tású, három­di­men­ziós fény­ké­pek­ből és légi fotókból.

A képe­ket a kiál­lí­tás meg­nyi­tó­jára összegyűlt szép számú közön­ség­nek a készítők: Víg­vári Tamás (3D) és László János (légi fel­vé­te­lek) aján­lot­ták a figyelmébe.

A pén­tek kora dél­utáni idő­pont, vala­mint a várva várt — és végre meg­ér­ke­zett — tava­szias idő­já­rás elle­nére meg­lepően sokan zsú­fo­lód­tunk be az Inter­cisa Múzeum máso­dik eme­leti kiál­lító ter­mébe, ahol a fala­kat három­di­men­ziós fotók és repülő­gépről vagy heli­kop­terből készült légi fel­vé­te­lek borí­tot­ták be, s a terem­ben egy vár makett­jét is kiál­lí­tot­ták. Matussné Lend­vai Márta, a múzeum igaz­ga­tója üdvö­zölte a jelen­lévő­ket, majd a Hol­ló­ének együt­tes előa­dá­sá­ban közép­kori hang­sze­re­ken meg­szó­lal­ta­tott kora­beli, vér­pezs­dítő dal­la­mo­kat és tán­co­kat élvez­he­tett a közönség.

A kék és piros „len­cséjű” 3D szem­üve­gen át nézve a tér­ha­tású képe­ket az ember­nek az az érzése támad, mintha a való­ság­ban is ott len­né­nek a kiugró vár­fo­kok, akár meg is lehetne azo­kat fogni, és nem csak úgy lát­szana, mintha tény­leg ki is emel­ked­né­nek a fotópa­pír sík­já­ból, azaz nem csu­pán vir­tu­á­lis lenne az élmény. Per­sze, tud­juk, hogy a külön­le­ges hatást egy külön­le­ges eljá­rás­nak köszön­het­jük, ame­lyet Víg­vári Tamás is alkal­maz képein, és amely révén szinte meg­ele­ve­ned­nek a fény­ké­pe­zett látnivalók.

Nem kisebb élmény a levegőég­ből, felülről szem­lélni régi időink tanúit, bekuk­kan­tani a vár­tor­nyokba úgy, ahogy a leg­töb­bünk­nek egyéb­ként nem lenne rá módja. László János légi fel­vé­te­lei sok érde­kes rész­le­tet enged­nek lát­tatni az épü­le­tek­ből és a romok­ból, legye­nek bár régi vára­ink marad­vá­nyai föld feletti kőhal­mok csu­pán, vagy már a föld alá került, de a levegőből még emberi kéz alko­tá­sá­nak lát­szó építmények.

Remél­hető­leg e kiál­lí­tás képei sokak­ban fel­éb­resz­tik a vágyat, hogy fel­ke­re­ked­je­nek, és sze­mé­lye­sen is meg­néz­zék, bejár­ják a mai és a közép­kori Magyar­or­szág terü­le­tén lévő, sze­ren­csénkre még épség­ben meg­ma­radt vára­in­kat, illetve a nem annyira sze­ren­csés­nek mond­ható módon, ma már csak rom­ja­i­ban lát­ható egy­kori kas­té­lyo­kat, erő­dö­ket. Sokat tanul­ha­tunk a kiál­lí­tás meg­te­kin­tése, bön­gé­szése (és a kirán­du­lá­sok) során és töm­het­jük be a saját és gyer­me­ke­ink tör­té­nelmi isme­re­tein tátongó héza­go­kat. A jel­szó tehát: 3D szem­üve­get fel!

Az kiál­lí­tás ápri­lis 30-áig láto­gat­ható a múzeum nyit­va­tar­tási idejében.

Hall­gassa meg a meg­nyi­tón készült tíz per­ces hang­fel­vé­te­lün­ket melyen a Hol­ló­ének együt­tes előa­dása is hallható.

A Duna­új­vá­rosi Főis­kola Alma Mater Köre 2010. ápri­lis 24-én, szom­ba­ton jubi­le­umi Alma Mater Talál­ko­zót és Sza­kes­télyt szer­vez, melyre vár­ják a 10, 20, 30 és 40 évvel ezelőtt vég­zet­tek jelent­ke­zé­sét! (tovább…)

Az Ado­nyi kis­tér­ség­ben működő zenei együt­te­sek és szó­lis­ták sze­rep­lé­sé­vel foly­ta­tó­dott már­cius 13-án, szom­ba­ton, a sza­bad­egy­há­zai művelő­dési ház szín­pa­dán a Kis­tér­ségi Duna Fesz­ti­vál tema­ti­kus bemu­ta­tó­so­ro­zat. (tovább…)

Érté­kes tró­fe­ák­kal tér­tek haza a VII. Alba Regia Kupa Tánc baj­nok­ság­ról a mazsor­et­tek. A feb­ruár 27-én meg­ren­de­zett szé­kes­fe­hér­vári ver­se­nyen a kicsik és a nagyok min­den kate­gó­riát meg­nyer­tek, amibe csak bene­vez­tek, és a kate­gó­ria győz­te­sek­nek járó kupák mel­lett még a leg­több pon­tot elért csa­pat címét is elhoz­ták, és koreo­grá­fu­suk is díjat vehe­tett át. (tovább…)

Évente néhány nap áll ren­del­ke­zé­sére annak, aki része­sedni akar egy igazi cso­dá­ban: sétálni egyet a friss levegőn és köz­ben gyö­nyör­ködni az Adonyi-szigetet már­cius ele­jén elbo­rító hóvi­rágsző­nyeg lát­vá­nyá­ban. Ezért ezen a hét­vé­gén a Mező­föld Turisz­ti­kai Infor­má­ciós Pont szer­ve­zé­sé­ben több lel­kes hóvi­rág­néző túrázó cso­port is neki­in­dult az ado­nyi pos­ta­hi­va­tal­tól a Duna-partra, a szi­ge­ten át vezető két kilo­mé­te­res túrá­nak, kihasz­nálva a csípős, de napos idő­já­rást. (tovább…)

A pusz­ta­sza­bol­csi moderntáncos-aerobicos és a besnyői népdalkörös-kórusos bemu­ta­tók után az Ado­nyi kis­tér­ség­ben szer­ve­zett tema­ti­kus Duna fesz­ti­vál har­ma­dik for­du­ló­já­ban a kis­tér­ség­ben működő nép­tánc­cso­por­tok műso­rá­nak tap­sol­ha­tott a belo­i­an­ni­szi művelő­dési ház közön­sége már­cius 6-án, szom­ba­ton dél­után. Már aki befért… (tovább…)

Lapunk part­nere, a Mező­föld Turisz­ti­kai Pont, Adony egy kötet­len dél­utáni virág cse­re­be­rére várja az Ado­nyi kis­tér­ség höl­gyeit, illetve az érdeklődő­ket a kis­tér­ség több tele­pü­lé­sén, egy idő­pont­ban. (tovább…)

A Pusz­ta­sza­bol­csi Sza­bad­idős­port Egye­sü­let idén is meg­ren­dezi mara­toni futó­ver­seny soro­za­tát. A mara­toni távot négy rész­let­ben, a négy évszak­ban fut­hat­ják le a vál­lal­kozó kedvű amatőr spor­to­lók. (tovább…)

Az erdé­lyi Korond­ról érke­zett test­vér­te­le­pü­lé­sére, Sza­bad­egy­há­zára, tapasz­ta­lat­csere cél­já­ból a Katona Mihály pol­gár­mes­ter vezette képviselő-testület feb­ruár 25-én. (tovább…)

Magyar, sváb, görög nép­tán­co­kat lát­hat­nak az érdeklődők az Ado­nyi kis­tér­ség­ben zajló  Duna fesz­ti­vál hol­napi (már­cius 6., szom­bat) for­du­ló­já­ban. A ren­dez­vény hely­színe a belo­i­an­ni­szi művelő­dési ház, ahol a kis­tér­ség nép­tánc­cso­port­ja­i­nak bemu­ta­tója 16 óra­kor kezdődik.

Túrá­zást ked­velő­ket vár­nak Adonyba, a Pos­ta­hi­va­tal előtti par­ko­lóba hol­nap, vagyis szom­ba­ton 14 órára, ahon­nan a részt­vevők elsé­tál­nak a Duna-szigetre, hóvi­rá­got nézni. (tovább…)

A Kul­cson élő Páhi Péter: Új have­rok című szó­ló­ki­ál­lí­tá­sát Rei­ner Gyula kera­mi­kusmű­vész nyitja meg ma 18 óra­kor a duna­új­vá­rosi Kor­társ Művé­szeti Inté­zet­ben. (tovább…)

Az Ado­nyi kis­tér­ség amatőr szín­ját­szói és előa­dói más­fél órás műso­rá­nak tap­sol­ha­tott a közön­ség feb­ruár 27-én a per­ká­tai Falu­ház­ban. (tovább…)

A Kulcsi Falu­ház állandó és egy­szeri prog­ram­jai bárki szá­mára nyi­tot­tak. A már­ci­usi prog­ra­mok rész­le­te­sen: (tovább…)

A Kulcsi Kemen­cés Kézmű­ves Egye­sü­let 2010. feb­ruár 6-án tar­totta köz­gyű­lé­sét, ahol az elmúlt évet érté­kel­ték és a 2010-es esz­tendő ter­veit beszél­ték meg a tagok. (tovább…)

A Magyar Rák­el­le­nes Liga  Pusz­ta­sza­bol­csi Alap­szer­ve­zete (Nap­ra­forgó klub) a Nem­zeti Rák­el­le­nes Nap alkal­má­ból gyer­mek­raj­zok­ból készült ani­má­ciós film ősbe­mu­ta­tót tart 2010. ápri­lis 17– én 10 órai kez­det­tel, Pusz­ta­sza­bol­cson. (tovább…)

GYÁO – ismer­ked­jünk meg az új foga­lom­mal, amely egy, a kör­nyé­ken egye­dül­álló intéz­ményt takar: Gyer­me­kek Átme­neti Ott­hona, amely Nagy­ka­rá­csony­ban műkö­dik, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ség Több­célú Kis­tér­ségi Tár­su­lá­sá­nak fenntartásában.

Ellá­tási terü­lete a Duna­új­vá­rosi kis­tér­ség köz­igaz­ga­tási terü­lete, az üre­sen maradó férő­he­lyekre pedig bár­mely más önkor­mány­zat is ellá­tási szerző­dést köthet.

Az intéz­mény kiala­kí­tá­sá­nak gon­do­la­tát erő­sí­tette, hogy a megyé­ben ilyen típusú ellá­tási forma még nem műkö­dött – tud­tuk meg Köl­ler Péter­nétől, aki az intéz­mény szak­mai vezetője -, orszá­go­san is kevés hasonló intéz­mény van. A mi intéz­mé­nyünk szol­gál­ta­tási típusú, a szülő kéri, a prob­lé­ma­hely­zet meg­ol­dá­sáig, a gyer­mek vissza­gon­do­zá­sá­ban is part­ne­ribb az együttműködés.

Eddig nem volt olyan lehető­ség, ahová pél­dául egy műtéti, kór­házi ellá­tás ese­tén az egye­dül álló szülő bát­ran elhe­lyez­hette a gyer­me­két, ha nem volt nagy­szülő, jó szom­széd. Nálunk akár a távo­labbi mun­ka­vál­la­lás ide­jére is elhe­lyez­hető a gye­rek, amíg a szülő a leendő lakó­he­lyen meg­te­remti a fel­té­te­le­ket, hogy oda­köl­töz­hes­sen a csa­lád. Ahol a gyer­me­ket nem tud­ják elhe­lyezni a GYÁO-ban eset­leg a csa­lá­dok átme­neti ott­ho­ná­ban, ott gyer­mek­ott­honba kerül, átme­neti gon­dos­ko­dásba, ahon­nan nehe­zebb a vissza­té­rés a csa­ládba – ahhoz ható­sági intéz­ke­dés szükséges.

Koc­zka Kata, 2010.

A Rác­al­mási Város­védő és Szé­pítő Egye­sü­let nevet vette fel a Rác­al­mási Falu­védő Egye­sü­let, iga­zodva ahhoz, hogy tavaly nyá­ron a tele­pü­lés városi rangra emel­ke­dett. (tovább…)

Máso­dik for­du­ló­já­hoz érke­zett az Ado­nyi Kis­tér­ségi Duna Fesz­ti­vál feb­ruár 20-án, szom­ba­ton. Az újabb hely­szín a besnyői Falu­ház volt, a műfaj pedig kóru­sok, nép­dal­kö­rök és szó­ló­éne­ke­sek előa­dása. (tovább…)

Az idén a duna­új­vá­rosi Duna­ferr Ifjú­sági Szer­ve­zet Kere­csen Íjász Klub szer­vezte feb­ruár 20-án, a Duna­új­vá­rosi Főis­kola Sport– és Ren­dez­vény Köz­pont­já­ban, Álmos nap­ján a Magyar Hagyo­má­nyos Íjász Tábla ver­senyt, ami mint azt Laka­tos Ist­ván­tól meg­tud­tuk — a magyar tör­té­ne­lem fon­tos ese­mé­nyeit szimbolizálja.

Az ország min­den tájá­ról, sőt még a Fel­vi­dékről (Rév­ko­má­rom­ból) és a Vaj­da­ság­ból (Zen­tá­ról) is érkez­tek íjá­szok, több mint száz induló volt, köz­tük duna­új­vá­rosi és kulcsi íjász egye­sü­le­tek tagjai.

A meg­mé­ret­te­tés három­for­du­lós volt: az alap­ver­seny­ben min­denki 3, a közép­döntő­ben 2, a döntő­ben pedig 1 vessző­vel lőtt a kihe­lye­zett célokra. A ver­senyzők pusz­tai nomád (azaz hagyo­má­nyos tör­té­nelmi) íjak­kal és favesszők­kel indul­hat­tak, női, férfi, ifi és mini kate­gó­ri­ák­ban, több­nyire korhű öltö­ze­tet visel­tek. Ezen a ver­se­nyen nem hagyo­má­nyos távok van­nak, hanem azok magyar tör­té­nelmi évfor­du­ló­kat idéz­nek (8,96méter, 12,41 méter, 14,56 méter, 15,52 méter, 17,11 méter, 18,48 méter, 19,56 méter).

Nagy Abo­nyi Péter és három társa Zen­tá­ról érke­zett a via­dalra, a Szt. Lon­gi­nus Közép­kori Hagyo­mányőrző Egye­sü­let íjász szek­ci­ó­já­nak kép­vi­se­le­té­ben. Mint elmondta, az ország egyet­len tra­di­ci­o­ná­lis íjász egye­sü­le­te­ként csak maguk­kal tud­nak ver­se­nyezni, ami 42 fő (7–60 éve­sig) ese­té­ben nem is elkép­zel­he­tet­len, ezért a magyar­or­szági ver­se­nye­ken is részt vesz­nek (Sik­lós, Sós­kút). Bár még csak egy­éves múltra tekint­het­nek vissza mint egye­sü­leti szek­ció, magyar­or­szági viszony­lat­ban is meg­áll­ják a helyüket.

Koc­zka Kata, 2010.

A kisapos­tagi nagy­csa­lá­do­sok javára ren­de­zett disz­nó­tort a „Schal­bert” Kisapos­tag Tele­pü­lés Fej­lesz­té­sé­ért Ala­pít­vány feb­ruár 20-án, szom­ba­ton. (tovább…)

A sza­kadó hó elle­nére is óri­ási érdeklő­dés mel­lett ren­dez­ték meg a II. Tél­bú­csúz­tató Hurka Pará­dét feb­ruár 6-án, Apos­ta­gon, ame­lyen „brooklyn-kályhák”, gulyás­ágyú­ban készült for­ralt bor és forró tea mel­lett mele­ged­he­tett a nép. (tovább…)

A kulcsi Carpe diem Ala­pít­vány a duna­új­vá­rosi közép­is­ko­lák szá­mára „Őszinte érzé­sek napja” ren­dez­vény­so­ro­za­tot szer­ve­zett Valen­tin heté­ben, élő­ze­né­vel, kézmű­ves apró­aján­dé­kok érté­ke­sí­té­sé­vel. A prog­ra­mot a diá­kok jó szív­vel és öröm­mel fogad­ták. (tovább…)

Pusz­ta­sza­bol­cson immár máso­dik alka­lom­mal ren­de­zett tél­te­metőt az Öreg Diá­kok Baráti Egye­sü­lete feb­ruár 16-án, hús­ha­gyó ked­den. A hagyo­mány­é­lesztő ren­dez­vé­nyen – a pol­gárő­rök biz­to­sí­tása mel­lett — mint­egy három­szá­zan vet­tek részt. (tovább…)

Ruha­cso­dák, esküvői tor­ták, gyűrűk, gyö­nyörű virág­csok­rok, kiegé­szítők egész gar­ma­dája, sok szín­vo­na­las szol­gál­tató bemu­ta­tója fogadta a láto­ga­tó­kat a Jankovich-kúriában ren­de­zett, mél­tán sike­res esküvő kiál­lí­tá­son feb­ruár 13-án, szom­ba­ton. (tovább…)

Síp­pal, dob­bal, kereplő­vel, dudá­val, lég­vé­delmi szi­réna vij­jo­gá­sá­val kísérte utolsó útjára – a pol­gárőr­ség biz­to­sí­tása mel­lett — a telet jel­ké­pező két kisze­bá­bot a közel százfős jókedvű csa­pat a kisapos­tagi Pol­gár­mes­teri Hiva­tal­tól a Duna-parti rako­dóig vezető úton, feb­ruár 14-én, vasár­nap dél­után. (tovább…)

Évet érté­kelt, a 2010. évi prog­ram­ról dön­tött és vezető­sé­get válasz­tott a Duna-menti Szent Orbán Bor­rend, Adony feb­ruár 13-án. (tovább…)

Meg­je­lent a duna­új­vá­rosi Bar­tók Kama­ra­szín­ház és Művé­sze­tek Háza 2010. már­ci­usi műsora az előa­dá­sok ismer­tető­jé­vel és a sze­rep­osz­tás­sal. Már most válassza ki itt, mit néz meg már­ci­us­ban! (tovább…)

A Pusz­ta­sza­bol­csi Sza­bad­idős­port Egye­sü­let idén is meg­ren­dezi mara­toni futó­ver­seny soro­za­tát. A mara­toni távot négy rész­let­ben, a négy évszak­ban fut­hat­ják le a vál­lal­kozó kedvű amatőr spor­to­lók. Egy ver­seny­táv 10,6 kilo­mé­ter hosszú­ságú. A ver­se­nyek indu­lási hely­színe a Városi Sport­pá­lya, innen kell futni Besnyőig és vissza. Nevezni a Városi Sport­pá­lyán lehet (Pusz­ta­sza­bolcs, Sport u.). Min­den rajt előtt fél órá­val beme­le­gítő torna lesz. A ver­seny­so­ro­zat első, téli idő­pontja: feb­ruár 20. 10 óra (tovább…)

Meg­je­lent a falu­napi ren­dez­vé­nyek szer­ve­zé­sére kiírt pályá­zat. A pályá­za­tok beadási határ­ideje 2010. feb­ruár 26. A rész­le­tekről tájé­ko­zód­hat a Mező­földi Híd Tér­ség­fej­lesztő Egye­sü­let Mun­ka­szer­ve­zet­nél: http://www.mezofoldihid.hu (tovább…)

A Per­ká­tai Nyug­dí­ja­sok Baráti Köre január 26-án tar­totta köz­gyű­lé­sét. A rossz idő­já­rás és a sok beteg elle­nére a 68 fős aktív tag­ság közel két­har­mada meg­je­lent. (tovább…)

Az új év máso­dik heté­ben bein­dult a kul­tu­rá­lis nagy­üzem a Falu­ház­ban. Az idei első kiál­lító a rác­al­mási Gódány Imréné, aki sze­met gyö­nyör­köd­tető gobelin-képeit mutatja be az érdeklődő közön­ség­nek. (tovább…)

Két héten belül meg­kezdőd­nek a gyó­gyúszás fog­lal­ko­zá­sok az Ado­nyi kis­tér­ség Iván­csai Tanuszodájában.

(tovább…)

Első alka­lom­mal adott ott­hont a Duna­új­vá­rosi Esküvő Kiál­lí­tás és Vásár ren­dez­vény­nek a Duna-Fitt Sport­cent­rum január 9–10-én. (tovább…)