Szövetségbe, devizahitelesek!
A bankok a devizaalapú hitelek gyakorlati végrehajtása során olyan nyereségcsatornákat nyitottak, amelyek az ADÓSOK terheinek indokolatlan növelésével szembemennek az erkölcsi normákkal.
A bankoknak ezt a magatartását sem a szakmai felügyeletük, a PSZÁF, sem a magyar állam törvényhozói, végrehajtói, és az ezektől függetlenül működő igazságszolgáltatási szervei nem kifogásolták éveken keresztül, azon az alapon, hogy itt magánszerződést kötöttek, amelybe egyik oldalon sem kívánnak beleavatkozni. A szerződések következményeit pedig a szerződést kötő két félre hárították.
Ám a bankok (és segítőik) nem egy ismeretlen technikát vetettek be, csak megismételték azt, amit az 1867-es kiegyezéstől a századfordulóig Magyarországon már egyszer alkalmaztak. Ennek során a gazdákat rábeszélték a korszerűsítésre, majd miközben a bankok emelték a kölcsönök kamatait, a terménykereskedők levitték az árakat. A századfordulóra Magyarországon 3 millió ember veszítette el ingatlanjait. Ennek következtében 2,2 millióan külföldre, 800 ezren pedig ingyen munkaerőként a nagyvárosokba húzódtak –belőlük lettek a megénekelt nincstelen proletárok.
A bankok rendszere most azonban újabb, még gyorsabb eredményt elérő elemekkel bővült. Az új nyereségcsatornák a következők:
1, A forintban kért, forintban kapott és forintban törlesztett hiteleket a devizaalapra hivatkozva már azok kiadása idején is megterhelték a devizaátváltás költségeivel, és a vételi és eladási árfolyamok közötti árrés hasznával.
2, A hitelszámlák számlavezetési díjai a bankok egyéb számláihoz képest meg vannak sokszorozva, nem utolsósorban arra való hivatkozással (ami csak a bankok érdekét szolgálja), hogy itt a devizaátváltások miatt egy bonyolultabb rendszert kell kezelni.
3, A bankok, mintha a magyarországi alkalmazottaikat devizában kellene fizetni, a számlavezetési díjakat a túlzott mértéken felül még a devizaátváltás árrésével is megnövelik.
4, A szerződések azon nyitva hagyott pontjait, amelyek egy szokatlanul magas infláció esetére lehetőséget biztosítanak a hitelezőnek, hogy azt kamatemeléssel kivédje, a bankok ok nélkül használják a törlesztési részletek megemelésére. A kamatokat az alapszerződéshez képest már a futamidő elején közel 100%-kal megnövelték.
5, A bankok azt ígérték a hitelfelvevőknek, hogy a kölcsönszerződések szerkezetének a megfordításával a kezdeti években (pl. egy 15 éves futamidejű szerződés esetén 8 évig) olcsó kamatozású hitelhez jutnak.
Ezeken az írásos ígérvényeken feltüntették hónapokra lebontva a kölcsön teljes futamidejére a törlesztő-részleteket — forintban.
A folyamatos kamatemelés és a deviza áremelkedésre való hivatkozás miatt azonban a törlesztés összege már a kamattörlesztés idején elérte és meghaladta a későbbre ütemezett tőketörlesztés mértékét.
6, Mivel az ADÓSOK a hitel felvételekor az átváltási árréssel megnövelt összegben, a szerződésben megfogalmazott módon kifizették a felvett forinthitel devizaalapját, így a felvett hitel tőkerészének utólagos emelése és a törlesztő részletek ebből eredő megemelése ok nélküli. (A bankok magatartása nyomán bármelyik devizaváltónak lehetősége nyílna arra az elképzelhetetlen cselekedetre, hogy a már egyszer eladott devizát, az ügyfelei nyakára járva, annak emelkedő árfolyama miatt újra és újra eladja.)
A devizaalapú hitelszerződések Magyarországon a média szerint is 1 millió embert érintenek.
A devizaárfolyam rögzítése olyan utólagos szerződésekkel, amelyek eredeti alapszerződéseire valójában a devizaárfolyamnak az ADÓSOKAT illetően semmilyen hatással lennie nem szabad, csak a bankok közerkölcs-romboló magatartását erősíti, és olyan következményekhez vezet, amit a bankok szószólói már nyíltan hirdetnek, hogy tudniillik egy ember megnyújtott idejű anyagi tartozásai még a földi halálával sem érnek véget, azt majd az utódainak is tovább kell fizetnie. (E gondolkodásmód szerint az 1956-os forradalom mártírjainak kivégzését elrendelő pártapparátus gyermekein kell majd apáik bűnét is megtorolni.)
Éppen banki körökből tolmácsolták, hogy a magyar ADÓSOK megbízhatóbbak, mint más államok állampolgárai, így míg Amerikában a bedőlt hitelesek 10%-a, addig Magyarországon csak 1%-a nem fizette tartozásait. (Ez még abban az időben történt, amikor a kölcsöntartozások törlesztő-részletei nem érték el, vagy még inkább nem haladták meg a fizetések szintjét.)
Mennyiért lehet ma Magyarországon ingatlanhoz jutni?
Egy ADÓS, aki 6 éve fizeti a kölcsönét, felvett 9 millió forintot a 40 millió forint piaci értékű és a bank által 26 millióval lejegyzett menekülési értékű ingatlanára. Hat év alatt visszafizetett 6 millió forintot. Ha a bank nem fordítja meg a kölcsön szerkezetét, akkor a tőketörlesztése következtében még 3 millió forinttal tartozna. (Közben a bank megemelte az ADÓS tőketartozását, még a devizaárfolyam ugrásszerű növekedése előtti időszakban, 13 millió forintra.) Ingatlanát az előzetes beharangozások szerint akár a menekülési érték felére is lenyomva fogja az állam megvenni, így 13 millió forintért hozzájuthat „bárki” egy 40 millió forintos ingatlanhoz, miközben annak eredeti gazdája a bank manipulációja nélkül csak 3 millió forinttal tartozna.
A 40 millió forintos ingatlana elvesztése után az ADÓS és utódai egy 9 millió forintos kölcsön megkérése miatt még mindig tartozni fognak a lebonyolítás költségeivel, ami napjainkban akár a milliós nagyságrendet is elérheti.
Ilyen helyzetben az állam és a jog védelme nélkül maradt ADÓSOKAT felelőssé tenni egy olyan szerződés aláírásáért, amelynek pontjait ők maguk hihetetlen erőfeszítéseket téve a végsőkig betartották, nemcsak cinizmus, de bűn, amely a be nem avatkozó, kötelességüket elmulasztó, magas fizetések gazdáit védi. (Mint amikor a vadász belerúg a döglött oroszlánba s közli vele: ő tehet róla, minek jött erre.)
A devizaalapú hitel nem egy jelenség, hanem a kilátástalanság elől külföldre menekülők exodusának előszobája.
A GDP-nek a várthoz képest 1%-os elmaradása a fogyasztásból kiszorult, pénz nélkül maradt emberek utolsó kiáltása. A devizaalapú hitelszerződéseket kihasználó bankok ellen a társadalomnak már rég bojkottot kellett volna hirdetnie.
A devizahitelesek végső menedéke az összefogás!
Jelentkezni a Hitelesek Szövetségébe a Magyarok Szövetsége honlapján közölt feltételek szerint az
msz.devizahitelesek@ gmail.com
e-mail címen lehet.