A Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe

Most van a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe. Ennek tiszteletére:

Az alábbi ver­set a 80-as évek ele­jén Sin­ko­vits Imre mondta el a Humor­fesz­ti­vá­lon,
és még ő is belezavarodott…

Bence Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezd­jük tán a jó szó­val: Tárgy­eset­ben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pedig­len tót.
Egyes szám­ban kő a kő, töb­bes szám­ban kövek.
Nőnek nők a töb­bese, hely­te­len a növek.

Töb­bes­ben a tő nem tők, sza­ba­to­san tövek,
Amint­hogy a cső nem csők, magyar­föl­dön csö­vek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók — ha adják — szá­zá­val jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bab­le­ve­sed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magya­rul csak havas.

Mis­kol­con, ám Deb­re­cen­ben, Győ­rött, Pécsett, Sze­ge­den,
Mire mind­ezt meg­ta­nu­lod, beleő­szülsz idegen.

Agy­se­bész, ki agyat műt, ott­hon ír egy művet.
Tűt hasz­nál a műtét­hez, nem pedig­len tüvet.
Munka után füvet nyír, vélet­len sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyá­ron nyír a tüzelő, télen nyár­ral fűt ő.

Több szél­há­most lefü­lel­tek,
Erre sokan fel­fü­lel­tek,
Kik a népet fel­ül­tet­ték,
Mind­nyá­ju­kat leül­tet­ték.
Fog­lár fogán fog­lyuk van.
Nosza tömni fog­juk.
Eköz­ben a fog­ház­ból meg­szök­het a fog­lyuk.
Elröp­pen­het fog­lyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Főmér­nök­nek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Szá­za­dos a bakák iránt sze­re­te­tet tet­te­tett,
Reg­ge­len­ként kávé­jukba rút sze­re­ket tete­tett.
Helyes, ked­ves hely­ség Bony­hád, hol a kony­hád helyi­ség.
Nemek­ből, vagy ige­nek­ből szü­le­tett a nemiség?

Mek­ká­ban egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Orszá­gá­nak nevé­ben a követ követ követ.
Mor­cos úr a hiva­tal­nok, beszél hideg s ride­gen,
Néha ját­szik, nem saját­ján, csak ide­gen ide­gen.
Sze­giné a terítő­jét, sza­vát részeg Szegi szegi,
Asszo­nyá­nak előbb ked­vét, majd pedig a nya­kát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű piru­lát:
Mit válasszon: a Fia­tot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok men­tek,
Min­den előí­té­lettől men­tek,
Este­felé arra men­tek,
Én már ful­dok­ló­kat men­tek.
Eldön­töt­tem megnő­sü­lök, foga­dok két fele­sé­get.
Meg­ta­nul­tam, hogy két fél alkot és garan­tál egész­sé­get.
Har­minc nya­rat meg­ér­tem, mint a dinnye meg­ér­tem,
Anyó­so­mat meg­ér­tem, én a pén­zem megértem.

Hiba men­tes mentő vagyok,
Szőke Tisza part­ján men­tem,
Dísz­ma­gya­rom vízbe esett,
Díszes men­tém men­ten mentem.

Szövő­gyár­ban kel­mét sző­nek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent kés­kö­szörűs
Lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent for­dul: fent a lent és lent is fent.

Haj­más­ké­ren pul­tok körül körö­zött egy körö­zött,
Hagyma lapult kosa­rá­ban, meg egy adag kőrö­zött.
Föl­vá­gós a közép­hát­véd. Három csa­tárt föl­vá­gott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

Díj­bir­kózó győ­zött tus­sal,
Nevét írják vörös tus­sal,
Lezu­hany­zott meleg tus­sal,
Prí­más várja forró tussal.

Határidőt sza­bott Áron,
Árat venne sza­bott áron.
Átvág Áron hat hatá­ron,
Kitar­tá­sod meg­hat Áron.

Fel­ment — föl­ment, tej­fel — tej­föl, …
Ne is foly­tasd bará­tom!
Első lett az ángyom lánya
A fele­más korláton.

Magyar­or­szág olyan ország, hol a nemes nem­te­len,
Lába­sod­nak nin­csen lába, aki sze­mes szem­te­len.
A csi­nos néha csin­ta­lan, szar­vat­lan a szar­vas,
Magos lehet mag­ta­lan, s far­kat­lan a far­kas.
Daru száll a daru­jára s lesz a darus dar­vas.
Rág­csáló a mér­get eszi, engem esz a méreg.
Gerin­ces vagy rovar netán a topor­tyán féreg?

Egyes­ben a vakon­do­kok vakond, avagy vakon­dok?
Hason­ló­kép helyes lesz a kanon meg a kano­nok?
Némi­leg vagy nemi­leg? Gya­kori a gik­szer.
“Ked­ves egesz seg­gedre!” köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: “tevéd, tévéd, téved,
Mer­jél mérni mér­ték­kel, mer­tek, mer­ték, mér­tek.
Pisti így szól: “Kimosta anyu­kám a kádat!“
Viszon­zá­sul kimossa anyu­kád a kámat?
Óvo­dá­sok ragoz­nak: “Enyém, enyéd, enyé”,
Nem tud­ják, hogy helye­sen: tiém, tiéd, tié.

A magyar nyelv, remé­lem meggyőz­te­lek bará­tom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

Itt meg­hall­gat­ható