Új haverok a KMI-ben

A Kul­cson élő Páhi Péter: Új have­rok című szó­ló­ki­ál­lí­tá­sát Rei­ner Gyula kera­mi­kusmű­vész nyitja meg ma 18 óra­kor a duna­új­vá­rosi Kor­társ Művé­szeti Inté­zet­ben.
Az 1974-ben szü­le­tett Páhi a Pécsi Művé­szeti Szak­kö­zép­is­ko­lába járt, jelen­leg a Moholy–Nagy Művé­szeti Egye­tem videó sza­kán foly­tat tanul­má­nyo­kat. Páhi Péter sza­bad szel­lemű, kísér­le­tező, poli­hisz­tor típusú művész. Web­ol­dala (http://www.pahifekete.hu) sze­rint ott­ho­no­san mozog a moz­gó­kép, az objekt, a festmény/grafika, a per­for­mance, a comics/story-board (kép­re­gény és fil­mes jele­net­ter­ve­zés­hez készülő folya­mat­ábra), a mozaik, a land art, és álta­lá­ban a média terü­le­tén. Műve­i­vel, ame­lyekre a magas szintű anyag­is­me­ret, az igé­nyes kivi­te­le­zés és fanyar iró­nia jel­lemző, szá­mos kiál­lí­tá­son talál­koz­ha­tott már a közön­ség. 1995-től hát­tér– és karak­ter­ter­vező­ként dol­go­zik a Loan­Land Ani­má­ciós Stú­di­ó­nál, 2001 és 2004 között a Varga Stú­di­ó­nál. 2005-től sza­bad­úszó ter­vező pár­hu­za­mo­san több pro­duk­ci­ó­ban is (Rófusz Ferenc: Sze­ren­csi fel, Dog’s life, Varga Stú­dió: Bosom Pals, Mr. Bean, Stu­dio Qua­lity: Tün­dér Lala, Teve Club, Ocsar)

Új have­rok című kiál­lí­tá­sán nyolc tár­gyat, még­pe­dig a művé­szeti érté­ke­ken túl egy-egy gya­kor­lati funk­ciót is ellátó szob­rot mutat be. A szob­rok hul­la­dék­ból, kido­bott esz­kö­zök alkat­ré­sze­iből készül­nek, ame­lyek­hez a művész egyes ese­tek­ben további alkat­ré­sze­ket gyárt. Mind­egyik mű ábrá­zoló jel­legű, így könnyen fel­is­mer­het­jük a modell­ként szol­gáló álla­to­kat vagy egyéb lénye­ket. Az ábrá­zolt ala­kok a Páhi Péterre jel­lemző iro­ni­kus módon olyan tevé­keny­sé­gekre szol­gál­nak, mint funk­ci­o­ná­lis gépek, amely cse­le­ke­de­tek ref­lek­tál­nak az adott figu­rára (pél­dául kacsa­zsí­ros kenye­ret készítő kacsa, fehér– és vörös­bort kínáló szop­ta­tós dajka). A funk­ció egyes ese­tek­ben frá­zi­sokra, szó­lás­mon­dá­sokra is utal (sza­lon­na­sütő kutya).

A Páhi-féle alko­tá­sok vele­jü­kig humo­ro­sak. A gépek frap­páns tárgy­kom­bi­ná­ciók, ame­lye­ket szem­lélve eszünkbe jut­hat­nak a dada­ista és szür­re­a­lista tár­gyak, tárgy­kom­bi­ná­ciók, és kol­lá­zsok. Lois Vik­tor zenélő gép­szob­rai a nyolc­va­nas évek­ből; vagy akár a duna­új­vá­rosi Móder Rezső szobor-hangszerei is ebbe a műtí­pusba tar­toz­nak. Ezek a művek (ame­lyek „költőien” létez­nek, mint min­den műal­ko­tás), vissza– vagy átlép­nek a puszta funk­ci­o­na­li­tás vilá­gába. A for­ralt bort készítő vagy éppen pálin­kát főző gép iden­ti­tá­sát és hova­tar­to­zá­sát nagy­ban meg­ha­tá­rozza az a tény, hogy egy művé­szeti bemu­ta­tó­te­rem­ben vál­nak lát­ha­tóvá. A bar­kács­jel­le­get ellen­sú­lyozza az igé­nyes kivi­te­le­zés, vala­mint a követ­ke­ze­te­sen végig­gon­dolt és meg­va­ló­sí­tott kon­cep­ció. E kon­cep­ció alap­ján Páhi Péter három évet töl­tött a „haver”-nek neve­zett művek elkészítésével.

Min­den­kép­pen hoz­zá­tar­to­zik a művészről való infor­má­ci­ók­hoz az is, hogy Páhi az 1980-as és 1990-es évek­ben a duna­új­vá­rosi Uitz Terem pin­cé­jé­ben működő infor­má­lis művé­szeti kör össze­jö­ve­te­leit láto­gatta. Ebben olyan sze­mé­lyek, mint Bir­kás Ist­ván, Vár­nai Gyula vagy Rohon­czi Ist­ván ját­szot­tak jelentős sze­re­pet. E három, más-más gene­rá­ci­ó­hoz tar­tozó mes­ter művé­sze­té­ben is jelentős sze­re­pet kap a talált és átala­kí­tott tárgy, a kép­zet­tár­sí­tá­so­kat kipro­vo­káló mel­lé­ren­de­lé­ses tech­nika. Talán nem túl­zás állí­tani azt, hogy las­san kibon­ta­ko­zik előt­tünk egy „duna­új­vá­rosi isko­lá­nak” nevez­hető, elem­zésre érde­mes tradíció.

For­rás: Kor­társ Művé­szeti Inté­zet (Sz.J)

A tár­lat meg­te­kint­hető: 2010. ápri­lis 2-ig, naponta 10–18 óra között, vasár­na­po­kon és már­cius 15-én zárva.