http://www.youtube.com/watch?v=kI14ldKRnJQ

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=d9a9ebc9b

http://www.mikulasfalva.com/mikulas-fesztival.html

Falu­ka­rá­csony hely­színe volt a köz­ség­háza kul­túr­terme 2011. decem­ber 21-én az ünnepi fényekbe öltö­zött Kisapos­ta­gon. Egy tűt sem lehe­tett volna leej­teni, úgy meg­telt a terem az érdeklődők­kel, akik kíván­csian vár­ták az ünnepi műsort.

Első­ként az óvo­dá­sok adtak elő egy ked­ves jele­ne­tet, amit min­denki nagy öröm­mel foga­dott, és lel­ke­sen tap­solt a közön­ség a leg­ki­seb­bek előa­dá­sá­nak. Ezt követően az isko­lá­sok műsora, majd a Nőegy­let Baráti Kör dalo­sa­i­nak előa­dása fokozta az ünnepi, kará­csony­váró han­gu­la­tot. A ren­dez­vény végén a bet­le­hem­nél és a mel­lette fel­ál­lí­tott sátor­nál gyűl­tek össze a falu­be­liek, aki­ket for­ralt bor és meleg tea, süte­mény és gyü­mölcs fogadott.

 

Elő­jegy­zés: (25) 524 635

 

A Megyei Művelő­dési Köz­pont Művé­sze­tek Háza

(Szé­kes­fe­hér­vár III. Béla király tér 1.)

2012. janu­ári programja

 

 

 

Január 12. 17 óra

Kiál­lí­tó­te­rem

Apa és lánya sorozat

Far­kas Mihály és Far­kas Éva Mária festőmű­vé­szek kiál­lí­tá­sá­nak megnyitója

A kiál­lí­tás feb­ruár 4-ig tekint­hető meg, vasár­nap kivé­te­lé­vel naponta 10–18 óráig.

 

Január 13.14 óra

Művelő­dési Ház, Seregélyes

Fejér Megyei Nép­dal­ének­lési Verseny

                                   Terü­leti válogató

Infor­má­ció: MMK tit­kár­ság, 22/ 313–175

titkarsag@fejermmk.hu

 

 

 

Január 14. 10–15 óra

Művelő­dési Ház, Bakonycsernye

Nép­dal­kör­ve­zetők szak­mai napja

Jelent­ke­zési határidő: január 10. 14 óra

Infor­má­ció: MMK tit­kár­ság, 22/ 315–021

titkarsag@fejermmk.hu

 

Január 25. 10 óra

Szín­ház­te­rem

Ifjú­sági KisSzínház

                                   Eric Käst­ner: A két Lotti

Infor­má­ció és jegy­ren­de­lés: Ákos Jegy­iroda, 22/ 502–425

 

 

Január 27. 14 óra

Pre­lú­dium Zene­is­kola, Bicske

Fejér Megyei Nép­dal­ének­lési Verseny

                                   Terü­leti válogató

Infor­má­ció: MMK tit­kár­ság, 22/ 313–175

titkarsag@fejermmk.hu

 

 

 

 

 

 

 

Január 27. 10 óra

Szín­ház­te­rem

Városi Diák­gála

A város közép­is­ko­lá­sa­i­nak művé­szeti bemutatói

Szer­vező: Bel­vá­rosi I. Ist­ván Közép­is­kola Bugát Pál Tagintézménye

 

 

Január 28. 17 óra

Szín­ház­te­rem

Lázár Ervin: A Négy­szög­letű Kerek Erdő

–gyer­me­kelőa­dás

Infor­má­ció és jegy­ren­de­lés: Ákos Jegy­iroda, 22/ 502–425

 

Január 28.

VOKE Vörös­marty Művelő­dési Ház

A Fejér Megyei Nép­ze­nei Műhely Egye­sü­let és a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont csa­ládi programja

15 órá­tól: Kézmű­ves foglalkozás

16 órá­tól: Gyer­mek­ját­szó tánc­ház Knei­felné Laczkó Kriszta veze­té­sé­vel, muzsi­kál a Szed­te­vette zenekar

 

 

 

 

 

A MŰVÉ­SZE­TEK HÁZA SZAK­KÖ­REI, KLUBJAI:

 

Szé­kes­fe­hér­vári Fotóklub: fog­lal­ko­zá­sok január 4-től,  szer­dán­ként 18–20 óráig

Der­ko­vits Képzőmű­vé­szeti Kör: fog­lal­ko­zá­sok január 9-től, hét­főn és szer­dán 16–18.30 óráig

Bridzs klub: fog­lal­ko­zá­sok január 3-tól, ked­den­ként 18–21.45 óráig

Éremgyűjtők: fog­lal­ko­zá­sok január 6-tól, pén­te­ken­ként 16–18 óráig

 

Gye­re­kek­nek:

Ani­mono ani­má­ciós film­ké­szítő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 3-tól, ked­den­ként 15–17 óráig

Start kre­a­tív alko­tó­cso­port: fog­lal­ko­zá­sok január 7-től , két­he­tente szom­ba­ton 10–13 óráig

 

 

 

KÉZMŰ­VES MŰHELYEK:

 

A Mes­ter­sé­gek Házá­ban (Rác utca 20.):

 

Megyei szövő­kör: fog­lal­ko­zá­sok január 2-től, hét­főn­ként 14–17 óráig

Üveg­festő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 4-től, szer­dán­ként 17 –20 óráig

A Művé­sze­tek Házában:

 

Kosár­fonó műhely (2 cso­port) január 2-től,  hét­főn és ked­den 17–20 óráig

Bőr­tárgy készítő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 3-tól, ked­den­ként 17–20 óráig

Fafa­ragó műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 5-től, csü­tör­tö­kön­ként 17.30–20.30 óráig

Faze­kas műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 9-től, hét­főn­ként 17–20 óráig

Kerá­mia műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 5-től, csü­tör­tö­kön­ként 17–20 óráig

Csip­ke­ké­szítő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 10-től, ked­den­ként 15–18 óráig

Csip­ke­ké­szítő műhely kezdők­nek: fog­lal­ko­zá­sok január 12-től, csü­tör­tö­kön­ként 17–20 óráig

Hímző műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 12-től, csü­tör­tö­kön­ként 14–17 óráig

Folt­varró műhely: fog­lal­ko­zá­sok: január 6. és 20. 16–18 óráig

A kézmű­ves szak­kö­rökre Komendó Gab­ri­el­lá­nál lehet jelent­kezni (313–175/112-es mellék)

gabriellakomendo@fejermmk.hu

 

(Az alábbi cik­ket az intéz­mény kéré­sére jelen­tet­jük meg, szer­kesz­tett for­má­ban — a főszerk.)

 

TÁMOP 3.4.3 –08/2 Isko­lai tehet­ség­gon­do­zás projekt 

Az isko­lai tehet­ség­gon­do­zás fel­té­tel­rend­sze­ré­nek fej­lesz­tése a Fejér megyei TISZK két intézményében

Bánki Donát Gim­ná­zium és Szak­kö­zép­is­kola, Duna­új­vá­ros (pro­jekt­ve­zető: Sógor Csilla)

Sza­bolcs Vezér Gim­ná­zium és Szak­kö­zép­is­kola, Pusz­ta­sza­bolcs (szak­mai vezető: Tán­czos Krisz­tina). 2010 augusz­tu­sá­tól 2011. novem­be­rig a két iskola együttmű­kö­dött a tehet­ség­gon­do­zás jegyé­ben. Ennek kere­té­ben több alka­lom­mal talál­koz­tak a diá­kok és a taná­rok: tovább­kép­zé­sek­kor, tehet­ség­na­po­kon, szín­ját­szó fesz­ti­vá­lo­kon, rend­ha­gyó iro­da­lom­órá­kon, kutató diá­kok pre­zen­tá­ci­ó­i­nak bemutatásakor.

A nyi­tó­ren­dez­vényt a Bánki Gim­ná­zi­um­ban, a zárót a pusz­ta­sza­bol­csi gim­ná­zi­um­ban tar­tot­ták, mint­egy 200–200 diák rész­vé­te­lé­vel. E nagy­sza­bású talál­ko­zó­kon bemu­tat­koz­tak egy­más előtt a diá­kok: diák­szín­padi előa­dá­sok­kal, tánc– és ének­pro­duk­ci­ók­kal, illetve kre­a­tív közös­ségi játé­kok során ismer­ked­het­tek egy­más­sal, s a két intéz­mény jellegzetességeivel.

 

A tehet­ség­gon­do­zás a Sza­bolcs Vezér Gim­ná­zi­um­ban a követ­kező ered­mé­nye­ket hozta:

- 4 orszá­gos ver­se­nyen a fődí­jat, azaz a leg­ered­mé­nye­sebb iskola díját sike­rült megszerezni

-  humán, reál , gaz­da­sági és művé­szeti tár­gyak­ból megyei és orszá­gos versenyeredmények

- a Kutató Diá­kok Orszá­gos Ver­se­nyén – esszép­á­lyá­za­ton és kon­fe­ren­ci­á­kon – orszá­gos 12. helyen végez­tek a közép­is­ko­lák rangsorában

- 20 diá­kot és 6 tanárt regiszt­rál­tak a Kutató Diákok-Tanárok Moz­gal­mába, illetve a Géni­usz Tehet­ség­gon­dozó Portálra

- tehet­ség­gon­dozó ver­se­nye­ket: megyei sza­va­ló­ver­senyt, tanul­má­nyi ver­se­nye­ket, szín­ját­szó fesz­ti­vált rendeztek

- taná­raik részt vet­tek több tehet­ség­gon­dozó továbbképzésen

- egyéni és cso­por­tos fej­lesz­tési ter­ve­ket dol­goz­tak ki taná­raik: Pato­nai Erika a nyelv­ta­nu­lás­ról, Törökné Király Kor­né­lia a mate­ma­tika ver­se­nyekről, Török Mária és Neikl-Ladány Ágnes a Diák Rt. mun­ká­já­ról, Tán­czos Krisz­tina a diák­szín­padi mun­ká­ról és az iro­dalmi alkotópályázatokról.

- az iskola diák­jai részt vehet­tek tehet­ség­fej­lesztő prog­ra­mo­kon, kirán­du­lá­so­kon, szín­házi előa­dá­son (Besen­czy Árpád Petőfi: A hely­ség kalapácsa)

- a Rudas Szak­kö­zép­is­ko­lá­val — mint tehet­ség­pont­tal – 5 szak­mai ren­dez­vényt szer­vez­tek diá­kok és taná­rok számára

 

A más­fél éves együttmű­kö­dés ered­mé­nye­ként sike­rült kiváló kap­cso­la­tot terem­teni a duna­új­vá­rosi part­ne­rin­téz­ménnyel és a tehet­ség­pont­tal. A pusz­ta­sza­bol­csi gim­ná­zium célja, hogy elin­dítsa a Tehet­ség­ponttá válás folya­ma­tát, mivel a 2010–2011. tanév bizo­nyí­totta, hogy tehet­sé­ges diák­jaik és taná­raik meg­ala­po­zottá teszik ezt az elképzelést.

 

(Az alábbi írá­so­kat az iván­csai beru­há­zás­ról az intéz­mény kéré­sére jelen­tet­jük meg, ere­deti for­má­juk­ban — a főszerk.)

Ismét beru­há­zás

A Gyer­me­ke­in­kért Ala­pít­vány műkö­dé­sét 1992-ben kezdte, s leg­fon­to­sabb cél­kitű­zé­sünk volt a nevelő-oktató munka segí­tése. Támo­ga­tó­ink a szülők, vál­lal­ko­zók, s pályá­zati úton igyek­szünk for­rást sze­rezni. Hosszú évek cél­tu­da­tos mun­kál­ko­dá­sá­nak ered­mé­nye­ként álmod­tunk egy nagyot. Az isko­la­ud­var fej­lesz­tése, az egész­sé­ges élet­mód min­den­napi tevé­keny­sé­gébe való bekap­cso­lása sür­getővé vált. Van egy moz­gal­mas éle­tet élő kemen­cénk, uszo­dánk, műfü­ves pályánk, s elég nagy udvar, mely fel­újí­tása a LEA­DER pályá­zat segít­sé­gé­vel elkezdőd­he­tett. A Helyi Vidék­fej­lesz­tési Stra­té­giák LEA­DER pályá­za­tára nyúj­tott be támo­ga­tási kérel­met az iván­csai Gyer­me­ke­in­kért Ala­pít­vány, a 2009. évben, amely pozi­tív elbí­rá­lást kapott. Az egész­ségőrző és sza­bad­idős tevé­keny­ség­hez kötött cél­te­rü­letre benyúj­tott pályá­za­tunk 13.521.000,- Ft támo­ga­tás­ban része­sült. A mun­ká­la­tok 2011. szep­tem­ber – októ­ber hónap­ban kezdőd­tek meg tény­le­ge­sen. A fej­lesz­tés ered­mé­nye­kép­pen szám­szerű­sítve az alábbi fej­lesz­tés való­sul meg:

• 3273 db növény,
• Zöld­fe­lü­let 6116,5 m2,
• 1 db strand­röp­labda pálya,
• 1 db tol­las­labda pálya,
• 1 db füves focipálya,
• 1 db szán­kózó domb,
• 1 db íjászpálya,
• Futó­pá­lyák rövid és hosszú távfutásra,
• 1db távol­ugró pálya,
• 5 db pad és asz­tal szett,
• 7 db tám­lás pad,
• 25 fm támla nél­küli pad egyedi kialakítású,
• 40 fm növénykazetta,
• 6 db hulladékgyűjtő,
• 1 db Zsol­nay ívókút,
• 32 fm ala­csony kötél – faosz­lop kerítés,
• 68 fm cölöppalánk,
• 1370 m3 terep­ren­de­zés a szán­kózó domb érdekében.

A fej­lesz­tés­hez kap­cso­lódó köz­be­szer­zési eljá­rás ered­mé­nyes volt.

A kivi­te­le­zést a NOBLE Mér­nöki Szol­gál­tató Kft. (Pusz­ta­sza­bolcs, Arany J. u. 41.) végzi.

A vál­lal­ko­zási szerző­dés sze­rint a pro­jekt tel­jes beru­há­zási költ­sége: nettó 16.411.589,- Ft + 25 % áfa.

Magyar Csilla

Kura­tó­rium elnöke

Gyer­me­ke­in­kért Alapítvány

 

Négy évszak sza­bad­idős kertje

Pályá­za­tunk címe több dol­got is magá­ban rejt. Min­den­kép­pen sze­ret­tünk volna egy fás, lom­bos, virá­gos kör­nye­ze­tet terem­teni, melybe bele­ágya­zó­dik az a sza­bad­idős tevé­keny­ség, mely civi­lek­nek, kicsik­nek, nagyok­nak lehető­sé­get ad a kikap­cso­ló­dásra. A műfü­ves pálya kihasz­nált­sága 150 %-os. Úgy is fogal­maz­hat­nék, hogy kevés ez a tér a mozogni, spor­tolni vágyók­nak. Ezért a lehető­sé­gek szá­mát sze­ret­tük volna növelni, hogy egy­szerre töb­ben, több­féle tevé­keny­sé­get végez­hes­se­nek az udvar­ban. Készül egy füves football-pálya, tol­las­labda pálya, strand röp­labda pálya, futó­pá­lya, ugró­gö­dör, s ter­mé­sze­te­sen a sétáló utak men­tén kihe­lye­zésre kerül 3273 db növény­zeti fa, bokor, virág.  Remé­lem, hogy a tech­nika órák és a sza­bad­idő ked­velt tevé­keny­sége lesz eze­ket a növé­nye­ket gon­dozni, ápolni, s bízom benne, hogy min­denki féltve őrzi majd ezt a szép környezetet.

 

Mátyási Sán­dorné

ÁMK ig.

 

Kará­cso­nyi fényekbe öltöz­te­tett szín­pad és isko­la­ud­var, a hely­szí­nen jég­ből fara­gott angyal, egy igazi verkli, élő bet­le­hem, kará­cso­nyi ját­szó­ház és szín­padi prog­ram, fest­mény­ki­ál­lí­tás és könyv­be­mu­tató, mézes­ka­lács és for­ralt bor várta a besnyői adventi prog­ram­so­ro­zat részt­vevőit 2011. decem­ber 10-én.

A Sziront’Art Khe szer­ve­zé­sé­ben zajló ren­dez­vé­nyen a szín­pad mel­lett fel­ál­lí­tott sátor alatt lát­hatta és hall­hatta a közön­ség az ado­nyi cser­ké­szek élő bet­le­he­mét, mely­ben Olszewski Wal­de­mard veze­té­sé­vel ele­ve­ní­tet­ték meg a gye­re­kek a kis Jézus szü­le­té­sé­hez kap­cso­lódó bib­liai tör­té­ne­tet. A szín­pa­don az iskola nép­tán­co­sai, a Szi­ronta és a Besnyői Nép­dal­kör műsora szó­ra­koz­tatta a közön­sé­get. A Falu­ház­ban Ladá­nyi M. János és Gábor Feri besnyői, Kádár Tünde pusz­ta­sza­bol­csi festő képe­iből lát­hat­tak kiál­lí­tást az érdeklődők, és itt mutat­ták be a Szi­ronta együt­tes 3. leme­zét és a kap­cso­lódó köny­vet. A prog­ram a száz­ha­lom­bat­tai Black Melon kon­cert­jé­vel és a Polár Exp­ressz c. film vetí­té­sé­vel zárult.

Még pár nap és itt a téli nap­for­duló. Decem­ber 22-től fogyni kezd a sötét­ség ereje, hama­ro­san meg­szü­le­tik a Fény. Ami­kor a fényün­nep szer­tü­zeit áll­juk körül bará­ta­ink­kal, a lel­kün­ket jó érzé­sek jár­ják át. Érez­zük, nem vagyunk egye­dül, bízunk a sze­re­tet ere­jé­ben, hisszük a cso­dát. Soha­sem volt könnyű hit nél­kül élni, ma pedig csak­nem lehe­tet­len. Hinni kell a Miku­lás­ban – nem az aján­dék­cso­ma­gért -, hinni kell a Jézus­ká­ban – nem azért, hogy aján­dé­kot találj a kará­csonyfa alatt. Hinni kell magunk­ban, egy­más­ban és a sze­re­tet­ben, s meg­tenni érte min­dent, mert csak így remél­het­jük sor­sunk jobbra for­du­lá­sát. Készül­jünk a Fény születésére!

A hét­vé­gén a tizen­öt­ez­re­dik láto­ga­tót fogadta dol­gozó szo­bá­já­ban a Magyar Mikulás.

Vár­ko­nyi Gábor, a nagy­papa Kecs­ke­métről érke­zett fele­sé­gé­vel és két uno­ká­já­val. A gye­re­kek, Simon Petra (3 éves) és Péter (7 éves) Város­föl­dön élnek. A nagy­szülők tavaly másik két uno­ká­juk­kal láto­gat­tak el az Orszá­gos Miku­lás Fesz­ti­válra, s a kicsik nagyon élvez­ték a kirán­du­lást. Így eldön­töt­ték, hogy az idén is eljön­nek és elhoz­zák Pet­rát és Pétert is.

A Magyar Miku­lás édes­ség aján­dék­cso­mag­gal, míg a Szer­vező Bizott­ság a 2012. évi Orszá­gos Miku­lás Fesz­ti­válra szóló tisz­te­let­jeggyel örven­dez­tette meg a jubi­le­umi látogatókat.

A TUDÁS­TÁR előa­dás­so­ro­zat követ­kező alkal­mán Prof. Dr. Dr. Vass Csaba előa­dá­sát hall­hat­ják az érdeklődők Magyar­or­szág a globalizáció(k) puha világ­há­bo­rú­já­ban cím­mel 2011. decem­ber 13-án 17 órá­tól, a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban. Az előa­dás ingye­nes. A szer­vezők min­den­kit sze­re­tet­tel várnak.

Kaiz­ler Gitta

 

Pen­tele advent fényében

című kiál­lí­tá­sá­nak megnyitójára

2011. decem­ber 10-én 16 órára

A Duna­új­vá­rosi Evan­gé­li­kus Templomba

(Szi­lá­gyi E. u. 34.)

A kiál­lí­tást megnyitja:

Jakóné Fekete Teréz

tanár

Meg­te­kint­hető: 2012. január 20-ig

Nyílt napok a Duna­új­vá­rosi Főiskolán

rész­le­tek itt:

http://www.duf.hu/felveteli

DR. POÓR MIK­LÓS: Magya­rá­za­tok (Ó– és Újtes­ta­men­tum) és sumér nyelvkapcsolatok

Kaiz­ler Gitta: Pen­tele advent fényében

című kiál­lí­tása a Duna­új­vá­rosi Evan­gé­li­kus Temp­lom­ban (Szi­lá­gyi E. u. 34.)

Meg­te­kint­hető: 2012. január 20-ig

Nagyüzem Mikulásfalván

A Magyar Mikulás november 2. óta fogadja kedves látogatóit a nagykarácsonyi
Mikulásházban található dolgozó szobájában, s eddig több mint 7000
látogatóval találkozott.

Az elmúlt hétvégén megnyílt a Karácsonyi Sátor, a Betlehem és a Szeretetposta
is, így a fesztivál helyszíneinek száma tízre nőtt. Korábban már megnyílt a Mikulásház, a Játszóház, a Karácsonyi Múzeum, a Megyék Karácsonyfái,
a Zöld Karácsony Óriás Társasjáték, az Adventi Vásár, a Mézeskalács Házikó, a
Mikulás Cukrászda. Emellett karácsonyi hangulatú lovas kocsival is bejárható
Mikulásfalva, sőt hétvégén már a kisvonat is közlekedik a helyszínek között.

A Zöld Karácsony Óriás Társasjáték során egy olyan utazásra hívják a kicsiket,
amelyben eljutnak a négy évszakba, négy állat lakóhelyére és megtanulják,
hogyan kell gyűjteni a hulladékot, hogy e csodálatos világunk, a Föld
fennmaradhasson. A játék az Öko – Ferr Kft. szakmai támogatásával, Bubutimár
Éva tervei alapján valósult meg a Rendezvénycsarnokban. A játékhoz
bábjáték is kapcsolódik, mely a Játszóházban tekinthető meg.

Az ünnephez kapcsolódóan lehetőséget biztosítunk a Megyék Karácsonyfáinál,
hogy minden látogató saját megyéje karácsonyfájára felhelyezze a hozott díszt,
illetve a díszek a Játszóház kézműves foglalkozásain is elkészíthetők.

A hétvégén a Zöld Karácsony bábjáték, Don Pedro interaktív bohócműsora,
Mesecsokor élőszínház és bábműsor, Télapó az erdőben bábjáték szerepel a
programban. A pontos kezdési időpontok és helyszínek az információs táblákon
(hóember) és a www.mikulasfalva.com honlapon találhatók.

Az Ingyenes Adventi Koncert Sorozat keretében József és Kata előadásában
operett slágerek és karácsonyi dalok hallhatók december 2. – án (pénteken)
18.00 órakor a Játszóházban.

A Játszóház kézműves foglalkozásain az ERFO Hobby kreatív termékeit
használjuk, melyek összeállítását és elkészítését a gyerekek örömmel végzik. A
komplett csomagok beszerezhetők a Manótanodában is.

A Mikulásfalva és a tibi KID közös rajzpályázatot hirdet „Mikulásfalvi
élményeim” címmel. A részletek a Játszóházban berendezett tibi KID sarokban
illetve a honlapon találhatók.

A Magyar Mikulás számos levelet, rajzot és ajándékot kap. A minap a felvidéki
Marcelházáról kapott ajándékot Slávik Zsókától a következők kíséretében:

"Kedves Mikulás!

Szívem minden szeretetével és Angyali áldással kívánok boldog Karácsonyt!
Küldök egy apró kis meglepit, egy adventi koszorúcskát, hogy a Mikulás is
kapjon ajándékot!

Tisztelettel egy nagyra nőtt, lélekben örökké kisgyerek: Zsóka"

A Mikulás továbbra is várja a leveleket, üdvözleteket. A címzés egyszerű:
Mikulás, 2425 Nagykarácsony

 

 

Daru­szent­mik­ló­son 2011. novem­ber 27-én a Falu­lánc szer­ve­zé­sé­ben együtt köszön­töt­ték advent első vasár­nap­ját a köz­ség lakói. A Barát­ság­ház­nál ren­de­zett gyer­ty­agyújtó ünnep­sé­gen az isko­lá­sok bet­le­he­me­zé­sét és tán­cát élvez­het­ték a részt­vevők, majd a követ­kező per­cek a házisütemény-sütő ver­seny ered­mény­hir­de­té­sé­nek s a reme­kek közös elfo­gyasz­tá­sá­nak izgal­ma­i­val tel­tek. A helyezések:

 

I. helye­zett: Foga­ra­siné Ica (9. sz.  sütemény)

II. helye­zett: Foga­ra­siné Erzsike (10.)

III. helye­zett: Mészá­rosné Marika (3.)

Külön­díj: Kan­der­káné Terike (17.  és 16. )

A ver­seny résztvevői:

Kin­csesné Terike (1.), Puháné Marika (2.), Bergné Marika (4.), Somo­gyiné Ica (5.), Raufné Ágika (6.), Raf­ferné Éva (7.), Kovácsné Marika (8.), Kissné Marika (11.), Somo­gyiné Andika (12.), Nyá­riné Dórika (13.), Csor­dásné Katika (14.), Taman­kóné Györ­gyi (15.)

A süte­mény­sütő ver­seny nyertesei:

vala­mennyi részt­vevő, aki cse­me­géz­he­tett a sok finomságból!

 

Japán­ból, Nagano pre­fek­tú­rá­ból, Mat­su­moto váro­sá­ból érkez­tek Besnyőre az ottani csen­gettyű– és harang­együt­tes tag­jai, és a ven­dég­látó Szi­ronta Csen­gettyű­együt­tes­sel közös adventi kon­cer­tet adtak a Falu­ház­ban 2011. novem­ber 25-én. A japán muzsi­ku­sok Akira Naga­oka kar­mes­ter veze­té­sé­vel Bécs után Besnyőn is bemu­tat­ták, a Szi­ronta tag­jai pedig ki is pró­bál­hat­ták a japán fej­lesz­tésű haran­go­kat, ame­lyek elő­ször szó­lal­tak meg Euró­pá­ban az együt­tes turnéján.

Tóth Zsu­zsanna, az est házi­asszo­nyá­nak beve­zetője után Géme­siné Fejes Zsu­zsanna, Besnyő köz­ség pol­gár­mes­tere üdvö­zölte a Falu­ház­ban összegyűl­te­ket és tol­mács segít­sé­gé­vel köszön­tötte a ven­dégmű­vé­sze­ket. Besnyő ez alka­lom­mal is külön­le­ges zenei cse­me­gé­nek adha­tott ott­hont, s a Falu­ház is szű­kös­nek bizo­nyult, olyan sokan vol­tak kíván­csiak az Advent sétány 11. elne­ve­zésű ren­dez­vény­so­ro­zat első állo­má­sára. A közön­ség sora­i­ban öröm­mel fedez­tem fel Nyersné Vajda Márta tanárnőt, aki 2004-ben meg­ala­pí­totta a Szi­ronta Citera– és Csen­gettyű­együt­test, de már csak magán­em­ber­ként követi figye­lem­mel, hogyan halad­nak az úton, melyen ő indí­totta el őket. A jelen­lévők áhí­tat­tal élvez­ték a gyö­nyörű, lélek­emelő muzsi­kát, amely méltó nyi­tá­nya volt az adventi vára­ko­zás ünnepi hangulatának.

Több oka is volt az izga­lomra a japán és a magyar muzsi­ku­sok­nak, hiszen a japán haran­gok­kal a besnyőiek most elő­ször szó­lal­tat­hat­tak meg zene­szá­mot, a Japán­ból érke­zett zené­szek pedig még soha nem ját­szot­tak magyar csen­gettyű­kön.  Mint Somo­gyi Balázs­tól, a Szi­ronta vezető­jétől hall­hat­tuk, alig fél­órá­nyi közös próba ele­gendő volt, hogy mind a hang­szer­csere, mind a közös muzsi­ká­lás vál­lal­ható legyen. Mond­hat­nánk azt is, hogy olyan muzsi­ku­sok között, akik Kodály hazá­já­ban és abban az ország­ban, ahol a Kodály mód­szer évti­ze­dek óta hódít, élnek, mi sem ter­mé­sze­te­sebb ennél, s hogy a zene min­den nép közös nyelve, hatá­rok sem áll­hat­nak útjába.

Az együt­te­sek együtt töl­tött nap­já­ról rész­le­te­sen olvas­hat­nak itt:

http://szironta.hu/?option=com_content&task=view&id=510&Itemid=68

 

 

 

 

 

Békés, bol­dog adven­tet és áldott kará­csonyt kíván
az Ágasfa Hagyo­mány­é­lesztő Kör csa­pata!

A LÚDAS MATYIt lát­hat­ják az érdeklődők a kulcsi Száz­hol­das Pagony Óvoda és Bölcsőde dol­go­zó­i­nak jóté­kony célú előa­dá­sá­ban. A ren­dezők sze­re­tet­tel meg­hív­nak és vár­nak min­den­kit, aki szí­ve­sen kikap­cso­lódna a csa­lád­já­val egy vidám han­gu­latú délutánon.

Az előa­dás helyszíne:

Kulcs, Fekete Ist­ván Álta­lá­nos Iskola Zeneterme

Ideje:

2011. novem­ber 25. 17.00 óra

 Belépő:

Felnőt­tek­nek: 500.-ft/fő

Gye­re­kek­nek: 250.-ft/fő

A belépők­ből befolyt össze­get az óvo­dás és bölcső­dés gye­re­kek kará­cso­nyi játé­ka­i­nak vásár­lá­sára fordítják.

Egy kiál­lí­tás a duna­új­vá­rosi Mun­kásmű­velő­dési Köz­pont­ban, ahol az ép látá­súak meg­ta­pasz­tal­hat­ják, milyen fény nél­kül élni. A kiál­lí­tás 2011. novem­ber 28-tól decem­ber 16-ig látható

Nagy­sza­bású összmű­vé­szeti előa­dó­est kere­té­ben nyílt meg Nóg­rádi Kata­lin festő és gra­fi­kus kiál­lí­tása az ado­nyi művelő­dési ház­ban 2011. novem­ber 19-én dél­után. A telt­há­zas, emlé­ke­ze­tes ren­dez­vé­nyen a Batsá­nyi Cser­hát Művész Kör tag­jai szerepeltek.

A kiál­lí­tás meg­nyi­tó­ján Nóg­rádi Kata­lin mun­kás­sá­gát Simon M. Vero­nika festőmű­vész mél­tatta. A műsor­ban Bacsa Ferenc ének– és gitármű­vészt, Dom­bó­vári János, a Lavotta Kama­ra­ze­ne­kar művé­szeti vezetője, kon­cert­mes­tere hegedű­já­té­kát, Enyedi Béla dal­tu­laj­do­nos, Tan­dory Sán­dor és Poór Péter tánc­dal­éne­kes dalait, Laj­ta­iné Dudás Mar­git költő ver­seit élvez­hette a közön­ség a Nán­dor terem­ben. A kiál­lí­tás a Téli Tár­lat kere­té­ben, a KKKK Lívia ter­mé­ben tekint­hető meg a művelő­dési ház nyit­va­tar­tási idejében.

Szín­pom­pás selyem­fest­mé­nyek­kel vará­zsolt nya­rat és egy külön­le­ges, szép­sé­ges álom­vi­lá­got a kulcsi Falu­házba Kis­te­leki Mar­git festőmű­vész a 2011. novem­ber 24-ei kiál­lí­tás megnyitóján.

A ren­dez­vé­nyen férje, Kis­te­leki Zol­tán előa­dómű­vész tol­má­cso­lá­sá­ban Arany János: A walesi bár­dok című ver­sét hall­hat­tuk, amely éles kont­rasz­tot képe­zett a lágy, nőies, légi­e­sen könnyed selyemfestményekkel.

Nóg­rádi Kata­lin­nal az élen a festő szak­kör tag­jai közül is töb­ben ott vol­tak a meg­nyi­tón, és érdeklő­dés­sel hall­gat­ták Kis­te­leki Mar­git művésznőt, amint Juhász-Dóra Ferencné falu­ház­ve­zető kér­dé­se­ire vála­szolt. Mint meg­tud­tuk, rajz­ta­nár­ként kezdte pályá­ját, majd ami­kor a gyer­me­ké­vel gye­sen volt (három gyer­meke van), meg­látta egy selyem­festő tan­fo­lyam hir­de­té­sét, és jelent­ke­zett, egy életre elje­gyezte magát a selyemfestéssel.

Elmon­dása sze­rint a tech­nika az akva­rell fes­tés­hez hasonló, csak a papír nem továb­bítja olyan gyor­san a fes­té­ket, ezért a selyem­fes­tés során haj­szá­rító segít­sé­gé­vel tudja kor­dá­ban tar­tani az anya­got. Témái nem a vélet­le­nen múl­nak; a her­nyó­se­lyem­hez, illetve a musz­lin­hoz a virág­min­ták, a lep­kék ille­nek a leg­job­ban, de a Klimt para­frá­zis is gyö­nyörűen mutat a sely­men. Bámu­la­to­san szép az Életfa c. kép, akár­csak a stre­lí­ci­á­kat, illetve a kúszó lili­a­ká­cot, vagy a pil­lan­gók raj­zá­sát ábrá­zoló képek, és nagyon izgal­mas, gyö­nyörű kép szü­le­tett macs­kák­ról, illetve fla­min­gók­ról is.

A kiál­lí­tá­son a művésznő két lányá­nak néhány alko­tá­sát is lát­hatja a közön­ség. Kis­te­leki Zsu­zsa akril­ké­pei és Dóra illuszt­rá­ciói is nagyon figye­lemre méltóak.

A kiál­lí­tás decem­ber 22-ig láto­gat­ható a Faluházban.

Új hely­szí­nek az Orszá­gos Miku­lás Fesztiválon

 

Advent első vasár­nap­ján, novem­ber 27-én nyí­lik Magyar­or­szág leg­na­gyobb Bet­le­heme, amely már 10 éve várja az érdeklődő­ket. A Sze­re­tet­posta ünne­pé­lyes kere­tek között tör­ténő meg­nyi­tá­sára és az első napi bélyeg­zésre is ezen a napon 12.00 óra­kor kerül sor. Az ünnep­ség kere­té­ben meg­gyújt­ják az első adventi gyer­tyát is Nagykarácsonyban.

A Kará­cso­nyi Sátor is fogadja ven­dé­geit e hét­vé­gétől, amely gyer­mekmű­so­rok, szí­ni­előa­dá­sok hely­színe lesz. Vasár­nap a Mes­eposta mutatja be előa­dá­sát, vala­mint inter­ak­tív játé­kait a meg­nyitó ünnep­ség után.

A fesz­ti­vál hely­szí­ne­i­nek száma ezzel tízre nő. Koráb­ban már meg­nyi­totta kapuit a Miku­lás­ház, a Ját­szó­ház, a Kará­cso­nyi Múzeum, a Megyék Kará­csony­fái, a Zöld Kará­csony Óriás Tár­sas­já­ték, az Adventi Vásár, a Mézes­ka­lács Házikó, a Miku­lás Cuk­rászda. Emel­lett kará­cso­nyi han­gu­latú lovas kocsi­val is bejár­ható Mikulásfalva.

A Sze­re­tet­posta meg­nyi­tó­jára (vasár­nap) a kör­nyező tele­pü­lé­sekről futva érkez­nek a gye­re­kek, aki­ket a Miku­lás 11.45-kor fogad háza udvarán.

A tibi­KID rajz­ver­senyre egyre több remekmű érke­zik, így a zsűri dolga hétről hétre nehe­ze­dik, hogy a heti győz­test kivá­lassza. A heti győz­te­sek leg­jobb­ját meg­hív­ják a záró­ün­nep­ségre, ahol átve­heti a tibi ajándékcsomagját.

Nagyon nép­szerűek vol­tak az elmúlt hét­vé­gén a pónipa­cik (Sanyi, Kicsi, Mokka, Mon­csi), akik e hét­vé­gén is vár­ják a gye­re­ke­ket a Posta mögötti füves területen.

A duna­új­vá­rosi hor­vát, a len­gyel és a szerb kisebb­ségi önkor­mány­zat 2011. novem­ber 25-én 17 órai kez­det­tel a Duna­új­vá­rosi Város­háza szín­ház­ter­mé­ben kisebb­ségi napot rendez

Fel­lép­nek: 

Zorica nép­tánc­cso­port Ercsi,

Szé­che­nyi Ist­ván Gim­ná­zium kórusa 

Sán­dor Fri­gyes Zene­is­kola har­mo­nika együt­tese 

Duna­új­vá­rosi Vegyes­kar 

Quin­tia Zene­kar 

Duna­új­vá­rosi Fúvószenekar

A ren­dez­vényt tánc­ház követi. Min­den érdeklődőt sze­re­tet­tel vár­nak a szervezők!

Az ÁNTSZ az orszá­gos tisz­tifőor­vos meg­ke­re­sé­sére a házi­or­vo­sok­hoz és a gyer­mek­or­vo­sok­hoz for­dult, kérve együttmű­kö­dé­sü­ket az ener­gia ita­lok fogyasz­tá­sá­val össze­füg­gésbe hoz­ható meg­be­te­ge­dé­sek, rosszul­lé­tek, egyéb, a fogyasztó visel­ke­dé­sé­ben érez­hető tünet– együt­tes elő­for­du­lási gya­ko­ri­sá­gá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sére, ezzel kap­cso­la­tos adat­bá­zis lét­re­ho­zá­sára. Mint kör­le­ve­lük­ből kiderül:

“…Az ener­gia ita­lo­kat egyre több fia­tal fogyasztja fáradtság-űzőként, az akti­vi­tás fokozójaként.

Ennek követ­kez­té­ben a fogyasz­tás­sal össze­füg­gésbe hoz­ható rosszul­lé­tek száma is megnőtt, tekintve hogy az ener­gia ita­lok kof­fe­int és más kof­fein hatá­sát felerő­sítő össze­tevőt tar­tal­maz­hat­nak. Ezek nagy mennyi­ség­ben tör­ténő fogyasz­tása ese­tén erős hány­in­gert, hányást, mell­kasi fáj­dal­mat, sza­pora pul­zust, nyug­ta­lan­sá­got, álmat­lan­sá­got, ese­ten­ként pánik roha­mot, nagy­mér­tékű túl­ada­go­lás ese­tén akár halált is okozhatnak.

Ugyan­csak ismert, hogy a kof­fe­in­tar­talmú ita­lok alko­hol­lal tör­ténő együt­tes fogyasz­tása egészség-károsodáshoz vezethet.

A prob­lé­mát ész­lelve a NEMFI meg­ke­re­sés­sel for­dult az Orszá­gos Tisz­tifőor­vosi Hiva­tal­hoz, tekin­tet­tel arra, hogy a 18 év alatti kor­osz­tály egész­ség­vé­delme és egész­sé­gé­nek megőr­zése érde­ké­ben az ener­gi­a­i­tal fogyasz­tá­sá­val össze­függő koc­ká­zati tényezők fel­tá­rása, vissza­szo­rí­tása nép­egész­ség­ügyi szem­pont­ból is fon­tos feladat.

A meg­elő­zés érde­ké­ben szük­sé­ges az ener­gia ita­lok fogyasz­tá­sá­val össze­füg­gésbe hoz­ható meg­be­te­ge­dé­sek, rosszul­lé­tek, egyéb, a fogyasztó visel­ke­dé­sé­ben érez­hető tünet– együt­tes elő­for­du­lási gya­ko­ri­sá­gá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sére, ezzel kap­cso­la­tos adat­bá­zis létrehozására.”

Gyer­me­ke­ink, uno­ká­ink és akár a felnőtt kor­osz­tály érin­tett tag­ja­i­nak védelme érde­ké­ben a for­gal­ma­zók­nak is taná­csos átgon­dolni, hogy a nye­re­sé­gük előbbrevaló-e mint az egész­ség, mert ha ők nem fog­ják áru­sí­tani eze­ket a káros ita­lo­kat, a gyár­tók hiába gyárt­ják, a nya­ku­kon marad. Így legyen!

(Köszö­net annak az orvos­nak, aki fon­tos­nak tar­totta, hogy a hír a médi­á­hoz is eljus­son és meg­küldte szer­kesztő­sé­günk­nek az információt!)

A Városi Művelő­dési Köz­pont szer­ve­zé­sé­ben zajló Nép­szerű Tudo­mány előa­dás­so­ro­zat­ban Zacher Gábor toxi­ko­ló­gus tart előa­dást 2011. novem­ber 22-én 18 órai kez­det­tel “Varázs­gom­bák­tól a kémiai ter­ro­riz­mu­sig — a toxi­ko­ló­gia 10 000 éves kul­túr­tör­té­nete címmel.

Meg­kezdő­dik Miku­lás­fal­ván az Ingye­nes Adventi Hang­ver­seny Soro­zat. A Ját­szó­ház szín­pa­dán novem­ber 18-án, pén­te­ken 19.00 órai kez­det­tel a duna­új­vá­rosi Har­mo­nika zene­kar és Fúvós együt­tes lép fel.

Novem­ber 19-én, szom­ba­ton 14.30 órai kez­det­tel lesz lát­ható a Bőrönd mese c. gyer­mek­mu­si­cal – a Meg­asz­tár­ban fel­tűnt – Patai Anna fősze­rep­lé­sé­vel. A tör­té­net egy 10 éves kis­lány kaland­jait mutatja be a CSO­DABŐ­RÖND­DEL és egy igazi cir­ku­szi kis­ku­tyá­val. Emel­lett a gye­re­kek lát­hat­ják a „Zöld Kará­csony” báb­já­tékot és a „Tél­apó az erdő­ben” bábmű­sort.

Az idei év nagy­ka­rá­cso­nyi újdon­sága a Mézes­ka­lács Házikó, mely a Sóhordó út 26/b alatt talál­ható. Mézes­ka­lá­csok és kézmű­ves ter­mé­kek mel­lett a kará­cso­nyi ünnep­kör díszei és kiegé­szítői is meg­ta­lál­ha­tók itt. Elő­ze­tes egyez­te­tés alap­ján a mézes­ka­lács­gyár­tást is bemutatják.

A kará­cso­nyi han­gu­latú lovas kocsi is meg­kezdte műkö­dé­sét az elmúlt hét­vé­gén. Szom­ba­ton és vasár­nap 11.00 és 15.00 között köz­le­ke­dik a köz­ség­ben a Ját­szó­ház – Kará­cso­nyi Múzeum – Miku­lás Cuk­rászda – Mézes­ka­lács Házikó – Ját­szó­ház útvo­na­lon. A 12 sze­mé­lyes kocsin lehet jegyet váltani.

A Miku­lás­ház udva­rán meg­kezdte műkö­dé­sét a Manó­falvi sütöde, mely kemen­cé­ben sült finom­sá­go­kat és meleg ita­lo­kat kínál a látogatóknak.

A tibi­KID rajz­ver­seny múlt heti győz­tese Haj­nal Bálint (Gyömrő, Baross u. 19.) lett, aki ezzel lehető­sé­get kapott arra, hogy a decem­ber 23-i gálán átadandó Tibi aján­dék­cso­ma­got megnyerje.

A pon­tos program:

Novem­ber 18., pén­tek (Játszóház)

19.00 Kon­cert (fel­lép: duna­új­vá­rosi Har­mo­nika zene­kar és Fúvós együttes)

Novem­ber 19., szom­bat (Játszóház)

12.00 Zöld Kará­csony bábjáték

13.00 Zöld Kará­csony bábjáték

13.30 Zöld Kará­csony bábjáték

14.30 Bőrönd mese gyermekmusical

Novem­ber 20., vasár­nap (Játszóház)

12.00 Zöld Kará­csony bábjáték

12.20 Tél­apó az erdő­ben bábműsor

13.20 Tél­apó az erdő­ben bábműsor

14.00 Zöld Kará­csony bábjáték

Az előa­dás címe: HOGYAN ÉLJÜK TÚL A CIVI­LI­ZÁ­CIÓT, AVAGY ÉLE­TERŐ ÉLET­FOGY­TIG II.
Előadó: Weixl-Várhegyi László ter­mé­szet­gyó­gyász
Idő­pont: 2011. novem­ber 17. este 6 óra (kb. 3 óra idő­tar­tamra kell szá­mí­tani)
Hely­szín: Duna­új­vá­ros, evan­gé­li­kus templom

Aki­nek volt sze­ren­cséje részt venni Weixl-Várhegyi László első előa­dá­sán, bizo­nyára öröm­mel várja a foly­ta­tást. Aki pedig ezen alka­lom­mal hallja elő­ször élet­tel teli előa­dónk humor­tól nem men­tes, hasz­nos infor­má­ci­ók­kal bővel­kedő, szi­por­kázó előadását…Nos, senki sem fog csa­lódni!
Min­den­kit sze­re­tet­tel vár­nak a szervezők:

Magya­rok Szö­vet­sége Dunaújváros-Rácalmás Tizede

ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja nyí­lik Duna­új­vá­ros­ban, a Piac téri I.Szolgáltatóház eme­le­tén 2011. novem­ber 19-én, szom­ba­ton 8 óra­kor. A nyi­tás előtti napon 10 órá­tól Vesz­ter­gám Mik­lós táro­ga­tómű­vész segíti kon­cert­jé­vel a bolt hír­ve­ré­sét a piac láto­ga­tó­i­nak körében.

Az üzlet­ben kiváló minő­ségű, több­sé­gük­ben zsű­ri­zett, egyedi, de árfek­vé­sük­ben a magyar zse­bek­nek ked­vező kézmű­ves ter­mé­ke­ket kínál­nak a vásár­lók­nak tex­tilből, bőrből, fából, kerá­mi­á­ból, gyöngy­ből, ková­csolt­vas­ból, üveg­ből stb. Kiváló minő­ségű ter­melői méz, mézes­ka­lács, ter­mé­sze­tes anya­gok­ból készülő szap­pa­nok, méh­vi­asz gyer­tyák és kará­cso­nyi figu­rák, só és kősó­ból készült mécse­sek, nem nemes­fémből készülő egyedi, külön­le­ges éksze­rek mel­lett fest­mény­ga­lé­ria, köny­vek, CD-k is vár­ják leendő új tulajdonosaikat.

Nyitva tar­tás (a Piac műkö­dé­sé­hez igazodva)

Hét­főn zárva, keddtől pén­te­kig 8–17 óráig, szom­ba­ton 8–16 óráig, advent­ben vasár­na­pon­ként 8–14 óráig.

Min­den­kit sze­re­tet­tel vár a ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja, ahol jó helyen jár, ha nem “vala­mit”, hanem szívvel-lélekkel, kézi mun­ká­val készült, tes­tet öltött sze­re­tet­tel kívánja meg­aján­dé­kozni csa­lád­tag­jait, bará­tait, ünnepi alkal­makra vagy csak úgy…

 

 

Újabb kitün­tető címek­kel, Pla­tina díj­jal és Arany­dip­lo­má­val ismerte el a Batsá­nyi Cser­hát Művész Kör Nóg­rádi Kata­lin mun­kás­sá­gát. A művésznő fest­mé­nye­iből egy nagy­sza­bású műso­ros gála kere­té­ben nyí­lik kiál­lí­tás Adony­ban, a KKKK Lívia ter­mé­ben novem­ber 19-én, szom­ba­ton 17 óra­kor. A kiál­lí­tást Simon M. Vero­nika festőmű­vész nyitja meg, a műsor­ban pedig nagy­szerű énekesek-zenészek előa­dá­sát élvez­heti a közönség.

2011. DECEM­BER

Ked­ves Nézőink!

Áldott, békés kará­cso­nyi ünne­pe­ket kíván Önök­nek és Sze­ret­te­i­nek szín­há­zunk min­den dolgozója!

2-án, pén­te­ken 9.30 és 10.30 óra­kor                                                                  a stúdióteremben

“ Baba­szín­ház” 

A kíván­csi kiscsikó

játék a han­gok­kal, moz­gás­sal, rit­mu­sok­kal 3 éves korig 

“Kis­csikó, kiscsikó,

Az én Ráróm hintaló,

Felü­lök rá, hoppla-hó!

Úgy repü­lünk, mint az álom

Messzi  heted­hét határon.”

                                     (Palo­tay Gyöngyvér)

A Meseb­olt Báb­szín­ház vendégjátéka

A jegyek ára:500 Ft

 

2-án, pén­te­ken 19 óra­kor                                                                                 a szín­ház­te­rem­ben  

Ronald Har­wood

A NAGY NÉGYES 

For­dí­totta: Zöldi Gergely

Ünne­pelt ope­ra­éne­ke­sek vol­tak. Mára vissza­vo­nul­tak. Egy békés művész­ott­hon­ban él a tenor, a basszus és az alt – ami­kor egy nap várat­la­nul beköl­tö­zik a szop­rán is. Tel­jessé vált az egy­kori legen­dás Nagy Négyes. Min­den sze­rep vál­to­zat­lan: a kama­szo­san túlfű­tött Rigo­letto, a kacér Mad­da­lena, az érzé­keny Her­ceg, a kiszá­mít­ha­tat­lan Gilda. Sérel­mek, von­zal­mak mintha teg­nap tör­tén­tek volna, véd– és dac­szö­vet­sé­gek mintha teg­nap köt­tet­tek volna. És előt­tük a nagy fel­adat: egy Verdi-gála, hosszú évek után újra a közön­ség előtt. De olyan-e ma is a hang­juk, mint fény­ko­ruk­ban? Egy­ál­ta­lán: hol ér véget a magán­em­ber és hol kezdő­dik a művész?

Ronald Har­wood (Az öltöz­tető, illetve A zon­go­rista Oscar-díjas szerzője) szín­da­rab­já­ban az

örök­if­jú­ság­ról és a művé­szet hatal­má­ról mesél iró­ni­á­val, sok humorral.

Sze­replők:

CECILY ROB­SON: Mol­nár Piroska

JEAN HOR­TON:      Vári Éva

REGI­NALD PAGET:  Szacs­vay László

WILF­RED BOND:   Bene­dek Miklós

 

Dísz­let: Khell Zsolt                                                   Jel­mez: Tor­dai Hajnal

Vilá­gí­tás: Bányai Tamás                                                Gra­fika: Szöllősi Géza

Videó, ani­má­ció: Magic Hand Film                                Ren­dező mun­ka­társa: Jánoska Zsuzsa

Ren­dező: Gálffi László 

Pro­du­cer: Orlai Tibor

A Bar­tók Kama­ra­szín­ház és az Orlai Pro­duk­ciós Iroda közös előadása

 A jegyek ára2000 Ft,1800 Ft.

 

4-én, vasár­nap                                                                                                    a stúdióteremben

10-én, szom­ba­ton

13-án, ked­den

19 óra­kor

Maros And­rás

HUL­LA­DÉK

- színmű két részben –

Húsz­éves fiút, Ben­cét, apja nem­zet­kö­zi­leg jegy­zett profi kosár­lab­dá­zó­nak szánja. A huszonöt éves lány, Márti, a bör­tönből fris­sen sza­ba­dult vőle­gé­nye uralma alatt áll, nap­jai a kiszol­gál­ta­tott­ság jegyé­ben, a férfi kiszá­mít­ha­tat­lan visel­ke­dé­sé­nek, agresszi­ó­já­nak hatása alatt telnek..

A két fia­tal, Bence és Márti, a városi park­ban, a sze­lek­tív hul­la­dékgyűjtő­nél talál­ko­zik össze, és elha­tá­roz­zák, hogy egy este, ott, a park­ban, a sze­lek­tív hul­la­dékgyűjtőbe kidob­nak min­dent, ami a múltra emlé­kez­teti őket, hogy e tár­gyak­tól, szim­bó­lu­mok­tól meg­sza­ba­dulva meg­kezd­hes­sék új éle­tü­ket. Szép elha­tá­ro­zá­sok… azon­ban a sors­for­dí­tás nem ennyire egyszerű…

Sze­replők:

Apa                                                    JAKAB CSABA

Fiú (Bence)                                        GAS­PA­RIK GÁBOR

Lány (Márti)                                      TŐKÉS NIKOLETT

Férfi (Márti vőle­gé­nye)                     KISS ATTILA

Nő (Szö­vet­ségi szak­fel­ügyelőnő)      VÁN­DOR ÉVA m.v.

Dísz­let– és jel­mez­ter­vező: LIBOR KATA­LIN                     Dra­ma­turg: DOBÁK LÍVIA

 Ren­dező: LEND­VAI ZOLTÁN

 

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diákoknak1400 Ft.

Az előa­dást támo­gatja: NKA

 

5-én, hét­főn 10 óra­kor                                                                                     a színházteremben

8-án, csü­tör­tö­kön

10-én szom­ba­ton

15 óra­kor

Mol­nár Ferenc

A PÁL UTCAI FIÚK

- színmű két részben -

A szín­padi vál­to­za­tot írta: Török Sándor

 

Miért érde­mes „A Pál utcai fiú­kat” elol­vasni, színre vinni, meg­nézni? Mert ezek a fiúk tud­ják, mit jelent a szó: haza. Táguló körö­ket, melyek köze­pén egy hely van, ahová haza lehet menni, aztán tágítva azt grun­dot, isko­lát is jelent, majd tovább szé­le­sítve egy egész nem­zet élet­kö­ze­gét. A köz­tük lévő hatá­rok pedig átjár­ha­tók. Akkor élhető, ha tar­to­zunk egy csa­pat­hoz, van­nak közö­sen elfo­ga­dott, betar­tott játék­sza­bá­lyok, ami­ket halá­los komo­lyan veszünk.

Sze­replők:

HOR­VÁTH AND­RÁS, DEDE­CSIK FERENC, JAKAB MÁRK, DUBAI PÉTER, VARGA ZOL­TÁN, SZABÓ ZOL­TÁN, KÁR­MÁN NOÉ, KÖRÖSZTÖS GERGŐ, HANÁK NOR­BERT, TIL­LIN­GER MAR­CELL, TER­NEKI TAMÁS, JAKODA BENE­DEK, JÓNA ÁDÁM, SZEN­TIR­MAI TAMÁS, HOR­VÁTH JÁNOS ATTILA, HOR­VÁTH IST­VÁN, JAKAB CSABA, BAK­SAY ERIKA, FAR­KAS ERIK, KISS ATTILA, SZE­KE­RES PETRA

Díszlet-és jel­mez­ter­vező: KALÁCSKA GÁBOR               Zene: BALOGH ZOLTÁN

Moz­gás: TÓTH BOG­LÁRKA                                 Asszisz­tens: SIEG­RIST CECÍLIA

Ren­dező: KISS ATTILA 

A jegyek ára1000 Ft

Az előa­dást támo­gat­ták: 

Duna­új­vá­ros Szín­há­zá­ért Alapítvány

6-án, ked­den 10 és 15 óra­kor                                                                          a színházteremben

13-án, ked­den 10 és 15 órakor

 Zalán Tibor

KABULE KIN­CSE

régi tibeti nép­mese nyomán

–5 éves kortól –

A tibe­tiek, réges-régen, nem ismer­ték a gabo­nát.   A legenda sze­rint a cso­dá­la­tos árpa­sze­met, mely­nek ter­mése az egész népet táp­lálja majd,az ifjú Acsu­nak kel­lett ellop­nia a gonosz kígyó­ki­rály Kabule bar­lang­já­ból. Vajon sikerül-e a vak­merő vál­lal­ko­zás? Sikerül-e Acsu­nak meg­sze­rezni az arany­ár­pát, és meg­ta­lál­nia élete párját.

Sze­replők:

Csadi Zol­tán, Sup­licz Mihály, Gas­pa­rik Gábor, LAPIS ERIKA, Pataki Dezső, Tóth Bog­lárka, KEL­LER LINCA, Kiss Ale­xandra, MÓRI CSABA

 

Buló­iak, ludzsóföldiek:

A Bar­tók Tánc­szín­ház Táncművészei

 Díszlet-jelmeztervező: Libor Kata­lin              Művé­szeti kon­zul­táns: Zalán Tibor

Zene­szerző: Ács Gyula

 Rendező-koreográfus: Éne­kes István

 Az előa­dást támo­gatja:     NEFMI (logo)

Duna­új­vá­ros Szín­há­zá­ért Alapítvány

 A jegyek ára800 Ft

Fotó: Ady Géza

10-én, szom­ba­ton 18 óra­kor                                                              az evan­gé­li­kus templomban

 Adventi Kon­cert 

A Via­dana Kama­ra­kó­rus hagyo­má­nyos adventi hang­ver­se­nyén Vik­to­ria, Kodály Zol­tán, Bár­dos Lajos, Mor­ten Lau­rid­sen és Tóth Péter művei hang­za­nak el. 

A belé­pés ingyenes!

11-én, vasár­nap                                                                                                a színházteremben

BAR­TÓK BÉR­LET 2.

12-én, hét­főn

KODÁLY BÉR­LET 2.

19 óra­kor

 Daniel Glattauer

Gyógyír északi szélre 

For­dí­totta: Kaj­tár Mária

Sze­replők:

Emmi Roth­ner – Ful­laj­tár Andrea

Leo Leike– Őze Áron

Dísz­let, jel­mez: Sebő Rózsa                          Gra­fika: Szöllősi Géza

Ren­dező: Göt­tin­ger Pál

Pro­du­cer: Orlai Tibor

Emmi Roth­ner e-mailben sze­retné lemon­dani a Like maga­zin elő­fi­ze­té­sét, de fél­reüt egy betűt, és levele vélet­le­nül Leo Lei­ké­nél köt ki. Mint­hogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kény­te­len fel­vi­lá­go­sí­tani őt a téve­dé­séről. Így veszi kez­de­tét a külön­le­ges levél­vál­tás, mely­nek során a tel­jes isme­ret­len­ség és ked­ves benső­sé­ges­ség közti kes­keny mezs­gyé­jén egyen­sú­lyozva egyre köze­lebb kerül­nek egy­más­hoz, míg végül kény­te­le­nek fel­tenni maguk­nak a kér­dést: vajon a leve­lek­ben kife­je­zett, egy­más iránti egyre erő­sebb érzé­seik kiállják-e a sze­mé­lyes talál­ko­zás pró­bá­ját? És ha igen, hogyan tovább?

„Írjon nekem Emmi, Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nél­kül. Az írás annyi, mint csó­kolni, de ésszel.”

A jegyek ára 3000 Ft, 2500 Ft

 Az Orlai Pro­duk­ciós Iroda vendégjátéka

 Fotó: Rick Zsófia

 

16-án, pén­te­ken 10 és 15 óra­kor                                                                        a stúdióteremben

 

Ten­ger­tánc

- tánc­köl­te­mény gye­re­kek­nek és szü­le­ik­nek Sza­lóki Ági dalaival

A gyer­meki lét cso­dá­la­tos vilá­gát őrzi, ébreszti újra a Bar­tók Tánc­szín­ház művé­sze­i­nek játéka a Ten­ger­tánc című pro­duk­ci­ó­ban. Derűs, lírai tánc­ké­pek soro­zata gye­rek­ver­sek­kel, mon­dó­kák­kal. Ten­ger­nyi lehető­ség az öröm­teli együtt­létre néző­nek, előa­dó­nak egyaránt.

Az előa­dás leg­főbb szán­déka, hogy meg­mu­tassa a hét­köz­na­pok­ban rejlő ünnepeket.

 

Előad­ják:

Anko­vics Zsu­zsanna, KISS Ale­xandra, Mik­lián Richárd, Móri Csaba, Sup­licz Mihály, SZA­UER Szil­via, SZÁ­RAZ DÁVID, Thiard-Laforest Csaba, TISZOL­CZI LILLA, TÓTH Boglárka

 Dísz­let és jel­mez­ter­vező: Neder­mann Magdó

Koreo­grá­fus:   Hor­váth Zsó­fia Haran­gozó – díjas

A jegyek ára 800 Ft

Fotó: Németh Tamás

 

22-én, csü­tör­tö­kön 19 óra­kor                                                                          a színházteremben

 kará­cso­nyi koncert

Ünneplőbe öltö­zött dallamok

Sze­ke­res Adrien koncertje

Immár hagyo­mány, hogy év végén igazi ünnepi han­gu­lat­ban útra kél a varázs­la­tos hangú magyar éne­kesnő, Sze­ke­res Adrien, hogy adventi tur­né­ján dala­i­val min­denki szá­mára aján­dékba adja az ünnep­vá­rás cso­dá­ját. A kon­cer­te­ken Sze­ke­res Adrien sike­res dalai az “Olyan mint te”, “Híd a folyó” mel­lett a kará­cso­nyi kon­cer­tek elma­rad­ha­tat­lan dalai az “Ave Maria”, “Csen­des éj”, “Menny­ből az angyal” is elhangzanak.

Sze­ke­res Adrien — szóló ének

Sze­ke­res Anita — vokál

Kiss Gábor — zongora

Csi­szár Ferenc — gitár

Gátos Bálint — basszus gitár

Bar­dó­czi Gábor – dob

A jegyek ára2000 Ft

A meg­hitt kará­cso­nyi ünne­pek után han­go­lód­jon szín­ház­zal a szilveszterre!

28-án, szer­dán 19 óra­kor                                                                                   a stúdióteremben

 A FAJOK EREDETE

A szí­né­szek imp­ro­vi­zá­ci­ó­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val írta: Tas­nádi István

Dar­win azo­nos című művéből kiin­dulva egy olyan for­mai kísér­letre vál­lal­ko­zunk, mely ötvözni pró­bálja a tudo­má­nyos isme­ret­ter­jesz­tést a köl­té­szet­tel. A emberi faj kez­det­ben mole­ku­lá­ris szin­ten léte­zik, majd egyre maga­sabb anyagi szin­ten szer­vező­dik, míg­nem röpke néhány mil­li­árd év eltel­té­vel lét­re­jön a Szel­lem és köz­ve­títő anyaga, a Nyelv, mely­nek segít­sé­gé­vel az addig gesz­ti­kus tör­té­net­me­sé­lést fel­váltja az élet lét­re­jöt­té­nek ver­bá­lis elbe­szé­lése. “A Tas­nádi Ist­ván kel­tető­jé­ben most szü­le­tett opusz evo­lú­ciós prob­lé­má­kat fesze­get a csirke-lét szem­szö­géből. Lele­mé­nyes jele­ne­tek mutat­ják be az emberré válás stá­ci­óit, a tár­sas együttmű­kö­dés, a nyelv– és mítosz­te­rem­tés, a táp­lál­ko­zás ala­ku­lá­sát. Van cir­ku­szi att­rak­ció, állat­szám és bör­leszk szi­tu­á­ció is, de a per­ma­nens haho­tá­zás köz­ben időn­ként csak elszo­rul a szív. Jutalom-játék három szí­nész­nek, szó­ra­koz­tató aján­dék a néző­nek, a mély­ben azon­ban fenye­getően lesel­ke­dik a félel­me­tes valóság.”

(rész­let egy kritikából)

Játsszák:

MUCSI ZOL­TÁN, SCHE­RER PÉTER, THU­RÓ­CZY SZABOLCS

Mun­ka­tár­sak

PAP JANÓ, GYU­LAY ESZ­TER, MÁTIS INEZ, MER­VEL MIKLÓS,

KÁL­MÁNCZ­HE­LYI ZOLTÁN

 Ren­dezte: DÖMÖ­TÖR TAMÁS

 Az előa­dás a 2011. évi Vidor Fesz­ti­vá­lon elnyerte a leg­jobb kama­ra­szín­házi előa­dás­nak járó DOTTORE-DÍJAT, továbbá a Port.hu különdíját

 A Nézőmű­vé­szeti Kft vendégjátéka

A jegyek ára felnőtteknek2000 Ft, diákoknak1800 Ft

29-én, csü­tör­tö­kön 19 óra­kor                                                                            a stúdióteremben

 Alfonso Paso

MENNY­BŐL A HULLA

- bűn­ügyi komé­dia két részben -

 For­dí­totta: Hor­vát János

 Szereplők:

LAPIS ERIKA, CSADI ZOL­TÁN, FAR­KAS ERIK, POL­GÁR LILLA, KEL­LER LINDA, GAS­PA­RIK GÁBOR, HOR­VÁTH IST­VÁN, KISS ATTILA

Zene: Kurucz Ger­gely            Jel­mez: Balogh Adri­enn           Dísz­let: Smuk Imre

 Ren­dező: KISS ATTILA

 Kará­csony este van. Car­los és Julia, a fia­tal házas­pár barát­juk­kal Loren­zo­val egy kel­le­mes vacso­rára készülőd­nek, egy ele­gáns étte­rembe.  A ház­ban csak a szol­gá­lat­kész szo­ba­lány, Elisa  marad…  Ekkor meg­szó­lal a bejá­rati csengő hangja…
A foly­ta­tás már egy for­du­la­tok­ban és meg­le­pe­té­sek­ben bővel­kedő, szel­le­mes és mulat­sá­gos bűn­ügyi komé­dia sza­bá­lyai sze­rint tör­té­nik. És ezt — ugye meg­ér­tik — előre  nem árul­hat­juk el.

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diá­kok­nak és nyugdíjasoknak1400 Ft

Fotó: Hor­váth László

KIÁL­LÍ­TÁS AZ AULA GALÉRIÁBAN

decem­ber végéig

Erdé­lyi és Alföldi tájak

Amb­rus Imre festőmű­vész kiállítása

Műsor­nap­tár

decem­ber

2.         A KÍVÁN­CSI KIS­CSIKÓ               9.30, 10.30 óra           stúdióterem

4.         HUL­LA­DÉK                                    19 óra                         stúdióterem

5.         A PÁL UTCAI FIÚK                                   10 óra                         színházterem

5.         KABULE KIN­CSE                          10 és 15 óra                színházterem

8.         A PÁL UTCAI FIÚK                                   15 óra                         színházterem

10.       A PÁL UTCAI FIÚK                                   15 óra                         színházterem

ADVENTI KON­CERT                    18 óra                         evan­gé­li­kus templom

HUL­LA­DÉK                                    19 óra                         stúdióterem

11.       GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE        19 óra                         színházterem

12.       GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE        19 óra                         színházterem

13.       KABULE KIN­CSE                          10 és 15 óra                színházterem

HUL­LA­DÉK                                    19 óra                         stúdióterem

16.       TEN­GER­TÁNC                                10 és 15 óra                stúdióterem

22.       SZE­KE­RES ANDRIENN

kará­cso­nyi kon­certje                          19 óra                         színházterem

28.       A FAJOK ERE­DETE                                   19 óra                         stúdióterem

29.       MENNY­BŐL A HULLA                 19 óra                         stúdióterem

 

           TÁJELŐADÁSOK

14.       TEN­GER­TÁNC                    Keszthely

SZÍN­HÁZ­JE­GYET KARÁCSONYRA!

 Nyak­kendő, zokni vagy tur­mix­gép helyett aján­dé­koz­zon szín­ház­je­gyet vagy aján­dék­utal­ványt karácsonyra!

Lepje meg sze­ret­teit szín­házi élménnyel!

A meg­vá­sá­rolt jegyek mellé szín­há­zunk dísz­cso­ma­go­lást ad ajándékba.

FESZ­TI­VÁL­HÉT­VÉGE

A DUNA­ÚJ­VÁ­ROSI INTER­CISA MÚZE­UM­BAN

2011. novem­ber 12-én, szom­ba­ton (350 Ft/fő)

(Tájé­koz­ta­tás: 06–70-458–27-23)

2011.11.12. 14:00 — 18:00 A “Nagy Raj­zo­lás” Archeo­art

KRE­A­TÍV PROG­RA­MOK (fes­tés kőre, kavicsra, fém­dom­bo­rí­tás, moza­ik­ké­szí­tés,  papír­már­vá­nyo­zás,  fotózás)

 

2011.11.12. 14:00 — 18:00 Több fényt!                       Múze­umi csa­ládi dél­után                   
KÉZMŰ­VES PROGRAMOK

(gyer­tya­már­tás, lam­pion és mécse­sek készítése)

 

2011.11.12. 18:00 — 22:00

Múze­u­mok Őszi Éjsza­kája az Inter­cisa Múzeumban

18–19 ÓRÁIG: VEZE­TÉS A VILÁ­GÍ­TÁS­TÖR­TÉ­NETI KIÁLLÍTÁSBAN

19–20 ÓRÁIG: RÓMAI KORI GASZT­RO­NÓ­MIA c. előadás

20–21 ÓRÁIG: GLA­DI­Á­TO­ROK c. előadás

18–22 ÓRÁIG: KRE­A­TÍV PROGRAMOK

                         (tar­soly, köny­vecske, ékszer készítése)

 

Az Inter­cisa Múzeum fenn­tar­tója: Fejér Megyei Önkormányzat

Média­tá­mo­ga­tók: Duna­új­vá­rosi Hír­lap, DSTV, Helyi Téma, EL-DO Rádió, Rádió 24, Mező­földi Élet, Szuperinfó, 

Ked­ves Olvasónk!

Nagyon köszö­nöm, hogy figye­lem­mel kíséri a mezofoldielet.hu online újság híreit, beszámolóit.

Új szol­gál­ta­tá­sunk lehet, hogy még elke­rülte a figyel­mét, ezért engedje meg, hogy ajánl­jam: a PROG­RA­MAJÁNLÓ szóra kat­tintva lát­ható a rész­le­tes infor­má­ci­ó­kat tar­tal­mazó NAPTÁR.

Több új videó link­jét töl­töt­tem fel a LINK­AJÁNLÓ rovatba. A rova­tot áthe­lyez­tük a KEZDŐ­LAP alsó sáv­já­nak jobb olda­lára. Figyelje a fris­sí­té­se­ket! Érdemes!

Tekintse meg leg­újabb lap­szá­mun­kat az ÚJSÁG­AR­CHÍ­VUM rovatban!

 

 

Szá­za­dik szü­le­tés­napja alkal­má­ból köszön­töt­ték Pusz­ta­sza­bol­cson Balogh Józsefné Mariska nénit, a város dísz­pol­gá­rát, az első szá­za­dik élet­vét betöl­tött pusz­ta­sza­bol­csi szép­ko­rút, 2011. novem­ber 10-én, a Város­háza dísz­ter­mé­ben ren­de­zett ünnepségen.

Az isko­lás gye­re­kek lélek­hez szóló köszöntő műsora után Czompó Ist­ván, a város pol­gár­mes­tere köszön­tötte a jelen­lévő­ket, első­sor­ban ter­mé­sze­te­sen az ünne­pel­tet, akit csa­lád­tag­jai kísér­tek el a szü­le­tés­napi ünnep­ségre. A pol­gár­mes­ter úr ünnepi beszé­déből meg­tud­tuk, hogy Mariska néni Kis­té­tény­ben szü­le­tett 1911. novem­ber 10-én, a Szek­szárdi Kirá­lyi Állami Bába­képző Inté­zet­ben 1931-ben szer­zett okle­ve­let, majd a paksi, a nagy­ka­ni­zsai és a csur­gói szülőott­hon­ban dol­go­zott. Ezt követően került Pusz­ta­sza­bolcsra. Érde­mes fel­idézni a nagy­ka­ni­zsai szülőott­hon főor­vo­sá­nak papírra vetett gon­do­la­tait, ame­lyek a pusz­ta­sza­bol­csi állás betöl­té­sé­hez adott aján­lás­ban szerepelnek:

“A reá bízott mun­ka­kört min­den­kor nagy szor­ga­lom­mal, ügy­sze­re­tet­tel, hoz­zá­ér­tés­sel a leg­na­gyobb meg­elé­ge­dé­semre látta el. A bete­gek­kel való bánás­módja, vala­mint az újszü­löt­tek­kel való oda­adó gon­dos­sága fáradt­sá­got nem ismert. A leg­ké­nye­sebb magán­szülői­met bíz­hat­tam rá, s ezek mind a leg­na­gyobb elis­me­rés­sel és meg­elé­ge­dés­sel vol­tak eltelve oda­adó, gon­dos ápo­lá­sá­tól. Sze­ren­csés lesz az a köz­ség, ahol a bábai teendő­ket ő fogja ellátni.”

Ez a sze­ren­csés köz­ség pedig Pusz­ta­sza­bolcs lett, ahol addig Mariska néni édes­anyja látta el a bába­asszo­nyi teendő­ket 1924-től, mint a falu első bábája, s így a saját lánya vette át tőle e szép hiva­tást 1946-ban — s milyen érde­kes a sors: Mariska néni több évti­ze­den át vég­zett munka után a tele­pü­lés utolsó bába­asszo­nya lett.

Balogh József­nét oda­adó mun­ká­já­nak, érde­me­i­nek elis­me­ré­se­kép­pen 2003-ban Pusz­ta­sza­bolcs dísz­pol­gári címé­vel tün­tet­ték ki.

Több évti­zede nyug­dí­jas. Nap­köz­ben több­nyire a szo­ci­á­lis intéz­mény gon­dos­ko­dá­sát élvezi, amúgy a nevelt fiá­ék­nál, Balogh Jáno­sék­nál él. Mariska néni lánya és fia ötven­hat­ban Kana­dába ment, jelen­leg is ott élnek, túl a het­ve­nen mindketten.

Juci néni, Mariska néni fér­jé­nek az első házas­sá­gá­ból szü­le­tett fiá­nak (Balogh János­nak) a fele­sége. Ők gon­dos­kod­nak Mariska néniről. Mint mondta, Mariska néni leg­szí­ve­seb­ben olva­sás­sal töl­tötte az utóbbi évti­ze­dek­ben az időt. Szí­ve­sen lenne egye­dül a saját házá­ban, de ezt az álla­pota nem teszi lehetővé, min­dig van mel­lette valaki ott is.

Az ünnep­ségre, ahol egy hatal­mas virág­ko­sárba ren­de­zett 100 szál sárga ger­be­rá­val és egy szü­le­tés­napi tor­tá­val is köszön­tötte Mariska nénit az önkor­mány­zat, a szo­ci­á­lis intéz­mény­ből is töb­ben eljöt­tek: az intéz­mény mun­ka­tár­sai és a gon­do­zot­tak is fel­kö­szön­töt­ték az idős höl­gyet. A köszöntők között ott volt Czön­dör Mihály is, aki­nek a fele­sé­gét, Joó Katit is Mariska néni segí­tette a világra.

Mariska néni jóízűen elfo­gyasz­tott az egész­sé­gére bon­tott pezs­gőből egy pohár­ral, és a tor­tá­ból is falatozott.

A benső­sé­ges ünnep­sé­gen Czompó Ist­ván pol­gár­mes­ter Kiss Mag­dolna: Köszö­net című ver­sét Mariska néni nevé­ben olvasta fel. A vers:

Kiss Mag­dolna: Köszönet

Köszö­nöm Nek­tek, kik ismer­tek, hogy rám is figyeltek.

Hogy a lel­ke­tek­ből egy dara­bot ide tettetek.

Szebb tőle a napom, és jobb a lelkemnek,

hogy ti mind körül­vesz­tek engemet.

Mond­hat­nak bár­mit, milyen az élet,

hogy az embe­rek mily érzéketlenek.

Míg ennyi ember szí­vé­ben van fény,

addig sosem hal meg a remény.

 

 

 

Har­minc évvel ezelőtt vette fel József Attila nevét a ma a pusz­ta­sza­bol­csi alap­fokú köz­ok­ta­tási intéz­mé­nye­ket egye­sítő József Attila Közös Igaz­ga­tású Álta­lá­nos Iskola és Óvoda isko­la­egy­sége. A név­adás­ról ötévente emlé­kez­nek meg az isko­lá­ban ren­de­zett nagy­sza­bású ünnep­ség kere­té­ben. Az immár hato­dik ilyen ren­dez­vény 2011. novem­ber 10-én volt az intéz­mény­ben. Az ese­mé­nyen a pol­gár­mes­ter és az önkor­mány­zati kép­vi­selők mel­lett az iskola volt peda­gó­gu­sai és tanít­vá­nyai is szép szám­ban vet­tek részt, a diá­kok­nak és taná­ra­ik­nak beren­de­zett szék­so­rok pedig csak­nem betöl­töt­ték a nagy tornatermet.

Üdvözlő sza­vak­kal köszön­tötte a meg­je­len­te­ket Sipos József igaz­gató, s egy öröm­teli friss hírről is beszá­molt: az iskola tanára, Ádám László rövi­de­sen átve­heti a Fejér Megye Tömeg­sport­já­ért kitüntetést.

A műsor ele­jén egy kis­fil­met néz­tek  meg a részt­vevők, majd Ádámné Far­kas Beáta, iskolaegység-vezető ünnepi beszéde, azt követően az iskola kóru­sá­nak és diák­ja­i­nak ünnepi műsora következett.

Az ünnepi beszéd (köszö­ne­tet mon­dok Ádámné Far­kas Beá­tá­nak, hogy ren­del­ke­zé­sünkre bocsá­totta a szöveget!):

———————————-

 

 

 

Az Ő tisz­te­le­tükre ég ez a mécses!

Nekünk taná­rok­nak is és nek­tek diá­kok­nak is, követ­nünk kell az előt­tünk járó­kat. Nem fel­tét­le­nül hatal­mas tel­je­sít­mé­nyek vég­hez­vi­te­lé­vel, hanem inkább abban, hogy a ránk bízott időt, éle­tünk egyik leg­na­gyobb és leg­ti­tok­za­to­sabb kin­csét jól hasz­nál­juk fel.

Éljünk tehát figyelmesen!

Ne saj­nál­juk az időt a szépre és a jóra!

A leg­főbb művé­szet az élet­ben, hogy min­denre talál­junk időt!

S ezzel vissza­ér­kez­tem a kez­deti gon­do­la­ta­im­hoz: Miért is fon­tos az évfor­du­lók ünneplése?

Az ünne­pek, a jeles napok meg­mé­rik az idő szün­te­len folyá­sát. Pihenő­he­lye­ket jelöl­nek ki szá­munkra, ahol végig­gon­dol­hat­juk az út foly­ta­tá­sát. Öt évvel ezelőtt egy olyan pihenő­hely­hez érkez­tünk, mely­nek külön­le­ges­sége az volt, hogy a név­adás 25. évfor­du­lója alkal­má­ból, Hor­váth Krisz­tián helyi műkőkészítő-mester, volt tanít­vá­nyunk által készí­tett fekete grá­nit emlék­táb­lát avat­tunk az isko­la­épü­let aulá­já­ban, mely­nél a mai napon koszo­rút helyez­tünk el az osz­tá­lyok kép­vi­selői jelen­lé­té­ben. 2006 novem­be­ré­ben az emlék­tábla ünne­pé­lyes elhe­lye­zése hár­mas funk­ciót töl­tött be! Egy­részt meg­örö­kí­tette azt a neve­ze­tes: 1981.nov.5-i dátu­mot, melytől isko­lánk József Attila nevét visel­heti. Más­részt a táb­la­ava­tás József Attila bronz mell­szob­rá­nak emlé­kére is tör­tént, melyet 1981-ben a név­fel­vé­teli ünnep­sé­gen adtak át, de saj­nos 1990-ben a fém­hul­la­dék gyűjtők áldo­zata lett. Ezt a szob­rot az Iparmű­vé­szeti Lek­to­rá­tus aján­dé­kozta isko­lánk­nak, mely zsű­ri­zett képzőmű­vé­szeti alko­tás volt, Ócsai Károly szob­rászmű­vész készí­tette. Har­mad­részt a táb­lát József Attila emlé­kére is állí­tot­tuk, mind­arra, ami utána maradt: gaz­dag, de befe­je­zet­len Életmű, egyéni, őt jel­lemző Köl­té­szet, leve­lek, emlé­kek, fel­jegy­zé­sek, kér­dé­sek, talá­nyok, Legenda.

Az elmon­dot­tak alap­ján rövi­den végig­jár­hat­tuk azt az utat, mely a mához veze­tett, s köz­ben fel­idéz­het­tük a múlt pillanatait.

A mai napon emlé­ke­zünk tehát az 1981-es név­fel­vé­telre, a most követ­kező műsor­ral pedig isko­lánk név­adó­jára, József Atti­lára, aki hisz a tiszta szel­lem­ben, mely­nek „sza­bad­sága kor­lát­ta­lan”, hisz a tiszta köl­té­szet­ben, mert közös­ség­te­remtő ereje van.

Egész éle­té­ben azért küz­dött, hogy befo­gad­ják vala­me­lyik közös­ségbe. Igazi tár­sas lény sze­re­tett volna lenni, hiszen mint mondja: „Hiába fürösz­töd önma­gad­ban, csak más­ban mos­ha­tod meg arcodat.”

József Attila elment, de sok szé­pet hagyott ránk örö­kül. Nem élt hiába! Meg­va­ló­sí­totta gyer­mek­kori álmát, hogy költő lesz! Kár, hogy maga nem tapasz­tal­hatta meg az olva­sók szeretetét!

Szín­há­zat, utcá­kat, okta­tási intéz­mé­nye­ket nevez­tek el róla. Szü­le­tés­napja a köl­té­szet napja. Ver­seit meg­ze­né­sí­tet­ték, köl­te­mé­nyei át-átszövik éle­tün­ket óvo­dás kor­tól felnőttkorig.

Ki ezért, ki azért  — sor­sá­tól függően – magá­é­nak érzi, magá­é­nak vallja köl­té­sze­tét, gon­do­lat­vi­lá­gát, tehát sze­re­tik őt, sze­ret­jük őt.

A név­fel­vé­tel 30. évfor­du­ló­ján József Attila szel­le­mi­sé­géből merítve feje­zem be gondolataimat :

„Igazi lel­kün­ket,

akár­csak az ünneplő ruhánkat

gon­do­san őriz­zük meg,

hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

 

Köszö­nöm a meg­tisz­telő figyelmet!

 

Pusz­ta­sza­bolcs, 2011. novem­ber 10.

Á. Far­kas Beáta

iskolaegység-vezető

 

Geri Bácsi — Dobogókő

egy nem min­den­napi tör­té­net szívről, lélekről, hitről, sze­re­tetről, egy álom­ról, mely­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ért a fősze­replő min­den anyagi javát fel­ál­dozta, cse­rébe gyó­gyu­lást, mér­he­tet­len ener­giát és önzet­len segít­sé­get, áradó sze­re­te­tet kapott, amit most ő ad tovább.

Az I. rész: (17 perc)

http://www.youtube.com/watch?v=BKJrcHEW4pY

Geri bácsi­nak a lelke magyar. A meg­ál­mo­dott és meg­va­ló­sí­tott gyó­gyí­tó­he­lyet 2011.11.11-én szen­teli fel egy jezsu­ita szerzetes.

A homeo­pá­tiás orvos tanácsai

Dr. Földi Ágnes gyer­mek­gyó­gyász, homeo­pá­tiás orvos rovata

      Szeretettel köszöntöm kedves Olvasóinkat! A Családi Maszat-Kaland klub jól indult

október 20-án Csókai Szilvia zoológus, viselkedéskutató, babahordozási szaktanácsadó vezette a kötődő nevelésről szóló kerekasztalos klubfoglalkozásunkat, melyen Kelemenné Szabó Erika szülésznő, Bányai Éva védőnő és én voltunk a beszélgető partnerei, és nagy örömünkre nagyon sokan kapcsolódtak bele a korai kötődésről való együtt-gondolkodásunkba. Következő héten a Maszatoló kreatív klubfoglalkozás szintén nagyon sikeres volt. Sok gyermek is szívesen készített az anyukákkal együtt guriga játékot. Így folytatódik a klub egyik héten előadásszerű, másik héten „kreatívkodó”- „kézműveskedő” foglalkozással. Lapzártakor van éppen Makai Kinga laktációs szaktanácsadó szoptatási praktikákról szóló előadása. Most következik, a lap megjelenését követően, november 17-én csütörtökön 16 órakor az én homeopátiával foglalkozó klubdélutánom. Szeretném, ha a jelenlévők kérdéseikre kapnának választ, és amivel készülök: az őszi-téli meghűléses szezon betegségeinek megelőzése és homeopátiás kezelése.

     Nagyon áldottak vagyunk idén az enyhe napsütéses őszi idő miatt. Sokat kirándulhattunk, kertészkedhettünk, még a Halottak napja is inkább virágos-gyertyafényes látványos volt, és nem annyira szomorkás. De mint mondani szokás: minden rosszban van valami jó is, és talán fordítva is így van: minden jóban van egy kis rossz is. A nagyon kellemes időjárás velejárója volt a szmog. Nem nagyon mozgott a levegő, eső sem esett, a hűvös éjszakák miatt fűteni kellett, így aztán a szálló por körülöttünk maradt, és nem tudott a levegő kitisztulni. Ilyenkor a köhögésre hajlamos gyermekek sajnos visszatérő-elhúzódó betegeskedők lesznek.

A köhögés a szervezet úgynevezett védekező reflexe, amellyel a légúti idegentesteket és a kórokozók vagy az allergiás folyamatok okozta gyulladásos váladékot távolítja el a szervezet a légutakból. Álljunk meg egy szóra: légúti idegentest!!! Igen nagy dráma tud lenni. Nemrégen egy pattogatott kukoricát félrenyelt gyermek anyukája mondott köszönetet, azért mert részt vehetett a Magyar Gyermekmentő Alapítvány elsősegélynyújtó tanfolyamán, és így tudta, mi a teendő ilyen esetben. (Ezt az esetet azért írtam meg, mert ha nem tudnak dönteni, hogy elmenjenek-e vagy ne, egy gyermekekről szóló előadásra, mondjanak igent! Azt hiszem, a gyermekünk a legfontosabb számunkra.)

Köhögős gyermeknek és picinek (3-4-5-6 éves korig?) ne adjunk pattogatott kukoricát, mogyorót, diót stb., és vigyázzunk, hogy a környezetében ne is találhasson apró tárgyat pl. gombelem, mert végzetes lehet, ha félrenyeli.

A köhögés, hasonlóan nagy riadalmat okozó megjelenési formája a krupp, amit gégegyulladásnak is szoktunk hívni. Hirtelen, általában az éjszakai órákban fellépő, belégzési nehezítettséggel járó fulladós köhögés, mely kutyaugatásszerű, a belégzéskor húzó hang hallható. Elsőként tárjuk ki sarkig az ablakot, mert a hidegpára életmentő! Az első kruppos rohamnál az azonnali orvoshoz fordulást javaslom. Általában az ismétlődő krupposok szoktak homeopátiás szert is alkalmazni - a hagyományos gyógyszerelés mellett -, hogy a gyermek állapota ne súlyosbodjon. A krupp fő szere az Aconitum homeopátiásan, mely a hirtelen, nagy félelemmel jelentkező kórképek csodaszere. A köhögésre emellé Droserát és Spongiát javaslok.

Ha szeretnének több köhögés-szerről is tájékozódni, várom Önöket a Családi Maszat-Kaland klubnak a rácalmási művelődési házban 2011. november 17-én (csütörtök) 16 órakor kezdődő összejövetelén!

Drága kin­csünk az egész­sé­günk! Őriz­zük meg!

Dr. Földi Ágnes T: 0620 440 8088, e-mail: drfoldiagi@gmail.com

Őszi liba­comb pecse­nye  a Kony­hai Élet novem­beri ajánlata:

-          4 egész libacomb

-          20 dkg főtt gesz­te­nye (egész)

-          15 dkg aszalt szilva

-          20 dkg édes szőlő

-          2 dl Tokaji aszú

-          só, őrölt bors, étke­zési keményítő

 

Az aszalt szil­vát meg­mos­suk, beáz­tat­juk a Tokaji borba.  A szőlőt lesze­mez­zük, megmossuk.

A liba­com­bot meg­mos­suk, a bőrös felén bevag­dos­suk és besóz­zuk. A bőr­rel lefelé for­dítva egy lábasba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Fedő­vel lefedve fel­tesszük párolni. Puhára párol­juk, majd zsír­jára süt­jük. Itt már lassú tűzön süt­jük, a saját zsír­já­ban. Ha kevés zsír főtt ki belőle, tehe­tünk hozzá egy kis libazsírt.

Las­san pirosra, puhára süt­jük. Mikor meg­sült, óva­to­san kiszed­jük, a zsír­ját leönt­jük. Az edény­ben egy kevés zsírt hagyunk és a szil­vát a gesz­te­nyé­vel lepi­rít­juk. Párol­juk pár per­cig, majd hoz­zá­ad­juk a szőlőt, pici bor­sot, fel­önt­jük a bor­ral (ami­ben a szil­vát áztat­tuk), és csa­pott evő­ka­nál kemé­nyítő­vel sűrít­het­jük. Kicsit bevo­nó­ké­pes lesz a mártás.

Tála­lás előtt össze­pá­rol­hat­juk a hús­sal, vagy csak mellé tálaljuk.

Köret­nek her­cegnő bur­go­nyát ajánlok.

A görög nem­zeti ellen­ál­lási moz­ga­lomra, az 1940-es hősökre emlé­kező ünnep­ség volt Belo­i­an­nisz­ban 2011. novem­ber 5-én. A hála­adó isten­tisz­te­let és a koszo­rú­zás után a művelő­dési ház­ban Laka­kisz Jor­gosz kép­vi­selő mon­dott ünnepi köszöntőt, majd az iskola diák­ja­i­nak műsora követ­ke­zett. A kul­tu­rá­lis prog­ram­ban a Pyr­gos nép­tánc­együt­tes két cso­portja, a buda­pesti Elle­niz­mosz és a belo­i­an­ni­szi Tri­an­da­filla nép­tánc­együt­tes is sze­re­pelt. A ren­dez­vényt haj­na­lig tartó tánc­ház zárta, zenélt a Taverna zenekar.

A perkata.hu web­la­pon lel­tem a hírre, hogy 2011. novem­ber 4-én meg­nyílt Buda­pes­ten, a Magyar Képző– és Iparmű­vé­szek And­rá­ssy úti kiál­lí­tó­ter­mé­ben az a kiál­lí­tás, amely a Kor­társ gra­fi­kák a per­ká­tai lele­tekről címet viseli, s amely­nek szer­vezője az Itt­hon Euró­pá­ban a Művé­sze­tért Köz­hasznú Ala­pít­vány volt. A hírt a Per­káta Online (perkata.eu) — a nagy­köz­ség alter­na­tív hon­lapja — is meg­erő­sí­tette és gaz­dag fotó­anyag­gal illuszt­rált beszá­mo­lót kínál olvasóinak.

Mint hírül adják, közel egy éve kezdő­dött a pro­jekt, amely lehetővé tette a képzős hall­ga­tók­nak, hogy a per­ká­tai meg­ke­rülő út épí­té­sé­nek meg­előző régé­szeti fel­tá­rása kap­csán elő­ke­rült temp­lom és temető lele­tanyaga alap­ján rajz­ban rekonst­ru­ál­ják az épít­mé­nye­ket, illetve és első­sor­ban a kopo­nyák alap­ján az egy­kor ott élt kun szár­ma­zású lako­sok arcvonásait.

A kiál­lító terem­ben elhe­lye­zett tábla tanú­sága sze­rint a kiál­lí­tás a Magyar Képzőmű­vé­szeti Egye­tem rek­to­rá­nak, Prof. Kőnig Fri­gyes­nek és az egye­tem Művé­szeti Ana­tó­mia, Geo­met­ria és Rajzi Tan­széke mun­ka­tár­sa­i­nak, vala­mint az egye­tem hall­ga­tó­i­nak arc­re­konst­ruk­ciós raj­zait mutatja be. Az arc­re­konst­ruk­ciós raj­zok a per­ká­tai régé­szeti lelő­hely fel­tá­rá­sán elő­ke­rült, az eddig leg­tel­je­sebb kun szál­lás temető anya­gát dol­goz­zák fel.

A Per­káta – Nyúli-dűlő lelő­he­lyen 2009 és 2011 között lezaj­lott régé­szeti fel­tá­rás­nak az ered­mé­nyei kiemel­ten fon­to­sak a kora közép­kori magyar tör­té­ne­lem, vala­mint a magyar­or­szági kunok tör­té­nete szem­pont­já­ból. A fel­tá­rás vezetője Kovács Loránd Oli­vér volt. A Magyar Nem­zeti Múzeum, a Nem­zeti Örök­ség­vé­delmi Köz­pont és a Magyar Képzőmű­vé­szeti Egye­tem együttmű­kö­dé­sé­vel lehető­ség nyílt a fel­tárt régé­szeti anyag­nak a képzőmű­vé­szet esz­kö­zé­vel tör­ténő meg­je­le­ní­té­sére, amely­nek hagyo­má­nyai van­nak a magyar archeo­ló­gia terü­le­tén is. Az elké­szült művé­szi arc­re­konst­ruk­ciók segít­sé­get nyúj­ta­nak a lele­tek régé­szeti, ant­ro­po­ló­giai tudo­má­nyos fel­dol­go­zá­sá­ban is, mind­amel­lett meg­ele­ve­ní­tik a mai kor embere szá­mára a közép­kori Magyar Király­ság terü­le­tére lete­le­pí­tett kunok arc­vo­ná­sait, és segít­sé­gé­vel közel kerül és meg­ele­ve­ne­dik a múlt. Rég elfe­le­dett arcok néz­nek vissza ránk az idő messzi távolából.

A kiál­lí­tás anya­gát a Sem­mel­weis Kiadó könyv for­má­já­ban is megjelentette.

A kiál­lí­tás a buda­pesti hely­szí­nen novem­ber 27-ig lát­ható, de – mint Per­káta hiva­ta­los hon­lap­ján olvas­ható – „hama­ro­san Fejér megyé­ben és/vagy Per­ká­tán is lát­ható lesz”, a Fejér Megyei Múze­u­mok Igaz­ga­tó­sága vezető­jé­nek és Per­káta pol­gár­mes­te­ré­nek a hely­szí­nen tör­tént egyez­te­té­sé­nek eredményeképpen.

Bízunk benne, hogy a kiál­lí­tás csak­ugyan „ván­dor­útra” kel, és a ma a kör­nyé­ken élő kun leszár­ma­zot­tak meg­te­kint­he­tik azt novem­ber 27. után a lakó­he­lyü­kön vagy annak köze­lé­ben, addig pedig aki teheti, a fővárosban.

Fotók: Kecs­kés Judit

 Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Díj - III. alka­lom­mal

2010-ben osz­totta ki másod­jára a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Díjat. Három kate­gó­ri­á­ban kilenc benyúj­tott pályamű közül négy pályázó mun­ká­ját ismer­ték el 2010 novem­be­ré­ben a Duna­új­vá­rosi Főis­kola “Tudo­mány hete” c. ren­dez­vény­so­ro­zat nyitó ple­ná­ris ülé­sén. A díjat hagyo­mány­te­remtő szán­dék­kal ala­pí­totta az Inno­vá­ciós Tanács, ennek meg­fe­lelően az idei évben is lehető­ség volt inno­va­tív pályá­za­tok benyúj­tá­sára; diák és vál­lal­kozó kate­gó­ria mel­lett intéz­mé­nyi kate­gó­ri­ára is vár­ták a pályázatokat.

A Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács 2011 szep­tem­be­ré­ben ismé­tel­ten meg­hir­dette a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ció Díjat, három kategóriában.

A beér­ke­zett pálya­mun­ká­kat három szakértő vizs­gálta meg és előér­té­kelte a

-        pályá­zati célok­nak való megfelelés

-       a  pro­jekt ere­de­ti­sége, újszerűsége

-        elért/elérhető gaz­da­sági eredmény

-        fenn­tart­ha­tó­ság

-        kis­tér­ségi hasznosulás

szem­pont­já­ból.

Az előér­té­ke­lés ered­mé­nye­ként átlag­pont­szá­mok ala­kul­tak ki. Követ­kező lépés­ként a Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács által ala­pí­tott, Rácz Mária által veze­tett  öttagú szak­mai bíráló bizott­ság — az előér­té­ke­lés is figye­lembe véve — készí­tett javas­la­tot a Tanács szá­mára. A Tanács végül októ­ber 27-ei ülé­sén dön­tött a díjakról.

DÍJA­ZOT­TAK

VÁL­LAL­KO­ZÓI KATEGÓRIA

Díj­áta­dók

-        Dr. Grei­ner Ist­ván a MISZ álta­lá­nos elnökhelyettese

-        dr. Lukács Péter, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács társelnöke

Vál­lal­ko­zói kate­gó­ria győztes

Momert Zrt. — “FIXI — Momert WI-FI body scale” c. pro­jekt

Néhány gon­do­lat a nyer­tes projektről:

A pályá­zó­ról:

Az 1967-ben ala­pí­tott Momert a kez­de­tek óta Duna­új­vá­ros­ban műkö­dik, itt talál­ha­tók gyár­egy­sé­gei, rak­tá­rai és iro­dái egy­aránt. A vál­la­lat tel­jes egé­szé­ben magyar tulajdonú.

A külön­böző gyár­tási tevé­keny­sé­gek mel­lett a hazai nagy­kö­zön­ség első­sor­ban kis­gé­pe­iről ismeri a Momert márkanevet.

A nyer­tes projektről:

Az egész­ség­ügyi pia­con, vala­mint a magán­célra fel­hasz­nált mér­le­gek­nél egyre nagyobb igény van a több­funk­ciós, veze­ték nél­küli tech­no­ló­gián ala­puló beren­de­zé­sekre. Ebben a pro­jekt­ben egy egész­ség­ügyi több­funk­ciós mér­leg fej­lesz­tési kon­cep­ci­ó­ját fej­lesz­tet­ték ki, jelen­leg a prototípus-modell kez­deti fej­lesz­tési fázi­sá­ban van.

 

DIÁK KATE­GÓ­RIA 

Díj­áta­dók

 -        dr. Niko­dé­mus Antal, NGM főosztályvezetője,

-        dr. Kado­csa László, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács társelnöke

 

Diák kate­gó­ri­á­ban emlék­la­pot kapott:

Katona József

A pro­jekt címe: KVAN­TI­TA­TÍV EEG ALKAL­MA­ZÁSA MOBI­LESZ­KÖ­ZÖK GONDOLATVEZÉRLÉSÉRE 

Diák kate­gó­ri­á­ban győztes:

Hor­váth Botond – „Vírus­ir­tók nagy­számú és gyor­san vál­tozó inter­ne­tes kár­tevői kör­nye­ze­té­nek off-line szi­mu­lá­lása című pályá­zata

Néhány gon­do­lat a nyer­tes projektről:

A pályá­zó­ról:

Hor­váth Botond jelen­leg a Duna­új­vá­rosi Főis­kola mérnök-informatikus sza­ká­nak hall­ga­tója. Részt vett a főis­kola infor­ma­tika inté­ze­té­ben működő vírus­vé­delmi kuta­tó­la­bo­ra­tó­rium kiala­kí­tá­sá­ban, és jelen­leg is itt végzi kuta­tá­sait. Kuta­tási terü­lete a szá­mí­tó­gé­pes kár­tevők ter­je­dé­sé­nek elem­zése, infor­ma­ti­kai rend­sze­rek és háló­za­tok biz­ton­sági vizs­gá­lata, vala­mint önsza­bályzó biz­ton­sági mód­sze­rek fejlesztése.

A pro­jektről:

Manap­ság a leg­több szá­mí­tó­gé­pes kár­tevő (vírus) kár­té­kony URL-ken, kár­té­kony olda­la­kon keresz­tül ter­jed. Ezek­nek az olda­lak­nak a tar­talma folya­ma­to­san vál­to­zik: meg­je­len­nek, eltűn­nek, eset­leg meg­vál­to­zik a tar­tal­muk. A kár­tevők akti­vi­tá­sát így nagyon nehéz követni, ese­ten­ként csak néhány hétig, napig vagy óráig elér­hetőek. A tudo­má­nyos diák­köri tevé­keny­ség kere­té­ben meg­va­ló­suló pro­jekt célja egy úgy­ne­ve­zett “mal­ware proxy szer­ver” fej­lesz­tése és haté­kony­sá­gá­nak javítása.

 

INTÉZ­MÉ­NYI KATEGÓRIA

Díj­áta­dók:

-        Koloss­vá­ryné Dr. Juhász Györ­gyi, a NIH főosztályvezető-helyettese

-        dr. Lukács Péter, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács társelnöke

 

Intéz­mé­nyi kate­gó­ri­á­ban emlék­la­pot kapott:

Bánki Donát Gim­ná­zium és Szakközépiskola

A pro­jekt címe: “eTool CNC (CNC-berendezés-karbantartó tech­ni­kus eLe­ar­ning kép­zés)” 

Intéz­mé­nyi kate­gó­ri­á­ban győztes

Egész­ség­megőr­zési Központ

A pro­jekt címe: “Inno­va­tív eljá­rá­sok a gyer­mek­vé­de­lem területén”

Néhány gon­do­lat a nyer­tes projektről:

Az intéz­ményről:

Az Egész­ség­megőr­zési Köz­pont 1992 óta önkor­mány­zati intéz­mény­ként egész­ség­fej­lesz­tési és men­tál­hi­gi­é­nés fel­ada­to­kat lát el Duna­új­vá­ros okta­tási, egész­ség­ügyi és szo­ci­á­lis intéz­mé­nye­i­ben, és nyújt ala­csony küszöbű szol­gál­ta­tá­so­kat a város lakó­i­nak.
Az intéz­mény­ben dol­gozó team pszi­cho­ló­gu­sok­ból, szo­ci­ál­pe­da­gó­gu­sok­ból, védőnők­ből, men­tál­hi­gi­é­nés szak­em­be­rek­ből áll. A duna­új­vá­rosi isko­lák­ban ismer­tek és kere­set­tek prog­ram­ja­ink, melyek­nek célja a prevenció.

A pro­jektről:

A pro­jekt során az Egész­ség­megőr­zési Köz­pont work­sho­pok kere­té­ben, duna­új­vá­rosi ille­té­kes­ségi terü­le­tén, a bölcső­détől az álta­lá­nos isko­lai kor­osz­tá­lyig — min­den érin­tett intéz­ményt bevonva — fel­tárta a gyer­me­ke­ket veszé­lyez­tető tényező­ket, szak­em­be­rek segít­sé­gé­vel meg­ha­tá­rozta azok konk­rét tar­tal­mát, lét­re­ho­zott egy egy­sé­ges veszé­lyez­te­tett­sé­get fel­mérő rend­szert, mint a jelző­rend­szer érzé­ke­lési küszöb­szint standardját.

Kor­társ Művé­szeti Inté­zet – Dunaújváros

Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiállítás

A kiál­lí­tás kurá­tora: Hor­nyik Sán­dor, a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia Művé­szet­tör­té­neti Kuta­tó­in­té­ze­té­nek munkatársa

Meg­nyitó: 2011. novem­ber 4., 18.00 óra

Meg­nyitja: And­rási Gábor művészettörténész

Nyitva: 2011. decem­ber 9-ig, vasár­nap kivé­te­lé­vel naponta 10.00–18.00 óráig

 

A Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiál­lí­tás célja az, hogy újra meg­je­le­nítse, és kora­beli doku­men­tu­mok (meg­hí­vók, pla­ká­tok, fotók, kri­ti­kák) segít­sé­gé­vel értel­mezze is a legen­dás, 1989-es Kék Acél kiál­lí­tást, amely a Buda­pest Galé­ria Lajos utcai Kiál­lí­tó­há­zá­ban jött létre (Török Tamás ren­de­zé­sé­ben) Gábor Imre, Ger­ber Pál, Ger­hes Gábor, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kungl György, Tho­mas Mul­li­gan, Sugár János és a Hejet­tes Szomlyazók részvételével

Maga a Nehéz Ipar cím egy­részt utal arra a poli­ti­kai és kul­tu­rá­lis hely­zetre, vagyis a rend­szer­vál­tás korára és a poszt­szo­ci­a­lista vizu­á­lis kul­tú­rára, amely­ben a kiál­lí­tott művek a nyolc­va­nas évek máso­dik felé­ben lét­re­jöt­tek, más­részt viszont kife­jezi a rekonst­ruk­ció és az interp­re­tá­ció nehéz­sé­geit is. A Nehéz Ipar „másod­la­gos”, kul­túr­tör­té­neti célja ezzel össz­hang­ban éppen az, hogy konk­rét műal­ko­tá­so­kon keresz­tül mutassa be a rend­szer­vál­tás idő­sza­kát a magyar­or­szági szel­lemi és tár­gyi kul­túra egy jelentős képzőmű­vé­szeti szeg­men­sén keresztül.

Hor­nyik Sándor

Bódy Gábor Ifjú­sági Filmklub

 

 

FEL­HÍ­VÁS

A Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont Művé­sze­tek Háza 2012-ben is meg­szer­vezi a Fejér Megyei Nép­dal­ének­lési Versenyt.

A fel­hí­vás rész­le­te­sen itt: http://www.fejermmk.hu/site.cgi?/a/cikk/id/nepdal12

 

Kor­társ Művé­szeti Inté­zet – Dunaújváros

Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiállítás

A kiál­lí­tás kurá­tora: Hor­nyik Sán­dor, a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia Művé­szet­tör­té­neti Kuta­tó­in­té­ze­té­nek munkatársa

Meg­nyitó: 2011. novem­ber 4., 18.00 óra

Meg­nyitja: And­rási Gábor művészettörténész

Nyitva: 2011. decem­ber 9-ig, vasár­nap kivé­te­lé­vel naponta 10.00–18.00 óráig

 

A Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiál­lí­tás célja az, hogy újra meg­je­le­nítse, és kora­beli doku­men­tu­mok (meg­hí­vók, pla­ká­tok, fotók, kri­ti­kák) segít­sé­gé­vel értel­mezze is a legen­dás, 1989-es Kék Acél kiál­lí­tást, amely a Buda­pest Galé­ria Lajos utcai Kiál­lí­tó­há­zá­ban jött létre (Török Tamás ren­de­zé­sé­ben) Gábor Imre, Ger­ber Pál, Ger­hes Gábor, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kungl György, Tho­mas Mul­li­gan, Sugár János és a Hejet­tes Szomlyazók részvételével

Maga a Nehéz Ipar cím egy­részt utal arra a poli­ti­kai és kul­tu­rá­lis hely­zetre, vagyis a rend­szer­vál­tás korára és a poszt­szo­ci­a­lista vizu­á­lis kul­tú­rára, amely­ben a kiál­lí­tott művek a nyolc­va­nas évek máso­dik felé­ben lét­re­jöt­tek, más­részt viszont kife­jezi a rekonst­ruk­ció és az interp­re­tá­ció nehéz­sé­geit is. A Nehéz Ipar „másod­la­gos”, kul­túr­tör­té­neti célja ezzel össz­hang­ban éppen az, hogy konk­rét műal­ko­tá­so­kon keresz­tül mutassa be a rend­szer­vál­tás idő­sza­kát a magyar­or­szági szel­lemi és tár­gyi kul­túra egy jelentős képzőmű­vé­szeti szeg­men­sén keresztül.

Hor­nyik Sándor

 

Weixl-Várhegyi László vizet pré­di­kál és vizet iszik — jó sokat!
Ha hite­les embertől akar­ják hal­lani, hogyan őriz­het­jük meg az egész­sé­gün­ket, a fitt­sé­gün­ket az ötö­dik, sőt, a hato­dik iksz után is, akkor hall­gas­sák meg Weixl-Várhegyi Lász­lót! Elve: Nincs gyó­gyít­ha­tat­lan beteg­ség, csak gyó­gyít­ha­tat­lan beteg!

A TUDÁS­TÁR előa­dás­so­ro­zat követ­kező ven­dége a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban tar­tott egy remekbe sza­bott, meg­döb­bentő infor­má­ci­ók­kal tar­kí­tott előa­dást 2011. novem­ber 4-én és novem­ber 17-én lesz a foly­ta­tás! Az előa­dás 18 óra­kor kezdő­dik és vár­ha­tóan 3 órás idő­tar­tamú lesz ez alka­lom­mal is.

Az elő­szál­lási gyö­ke­rek­kel bíró neves ter­mé­szet­gyó­gyász (és mér­nök, peda­gó­gus, rend­vé­delmi, köz­le­ke­dés­pszi­cho­ló­gusi, egész­ség­ügyi felső­fokú vég­zett­ség­gel is ren­del­kező szak­em­ber), ötven­két­sze­res magyar baj­nok. Hat­va­nas éve­i­ben járó vete­rán spor­to­ló­ként idén május­ban dobó­at­lé­ta­ként világ­baj­nok­sá­got nyert. Dina­mi­kus sze­mé­lyi­sége nem min­den­napi pél­da­ként áll­hat előt­tünk, taní­tá­sai, taná­csai nagy hasz­nunkra válnak!

Min­den­kit sze­re­tet­tel vár­nak a szervezők.

Az 56-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc 55. évfor­du­ló­ján, 2011. októ­ber 23-án dél­előtt, az isten­tisz­te­let után avat­ták fel a jelen­lévők a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom udva­rán meg­épült közös­ségi kemen­cét és a köze­lé­ben fel­ál­lí­tott élet­fát, Nyit­rai Mihály fafa­ragó alkotását.

A gyü­le­ke­zet tag­jai és a Magya­rok Szö­vet­sége duna­új­vá­rosi cso­portja össze­fo­gá­sá­val épült meg a kemence, amely­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ban Mol­nár József rác­al­mási kemence– és kály­ha­építő szak­mai taná­csai, Horog László, és a lel­kész, Ster­meczki And­rás két­kezi kivi­te­le­zése ját­szotta a leg­na­gyobb sze­re­pet. A tég­la­je­gye­ket vásár­lók, az anyag­gal, illetve mun­ká­juk­kal az ügyet támo­ga­tók név­so­rát táb­lán örö­kí­tet­ték meg.

Az októ­ber 18-ai Tudás­tár előa­dásra már pró­ba­sü­tés­sel készül­tek a közös­ség tag­jai, az októ­ber 23-ai ünnepi meg­em­lé­ke­zés pedig a kemence tény­le­ges fel­ava­tása is volt egy­ben. Kenye­ret, külön­féle süte­mé­nye­ket és sütő­tö­köt is sütöt­tek a jól fel­fű­tött sza­bad­téri kemen­cé­ben, amit a jelen­lévők közö­sen fogyasz­tot­tak el. Az ünnep­sé­gen élet­fát is avat­tak, amelyre készítője, Nyit­rai Mihály, a magyar címert és az evan­gé­li­ku­sok jelét is ráfa­ragta. Az ötven­ha­tos hősök előtti tisz­te­let jeléül mécse­se­ket gyúj­tot­tak és virá­go­kat helyez­tek el az életfánál.

A Pol­gárőr Egye­sü­let, Kulcs kapta a 2011. évi “Év Pol­gárőr Egye­sü­lete” kitüntetést.

Gra­tu­lá­lunk a Kin­ter Gyula elnök vezette csa­pat­nak, akik az idei esz­tendő rend­kí­vüli kulcsi ese­mé­nyei során helyt­ál­lás­ból, rugal­mas­ság­ból, önzet­len­ség­ből és oda­adás­ból jelesre vizsgáztak!

Újvári Milán dunaújvárosi származású táncművész a főszereplője annak a darabnak,
mely november 7-én vendégszerepel a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában.

A produkció főszereplője a dunaújvárosi Gárdonyi Géza Általános Iskola Táncművészeti
tagozatán kezdte tanulmányait, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola tanulója lett. Azóta
rendszeresen ér el sikereket a Magyar Divat és Sport-táncszövetség versenyein. Városunk
és országunk hírnevét erősítette már Szlovéniában, Amsterdamban, New York-ban, sőt
turnéja során egész Észak-Amerikában és Európában. Most egy igazi „átöltözőshow”-val
látogat szülővárosába, „Fregoli szindróma, avagy nem a ruha teszi az embert” címmel”.
Az előadás másik (fő)szereplője a szintén kiváló táncművész Réti Anna, aki a Rotterdami
Táncakadémián szerzett diplomát. Ők ketten egy fantasztikus produkció keretein belül
boncolgatják az öltözködés szerepét, így többek között azt is, hogy valóban attól függ-e a
személyiségünk, hogy milyen ruha van rajtunk:

„Felöltözünk. Talán átváltozó művészek vagyunk? Pedig néha nagyon nem szeretnénk azok
lenni. Felöltözünk. Magunkra húzunk minden elképzelhető réteget, egyiket a másik után,
míg már ki sem látunk belőle. Felöltözünk. Mindannyian átváltozó művészek vagyunk.
Blöffölünk – vagy már azt sem tudjuk, blöffölünk-e. Vetkőzzük le? Válasszunk réteget?
Levetkőzzünk? „…meg tanulni jelen lenni… …meztelen agyvelővel… …az ürességet
gyakorolni… …mindig először, mindig utoljára…” (Hamvas Béla)

Előadók:
ÚJVÁRI MILÁN, RÉTI ANNA

Alkotók:
Réti Anna, Claudio Stellato, Amos Ben Tal, Újvári Milán

Zeneszerző: Amos Ben Tal
Dramaturgiai munkatárs: Hudi László, Szőke Sándor
Jelmez: az alkotók és Szűcs Edit
Tér: Rácz Dóra
Fény: Pete Orsolya
Grafika: Rácz Nóra

A dalszöveg Ferencz Győző Fraktál-tudat című versének felhasználásával készült.

Linó­met­sze­tek és város­fris­sítő mat­ri­cák Kovács G. Tamás műhelyéből

 2011. októ­ber 28-án 17 óra­kor nyí­lik a „Mat­rica” Múze­um­ban Kovács G Tamás FÉL­LE­GÁL című kiál­lí­tása.  A kiál­lí­tást meg­nyitja László Bandy száz­ha­lom­bat­tai képzőművész.

Kovács G. Tamás  sok­szo­ro­sító gra­fi­kus, a kor­társ magyar képzőmű­vé­szet egyik „fene­gye­reke”. Műve­i­ben pezs­gően ötvöző­dik a hagyo­má­nyos és a modern, a misz­ti­kus és a rea­lista, a falusi idill és a nagy­vá­rosi utcaművészet.

Egyik leg­ked­vel­tebb tech­ni­kája a ma már rit­kán alkal­ma­zott linó­met­szés. Főleg nagy­mé­retű met­sze­te­ket készít több­szín­nyo­más­sal, álta­lá­ban figu­rá­lis témák­kal. Kez­det­ben a linó­leum meg­mun­ká­lá­sá­nak külön­le­ges lehető­sé­gei érde­kel­ték, később pedig vegyes eljá­rá­sok kezd­ték fog­lal­koz­tatni. A hagyo­má­nyos eljá­rást és a modern világ­szem­lé­le­tet ütköz­tető képein a játé­kos­ság és a kaján humor mögé rejti a mélyebb, sok­szor kri­ti­kai jel­legű tartalmat.

Szá­mos tár­sas és önálló kiál­lí­tá­son is bemu­tat­ko­zott már a közön­ség­nek. 2009-ben meg­nyerte az @rc óri­ás­pla­kát pályá­za­tot, illetve a Nati­o­nal Pos­ter Con­tes­tet, mun­káit bevá­lasz­tot­ták a Lino­cut Today német­or­szági ren­dez­vény kiál­lí­tandó mun­kái közé. Pécsett meg­va­ló­sult külön­le­ges mun­kája, a Gond­ta­lan Pad, amely a prob­lé­mák­tól való ins­tant sza­ba­du­lás lehető­sé­gét kínálja, Homály című mat­ri­cája pedig siker­rel sze­re­pelt a Fia­tal Kor­társ Állás­fog­la­lá­sok rendezvényén.

Útke­re­sé­se­iről és száz­ha­lom­bat­tai kiál­lí­tá­sá­ról így fogalmaz:

„Az utóbbi idő­ben pró­bál­tam kitö­rési pon­to­kat találni több­felé: egy­részt azon vol­tam, hogy a képeim egy szé­le­sebb réteg­hez jus­sa­nak el, más­részt pedig új tech­ni­ká­kat hasz­nál­tam a játé­kos­ság meg­tar­tá­sára. Úgy gon­dol­tam, hogy mun­ká­im­mal meg­pró­bá­lom fel­ja­ví­tani a köz­vet­len kör­nye­ze­te­met, és lefe­dek pár ott­fe­lej­tett, fosz­la­dozó utcai dobozt vagy más hasz­ná­la­ton kívüli terep­tár­gyat. Így kezd­tem alkal­mazni a street art esz­kö­zeit, és – fonák módon – az ere­deti gra­fi­kák­kal együtt sze­re­pel­te­tem a kiál­lí­tó­tér­ben. Ezzel pár­hu­za­mo­san a magyar punk hős­ko­rá­nak szö­ve­ge­iből merítve elin­dí­tot­tam egy város­fris­sítő pro­jek­tet; ennek ered­mé­nye­iből is lát­ható egy válogatás.”

A kiál­lí­tást 2011. decem­ber 4-ig tekint­heti meg a nagyközönség.

Hely­szín:

„Mat­rica” Múzeum (Száz­ha­lom­batta, Gesz­te­nyés út 1–3.)

 

 

Éle­té­nek 65. évé­ben elhunyt Dr.  M I C H A Í L   S T A I K O S, Auszt­riai Met­ro­po­lita, Magyar­or­szági és Közép-európai Exar­cha. Teme­té­sére Bécs­ben, 2011. októ­ber 25-én kerül sor.

A met­ro­po­lita műkö­dése ide­jén épült meg a belo­i­an­ni­szi orto­dox temp­lom. Évente több alka­lom­mal ő mutatta be az ünnepi isten­tisz­te­le­tet. Sze­re­tet­tel figyelte a kis­gyer­me­kek fejlő­dé­sét, örült, ha láto­ga­tása alkal­má­val telt ház előtt miséz­he­tett. Leg­utóbb a temp­lom fel­szen­te­lé­sé­nek 15. évfor­du­ló­ján járt Belo­i­an­nisz­ban, már súlyos bete­gen, de a köte­les­ség­tu­data és Urá­nak sze­re­tete legyő­zette vele a fáj­dal­mat, és a szent­mi­sét ez alka­lom­mal is ő mutatta be.

Élet­rajza

Michaíl met­ro­po­lita Őemi­nen­ci­ája, 1946. novem­ber 22-én, Athén­ban szü­le­tett, az Ale­xand­ri­á­ból szár­mazó Theo­do­rosz Sta­i­kos és a Szmir­ná­ból való Argiro Dimaki gyer­me­ke­ként. Az athéni Leon­dion Líceum elvég­zése után, 1964-ben Bécsbe köl­tö­zött, ahol a roko­nai élnek és azóta is állandó lakhelye.

  1965. augusz­tu­sá­tól az Auszt­riai Ortho­dox Met­ro­pó­lia szol­gá­la­tába lépett, mint az akkori met­ro­po­lita, Kri­zosz­tó­mosz úr sze­mé­lyi tit­kára és a bécsi Szent­há­rom­ság görög egy­házi közös­ség tit­kára. 1970-től az auszt­riai egy­ház­me­gye “Stachys” c. folyó­ira­tá­nak a főszer­kesztője.
1979. októ­be­rétől 1983. júni­u­sáig a Thessza­lo­niki Arisz­to­te­lész Egye­tem teo­ló­giai és lel­ki­pász­tori karán tanult és szer­zett dip­lo­mát. Ezzel pár­hu­za­mo­san a Bécsi Egye­te­men német iro­dal­mat, filo­zó­fiát és egy­ház­jo­got tanult.
1977. novem­ber 21-én főpász­tora, Kri­zosz­tó­mosz auszt­riai met­ro­po­lita dia­kó­nussá, majd 22-én pappá szen­telte és archi­mand­ri­a­tai rang­ban az Auszt­riai Egy­ház­me­gye és annak Olasz­or­szági, Svájci és Magya­ro­szági Exar­chá­tusa­i­nak pro­toszynk­el­lo­szává (kan­cel­lá­ria vezető) nevezte ki. Papi szol­gá­la­tát a bécsi görög orho­dox közös­ség tör­té­nelmi Szent György és Szent­há­rom­ság temp­lo­ma­i­ban végezte és az ottani görög iskola igaz­ga­tója lett.
1985. novem­ber 5-én, főpász­tora fel­ter­jesz­té­sére, a Kons­tan­ti­ná­po­lyi Egye­te­mes Pat­ri­ar­chá­tus Szent Szi­nó­dusa egy­hangú dön­tés­sel Krisz­tu­po­lis püs­pö­kévé válasz­totta és bécsi szék­hellyel az Auszt­riai Egy­ház­me­gye és annak Exar­chá­tusai segéd­püs­pö­kévé nevezte ki.
Kri­zosz­tó­mosz met­ro­po­lita önkén­tes nyu­ga­lomba vonu­lása után, 1991. novem­ber 5-én a Szent Szi­nó­dus egy­han­gú­lag Auszt­riai met­ro­po­li­tává és Magyar­or­szági és Közép-európai Exar­chává válasz­totta.
Beik­ta­tása után azon­nal hoz­zá­lá­tott az auszt­riai egy­ház­köz­sé­gek éle­té­nek meg­újí­tá­sá­hoz és új egy­ház­köz­sé­gek szer­ve­zé­sé­hez, vala­mint a Kons­tan­ti­ná­po­lyi Pat­ri­ar­chá­tus magyar­or­szági jelen­lé­té­nek újra­szer­ve­zé­sé­hez. Ennek ered­mé­nye­ként a Magyar­or­szági Ortho­dox Exar­chá­tus jogi stá­tusa ren­dező­dött, Belo­i­an­nisz görög köz­ség­ben új temp­loma épült, Buda­pes­ten iro­dája és kápol­nája léte­sült, ahol bein­dult a litur­gi­kus élet. Főpász­tori gon­dos­ko­dása és fel­ügye­lete mel­lett Belo­i­an­nisz köz­sé­gen kívül, Szen­tes, Kecs­ke­mét, és Kar­cag tör­té­nelmi görög orto­dox közös­sé­gei szá­mára is szol­gáló papo­kat és dia­kó­nu­so­kat szen­telt.
Rend­sze­re­sen részt vesz az Egye­te­mes Pat­ri­ar­chá­tus hiva­ta­los kül­dött­sé­ge­i­ben, a többi orto­dox egy­ház­zal és más egy­há­zak­kal való talál­ko­zó­kon. Az oszt­rák rádió és TV val­lási szer­kesztő­sé­gé­nek tagja. Euró­pai és helyi öku­me­ni­kus ren­dez­vé­nyek, az Euró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­ája (CEC), az Egy­há­zak Világ­ta­ná­csa ülé­se­i­nek részt­vevője. Több­ször járt kül­dött­ként a Vati­kán­ban és a világ szá­mos orszá­gá­ban.
A Bécsi Egye­te­men újgö­rög nyel­vet és annak filo­zó­fia karán, vala­mint a bécsi Római Kato­li­kus Sze­mi­ná­ri­um­ban orto­dox teo­ló­giát tanít.
1996–1999-ig az Auszt­riai Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Taná­csá­nak elnöke volt. Az oszt­rák val­lás­közi EU bizott­ság tag­ja­ként részt vesz az EU brüsszeli és az Európa Tanács genfi rendezvényein.

Fon­to­sabb kitün­te­té­sei:
Pat­ri­ar­chai Főkán­tor (1970), Jeru­zsá­lemi Pat­ri­ar­chá­tus Nagy­ke­resztje (1972), Moszk­vai Pat­ri­ar­chá­tus Szt. Vla­di­mír Rendje (1972), Len­gyel Orto­dox Egy­ház Arany­ke­resztje (1993), Cseh és Szlo­vák Orto­dox Egy­ház Szt. Cirill és Metód Rend I. foko­zat (1994), Athén város Arany­ke­resztje (1996), Magyar Köz­tár­sa­sági Érdem­rend Közép­ke­resztje (1999), Belo­i­an­nisz köz­ség dísz­pol­gára (2000), Oszt­rák Köz­tár­sa­ság gyé­mán­tok­kal éke­sí­tett Nagy­ke­resztje (2011), Görög Köz­tár­sa­ság Nagy­kresztje (2011) stb.

Fon­to­sabb írá­sai:
•  A Buda­pesti Görög és Make­dov­lach Orto­dox Egy­házi Közös­ség, Bécs, 1968.
•  Die Stel­lung der Laien der Litur­gie der Ortho­do­xen Kirche, Graz, 1989.
•  Die Rolle der Iko­nen in der Litur­gie der Ortho­do­xen Kirche, Wien, 1993.
•  Agat­hang­el­osz Xiru­da­kisz archi­mand­rita tanul­má­nya a Livor­nói Görög Orto­dox Egy­házi Közös­ségről (1936), Ret­him­non, 1993.
•  Lob­preis Got­tes, Thessza­lo­niki, 1994.
•  Ger­ma­nosz Karavan­ge­lisz met­ro­po­lita emlé­ke­zete, Athén, 1995.
•  Az Egy­ház és Népe a Kereszt és a Fel­tá­ma­dás közös útján., Athén, 1995.
•  Quel­len ortho­do­xer Spi­ri­tu­a­li­tat, Wien, 1996, Graz, 1996.
•  Erwar­tun­gen und Hoff­nun­gen auf die Zwiete Euro­pa­i­sche Öku­me­ni­sche Ver­samm­lung in Graz aus der Sicht der Ortho­do­xen Kirche, Wien, 1997.
•  Tör­té­nelmi tanul­mány az Orto­dox Egy­ház és a görög­ség bécsi jelen­lé­téről, (kéz­irat).
•  Die grie­chi­schen Geme­in­den als Tra­ger grie­chiser Kul­tur im Dona­u­raum, (kéz­irat).
•  Teo­ló­giai cik­kei, pré­di­ká­ciói meg­ta­lál­ha­tók az Orto­do­xia, Theo­lo­gia, Ekk­li­szia és Stachysz görög nyelvű folyó­ira­tok­ban, vala­mint a görög, oszt­rák és magyar sajtóban.

(az élet­rajz for­rása: patriarchatus.hu)

 

 

Nagy­ka­rá­csony­ban 2011. novem­ber 2-án meg­nyitja kapuit a XVI. Orszá­gos Miku­lás Fesz­ti­vál, amely decem­ber 23-ig várja a láto­ga­tó­kat. Az ünne­pé­lyes  meg­nyi­tóra novem­ber 4-én kerül sor, hatá­ron túli magyar gye­re­kek részvételével.

A meg­szo­kott és nép­szerű att­rak­ción (talál­ko­zás a Magyar Miku­lás­sal, szán­húzó szar­va­sok és csil­lag­járó szán meg­te­kin­tése, Manó­vi­lág kiál­lí­tás, Ját­szó­ház, Kará­cso­nyi Múzeum) túl az idei esz­tendő újdon­sága a Zöld Kará­csony Óriás Tár­sas­já­ték lesz.

Ebben a játék­ban a kicsi­ket egy uta­zásra hív­juk, amely­ben eljut­nak a négy évszakba, négy állat lakó­he­lyére és meg­ta­nul­ják, hogyan kell gyűj­teni a hul­la­dé­ko­kat, hogy fenn­ma­rad­has­son cso­dá­la­tos vilá­gunk, a Föld. A játék Bubu­tí­már Éva, kera­mi­kus ter­ve­zé­sé­ben és az Öko-Ferr Non­pro­fit Kft. szak­mai segít­sé­gé­vel készült el.

Az ünnep­hez kap­cso­ló­dóan lehető­sé­get biz­to­sí­tunk a Megyék Kará­csony­fá­i­nál, hogy min­den láto­gató saját megyéje kará­csony­fá­jára fel­he­lyezze a hozott díszt, illetve a díszek a Ját­szó­ház kézmű­ves fog­lal­ko­zá­sain is elkészíthetők.

Az idei év újdon­sága az érem­verő gép, ame­lyen miku­lás­falvi emlék­ér­met lehet készíteni.

A ren­dez­vény 52 nap­ján több mint 200 prog­ram várja a gye­re­ke­ket. Talá­lós kér­dé­sek, szí­ni­előa­dá­sok, vala­mint zenés és tán­cos prog­ra­mok szó­ra­koz­tat­ják a kicsi­ket, töb­bek között a Bőrönd mese­mu­si­cal – a Meg­asz­tár­ban fel­tűnt — Patai Anna fősze­rep­lé­sé­vel, illetve Szandi is kon­cer­tet ad.

Min­den­kit sze­re­tet­tel vár a Magyar Miku­lás és a fesztivál.

Tize­dik szü­le­tés­nap­ját ünne­pelte a Mező­fal­vá­ért Egye­sü­let októ­ber 22-én a duna­új­vá­rosi kis­tér­ség civil szer­ve­ze­tei szá­mára ren­de­zett kon­fe­ren­ci­á­val. A ren­dez­vé­nyen 12 egye­sü­let, klub kapott bemu­tat­ko­zási lehető­sé­get, oszt­hatta meg örö­meit, gond­jait a jelen­lévők­kel. A részt­vevők ötle­te­ket kap­tak egy­más­tól, az egye­sü­le­tek címét, tele­fon­szá­mait és e-mail címét tar­tal­mazó mel­lék­let­nek pedig min­denki nagy hasz­nát veszi a későbbiekben.

A kon­fe­ren­ciát Márok Csaba pol­gár­mes­ter nyi­totta meg, Kiss Attila, a Mező­fal­vá­ért Egye­sü­let elnö­ké­nek köszöntő­jét követően, majd Rohon­czi Sán­dor, a Híd Egye­sü­let tit­kára­ként ismer­tette tevé­keny­sé­gü­ket. Őt Ele­kes Zsu­zsa és Tör­teli Zol­tán követte, a Civil Szer­ve­ze­tek Fejér Megyei Szö­vet­sége mun­ka­tár­sai mutat­koz­tak be és aján­lot­ták szol­gál­ta­tá­sa­i­kat a jelen­lévők figyel­mébe. Foga­rasi Béla a daru­szent­mik­lósi Falu­lánc, Tal­pai Tiborné a bara­csi Barát­ság Nyug­dí­jas Egye­sü­let, Megyesi Sán­dor a bara­csi Nap­le­mente Nyug­dí­jas Egye­sü­let, Sze­mere Bri­gitta a Falu­szé­pítők, Nagy­ve­nyim, Juhász-Vedres Zol­tánné a nagy­ve­nyimi Arany Daru Nyug­dí­jas Klub, Nyu­la­siné Lakos Angéla a Mező­falvi Női­kar, Papp Imréné a Mező­folt, Vizi Ignác a mező­falvi Önkén­tes Tűzoltó Egye­sü­let, Mol­nár József  a Vál­lal­ko­zók Rác­al­má­sért Egye­sü­let, végül, de nem utolsó sor­ban Kiss Attila, a Mező­fal­vá­ért Egye­sü­let elnöke mutatta be egye­sü­lete ered­mé­nyeit, fogal­mazta meg a gon­do­kat. Vége­ze­tül Kiss Attila zárta a kon­fe­ren­ciát, ame­lyen a 44 meg­hí­vott egye­sü­letből 21 kép­vi­sel­tette magát 53 résztvevővel.

Töb­bek gond­jára hely­ben szü­le­tett meg­ol­dás, mások a most lét­re­jött sze­mé­lyes isme­ret­ség­nek köszön­hetően ezen­túl vár­ha­tóan bát­rab­ban for­dul­nak segít­sé­gért tapasz­tal­tabb tár­sa­ik­hoz, illetve a Szövetséghez.

A leg­töb­ben az uta­zási (és az élet úgy álta­lá­ban) költ­sé­gek drá­gu­lá­sát, a prob­lé­más kom­mu­ni­ká­ciót (inter­net­hasz­ná­lat, hon­lap üze­mel­te­tés), a tag­ság akti­vi­zá­lá­sá­nak nehéz­kes­sé­gét (vol­tak, akik a tévé­so­ro­za­tok iránti “füg­gést” jelöl­ték meg okaként).

A kon­fe­ren­cia zár­sza­vá­ban elhang­zott, hogy a kom­mu­ni­ká­ci­ó­nak, egy­más segí­té­sé­nek és a tag­ság akti­vi­zá­lá­sá­nak mind­in­kább nő a sze­repe a jövő­ben, így ezekre a terü­le­tekre kell a leg­in­kább oda­fi­gyelni. Jóma­gam fel­aján­lot­tam segít­sé­gem a Mező­földi Élet, illetve a mezofoldielet.hu Civil Élet rova­tát kínálva a prog­ra­mok nép­szerű­sí­té­sére, remélve, hogy több meg­hívó érke­zik a jövő­ben, továbbá hogy a civil szer­ve­ze­tek aján­lá­sára a kis­tér­ség vál­lal­ko­zá­sai nagyobb mér­ték­ben veszik igénybe ter­mé­keik, szol­gál­ta­tá­saik hír­ve­ré­sére a lapot, ezzel hoz­zá­se­gítve a szer­kesztő­sé­get a nyom­ta­tott újság még nagyobb pél­dány­szám­ban, még nagyobb lefe­dett­ség­gel tör­ténő meg­je­le­nés növekvő költ­sé­ge­i­nek elő­te­rem­té­sé­hez. Egy­ben fel is aján­lot­tam segít­sé­gem a hon­la­pok elké­szí­té­sé­ben és üze­mel­te­té­sé­ben. (Érdeklődni: info@mezofoldielet.hu vagy kata.koczka@gmail.com e-mail címen és a 06 20 723 7211 mobilon)

A ren­dez­vény végén ebéd és egy hatal­mas ünnepi torta várta a részt­vevő­ket. A kon­fe­ren­ciát a Kis­tér­ségi Szi­ner­gia Köz­ala­pít­vány támogatta.

Rácalmás, Művelődési Ház és Könyvtár

Családi Maszat-Kaland Klub

2011. október 20. 16 óra

Klubnyitó foglalkozás.

Klubvezető: Riskó Csilla, babahordozási tanácsadó

DUNA­ÚJ­VÁ­ROS – Evan­gé­li­kus templom

2011. októ­ber 18. kedd 17 óra TUDÁS­TÁR előadás

DR. VASS CSABA: Önel­lá­tás, sza­bad­ság, önkor­mány­zás — A Szent Korona üze­nete a mának.

 

 

http://www.jakd.hu/index.php?p=hir&hid=365

Folk­be­ats albu­mok és lemez­be­mu­tató sorozat

Népzene-világzene 

Nyi­tó­kon­cert októ­ber 21

Min­den ország­nak kell egy Banda!

 

A Köz­tár­sa­ság Ban­dája  ’Elhúzza Azt Sejeha!’  lemezbemutató

Apnoé ’For­duló’  lemezbemutató

Folk­be­ats Mű-hely:

Lan­tos Zol­tán, Cziránku Sán­dor (Bar­baró, Kár­pát Möbius)

Kár­pát Möbius élő lemezfelvétel

Októ­ber 21, 19h, Buda­pest, VI.ker., Eötvös10 Közös­ségi és Kul­tu­rá­lis Színtér

 

www.folkbeats.hu   www.eotvos10.hu

ahol a szí­vem dobban!

A Folk­be­ats album­so­ro­za­tot ter­jeszti az 1G Records  www.1grecords.hu

Min­den ország­nak kell egy banda!

 

A Köz­tár­sa­ság Ban­dája 

Világ­zene magyar nép­ze­nei ala­po­kon. A Folk­be­ats egyik nagy felfedezettje!

’A Köz­tár­sa­ság Ban­dája azt a fajta világ­ze­nét játssza, amit saj­nos keve­sen művel­nek nálunk: nép­ze­nei fel­dol­go­zá­sa­i­kat váro­sias, fia­ta­los, nap­ra­kész for­mába öntik – és olyan ener­gi­á­val tálal­ják, ami azon­nal magá­val ragadja hall­ga­tóit. Két­ség­te­le­nül új és friss hang az övék, mely egé­szen bizo­nyos, hogy komoly jövő előtt áll.’

(Mar­ton László, Szi­get Fesz­ti­vál világ­ze­nei nagy­szín­pad főszervező)

 

www.akoztarsasagbandaja.hu

http://www.youtube.com/watch?v=lo9UopABEnw

 

Apnoé

Folk under­ground. Nép­zene és rock and roll!

Az Apnoé zenei ihle­tett­sé­gét a magyar nép­ze­néből ere­dez­teti s egy olyan önálló hang­zást hozott létre, mely a világ­zene műfaj­ban egy új dimen­ziót nyi­tott meg. 2009-ben talált egy­másra a zene­kar és Mesics György „Mesó”, aki tizenöt éve külön­böző tánc­há­zas zene­ka­rok tagja, prí­mása. A nótá­kat azóta hami­sí­tat­lan népi hegedű, és egy férfi ének­hang is gaz­da­gítja, sajá­tos karak­tert adva a banda egyéni, magyar népi muzsi­kák fel­dol­go­zá­sá­ból, újra­gon­do­lá­sá­ból eredő stí­lu­sá­nak, ahol az elekt­ro­mos hang­sze­rek hang­zás­ban nép­ze­nei irányt vesz­nek, a népi hang­sze­rek pedig roc­ko­sab­ban szó­lal­nak meg.

www.apnoe.hu

http://www.youtube.com/watch?v=XEgo3f7_WrM

 

 

Elő­ze­tes októ­ber 28   

A Bal­kán hangja vs Zene Hiperisztánból!

Őskes­tar ven­dég Nikola Parov

Hyper­no­mad ven­dég Ágos­ton Béla

lemez­be­mu­ta­tók

Októ­ber 28  Buda­pest VI.ker., Eötvös10

www.folkbeats.hu www.eotvos10.hu

 

http://www.youtube.com/watch?v=lo9UopABEnw

http://www.youtube.com/watch?v=XEgo3f7_WrM

 

 

… a magyar nyelv maga a csoda!

Falu végén kurta kocsma

(csak “e” betűvel!!!)

Telep­szeg­le­ten sze­szelde
cser­mely mel­lett elhe­lyezve,
benne kedve tet­sze­legne,
teszem fel, nem esteledne.

Egek rendre este­led­nek,
erek, ber­kek csen­de­sed­nek.
Dereg­lye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.

Sze­szelde bez­zeg nem csen­des,
zeng-peng benne zene ren­des.
Szesz ereje szer­te­ter­jed,
embe­rek­nek kedve gerjed.

Hej, menyecske, ked­ves lel­kem,
erjedt hegy­le­vet kell nyel­nem!
Legyen het­ven esz­ten­deje,
de meg heves szesz ereje!

Zene­mes­ter, sebe­seb­ben!
Kere­ke­dett fene ked­vem.
Kere­se­tem szer­te­ve­rem,
lel­ke­met meg eltemetem.

Meg­je­len­nek ren­de­let­tel:
csen­de­seb­ben ked­ve­tek­kel!
Telep feje heve­redne,
eset­leg elszenderedne!

Legyen vele beste lelke,
te meg eredj fene helyre!
Zene zeng­jen, szedte-vedte,
pen­de­lyem­nek lehet veszte!

Esmeg men­nek, reteszt ver­nek:
Legye­nek csen­de­sek kend­tek!
Szen­tek lelke legyen velek,
ked­ves egyet­le­nem beteg.

Fele­le­tet egy meg nem tett,
bere­keszt­nek szesz­nye­le­tet.
Zene men­ten befe­jezve,
s szer­te­men­nek csendesedve

Kiss Mik­lós nyert a hg.hu Design Award-on! A rác­al­mási fia­tal művész (lapunk ter­vezője) újabb díjat ért el. Mun­kái meg­te­kint­hetők: www.kissmiklos.hu

A hg.hu Design Award az első olyan magyar díj, amely a kre­a­tív ter­ve­zés öt kate­gó­ri­á­já­ban ismeri el a közel­múlt leg­jobb meg­va­ló­sult munkáit.

Az öt kategória:

Épí­té­szet (17 nevezett)

Divat (20 nevezett)

Gra­fi­kai design (20 nevezett)

Inter­ak­tív design (11 nevezett)

Ter­mék­de­sign (18 nevezett)

Kiss Mik­lós a nem­zet­közi zsűri meg­íté­lése alap­ján a gra­fi­kai design kate­gó­ria első helye­zettje lett! Gratulálunk!

A győz­tes alko­tá­sok­ból a Szépmű­vé­szeti Múze­um­ban októ­ber 6–16. között kiál­lí­tás lát­ható. A képek forrása:

http://designaward.hu

 

 

 

Beszél­ge­tés Cser Ferenccel.

(Cser Ferenc vegyész­mér­nök aka­dé­miai dok­tor, kutató. 30 éve fog­lal­ko­zik a Földközi-tenger népek, 20 éve a magyar­ság őstör­té­ne­té­vel. 1989 óta Auszt­rá­li­á­ban dol­go­zik. Jelentő­sebb köny­vei: Gyö­ke­rek, Ben­já­min, Kárpát-medence vagy Szkí­tia. A nemenyi.netszer­kesztője.)

+ + + +

- Más­fél évszá­zada eről­tet­ték ránk a kizá­ró­la­gos “finn­ugor” ere­de­tünk tanát, és az ezt kép­vi­selők ellen­vé­le­ményt nem tűr­nek. Pedig az orto­dox nyel­vész­ke­dés — amely egy sosem­volt nyelvből vezetné le a magyar­ság ere­de­tét — gyenge lába­kon áll. Nincs az iga­zát bizo­nyító, vagy bár­mi­lyen régé­szeti lelet, a tár­gyi, szel­lemi nép­rajz, a népem­lé­ke­zet tényeit pedig sem­mibe veszik.

- László Gyula vetette fel néhány évti­zede, hogy a nyel­vé­szek­nek, régé­szek­nek, nép­raj­zo­sok­nak és az ember­tan­nal fog­lal­ko­zók­nak együt­te­sen kel­lene kiala­kí­ta­niuk a magyar­ság ere­de­té­vel és őstör­té­ne­té­vel kap­cso­la­tos elmé­le­te­ket. Nem vélet­le­nül szor­gal­mazta a négy tudo­mányág művelői­nek össze­fo­gá­sát — gyö­ke­re­sen eltér­tek egy­más­tól az elképzeléseik.

- Nem min­den­napi nyelv­tu­dá­sod alap­ján — hisz 3 kivé­te­lé­vel az összes euró­pai nyel­vet beszé­led, és sok ókori, keleti nyel­vet is ismersz — nem vagy-e elfo­gult a nyel­vé­szeti bizo­nyí­tá­sok javára?

- Való­ban: vizs­gá­la­taim leg­fon­to­sabb részét képezte a nyelv­elem­zés — hiszem az MTA elmé­le­té­nek is ez az alapja. Kuta­tá­saim során egyre több, szá­momra is meg­döb­bentő tényre bukkantam.

A magyar nyelv (ha egy­ál­ta­lán elfo­gad­juk a családfa-elméletet) nem értel­mez­hető a fel­té­te­le­zett finn­ugor nyelvi csa­ládfa egyik ágacs­ká­já­nak, hanem ennek a nép­cso­port­nak az alap­vető és meg­ha­tá­rozó nyelve! Nyel­vünk rago­zása, szó­kép­zése, saját sza­va­i­nak tömege, szó­bok­rai, kife­jező­ké­pes­sége hihe­tet­len magas szintű — mind­amel­lett szó­kész­le­té­nek zöme ősi.

Az úgy­ne­ve­zett “finn­ugor” nyel­vek leg­in­kább éppen a magya­ron keresz­tül mutat­nak hason­ló­sá­got, és nem for­dítva! A nyelv­ro­kon­ság mér­té­két kife­jező ún. glat­tok­ro­no­ló­gia sze­rint meg­be­csült rokon­sági fokuk rend­kí­vül kicsi, vagyis e nyel­vek elvá­lá­sá­nak kikö­vet­kez­te­tett idő­pontja rop­pant régi. A hiva­ta­lo­san leg­kö­ze­lebbi rokon­nak tekin­tett vogul és oszt­ják nyel­vektől leg­alább 7 (hét) évez­rede, a finn cso­por­té­tól pedig leg­alább 14 (tizen­négy) évez­rede el kel­lett válni!

Ez a becsült elvá­lási idő eleve cáfolja a nyel­vé­szet állí­tó­la­gos ered­mé­nye­ire épí­tett szár­ma­zási (“finn­ugor csa­ládfa”) elmé­le­tet — amit egyéb­ként a régé­szet is mere­ven tagad!

- A nem­zeti olda­lon sok híve van a sumér ere­det­nek, amely elkép­ze­lés egyéb­ként kap­cso­ló­dik a XIX. szá­zadi “ugor-török hábo­rú­hoz”, amely vitá­ban a turk /török/ ere­det egyik vál­to­za­ta­ként sze­re­pelt először.

- A sumér nyelv­től való távol­sá­gunk kizárja ennek lehető­sé­gét. Ha csak az eről­te­tett szó­egye­zé­se­ket tekint­jük, akkor is 9 (kilenc) évez­red­del ezelőtt kel­lett volna elvál­nunk, ami­kor még sumér önazo­nos­ság nem is léte­zett! De ha a valódi nyel­vé­szeti bizo­nyí­té­ko­kat vizs­gál­juk, még régebbre kel­lene visszanyúlnunk.

- Milyen természeti-társadalmi viszo­nyokra követ­kez­tet­he­tünk ezek­ben az ősi időkben?

- A magyar nyelv szer­ve­zett­sége alap­ján nem lehet külön­böző össze-vissza csa­vargó cso­por­tok közös nyelve, hiszen ekkora szer­ve­zett­ségre több évez­re­des lete­le­pült élet­mód ad csak lehető­sé­get. Már­pe­dig a sztyep­pei ere­det ezzel ellen­té­tes viszo­nyok­kal jár. Nagy sűrű­ségű, több évez­re­des, viszony­lag zavar­ta­lan művelt­sé­get sztyep­pei terü­le­ten nem talá­lunk, ellen­ben a Kárpát-medencében és köz­vet­len kör­nye­ze­té­ben (külö­nö­sen a keleti lejtő­kön) volt ilyen műveltség.

A magyar népmű­vé­szet hihe­tet­le­nül gaz­dag és alap­vetően mel­lé­ren­delő szem­lé­le­tet tük­röz. Egye­dül­álló képi világú nép­da­la­ink, vala­mint regé­ink, ősi szem­lé­letű mesé­ink száma nagy­ság­ren­dek­kel haladja meg Európa összes többi művelt­sége hasonló ter­mé­ke­i­nek szá­mát. A képi ábrá­zoló művé­szet ugyan­csak mel­lé­ren­delő, és a lélek­ele­me­ket ábrá­zolja; raga­dozó álla­to­kat, har­cias ele­me­ket csak elvétve talá­lunk, a tükör-szimmetria pedig hiány­zik. Ez har­mo­ni­zál a magyar lélek­hit­tel, mert az élők és hol­tak országa nem tükör­képe egy­más­nak — ahogy pél­dául a kel­ták­nál van — hanem pusz­tán szint­béli különb­ség van közöt­tük. Gon­dol­junk csak az életfa-motívumra, vagy Erdé­lyi Zsu­zsanna e téren való fel­táró munkájára.

- És a zenei anya­nyel­vünk? Egy­szer Kiszely Ist­ván meg­aján­dé­ko­zott egy felvétel-sorozattal, ame­lyen ujgur lány éne­kelt állí­tó­la­gos magyar pen­ta­ton motí­vu­mo­kat — saj­nos ezek “új stí­lusú”, vagyis néhány szá­zada szü­le­tett nép­da­lok­nak bizo­nyul­tak. Ez meg­ren­dí­tette hite­met a zenei alap­nyel­vünkre épí­tett rokonításban.

- A magyar zenei alap­nyelv pen­ta­ton. Ez a zene alap­vetően ide­gen a kör­nye­ze­tünk zené­jétől, ellen­ben har­mo­ni­zál más ősi terü­le­tek zené­jé­vel. Népi tán­ca­ink viszont ellen­pon­to­sak. Ez azt jelenti, hogy míg a zene nyel­vünk első szó­tagú hang­sú­lyo­zá­sá­nak meg­fe­lelően zeng, a tánc­ban a hang­sú­lyos zenei pont­nál nem dob­bant, hanem akkor emeli fel a lábát a tán­cos. Hasonló tán­cot látunk Európa másik ősné­pé­nél, a baszkoknál.

- Van más hason­ló­ság is?

- A baszk is ragozó nyelv, de eltérő módon, úgy­ne­ve­zett erga­tív nyelv. De pél­dául a töb­bes­szá­mot követ­ke­ze­te­sen “k”-val képzi, mint a har­ma­dik ősnyelv, az örmény is.

- Las­sacs­kán az ember­tani bizo­nyí­té­kok­hoz érünk. A finn­ugor leszár­ma­zás­tan hívei is elis­me­rik, hogy az álta­luk leg­kö­ze­lebbi roko­nok­nak kine­ve­zett obi ugo­rok mon­gol, illetve iráni rassz­jegyűek, ember­ta­ni­lag tőlünk tel­je­sen távol esnek.

- A magyar­ság jel­leg­ze­te­sen közép-európai, a gene­ti­kai vizs­gá­la­tok sze­rint az egyik euró­pai ősgén kiemelt rész­ará­nyú hor­do­zója. A magyar népes­ség­ben gya­ko­riak a cro-magnoni ember­tí­pus­ból leve­zet­hető úgy­ne­ve­zett hideg égövi típu­sok, míg az euró­pai népes­sé­get viszony­lag nagy arány­ban jel­lemző kau­ká­zusi ember típusa rit­kább. A magya­rok között a nul­lás vér­cso­port rová­sára nagyobb az AB vér­cso­port rész­ará­nya, ami az AB-csoport Kárpát-medencei mutá­ci­ó­jára utaló adat.

- A mi csa­lá­dunk is AB vércsoportú.

- A fér­fi­ak­ról fiú utó­dokra öröklődő gén — Y kro­mo­szóma — egy sza­ka­sza sza­ba­don meg­vál­toz­hat. Mint­hogy a vál­to­zás sebes­sége nem túl­zot­tan nagy, ez lehetővé teszi, hogy nagyon hosszú idő­sza­ko­kat átfogva vizs­gál­juk a szár­ma­zásfa alak­ját, kap­cso­la­tait. Bizo­nyos vál­to­zá­sok meg­ma­rad­nak az újabb vál­to­zá­sok­nál, ezért meg­ha­tá­roz­ható, hogy egyes jel­leg­ze­tes­sé­gek milyen őshöz kapcsolhatók.

A magyar lakos­sá­got két­har­mad arány­ban jel­lemző vari­á­ció Európa nagyon ősi gén-variációjának felel meg. Egy másik, de Európa nyu­gati terü­le­tét jel­lemző­vel egye­tem­ben ez már csak­nem a lakos­ság három­ne­gyed részé­nél meg­ta­lál­ható. De a gén­ku­ta­tást bőveb­ben lehe­tet­len egy rövid beszél­ge­tés­ben kifej­teni, legyen elég ennyi.

- No igen: a “Kárpát-medence vagy Szkí­tia” c. köny­ved­ben úgy a nyolc­va­na­dik gén­nél tovább lapoz­tam… Jel­zem: Hóman Bálint, évti­ze­dek­kel a gén­ku­ta­tá­sok előtt is már euró­pai ősnép-jellegünk mel­lett állt ki az „Ősem­be­rek, ősma­gya­rok” c. köny­vé­ben – helye­sen ráérezve a később szü­le­tendő tudo­mány eredményeire.

És mit mutat ki a tudo­mány a finn­ugor­nak neve­zett többi népeknél?

- Léte­zik egy fia­tal­nak nevez­hető gén­va­ri­á­ció, (talán 4 évez­re­des­nek, de semmi esetre sem több, mint 10 évez­re­des­nek szá­mít­ják), amely a vélt vér­ro­ko­nok­nál — finn­ugor népek — meg­le­hető­sen komoly szá­za­lék­arány­ban meg­ta­lál­ható és ez a magyar lakos­ság­ból tel­je­sen hiányzik.

A szár­ma­zás­ge­ne­tika így össz­hang­ban van a nyelvi és ember­tani elem­zés ada­ta­i­val: a magyar lakos­ság zöm­mel őseu­ró­pai, már pedig az őseu­ró­pa­iak a jég­kor­szak ide­jén nem éltek észa­kon, nem éltek az Urál kör­nyé­kén, hanem a nyugat-európai tele­pe­ken felül (pl. Dor­dogne völ­gye és kör­nye­zete, Fran­cia­or­szág) zöm­mel a Kárpát-medencében és annak keleti külső terü­le­tein, kb. a Dnye­per vonaláig.

- Vagyis, ha jól értem: a Kárpát-medencén kívül a szin­tén ősnép basz­kok mai fran­cia­or­szági terü­le­té­nek kör­nyé­kén (Béarn, Lapurdi, Zube­roa) és a Csángóföldön.

- Igen, ez min­den való­színű­ség sze­rint így van. A basz­kok szinte kizá­ró­lag az ősné­pet jel­lemző nul­lás vércsoportúak.

- A székely-magyar rovás­írásra rop­pant büsz­kék vagyunk. Segít ben­nün­ket őse­ink megtalálásában?

- A Kárpát-medence újkő­kori művelt­sé­gei írtak. Írás­je­leik rovás­je­lek vol­tak, és eze­ket találta meg a mél­tat­la­nul (tuda­to­san) elfe­led­te­tett Torma Zsó­fia az 1870-es évek­ben a tor­dosi cse­re­pe­ken és ezek jelen­tek meg a tatár­la­kai amu­let­ten is. Ezek kora Kr.e. 5–6. évez­red, ami­kor Mezo­po­tá­mi­á­ban még nem hasz­nál­ták a későbbi rovás­je­lek­hez hason­lító jeleket!

Ezek az írás­je­lek — melyek Közép-Európa több művelt­sé­gé­ben is meg­ta­lál­ha­tók — leg­alább más­fél évez­red­del meg­elő­zik a sumér írás képi for­má­ját is. A kárpát-medencei réz­öntő művelt­ség írt tehát, de nem keres­ke­delmi fel­jegy­zé­se­ket, hanem föl­te­hetően rövid val­lási fel­jegy­zé­se­ket. Az írás közeli utóda a line­á­ris A írás, amit még ma sem tud­tak meg­fej­teni. A későbbi line­á­ris B írást már a keres­ke­delmi föl­jegy­zé­sek révén meg­fej­tet­ték, de a korábbi, és a Kik­lá­dok­tól északra, az euró­pai föld­ré­szen egé­szen a Kárpát-medence északi pere­méig ismert írás­je­le­ket még nem. Mint­hogy az itteni művelt­sé­gek mel­lé­ren­delő szem­lé­letűek vol­tak (pél­dául nem volt embert for­máló kerá­mi­á­juk), ezért az indo­eu­ró­pa­iak gon­do­lat­me­nete és nyelve alap­ján az írás meg­fej­tése remény­te­len­nek lát­szik. De csak az indo­eu­ró­pa­iak gon­do­lat­me­nete alap­ján remény­te­len — magyar alap­ján azon­ban nem!

- Pap Gábor hasz­nálta elő­ször a “hon­fog­la­lás” helyett a “haza­ta­lá­lás” kife­je­zést. Hogyan illik “euró­pai ősnép” mivol­tunkba a népem­lé­ke­zet hun-magyar mito­ló­gi­ája, vagy Árpád hon­fog­la­lása? Feren­czi Ist­ván Mihály kolozs­vári pro­fesszor már a XX. szá­zad köze­pén Árpád népé­nek gyér lét­számú sír­jai mel­lett az általa ava­rok­nak neve­zett ősla­ko­sok ezres lét­számú sír­jait kutatta fel. Ez a régé­szeti állás­pont egyezni lát­szik az előbb elmondottakkal.

- A hon­fog­la­lás ide­jén ezen a terü­le­ten is bizo­nyít­ha­tóan jelen volt a kettős kul­túra a maga külön hatalmi és az ettől meg­kü­lön­böz­tet­hető lete­le­pe­dett, földmű­velő jel­leg­ze­tes­sé­ge­i­vel. A hunok­tól kezdődően a bete­le­pe­dett kato­na­né­pek a terü­le­ten a nyu­gati hódí­tás elleni védel­met nyúj­tot­ták és a művelt­sé­gek így ötvöződ­tek. A sztyep­pei művelt­ség azon­ban zöm­mel a Kárpát-medence sztyep­pei terü­le­tére kor­lá­to­zó­dott és néhány ember­öltő alatt a terü­le­tet jel­lemző művelt­ség­ben fel­ol­dó­dott.  Árpád ‘hon­fog­la­ló­i­val’ és a keresz­tény művelt­ségi és hatalmi kör­höz való csat­la­ko­zás után az immár latin betűs írá­sok a kor jel­lemzőit továb­bít­ják a jelenbe, a korábbi rovás­írá­sos emlé­ke­ket elpusztították.

- Döntő jelentő­ségű, írá­sos fel­jegy­zés áll-e rendelkezésünkre?

- Mel­lé­ren­delő szem­lé­letű népes­ség azon­ban nem jegyzi a tör­té­nel­mét, itt nincs a hero­iz­mus által dik­tált emlé­ke­zési kény­szer. Jegyzi ellen­ben a nevelő cél­zatú mesé­ket, tör­té­ne­te­ket, dalo­kat, reg­éket. Mint­hogy a hun idő­kig ezen a terü­le­ten sem király­ság, sem komoly mér­tékű föld­tu­laj­don nem mutat­ható ki, dicső­sé­ges ese­mé­nyekre sem szá­mít­ha­tunk — mint ahogy nin­cse­nek is. A korábbra fel­té­te­lez­hető föl­jegy­zé­sek min­den való­színű­ség sze­rint csakis a tár­gyi tudást és a val­lási rítus szó­beli ele­meit rög­zít­hette. Bizo­nyítja az a tény, hogy a Bib­liát az ebben a kor­ban hasz­nált magyar sza­vak­kal szinte tel­jes egé­szé­ben le lehet magyarra for­dí­tani, ide­gen sza­va­kat csakis a val­lási intéz­mé­nyek újabb keletű meg­ne­ve­zé­sére kell igénybe venni!

Össze­fog­la­lóan arra a követ­kez­te­tésre jutot­tam – és ebben a vonat­ko­zás­ban kap­cso­lód­tunk össze Dr. Darai Lajos­sal és készí­tet­tünk több köny­vet is együtt -, hogy a magyar nyelvű művelt­ség, ember és nép alap­vetően a Kárpát-medence ősla­kosa, aki­hez az évez­re­dek során min­den­kori lét­szá­má­nál jóval keve­sebb sztyep­pei lovas-pásztor is csat­la­ko­zott és a helyiek nyel­vét, művelt­sé­gét átvéve azzal ötvöző­dött. A Medence ősla­kos­sága végig meg­tar­totta nyel­vét és mel­lé­ren­delő fel­fo­gá­sát – egé­szen nap­ja­in­kig. Kör­nye­ze­té­vel való konf­lik­tu­sa­i­nak for­rása nem az itte­niek har­cos, hódító szem­lé­lete és visel­ke­dése, mert ez a szom­szé­dait jel­lemzi, ezzel szem­ben az ősla­ko­sok évez­re­dek óta véde­kező maga­tar­tást tanú­sí­ta­nak. A Kárpát-medencében évez­re­de­kig virágzó nagy sűrű­ség­ben lete­le­pe­dett, mel­lé­ren­delő szem­lé­letű művelt­ség­hez valami utód­nyelv­nek kell tar­tozni, ami­nek köve­tel­mé­nyeit a magya­ron kívül egyet­len jelen­legi meden­cei nyelv sem elé­gít ki. A magyar nyelvű művelt­ség­hez pedig nagy sűrű­ségű, hosszan tartó lete­le­pe­dett élet­mód­nak kell tar­tozni, amit Eur­ázsia belát­ható terü­le­tein sehol másutt, mint a Kárpát-medencében nem talá­lunk meg.

A magyar nép, nyelv és művelt­ség Kárpát-medencei ere­de­té­nek gon­do­lata az ismert nyelvi, régé­szeti, ember­tani és nép­rajzi ada­tok­kal össz­hang­ban van, ezért vall­juk és állunk ki mellette.

2010. decem­ber 12.                                             Sár­közy Csaba

For­rás: nemenyi.net

Vér­adást szer­ve­zett a Magyar Vörös­ke­reszt Duna­új­vá­rosi szer­ve­zete és a Carpe diem Ala­pít­vány Vörös­ke­resz­tes Klubja 2011. októ­ber 13-án dél­utánra. A kulcsi Falu­ház­ban kis késés­sel kezdő­dött az akció, mely­nek lebo­nyo­lí­tá­sá­ban a kulcsiak részéről Kai­serné Gödöny Erzsé­bet vett részt a leg­ak­tí­vab­ban: nála kel­lett regiszt­rálni a jelentkezőknek.

A szer­vezők nagy öröm­mel álla­pí­tot­ták meg, hogy nagyon sokan érez­ték fon­tos­nak, hogy ele­get tegye­nek a fel­hí­vás­nak és részt vegye­nek a vér­adá­son; össze­sen 37-en jelent­kez­tek és 33-an tud­tak is vért adni.

A kiszűr­tek közül egy fia­tal­em­bertől magam is hal­lot­tam, mennyire saj­nálja, hogy cukor­be­teg­sége miatt nem adhat vért, mert szí­ve­sen segí­tene máso­kon. Egy hölgy irá­nyí­tott vér­adásra érke­zett Duna­új­vá­ros­ból: neki a fér­jét fog­ják hama­ro­san műteni, ezért jelent­ke­zett véradásra.

Viszony­lag sokan vol­tak az első vér­adók is, ami Feth Kata­lin, a Vörös­ke­reszt Duna­új­vá­rosi szer­ve­ze­té­nek vezetője sze­rint a szer­vezők ered­mé­nyes­sé­gét jelzi és mun­ká­ju­kat dicséri.

A vér­adás szer­vezői ezúton is köszö­nik min­den segítő­nek és részt­vevő­nek, hogy hoz­zá­já­rult az októ­beri kulcsi vér­adó akció sikeréhez!

 

Éle­té­nek 100. esz­ten­de­jé­ben elhunyt Szlo­boda Antal. Tavaly novem­ber­ben egy gaz­dag kiál­lí­tás­sal tisz­te­leg­tek mun­kás­sága előtt a nagy­ve­nyimi művelő­dési ház­ban. Akkor, 99 éve­sen a fele­sége kísé­re­té­ben, sze­ret­tei és tisz­telői köré­ben meg­ha­tódva fogadta Sza­bóné Lőrincz Ilona pol­gár­mes­ter köszöntő sza­vait és a ked­ves műsort, amit tisz­te­le­tére ren­de­zett a ház.

Elvitte az ősz, szép, csen­de­sen elaludt.

Isten nyu­gosz­talja.

Elké­szült a Duna­ve­cse Kis­tér­ségi Járó­be­teg Szak­ren­delő, mely­nek átadá­sára 2011. októ­ber 14-én került sor. Az ünnep­sé­gen Vörös Sán­dor pol­gár­mes­ter mel­lett részt vett Balogh József országgyű­lési kép­vi­selő is.

Duna­ve­cse Városi Önkor­mány­zat 2008 júni­u­sá­ban nyúj­totta be pályá­za­tát a Dél-alföldi Ope­ra­tív Prog­ram kere­té­ben a dr. Kolozs Ger­gely járó­be­teg szak­ren­delő­jé­nek kor­szerű­sí­té­sére. A támo­gató elbí­rá­lást követően a Támo­ga­tási Szerző­dést 2009. novem­ber 24-én írták alá. A szak­ren­delő fej­lesz­té­sé­hez az 522.781.490 Ft támo­ga­tási összeg mellé Duna­ve­cse város közel 75 mil­lió forint önerőt biz­to­sí­tott. További 75 mil­lió forint az EU Önerő Alap­ból történt.

A beru­há­zás épí­tési fel­ada­tait az elké­szült kivi­teli ter­vek alap­ján a FEJÉRDUNA-ÉP Kft. végezte el, bruttó 361.250.000 forin­tért. A beru­há­zás során a szak­ren­delő épü­lete 765 m²–rel bővült, mind­emel­lett aka­dály­men­tes kör­nye­zet biz­to­sítja a fogya­ték­kal élők szá­mára az intéz­mény használatát.

A tér­ség lakos­sá­gát is ellátó szak­ren­delő 52 db új, nagy­ér­tékű orvos-technológiai esz­köz­zel gya­ra­po­dott, mely esz­kö­zök a kar­dio­ló­gia, a nőgyó­gyá­szat, a kép­al­kotó diag­nosz­tika, a sebé­szet, a gyer­mek­gyó­gyá­szat, a fül-orr-gégészet, a reu­ma­to­ló­gia, a pszi­chi­át­ria, az ideg­gyó­gyá­szat, az orto­pé­dia, vala­mint a bőr­gyó­gyá­szat terü­le­tén járul­nak hozzá a hely­ben fel­ál­lí­tott diag­nó­zi­sok szá­má­nak növe­ke­dé­sé­hez, illetve a tovább­uta­lá­sok szá­má­nak csökkentéséhez.

Az infor­ma­ti­kai fej­lesz­tés része­ként integ­rált beteg-előjegyzési és beteg­tá­jé­koz­ta­tási rend­szer jött létre. Az így meg­va­ló­sult pro­jekt ered­mé­nye­ként a mai nap­tól a Duna­ve­cse Kis­tér­ségi Járó­be­teg Szak­ren­delő 200 szak­or­vosi óra/hét kapa­ci­tás­sal a meg­lévő szak­ren­de­lé­sek mel­lett új szak­ren­de­lé­se­ken is fogadja bete­geit az alábbi szak­mák­ban: sebé­szet, gyer­mek­gyó­gyá­szat, fül-orr-gégészet, reu­ma­to­ló­gia, pszi­chi­át­ria, ideg­gyó­gyá­szat, orto­pé­dia és bőrgyógyászat.

A pro­jekt révén 11 fő egész­ség­ügyi dol­gozó szá­mára terem­tet­tek új mun­ka­he­lyet. A járó­be­teg szak­ren­delő kor­szerű­sí­tése euró­pai szín­vo­nalú körül­mé­nye­ket biz­to­sít a bete­gek gyó­gyu­lá­sá­hoz és az egész­ség­ügyi sze­mély­zet mun­ká­já­hoz egyaránt.

 

 

SZÁZ­HA­LOM­BATTA – Régé­szeti Park

2011. októ­ber 15. 10–17 óráig

Múze­u­mok Őszi Fesz­ti­válja – Múze­umi Ősz­bú­csúz­tató Sze­zon­záró Csa­ládi Nap

SZÁZ­HA­LOM­BATTA

Barát­ság Kul­tu­rá­lis Központ

2011. októ­ber 15. 17 órától

Egy­szer volt, hol nem volt - 15 FORR-MÁS év

a hagyo­mányőrző együt­tes jubi­le­umi prog­ram­jai, kiál­lí­tás és „Néz­ze­tek az tán­cot, mily gyö­nyörű” cím­mel íze­lítő az elmúlt 15 évből

 

DUNA­ÚJ­VÁ­ROS – József A. Könyvtár

2011. októ­ber 15. 17 óra Soós Attila: Gyer­me­ke­ink szeretetnyelve

Élet­kor­hoz sza­bott kom­mu­ni­ká­ció a gyermekeinkkel

 

 

 

for­rás: http://www.ivancsa.hu/index.php?p=hir&hid=277

Nép­dal­köri talál­kozó lesz Gár­dony­ban Kos­suth Lajos emlékére

VILÁG GYA­LOGLÓ NAP

2011. OKTÓ­BER 15. SZOM­BAT, RÁC­AL­MÁS

A ren­dez­vény célja a gya­log­lás meg­sze­ret­te­tése, a figye­lem fel­hí­vása a rend­sze­res moz­gás fontosságára.

Gyü­le­kező: Rác­al­más, Szé­che­nyi tér, Pomó­thy Áru­ház előtt

Rajt: 2011. októ­ber 15. szom­bat 14–14,30 között

Útvo­nal: Rácalmás-Kulcs-Rácalmás 6 és 10 km-es távon

A neve­zés díj­ta­lan. Regiszt­rá­ció 14–14,30 között a helyszínen

A ren­dez­vényt kísérő prog­ram: nor­dic wal­king okta­tás, zumba bemutató

Ren­dező: Rác­al­mási Város­védő és Szé­pítő Egyesület

Infor­má­ció: Tere­kiné Ren­des Éva  e-mail: terekine@pmh.dunanet.hu

Aján­lott vise­let: kényel­mes cipő, egyet­len test­részt sem szo­rító ruházat.

A ren­dez­vé­nyen min­denki saját felelős­sé­gére vehet részt.

TÁMO­GATÓ: POMÓ­THY ÁRU­HÁZ RÁCALMÁS

Sok sze­re­tet­tel meg­hí­vunk közös var­rá­sunkra, 2011. októ­ber 15-én, 10 órára az iskola tor­na­ter­mébe.
(Nagy­ve­nyim, Fő út 16.)

Jelent­ke­zé­se­te­ket 2011. szep­tem­ber 30-ig vár­juk az alábbi tele­fon­szá­mo­kon, vagy e-mail-ben:

Sel­me­czi — Kovács Ist­vánné
06 (30) / 564 – 0320, vagy 06 (25) / 259 — 041, email: selmike13@gmail.com

2011. októ­ber 15-én 20 órá­tól az ado­nyi Német Kisebb­ségi Önkor­mány­zat szer­ve­zé­sé­ben sváb batyus bál lesz a művelő­dési ház­ban. A zenét a Donau Power szol­gál­tatja, büfé, tom­bola várja a vendégeket.

Asz­tal­fog­la­lás: 25/230–056 (városi könyvtár)

Belépő­díj: 1000 Ft/fő

A Duna­új­vá­rosi Keres­ke­delmi és Ipar­ka­mara Kamara Galé­ri­á­já­ban kiál­lí­tás nyí­lik Nőt aka­rok cím­mel Hol­hos Tamás, Kiss Gábor, Móder Rezső, ROHO, tábori csaba és Vár­nai Gyula alko­tá­sa­i­ból 2011. októ­ber 14-én 18 óra­kor. A kiál­lí­tás meg­nyitja: Ordas Ist­ván műgyűjtő, mode­rá­tor dr. Mar­ko­vics György

 

 

LISZT ÉV

Duna­föld­vár – Városi Művelő­dési Központ

2011. októ­ber 14. 18 óra

Liszt kórus­kon­cert

köz­remű­kö­dik az Anna­ma­tia Női­kar, a Can­temus Kama­ra­kó­rus, Solti Női­kar, Perémi Erzsé­bet, Pataki Eszter

A kulcsi part­fa­lom­lás utáni hely­re­ál­lí­tás­ban, a rézsűé­pítő part­vé­delmi mun­kák­ban és a fel­színi víz­el­ve­ze­tés fel­ada­ta­i­ban közel ötven állás­ke­reső, több­sé­gé­ben szak– és segéd­mun­kás, egy mér­nök irá­nyí­tá­sá­val vesz részt. A Bel­ügy­mi­nisz­té­rium anya­gi­lag támo­gatja az orszá­gos köz­mun­ka­prog­ram része­ként a kulcsi part­fa­lon a hely­re­ál­lí­tási mun­ká­kat, melyek befe­je­zé­sé­nek ter­ve­zett határ­ideje 2011. decem­ber 31. A határidőt a téli­esre for­duló idő­já­rás módo­sít­hatja. A meg­csú­szott sza­ka­szon kiala­kí­tott tera­szo­kat vadszőlő­vel ülte­tik be. Ennek költ­sé­geit az érin­tett lakók állják.

Kulcs köz­ség bel­te­rü­le­tén, a Sőtér sétány és a köz­ségi strand által hatá­rolt, vala­mint a hajó­ál­lo­más feletti terü­let­ré­sze­ken bekö­vet­ke­zett fel­színi talaj­moz­gá­sok oly mér­ték­ben tagol­ják a fel­színt, hogy azo­kon a jelen­legi álla­pot­ban a támasz­fal műszaki meg­erő­sí­té­sét gépi erő­vel lehe­tet­lenné teszik. A föld­moz­gás miatt a két terü­le­ten jelen­leg is nagy mér­tékű a fel­színi vizek talajba jutása, a lesza­kadt talaj­töm­bök között a csa­pa­dék­be­szi­vár­gás további jelentős talajfolyás-, omlás– és csú­szás­ve­szélyt okoz. A érin­tett terü­le­te­ken a fenn­álló álla­pot meg­szün­te­té­sére, vala­mint a további talaj­moz­gás meg­elő­zé­sére a meg­csú­szott, insta­bil föld­tö­meg rézsű­zé­sét, vala­mint talaj­fogó taka­ró­nö­vény­zet tele­pí­té­sét kell elvé­gezni. A csapadékvíz-elvezető rend­szert meder­la­po­zás­sal, bur­kolt módon épí­tik ki.

Egy további part­fal­sza­kaszra külön pályá­za­tot készít a kulcsi önkor­mány­zat, annak ked­vező elbí­rá­lása ese­tén a Deák Ferenc és a Hul­lám utca és kör­nyé­ké­nek sta­bi­li­zá­lá­sára is sor kerül­het — mondta a hely­szí­nen tar­tott saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján, 2011. októ­ber 12-én dr. Dor­kota Lajos kor­mány­meg­bí­zott, a Fejér Megye i Kor­mány­hi­va­tal vezetője.

A Fejér Megyei Kor­mány­hi­va­tal Mun­ka­ügyi Köz­pontja köz­remű­kö­dé­sé­vel 52 fő köz­fog­lal­koz­ta­tott (45 segéd­mun­kás, 1–1 ács, kőmű­ves, laka­tos és  4 éjje­liőr) állt 2011. októ­ber 7-én mun­kába, munka– és védő­ru­há­zat, a mun­kába járás­sal kap­cso­la­tos költ­sé­gek, kis– és nagy értékű tár­gyi esz­kö­zök beszer­zési költ­sé­gé­nek bel­ügy­mi­nisz­té­ri­umi biz­to­sí­tása mel­lett. A köz­fog­lal­koz­ta­tot­tak 57 ezer, illetve szak­kép­zet­tek ese­té­ben 78 ezer forint köz­fog­lal­koz­ta­tási garan­tált bért kap­nak a prog­ram 2 és fél hónap időtartamában.

 

DUNAÚJVÁROS – Evangélikus templom  2011. október 18. 17 óra TUDÁSTÁR előadás
DR. VASS CSABA: Önellátás, szabadság, önkormányzás - A Szent Korona üzenete a mának.

Bogár László: Pénzfegyverkezés

Az utóbbi évek és külö­nö­sen az elmúlt hóna­pok sok­szor már-már apo­ka­lip­ti­kus han­gu­latú glo­bá­lis vál­ság­ör­vé­nyei a pénzt min­den eddig elkép­zel­hető­nél fon­to­sabb “fősze­replővé” avat­ták. Érde­mes lenne tehát kicsit eltöp­ren­geni azon, hogy mi is az a “valami”, ami — pon­to­sab­ban a leg­töb­bünk szá­mára: ami­nek hiá­nya — olyan bru­tá­li­san nyo­mult be az emberi léte­zés leg­in­ti­mebb terébe.

Elő­ször azt kell rög­zí­te­nünk, hogy a pénz való­já­ban “médium”, és arra szol­gál, hogy köz­ve­títse az emberi tár­sa­dal­mak­ban zajló, az idők folya­mán egyre komp­le­xebbé váló anyagi cse­re­fo­lya­ma­to­kat. Ez azon­ban csak a pénz tech­ni­kai, tár­gyi fel­színe. Az idők kez­de­tén a pénz onto­ló­giai mély­szer­ke­ze­té­ben való­já­ban egy döntő fon­tos­ságú szak­rá­lis funk­ció lako­zott. Ez arra szol­gált, hogy segít­sé­gé­vel szim­bo­li­ku­san meg­je­le­nít­hető legyen a közös­ség­nek az emberi tel­je­sít­mé­nyekre vonat­kozó érték­íté­lete. A tra­di­ci­o­na­li­tás lét­mód­já­nak szak­rá­lis pénze tehát azt tette min­denki szá­mára egy­ér­telművé, hogy aki ren­del­ke­zik vele, az olyan anyagi és/vagy szim­bo­li­kus tel­je­sít­ményt nyúj­tott, ame­lyet a közös­ség ezzel a “jel­vénnyel” kíván elis­merni. Nem vélet­len, hogy az első arany­pén­ze­ken is már ott volt a szak­rá­lis rend földi hely­tar­tó­já­nak, az ural­ko­dó­nak a kép­mása, hogy így mél­tó­ság­gal ruházza fel azt, aki az ural­kodó jel­vé­nyét fel­mu­tatja. Vagyis ekkor még a pénzbe vetett tel­jes és fel­tét­len biza­lom elvá­laszt­ha­tat­lan volt a pénz fizi­kai tes­tétől. Mind­ebből logi­ku­san követ­ke­zett, hogy a pénz magán­tu­laj­dona értel­mez­he­tet­len volt, hiszen ez a közös­ség érték­íté­le­té­nek jel­zé­sére szol­gált, amely funk­ciót nem lehe­tett a közös­ség­től elvonni, elide­ge­ní­teni. A szak­rá­lis arisz­tok­rá­ci­á­nak újra és újra tanú­je­lét kel­lett adnia annak, hogy mél­tán hor­dozza az ural­kodó jel­vé­nyét, és ha mél­tat­lanná vált, akkor akár fő– és jószág­vesz­tésre is ítél­het­ték, vagyis a pénz­va­gyona mit sem ért többé, ha már nem volt képes arra a tel­je­sít­ményre, ame­lyet a pénz mint köz­ve­títő jel­zett. Értel­mez­he­tet­len volt a pénz magán­fel­hal­mo­zása is, mert azt csak “Isten sze­rinti” célokra, vagyis a szak­rá­lis közös­ség épü­lé­sére lehe­tett fel­hasz­nálni, ami­vel szem­ben sem­mi­féle “magán” cél nem volt elképzelhető.

Hason­lóan értel­mez­he­tet­len volt
a pénz köl­csön­zése és a kamat­sze­dés is. A kamat ugyanis maga a deszak­ra­li­zált abszur­di­tás, hiszen expo­nen­ci­á­lis növe­ke­dést fel­té­te­lez, illetve pro­vo­kál ki. Az így kierő­sza­kolt kamat expo­nen­ci­a­li­tása azon­ban az éle­tet elpusz­tító rákos bur­ján­zás­sal azo­nos, és az erre irá­nyuló törek­vés szülte a pro­fi­tot is.

Az immár nem szak­rá­lis lét­konst­ruk­ció lényege, hogy bár­mi­lyen tevé­keny­ség “sza­baddá” válik, így azok is, ame­lyek sok­kal több kárt tesz­nek a léte­zés­ben, mint amennyi hasz­not hoz­nak. Ezt a kol­lek­tív öngyil­kos­sá­got elrejti az aktus, amely lehetővé teszi, hogy tér­ben és idő­ben más­hol hal­mo­zód­ja­nak fel a hasz­nok és a károk (költ­sé­gek), és a hamis értel­me­zési ket­recbe zárt alá­ve­tet­tek­kel elhi­te­tik, hogy ha “ipar­kod­nak”, akkor majd nekik is jut a haszon­ból, ha pedig még­sem, akkor ez kézen­fekvő bizo­nyí­ték arra, hogy nyo­mo­rú­sá­gu­kat csakis saját maguk­nak köszön­he­tik. Az Újtes­ta­men­tum pél­dá­zata arról, hogy Jézus kor­báccsal űzi ki a temp­lom­ból a pénz­vál­tó­kat és a keres­kedő­ket, arra utal, hogy a tra­di­ci­o­ná­lis szak­ra­li­tás idő­vel min­den emberi közös­ség­ben elve­szí­tette az ellenőr­zést a deszak­ra­li­zá­lódó keres­ke­delmi– és pénz­ha­ta­lom felett. Így jutunk el a 16. szá­zad kri­ti­kus elága­zási pont­jáig, ami­kor a kato­li­kus egy­ház maga állt a deszak­ra­li­zá­ciós pusz­tí­tás élére, ami­kor a búcsú­cé­du­lá­val lét­re­hozta a “meg­bo­csá­tás­ipari művek” biz­ni­szét. Majd a már meg­ha­sí­tott egy­ház másik ágán Kál­vin, kény­szerű­ség­ből ugyan, de még­is­csak legi­ti­málta az üzleti célú kamat­sze­dést, és ezzel meg­nyílt az út, hogy a pro­tes­táns etika a “kapi­ta­liz­mus szel­le­mét” (Max Weber) kisza­ba­dítsa a palackból.

Ezzel a folya­mat­tal a pénz is radi­ká­li­san átala­kult, és a deszak­ra­li­zá­ció fegy­ve­révé vált. Immár arra szol­gál, hogy segít­sé­gé­vel a terem­tés inverze kiala­kul­jon. Isten a sem­miből teremt vala­mit, a kapi­ta­liz­mus glo­bá­lis pénz­ha­talmi rend­szere viszont a vala­miből teremt sem­mit, tün­tet el min­dent, “pénzt teremt” — ami azt jelenti, hogy meg­elő­le­gezi a jövő expo­nen­ci­á­li­san növekvő profitjait.

Ezek azon­ban nem­csak a jelen­ben nem létez­nek, hanem a jövő­ben sem fog­nak, mert a léte­zés a szak­rá­lis egyen­súlyra épül, és nem a folya­ma­tos expo­nen­ci­á­lis növe­ke­désre. Az embe­rek egyre nagyobb részét tud­ják rávenni arra, hogy való­sá­gos mun­ká­juk­kal meg­szer­zett meg­ta­ka­rí­tá­sa­i­kat a tőzs­dé­ken, befek­te­tési ala­po­kon keresz­tül a vég­ze­te­sen hamis expo­nen­ci­á­lis déli­bá­bok­nak a ker­ge­té­sére áldoz­zák. És ami­kor ezt a pénzt pon­to­san kiszá­mít­ható módon elvesz­tik, akkor a valós áldo­za­taik vál­nak sem­mivé, addig fel­hal­mo­zott vagyo­nuk pedig szim­bo­li­kus áron a rend­szer hatalmi mag­já­nak haszon­él­vezői­hez kerül. Magyar­or­szág, “hála” cini­kus kol­la­bo­ráns elit­je­i­nek, a hét­köz­napi önúj­ra­te­rem­té­sé­nek kere­teit jelentő vala­mennyi funk­ció felett így vesz­tette el az ellenőrzést.

A pénz­ügyi, banki, biz­to­sí­tási, ener­ge­ti­kai, hír­köz­lési, táv­köz­lési, infor­ma­ti­kai és média­szol­gál­ta­tá­sok, a közmű­há­ló­za­tok, a keres­ke­de­lem, az élel­mi­szert és gyógy­szert előál­lító és for­gal­mazó rend­sze­rek mind-mind ide­gen érde­ke­ket szol­gáló háló­za­tok kezé­ben van­nak, és bár­mi­kor szem­be­for­dít­ha­tók a magyar tár­sa­da­lom­mal. A glo­bá­lis hatalmi rend­szer pénz­fegy­ve­rei most már lété­ben fenye­ge­tik a magyar tár­sa­dal­mat, így meg­ma­ra­dá­sunk egyet­len esé­lyét csak a tel­jes szem­be­for­du­lás jelentheti.

Bogár László

(Magyar Hír­lap)

A régi paraszt­em­ber nem tanult volt, hanem bölcs! Tudta, hogy a sötét téli napok után jön a tavasz, a jó idő, és a sok munka. Nehéz, kemény fizi­kai munka.

Erő kel­lett hozzá felnőtt­nek, gye­rek­nek. Mert bizony a gye­re­kek­nek is volt fel­adata bőven a csa­lád­ban. Kecs­két legel­tetni, kis­li­bá­kat őrizni, kacsá­kat a patak­hoz kihaj­tani.
A vidám far­sangi bálok után, a cigány­bá­lon elsi­ra­tott és elte­me­tett bőgő után jött a böjt. Úgy mond­ták felénk a régi öre­gek: „nagy bűtbe vagyunk, fúj­nak a bűti sze­lek…”
Ennek a nagy­böjt­nek az erőt adó étele volt a pisz­lang. Pisz­lan­got min­dig csak tavasszal, böjt ide­jén készí­tet­tek, min­dig kenyér­sü­tés után, a kemen­cé­ben.
Nálunk évti­ze­de­kig volt egy pisz­lan­gos deszka. Ez egy hokedli nagy­ságú deszka volt, szép tisz­tára súrolva. A nagy­mama meg a mosó­pa­don csí­ráz­tatta a búzát, mert ő még mosott mosó­pa­don a répás­kerti patak­ban. Ilyen­kor bűt ide­jén azon­ban még nem kel­lett a mosó­pad.
De akkor lás­suk végre, hogyan is készült a pisz­lang.
A mamuska jól beitatta a desz­kát víz­zel. Köz­ben egy tál rozsot, két tál búzát meg­mo­sott a nagy­váj­ling­ban, azután a szűrő­ka­nál­lal szé­pen föl­hal­mozta a deszka tete­jén. Csi­nált egy kupa­cot belő­lük. Fogott egy sza­kaj­tó­ru­hát, meg­vi­zezte, és a desz­kát a magok­kal együtt szé­pen leta­karta vele. Ezután min­den nap levette a sza­kaj­tót, lan­gyos­víz­ben átmosta, újra beáz­tatta és vissza­tette a magokra.
10–12 nap múlva úgy kicsí­rá­zott, hogy mi gye­re­kek sün­disz­nó­nak hív­tuk. Ami­kor a csíra már 2–3 cen­ti­mé­te­resre nőtt, hús­da­rá­lón leda­rál­ták, majd a nagy­váj­ling­ban fel­ön­töt­ték víz­zel, jól átgyúr­ták, átmos­ták, és leszűr­ték.
A búzát meg­kap­ták a tyú­kok, hogy job­ban toj­ja­nak, a meg­ma­radt fehér tej­szerű lé volt maga az élet, az erő. Ebbe a lébe édes­anyám annyi lisz­tet kevert, hogy pala­csin­ta­tészta sűrű­ségű lett. Azután össze­szedte a bádog kis­tá­la­kat, lábo­so­kat és bele­merte ezt a tész­tát. Miután kisül­tek a kenye­rek, a még meleg kemen­cébe kerül­tek a pisz­lan­gos tálak. Más­napra elké­szül­tek. Ezután a hideg kam­rába, a polcra kel­lett sora­koz­tatni őket. Min­den nap egy kis tál­lal ehet­tünk meg. Kicsit kocso­nyás, édes­kés étel volt, a tete­jén mézszerű kéreg­gel. No, mi gye­re­kek ezt sze­ret­tük a leg­job­ban! Le is ettük a tálak tete­jéről… per­vált is ben­nün­ket nagy­anyám, hogy „sorba köll azt ennyi gye­re­kek!”
Azután egy hét múlva újra kezdte a mamuska a csí­ráz­ta­tást. Két­szer biz­tos, de volt úgy, hogy három­szor is készí­tett pisz­lan­got a tava­szi nagy­böjt alatt. A nagy­mama csi­ri­pisz­li­nek hívta, ő mázas köcsö­gök­ben, tálak­ban, lek­vá­ros bödö­nök­ben rakta a kemen­cébe.
Való­színű, hogy tudo­má­nyo­san nem ismer­ték a búza­csíra érté­két, mint manap­ság, de azt tud­ták, hogy a csí­ráz­ta­tott búza és rozs egész­sé­get, erőt ad az ember­nek ilyen­kor tavasszal.

Mészá­ros Zsuzsanna

(Per­káta, 2011.)

(Ami­kor elol­vas­tam e soro­kat, akkor jöt­tem rá, hogy a pisz­lang a Csong­rád megyé­ben honos csí­ra­málé per­ká­tai meg­fe­lelője. Talán annyi különb­ség­gel, hogy mife­lénk, Szen­tes kör­nyé­kén, árpá­ból és búzá­ból készült, de a lényege ugyanaz. Csong­rá­don és Szen­te­sen a téli idő­szak­ban zöld­sé­ges bol­tok­ban lehet kapni készen is, de most, hogy Mészá­ros Zsu­zsa jóvol­tá­ból már tudom, hogy kell készí­teni, én is tudok majd a csa­lá­dom­nak ked­ves­kedni vele. Per­sze, nekem csí­ra­málé marad min­dig.. Mészá­ros Zsu­zsa soro­za­tot indí­tott vissza­em­lé­ke­zé­se­iből, lakó­he­lye alter­na­tív hon­lap­ján már a 15. írás jelent meg 2011 októ­be­ré­ben. Tisz­te­let­tel adó­zom mun­kál­ko­dása előtt, ennek jeléül itt a link, sze­re­tet­tel aján­lom figyelmükbe:

http://www.perkata.eu/index.php?page=perkata-meszaros-zsuzsa-iro

 - A szerk.)

SAJ­TÓ­KÖZ­LE­MÉNY 2011. októ­ber 12. 

Újra lesz kohó­mér­nök szak­irá­nyú kép­zés a Duna­új­vá­rosi Főiskolán

Szo­ro­sabbra fűzi együttmű­kö­dé­sét az ISD Duna­ferr Zrt. és a Duna­új­vá­rosi Főiskola

 

A Duna­új­vá­rosi Főis­kola az ISD Duna­ferr Zrt. kez­de­mé­nye­zé­sére elin­dítja az anyag­mér­nök BSc kép­zé­sen belül  kohó­mér­nök szak­irá­nyú kép­zé­sét. Az erről szóló együttmű­kö­dési meg­ál­la­po­dás alá­írá­sára ked­den került sor Duna­új­vá­ros­ban. Az együttmű­kö­dés célja a munkaerő-piaci elvá­rá­so­kat kielé­gítő, kor­szerű isme­re­tek­kel ren­del­kező, gya­kor­lat­ori­en­tált, ipari hát­terű szakemberképzés.

Együttmű­kö­dési meg­ál­la­po­dást kötött egy­más­sal az ISD Duna­ferr Zárt­körűen Működő Rész­vény­tár­sa­ság, a Duna­új­vá­rosi Főis­kola és a Duna­ferr a Magyar­or­szági Kohó­mér­nök Kép­zé­sért Ala­pít­vány 2011. októ­ber 11-én, ked­den, ame­lyet Vale­riy Nau­menko vezér­igaz­gató, dr. Bog­nár László, a főis­kola rek­tora, vala­mint Lukács Péter PhD, az ala­pít­vány kura­tó­ri­u­má­nak elnöke látott el kéz­je­gyé­vel. Az együttmű­kö­dés az okta­tás és tovább­kép­zés, vala­mint a tudo­má­nyos kuta­tás és műszaki fej­lesz­tés téma­kö­re­ire ter­jed ki.

 

Előz­mé­nyek

A kohá­szat tér­vesz­tése, vissza­szo­ru­lása az elmúlt idő­szak­ban azt ered­mé­nyezte, hogy meg­szűnt a kohá­szat­tal kap­cso­la­tos isko­la­rend­szerű szak­kép­zés lehető­sége Magyar­or­szá­gon. Ez érvé­nyes a szak­mun­kás­kép­zésre, a szak­kö­zép­is­ko­lai kép­zésre és bizo­nyos szem­pont­ból a felsőok­ta­tásra is. Ezt a folya­ma­tot erő­sí­tette és fel­gyor­sí­totta a világ­gaz­da­sági vál­ság hatása, amely az ISD Duna­ferr Zrt.-t szá­mos intéz­ke­dés meg­ho­za­ta­lára kész­tette. Ezek körébe tar­toz­tak a lét­szám­fel­vé­teli kor­lá­to­zá­sok és a nyug­dí­ja­zá­sok is, amely­nek követ­kez­té­ben a cég pro­fil­já­hoz viszo­nyítva ked­vezőt­le­nül vál­to­zott a tár­sa­ság­cso­port szakember-összetétele. Hiány­szak­mák jelen­tek meg, ame­lyek közül a leg­na­gyobb prob­léma a kohá­szati szak­te­rü­le­ten tör­ténő külön­böző szintű kép­zé­sek vissza­szo­ru­lása volt.

Az ISD Duna­ferr Zrt. szak­em­ber után­pót­lá­sá­nak meg­ol­dá­sára ezért fel­vál­lalta, hogy új for­má­kat és meg­ol­dá­so­kat keres.

Ezen folya­ma­tok része volt az elmúlt évben a Mis­kolci Egye­tem­mel kiala­kí­tott úgy­ne­ve­zett kihe­lye­zett ipari tan­szék lét­re­ho­zása a Duna­ferr­ben, és ebbe a sorba tar­to­zik a idén szep­tem­ber­ben elin­dí­tott ipari hát­terű vas­ko­hász tech­ni­kus­kép­zés is Duna­új­vá­ros­ban a Duna­új­vá­rosi Keres­ke­delmi és Ipar­ka­mara gesztorálásával.

 

Együttmű­kö­dés

A most meg­kö­tött együttmű­kö­dési meg­ál­la­po­dás alá­írói egyet­ér­tet­tek abban, hogy a munkaerő-piaci elvá­rá­so­kat kielé­gítő, kor­szerű isme­re­tek­kel ren­del­kező, gya­kor­lat­ori­en­tált szak­em­ber­kép­zés a gaz­da­sági sze­replők és a felsőok­ta­tás szo­ros kap­cso­lata Magyar­or­szág tovább­fejlő­dé­sé­nek kulcstényezője.

Az együttmű­kö­dési meg­ál­la­po­dás értel­mé­ben a Duna­új­vá­rosi Főis­kola elin­dítja az ISD Duna­ferr Zrt. által szor­gal­ma­zott anyag­mér­nök BSc kép­zé­sen belül a kohó­mér­nök szak­irá­nyú kép­zé­sét. Az acél­ipari vál­la­lat szak­em­be­reit bekap­csolja az okta­tás folya­ma­tába. Kidol­gozza és elin­dítja a kohó­mér­nök tovább­kép­zési sza­kot is, amely leg­ko­ráb­ban 2012/2013-as tan­év­ben már lehető­sé­get biz­to­sít­hat a már vég­zett, de műszaki BSc vagy azzal egyen­ér­tékű főis­ko­lai dip­lo­má­val ren­del­kezők­nek a meg­fe­lelő szak­is­me­re­tek elsa­já­tí­tá­sára. Szak­mai támo­ga­tást nyújt az ISD Duna­ferr Zrt. szak­em­be­re­i­nek tudo­má­nyos minő­sí­tési folya­ma­tá­hoz, és lehető­sé­get biz­to­sít a hall­ga­tók részére a szak­dol­go­za­tok készí­té­sé­hez szük­sé­ges kuta­tá­sok és vizs­gá­la­tok elvégzésére.

 

Az együttmű­kö­dés kere­tein belül a Duna­ferr veze­tése vál­lalja, hogy a Duna­ferr a Magyar­or­szági Kohó­mér­nök Kép­zé­sért Ala­pít­vá­nyon keresz­tül kiemel­ten támo­gatja a Duna­új­vá­rosi Főis­kola beis­ko­lá­zási tevé­keny­sé­gét, s kiemel­kedő szak­tu­dású mun­ka­tár­sai köz­remű­kö­dé­sé­vel részt vesz a főis­ko­lai kép­zés más terü­le­tein is.

 

Az ISD Duna­ferr Zrt. ugyan­ak­kor biz­to­sítja az anyag­mér­nök BSc kép­zés kere­tén belül a kohó­mér­nök szak­irá­nyú kép­zés szak­mai illetve üzemi hát­te­rét. A főis­ko­lai isko­la­rend­szerű kép­zé­sé­ben részt­vevő hall­ga­tók­kal ösz­tön­díj­szerző­dést köt és évente a Duna­új­vá­rosi Főis­kola leg­ki­vá­lóbb műszaki szak­irány­ban tanuló hall­ga­tó­já­nak Elis­merő Okle­ve­let és az ezzel járó díj­ként 100.000,- Ft pénz­ju­tal­mat adományoz.

A tudo­má­nyos kuta­tás és műszaki fej­lesz­tés terén az inno­vá­ciós járu­lék­fi­ze­tési köte­le­zett­ségi kere­téből pedig – a jog­sza­bá­lyi kere­tek között – kuta­tási és fej­lesz­tési tár­gyú meg­ren­de­lé­se­ket ad a Duna­új­vá­rosi Főis­kola részére.

 

Véle­mé­nyek

Az együttmű­kö­dési meg­ál­la­po­dás alá­írá­sa­kor Vale­riy Nau­menko, az ISD Duna­ferr Zrt. vezér­igaz­ga­tója hang­sú­lyozta: „Az isko­la­rend­szerű szakember-utánpótlás támo­ga­tása kiemelt jelentő­ségű a cég­cso­port szá­mára. Külö­nö­sen fon­tos az, hogy a Duna­új­vá­rosi Főis­kola is csat­la­ko­zott az álta­lunk elin­dí­tott folya­mat­hoz, mert a tér­ség szel­lemi kapa­ci­tá­sa­i­nak, tudás­bá­zi­sá­nak egye­sí­tése hasz­nos lesz az együttmű­kö­dés­ben részt­vevő part­ne­rek és a jövendő mér­nö­kök szá­mára is.”

 

A Duna­új­vá­rosi Főis­kola rek­tora, dr. Bog­nár László elmondta: „Fur­csa pil­la­nat, ami­kor az ISD Duna­ferr Zrt-nek és a Duna­új­vá­rosi Főis­ko­lá­nak le kell ülnie, dek­la­rál­nia kell egy meg­ál­la­po­dást, holott egy ilyen együttmű­kö­dés ter­mé­szet­szerű­leg az éle­tünk része kel­lett volna hogy legyen.  A hazai acél­ipar hely­ze­té­nek ala­ku­lása az elmúlt évti­ze­dek­ben hatást gya­ko­rolt a szak­kép­zésre. Ere­de­ti­leg kohász­képző intéz­mény vol­tunk, majd azt sze­ret­tük volna bizo­nyí­tani, mi nem csak kohász­képző főis­kola vagyunk; ma azt vall­juk: mi azért kohász­képző főis­kola is vagyunk. A Duna­új­vá­rosi Főis­kola részéről a kohó­mér­nök szak­irá­nyú kép­zés elin­dí­tása komoly elkö­te­lező­dés, invesz­tí­ció, úgy gon­dol­juk: a jelen, a jövő meg­kö­ve­teli ezt.”

 

Lukács Péter, az ISD Duna­ferr Zrt., stra­té­giai műszaki vezérigazgató-helyettese a Duna­ferr a Magyar­or­szági Kohó­mér­nök Kép­zé­sért Ala­pít­vány elnö­ke­ként kiemelte: „Az ala­pít­vány vala­mennyi, a  ren­del­ke­zé­sére álló és elér­hető erő­for­rás­sal, vala­mint a kap­cso­lat­rend­sze­ré­vel is támo­gatni kívánja a kohó­mér­nök­kép­zést, ezzel is segítve az anya­vál­la­lat szak­em­ber után­pót­lá­sát. Igen jelentős tudás­bá­zist képez­nek a vasmű jelen­legi és nyug­ál­lo­má­nyú szak­em­be­rei, az ő bekap­cso­lá­suk az oktatás-képzés, és a tudo­má­nyos kuta­tá­sok folya­ma­tába fon­tos lépés lesz.”