Esküvő kiál­lí­tá­son mutat­ták be az idei divat sze­rinti kíná­la­tu­kat Duna­új­vá­ros és a kör­nyék szol­gál­ta­tói az érdeklődők­nek feb­ruár 18-án. Az Ibo­lya Virág — Sza­bóné Pal­ko­vics Kata­li­nék — szer­vezte ren­dez­vény ez alka­lom­mal új hely­szí­nen, a Duna­új­vá­rosi Főis­kola ele­gáns új épü­le­té­ben várta a láto­ga­tó­kat. Gyö­nyörű ruhák, virág­köl­te­mé­nyek, tor­ta­cso­dák, éksze­rek, étter­mek aján­la­tai is sze­re­pel­tek a gaz­dag kínálatban.

Az I. világ­há­ború had­tör­té­neti kuta­tá­sá­nak ado­nyi vonat­ko­zá­sa­i­val már jó ideje fog­lal­kozó Rózsafi János egy, az Ado­nyi kis­tér­ség álta­lá­nos isko­lá­i­nak rész­vé­te­lé­vel hama­ro­san kezdődő vetél­kedőről szá­molt be lapunknak:

Őse­ink nyo­má­ban – had­tör­té­nelmi vetél­kedő a Nagy Háborúról

Az első világ­há­bo­rút nagy hábo­rú­nak hív­ták, amíg nem jött egy még nagyobb. Az elne­ve­zés meg­vál­to­zása elle­nére az első világ­égés a magyar­ság szá­mára kiemel­kedő jelentő­ségű „Nagy Háború” maradt: vég­ki­me­ne­tele sors­döntően meg­ha­tá­rozta egész XX. szá­zadi tör­té­nel­mét, s követ­kez­mé­nyei a mai napig hatnak.

A Nagy Háború Kuta­tá­sá­ért Köz­hasznú Ala­pít­vány (NHKA) a világ­há­ború kuta­tá­sá­val fog­lal­kozó civil­szer­ve­zet, amely a had­tör­té­nelmi vonat­ko­zású köz­le­mé­nyek mel­lett a sze­mé­lyes hábo­rús sor­so­kat, a „magán­tör­té­nel­met” is bemu­tató inter­ne­tes oldalt, a Nagy Háború Blo­got is üze­mel­teti. Az ala­pít­vány kura­tó­ri­u­má­nak ado­nyi hely­tör­té­nész tagja, Rózsafi János évti­ze­dek óta fog­la­ko­zik az egy­kor a szé­kes­fe­hér­vári ezre­dekbe soro­zott helyiek és kör­nyék­be­liek hábo­rús tör­té­ne­té­nek a kuta­tá­sá­val. Az ő ötlete nyo­mán kereste meg az NHKA a hábo­rú­ról szóló had­tör­té­nelmi vetél­kedő fel­hí­vá­sá­val az ado­nyi kis­tér­ségi álta­lá­nos isko­lá­kat, amire Adony­ból, Iván­csá­ról, Per­ká­tá­ról, Pusz­ta­sza­bolcs­ról is jelent­kez­tek csa­pa­tok. Az Őse­ink nyo­má­ban cím­mel meg­ren­de­zésre kerülő vetél­kedőn 9 három fős lel­kes „ala­ku­lat” méri össze a tudá­sát. A blo­gon keresz­tül foly­ta­tott három írás­beli for­du­lót követő döntőre a leg­jobb hat csa­pat rész­vé­te­lé­vel az ado­nyi Szent Ist­ván Álta­lá­nos Iskola és Alap­fokú Művé­szet­ok­ta­tási Intéz­mény­ben kerül sor 2012 máju­sá­nak végén, a Hősök Napja előtti héten. A had­tör­té­nelmi vetél­kedő ren­de­zé­sé­ben az NHKA mel­lett az Ado­nyért Ala­pít­vány és az emlí­tett ado­nyi álta­lá­nos iskola is közreműködik.

                           Carpe diem Rek­re­á­ciós és Álta­lá­nos Kép­zési Alapítvány

                                        köz­hasznú szer­ve­zet Pk.63.265/2001/6.sz/679.

                                             Adó­szám : 18492501–1-07

 Az ala­pít­vány célja az egész­ség­ügyi vagy bár­mely más okból kifo­lyó­lag – szel­lemi, szo­ci­á­lis, men­tál­hi­gi­é­nés vagy fizi­ká­lis szem­pont­ból hát­rá­nyos hely­zetű embe­re­ket és csa­lád­ja­i­kat segítse, tár­sa­dalmi elfo­ga­dott­sá­gu­kat erő­sítse. A carpe diem élet­szem­lé­let­tel segít­jük az ember­hez mél­tóbb élet­minő­ség, pozi­tív gon­dol­ko­dás fon­tos­sá­gát és az Önma­gunk­hoz képest meg­va­ló­sít­ható célok kitű­zésé közös prog­ra­mok­kal, rendezvényekkel.

Köszön­jük, ha adója 1%-ának fel­aján­lá­sá­val cél­kitű­zé­se­ink meg­va­ló­sí­tá­sát támogatja.

Köszö­net­tel:

Dóka Mari­anna

kura­tó­rium elnöke

Tisz­telt Támogatóink!

Köszön­jük, hogy 1%-os fel­aján­lá­sá­val támo­gat­ták a Carpe diem Rek­re­á­ciós és Álta­lá­nos Kép­zési Alapítványt.

Az Önök által 2010-ben fel­aján­lott 1%- összege:

365.313 Ft előző évről tar­ta­lé­kolt összeg  389.549 Ft fel­hasz­ná­lásra került : — műkö­désre 109.594 Ft, cél­sze­rinti tevé­keny­ségre 645.268.-Ft, amit a Rek­re­á­ciós Agro­tu­risz­ti­kai  Köz­pont léte­sí­té­sé­vel kap­cso­la­tos ter­vekre és egyéb kiadá­sokra fordítottunk.

Az idei évben is sze­re­tet­tel fogad­juk további pénz­ügyi támogatásaikat.

”Mert az öröm­teli célok meg­va­ló­sí­tá­sá­nak támo­ga­tása is örö­met okoz­hat.  Pró­bálja ki!”

Alba Taka­rék­szö­vet­ke­zet: 58000085–10000094

Köszö­net­tel :

Dóka Mari­anna kura­tó­rium elnöke

Beloiannisz (kk)
Nagyon sokan együtt ünnepelték Beloianniszban a Vaszilopita ünnepet, a Görög Kisebbségi Önkormányzat és a kulturális egyesület közös rendezvényét. Vlahopulosz Ziszisz kezdeményezése mára a faluközösség egyik legkedvesebb eseményévé vált, hiszen erre az ünnepre a háziasszonyok maguk készítik a sós és édes pitákat. A helyi művészeti csoportok ünnepi műsorát követően Kalota József protopresbiter megáldotta, majd felszeletelte és szétosztotta az első pitát, ezután a jelenlévők közösen elfogyasztották a finom süteményeket.
Ezek az ünnepi piták arról nevezetesek, hogy a háziasszonyok 1-1 pénzt sütnek minden tepsi pitába, és aki azt megtalálja, egész évben szerencsés lesz. Idén már több mint 30 pitának kellett helyet szorítani a hosszú asztalon. Volt köztük édes és sós túrós, kalács, mézzel készült ínyenc csemege. A jó hangulatú rendezvényt hajnalig tartó táncház zárta.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság híre:

Radi­á­tor­cse­ré­ért kér­nek elő­le­get… (Duna­új­vá­rosi Rk. – Fejér megye)

Beje­len­tés érke­zett a rendőr­ka­pi­tány­ság ügye­le­tére, misze­rint
fel­té­te­lez­hetően három, ez idáig isme­ret­len sze­mély, a város több
pont­ján, radi­á­tor csere ürü­gyén kísé­relt meg nagyobb összegű elő­le­get
kérni a gya­nút­lan áldo­za­tok­tól.
A Duna­új­vá­rosi Rendőr­ka­pi­tány­ság bűn­meg­elő­zési mun­ka­tár­sai kérik a
város lakóit, hogy foko­zott figye­lem­mel jár­ja­nak el, amennyi­ben
bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sére utaló mag­tar­tást gya­ní­ta­nak, érte­sít­sék a
rendőr­sé­get a 107-es, 112-es segély­hí­vó­szá­mo­kon, vagy kér­jék a
Duna­új­vá­rosi Rendőr­ka­pi­tány­ság ügye­le­té­nek segít­sé­gét a
25/510–510-es telefonszámon.

KÖZ­KÍ­VÁ­NATRA!

ÚJ HELYRE KÖL­TÖ­ZÖTT A ROZ­MA­RING KÉZMŰ­VES BOLT.

2012. feb­ruár 17-én pén­te­ken 10 óra­kor már az új helyen nyílt meg Duna­új­vá­ros­ban, a Skála mögött, a Tán­csics M. u. 8/a Szó­rád Már­ton út felőli olda­lán, a tíz­eme­le­tes tömb­ház FÖLD­SZINT­JÉN, a  Zöld­ke­reszt Gyógy­szer­tár és a Por­ce­lán­bolt között Min­den ked­ves vásár­lón­kat sze­re­tet­tel várjuk!

Nem ápolni kell a hagyo­mányt – nem beteg az…, — hanem gyakorolni!

Erzsé­bet nap­ján meg­nyílt az első ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja a duna­új­vá­rosi piac terü­le­tén lévő kis üzlet­he­lyi­ség­ben.  A Roz­ma­ring és Tátika Kft. tag­jai nem­csak üzleti, hanem kul­tu­rá­lis célo­kat is meg akar­nak való­sí­tani a bolt­há­ló­zat­tal, amely­ben míves magyar kézmű­ves ter­mé­kek­hez jut­hat­nak hozzá a vásárlók.

A vál­lal­ko­zás célja, hogy

-          a város­ban és a közeli tele­pü­lé­se­ken alkotó kézmű­ve­sek­nek állandó bemu­tat­ko­zási és érté­ke­sí­tési lehető­sé­get teremt­sen, továbbá

-          a vevők ízlé­sét és vásár­lási szo­ká­sait for­málja, egyúttal

-          a vásár­ló­kat a magas szín­vo­na­lon működő magyar őster­melők és készítők irá­nyába terelje,

-          vál­to­za­tos műsor­prog­ra­mok ren­de­zé­sé­vel gaz­da­gítsa a város kul­tu­rá­lis életét.

Érték­köz­ve­tí­tés, ma is élő hagyo­má­nyok fel­mu­ta­tása és fenn­tar­tása, min­ta­adás, a punnyadt magyar lélek ébresz­tése. Minő­ségi válasz­té­kot kínálni a több­nyire kül­földről érkező tucat­áru helyett. Meg­is­mer­tetni a nagy­kö­zön­sé­get a hazai kézmű­ve­sek mun­ká­i­val, zsű­ri­zett népmű­vé­szeti és modern alko­tá­sok bemu­ta­tása és köz­ve­tí­tése révén. Vissza a tiszta for­rás­hoz! Itt jó helyen jár, aki nem „vala­mit” akar vásá­rolni csa­lád­tag­ja­i­nak, bará­ta­i­nak, hanem szívvel-lélekkel és nagy mes­ter­ség­beli tudás­sal készí­tett, tes­tet öltött sze­re­te­tet — vall­ják a tulajdonosok.

Mun­ka­hely­te­rem­tés

A vál­lal­ko­zás (egyelőre) egy mun­ka­he­lyet terem­tett, továbbá mun­ka­le­hető­sé­get biz­to­sít a kíná­lat­ban sze­replő népmű­vé­szeti, hagyo­mányőrző, illetve modern hasz­ná­lati, dísz– és aján­dék­tár­gyak alko­tó­i­nak, akik­nek a száma folya­ma­to­san emelkedik

Az össze­fo­gás ereje

Bár a vál­lal­ko­zást ket­ten ala­pí­tot­ták, a beszál­lító PART­NE­REK nél­kül nem való­sul­ha­tott volna meg; az áru­kész­let mögött bizo­má­nyosi szerző­dé­sek van­nak. Köszö­net érte.

A (folya­ma­to­san bővülő) kínálatból:

tex­til­dí­szek sze­re­tetre han­golva — kony­hába, fürdőbe, ünnepi asz­talra, hét­köz­na­pokra — fal­védők, pár­nák, terítők, köté­nyek, leven­du­lás illat­cso­ma­gok, hím­zett tex­til hűtő­mág­ne­sek pozi­tív üzenetekkel

zsű­ri­zett népi gyöngyékszerek

fából fara­gott hasz­ná­lati tár­gyak — népi iparmű­vész műhelyéből

népi és modern hasz­ná­lati és dísz­ke­rá­miák — három alkotó, három stí­lus — kemen­cébe való két­szer ége­tett samott kacsa­sütő, főző­edény, asz­talra: leve­ses tálka, bög­rék, teás­kész­let, mécses­tartó, páro­log­tató, fali díszek,

ková­csolt­vas lakás­fel­sze­re­lési és dísztárgyak

egyedi ötvös– és ásvá­nyék­sze­rek (nem arany­ból) — négy alko­tó­tól — nyaklánc-fülbevaló szet­tek, medá­lok, gyűrűk

ter­mé­sze­tes alap­anyagú szap­pa­nok — kecs­ke­tej házi­szap­pa­nok, natúr szappanok

parajdi kősó­ból készült mécses– és gyer­tya­tar­tók (vásár­lóik most 1 órát ingyen tölt­het­nek az iván­csai Eni-Kő Sóbarlangban)

ólom­üveg dísz– és hasz­ná­lati tár­gyak — tif­fany lám­pák, tük­rök, bejá­rati ajtó üve­gek meg­ren­de­lésre is

méh­vi­asz figu­rák és gyer­tyák a kará­cso­nyi ünnepekre

hagyo­mányőrző bőr­mí­ves hasz­ná­lati és ruhá­zati tár­gyak — tar­so­lyok, övek, mobil­to­kok, pénz­tár­cák, kontytűk, haj­fo­nat korongok,

2012-es rovás­írá­sos kártyanaptár

kalo­csai hím­zett póló — piros, fehér és fekete ala­pon, több méret­ben, vala­mint fehér polár pulóverek

öntött fém dísz­tár­gyak — Szent­ko­ro­nás hűtőmágnes

mézes­ka­lács — a Népmű­vé­szet Ifjú Mes­tere műhe­lyéből, népmű­vé­szeti alkotásként

vise­let — mér­ték után, rendelésre

nép­ze­nei CD-k (Vesz­ter­gám Mik­lós táro­gató felvételei)

Kis­te­leki Mar­git kéz­zel fes­tett her­nyó­se­lyem és musz­lin kendői, sál­jai és  kere­te­zett faliképei

fajá­té­kok — nem csak óvo­dás korú gye­re­kek­nek  ;-) — kamion, úthen­ger, föld­gyalu, trak­tor, busz, lovas kocsi, kis­ágy, asz­tal és szé­kek, sorompó indó­ház­zal stb.

leven­du­lás illat­zsá­kocs­kák — a Carpe diem Ala­pít­vány javára

hagyo­má­nyos horgolt-keményített karácsonyfadíszek

kará­cso­nyi üdvözlő­la­pok, aján­dék­kí­sérők — Kaiz­ler Gitta grafikái

meg­ren­del­hető Kubí­nyi Tamás: Bar­tók I-II. könyve, vala­mint Álmos hét könyve soro­za­tá­nak kötetei

tiszta kony­hasó (98% NaCl) 1 kg-os kisze­re­lés­ben kapható

A ROZ­MA­RING MIN­IGA­LÉ­RIA lehető­sé­get nyújt a város­ban és a kör­nyező tele­pü­lé­se­ken alkotó képzőmű­vé­szek­nek a bemu­tat­ko­zásra, ezzel is gaz­da­gítva a városi kul­tu­rá­lis életet

Első­ként Nóg­rádi Kata­lin ado­nyi festő és gra­fi­kus alko­tá­sai lát­ha­tók, a művésznő Adony­ban 2011. novem­ber 19-én nyílt kiál­lí­tá­sá­val pár­hu­za­mos ren­dez­vény­ként — decem­ber 9-ig. Néhány kisebb fest­mé­nye megvásárolható!

A foly­ta­tás­ban Kaiz­ler Gitta duna­új­vá­rosi festő képe­iből nyílt kiál­lí­tás és vásár decem­ber 10-én, a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban ugyan­ezen a napon nyílt kiál­lí­tá­sá­val párhuzamosan.

Ínyen­cek figyelmébe!

Baráth Gab­ri­ella festő– és szob­rászmű­vész művé­szi, szkíta hagyo­mányőrző kerá­mi­áit Önnek is lát­nia kell! A kiál­lí­tott dara­bok megvásárolhatók!

A Roz­ma­ring tulaj­do­no­sai köszö­nik a sok lel­kes támo­ga­tást. Nagy köszö­net illeti

-          Kiss Richárd gra­fi­kusmű­vészt, aki a bolt logó­ját, szó­ró­lap­ját ter­vezte és készülő web­lap­ján is dolgozik.

-          Vesz­ter­gám Mik­lós táro­ga­tómű­vészt, aki a bolt­nyi­tás előtti napon a Piac téren adott sza­bad­téri kon­cert­tel segí­tette a hírverést

-          a duna­új­vá­rosi TEXT Nyom­da­ipari Kft-t a szó­ró­la­pok gyors, igé­nyes elkészítéséért

-          min­den­kit, a kézmű­ve­sektől a szó­ró­la­pozó bará­to­kon át a médi­áig, aki segíti a bolt népszerűsítését

-          a csa­lád­ta­go­kat és a bará­to­kat, akik első szóra segí­tet­tek, ami­ben csak kel­lett (erre a jövő­ben is számítanak…)

 Köszö­net az együtt műkö­dé­sért!

Nyitva tar­tás (törzsidő)

Hét­főn zárva

Keddtől pén­te­kig 10-től 17 óráig

Szom­ba­ton reg­gel 8-tól 12 óráig

Vasár­nap zárva

e-mail: rozmaringestatikakft@gmail.com

ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja - Duna­új­vá­ros, Piac téri I. szol­gál­ta­tó­ház emelet

Itt jó helyen jár, ha nem „vala­mit”, hanem lélekkel-szívvel készült, tes­tet öltött sze­re­te­tet aján­dé­kozna csa­lád­tag­ja­i­nak, bará­ta­i­nak, akár ünnepi alka­lom­ból, akár csak úgy…

* * *

2012. március 24.Szo 16 ó

A 2011. őszi évad előadásai:

 A tava­szi évad már lezaj­lott előadásai:

2012. január 12. 17 óra CSÁK­VÁRI ESZ­TER: Ébresztő — Új Medi­cina — a Magya­rok Szö­vet­sége Duna­új­vá­rosi Járás szervezésében

2012. január 26. Cs 17 ó DR. BENE GÁBOR: Köz­jogi harc a fennmaradásért

2012. feb­ruár 9. Cs 17 ó RÁTKI ZOL­TÁN: A magyar nyelv rejtelme

—————————————————————————————————-

REGISZT­RÁLJ, HOGY MINÉL TÖB­BEN LEGYÜNK! www.webbank.hu

CSEN­DES TÖBB­SÉG­BŐL
– nyu­godt erő

Bele­gon­dol­tál már abba, hogy ha az a sok-sok ember, aki az ország sze­ke­rét nap mint nap csen­de­sen húzza – ha egy­szer egyet gon­dolna, bár­mit meg­te­hetne?
Ha mi száz­ez­rek és mil­liók, aki­ket ban­kár zsi­ge­rel, hiva­tal­nok csics­káz­tat és adó­szedő sanyar­gat; ha mi egy­szer vala­mi­ben egyet érte­nénk – akkor milyen cso­dás napra vir­rad­nánk?
Ha végre túl­lép­nénk az „Erő­sebb kutya…”, a „Szom­széd tehene…” és a „Kaparj kurta…” lélek­te­len hamis­sá­gán és önpusz­tító szel­lemi hor­da­lé­kán?
Teg­nap fon­tos fel­is­me­résre jutot­tam: a sem­le­ges­ség az erős­sé­günk. Ha enged­tünk volna a civil 51%-ból, ha „elad­tuk volna a lel­kün­ket”, akkor már lenne bank – de nem lenne bank­unk. Marok­nyi tett­ma­gyar; pár­ezer meg­vesz­te­get­he­tet­len civil; meg­ma­radt hit­tel tár­sult hite­les – a kitar­tá­sunk­kal most tör­té­nel­met írha­tunk!
A minisz­teri dön­tés meg­van, a www.webbank.hu regiszt­rá­ciós oldal műkö­dik. Min­den követ meg­moz­ga­tunk és min­den szik­lát meg­re­pesz­tünk – mert hisszük, hogy a nyu­godt erő egy­szer célba ér. (for­rás: Hit­el­tár­su­lás face­book közösség)

2012.

MÁR­CIUS

.

4-én, vasár­nap 19 óra­kor                                                                                  a színházteremben

Kulka János

lemez­be­mu­tató koncert

Aka­rod vagy Nem

Vol­tak sike­res zenés sze­re­pek: 3:1 a sze­re­lem javára, Csár­dás­ki­rálynő, My Fair Lady, Hegedűs a ház­tetőn, Vala­hol Euró­pá­ban, Funny Girl; vol­tak kon­cer­tek, Csá­ká­nyi Esz­ter­rel és egye­dül, jazz-zenekarral, egy szál zon­go­rá­val és big band­del. Kulka tör­té­ne­te­ket mesél, embe­re­ket és hely­ze­te­ket jele­nít meg, szín­há­zat teremt a zené­vel. Közös nevezőre hozza Char­les Azna­vourt és Leon­ard Cohent, Dést és Jac­ques Brelt, Cseh Tamást és Nádasdy Ádá­mot. Új alkotó csa­pat­tal, hosszú ter­vez­ge­tés után, de könnye­dén szü­le­tett meg az új album anyaga. Ezek a dalok áll­nak a kon­cert közép­pont­já­ban, kiegé­szítve olyan szá­mok­kal, ami­ket ő is, a közön­ség is öröm­mel tart élet­ben. És lesz­nek újak is, mert ki tudja…

Köz­remű­kö­dik: Demkó Ger­gely- bil­lentyűs hang­sze­rek, Sipeki Zol­tán - gitár

Pro­du­cer: Orlai Tibor

A jegyek ára2500 Ft

5-én, hét­főn                                                                                                        a stúdióteremben

21-én, szer­dán

19 óra­kor

Maros And­rás

HUL­LA­DÉK

- színmű két részben –

Húsz­éves fiút, Ben­cét, apja nem­zet­kö­zi­leg jegy­zett profi kosár­lab­dá­zó­nak szánja. A huszonöt éves lány, Márti, a bör­tönből fris­sen sza­ba­dult vőle­gé­nye uralma alatt áll, nap­jai a kiszol­gál­ta­tott­ság jegyé­ben, a férfi kiszá­mít­ha­tat­lan visel­ke­dé­sé­nek, agresszi­ó­já­nak hatása alatt telnek..

A két fia­tal, Bence és Márti, a városi park­ban, a sze­lek­tív hul­la­dékgyűjtő­nél talál­ko­zik össze, és elha­tá­roz­zák, hogy egy este, ott, a park­ban, a sze­lek­tív hul­la­dékgyűjtőbe kidob­nak min­dent, ami a múltra emlé­kez­teti őket, hogy e tár­gyak­tól, szim­bó­lu­mok­tól meg­sza­ba­dulva meg­kezd­hes­sék új éle­tü­ket. Szép elha­tá­ro­zá­sok… azon­ban a sors­for­dí­tás nem ennyire egyszerű…

Sze­replők:

JAKAB CSABA, GAS­PA­RIK GÁBOR TŐKÉS NIKO­LETTA, KISS ATTILA,

VÁN­DOR ÉVA m.v. (Jászai-díjas)

Dísz­let– és jel­mez­ter­vező: LIBOR KATA­LIN                     Dra­ma­turg: DOBÁK LÍVIA

Ren­dező: LEND­VAI ZOLTÁN

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diá­kok­nak és nyugdíjasoknak1400 Ft.

Az előa­dást támo­gatja: NKA (logo)

7-én, szer­dán 19 óra­kor                                                                                   a színházteremben

Bamako Rally 2011.

Egész estés, mély érzel­mek­kel fűsze­re­zett stand — up comedy

BADÁR SÁN­DOR­RAL

Rend­ha­gyó moz­i­lá­to­ga­tásra invi­tál­lak Ben­ne­te­ket. A közös­ségi élményt ma már biz­to­sít­hatja egy jó stan­dup előa­dás, vagy akár egy izgal­mas film mozi­ban tör­ténő meg­te­kin­tése a bará­tok­kal. Miért ne való­sul­hatna meg mindez egy­szerre? Főleg, hogy az előadó és a fősze­replő is ugyanaz a sze­mély, tör­té­ne­te­sen jóma­gam.
A bará­ta­im­mal lét­re­hoz­tunk egy kiváló fil­met a Bamako Rally-n átélt élmé­nye­inkről, Afri­ká­ról, ahogy mi lát­tuk… Az előa­dá­som­ban hall­hat­já­tok a soha le nem írt tör­té­ne­tek kulissza­tit­kait, illetve ami a filmből kima­radt, még mielőtt lát­tá­tok volna!!!
Ki ne lenne kíván­csi egy two in one STANDUP-MOZI élményre?

Ne maradj ki!!! Hívd a bará­ta­i­dat is!!!

Ope­ratőr: Pataki Ádám

A jegyek ára2200 Ft

8-án, csü­tör­tö­kön 18 óra­kor                                                                              a stúdióteremben

JEL­TOL­MÁ­CSOLT ELŐADÁS!                                                                                  

29-én, csü­tör­tö­kön 18 órakor

NERO

- drá­mai kórusmű nap­kel­tétől napnyugtáig –

Kosz­to­lá­nyi Dezső Nero, a véres költő című regé­nyét szín­padra alkalmazta:

Csadi Zol­tán

Nero nem akar csá­szár lenni, a köl­té­szet­ben találja meg viga­szát, de költő­ként ő csak egy mes­ter­em­ber, mos­to­ha­öccse tehet­sé­gét soha­sem érheti el. A közép­szerű­ség­től való féle­lem és az irigy­ség teszi őt gyilkossá.

Kosz­to­lá­nyi Nero, a véres költő című regé­nyé­nek szín­padi adap­tá­ci­ója a kor­szerű, komp­lex szín­házi forma segít­sé­gé­vel kívánja köze­lebb hozni a közép­is­ko­lá­sok, vala­mint a felnőtt közön­ség szá­mára a hata­lom és a művé­szet örök kér­dé­sét. Nero önsors­rontó tör­té­nete klasszi­kus tör­té­nelmi krimi is egy­ben, amely a lírai dalok, a külön­le­ges tér­hasz­ná­lat, a képzőmű­vé­szet és a tánc segít­sé­gé­vel válik külön­le­ges szín­házi csemegévé.

Sze­replők:

Rubold Ödön mv. (Jászai-díjas), KISS Attila, Lapis Erika, Tőkés Nikoletta,

Pol­gár Lilla, Far­kas Erik

Dísz­let– és jel­mez­ter­vező: Tiha­nyi Ildikó      Koreo­grá­fus: Sza­kály György (Kossuth-díjas)

Zene: Cári Tibor

Ren­dező: Csadi Zol­tán

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diá­kok­nak és nyugdíjasoknak1400 Ft

18-án vasár­nap PRE­MIER                                                                              a színházteremben

19-én, hét­főn

20-án, ked­den

19 óra­kor

PRE­MIER!

Eise­mann Mihály – K. Halász Gyula – Kel­lér Dezső

FIA­TAL­SÁG, BOLONDSÁG

- zenés játék két részben –

Bán Sán­dor teno­ris­tát imád­ják a nők, még a bak­fi­sok is sze­rel­mük­kel üldö­zik. Négy fia­tal lány meg­ala­pítja a Bán Sán­dor­ért Rajongó Bak­fi­sok Klub­ját, s imá­da­tuk bizony­sá­ga­ként elkül­dik Bán­hoz egy­le­tük elnö­két, Bab­szit az árva­lányt. Fél­re­ér­tést fél­re­ér­tés követ, míg a darab végén min­denki meg­ta­lálja igazi párját.

SZE­REPLŐK

Bán Sán­dor, hős­te­nor:           Tóth Sán­dor m.v.

Dodó, életmű­vész:                 Csadi Zoltán

Bab­szi, árva­lány:                    Pol­gár Lilla

Vera, szív­tipró:                      Fonyó Bar­bara m.v.

Joze­fin, ama­zon:                    Lapis Erika

Lajos, segéd:                          Far­kas Erik

Bözsi:                                     Tőkés             Nikoletta

Csöpi bak­fi­sok:                      Kel­ler Linda

Zsu­zsi:                                    Tóth Boglárka

Gép­írónő:                               Bak­say Erika

Zamen:                                   Gas­pa­rik Gábor

Hud­la­csek:                             Kiss Attila

Por­tás:                                    Til­lin­ger Marcell

Ügyelő:                                  Dubai Péter

Pin­cér:                                    Dede­csik Ferenc

kadé­tok, kocsmázók

a Duna­új­vá­rosi Bar­tók Tánc­szín­ház táncművészei

Díszlet-és jel­mez­ter­vező: Var­jas Zsófi

Koreo­grá­fus: Ladá­nyi And­rea (Liszt– és Harangozó-díjas)

Zenei vezető: Rácz Már­ton, Cser Ádám

Ren­dezőasszisz­tens: Fülöp Angéla

Ren­dező: Tas­nádi Csaba (Jászai-díjas)

A jegyek ára felnőt­tek­nek 2500,2000 Ft, diá­kok­nak és nyug­dí­ja­sok­nak 2300,1800 Ft.

22-én csü­tör­tö­kön, 18 óra­kor                                                                          a színházteremben

Shakespeare-mesék

- kor­társ tánc­szín­ház NEM CSAK fiataloknak -

A Közép-Európa Tánc­szín­ház előa­dása a fia­ta­labb kor­osz­tály­nak készült. Az alko­tók úgy dön­töt­tek, hogy egy kivá­lasz­tott dráma tánc­szín­pa­don való elme­sé­lése helyett a shakespeare-i uni­ver­zum jel­leg­ze­tes motí­vu­ma­i­ból és jól ismert karak­te­re­iből sző­nek egy „saját Shakespeare-mesét”, amely beve­zeti a néző­ket Shakes­peare sok­rétű vilá­gá­nak rejtelmeibe.

Játsszunk együtt, sza­ba­don, Shakespeare-rel!

Az előa­dás meg­te­kin­tése után beszél­ge­tésre vár­juk a néző­ket, ahol drá­ma­pe­da­gó­gus irá­nyí­tá­sá­val, az előa­dás alko­tó­i­nak és sze­replői­nek rész­vé­te­lé­vel vitat­hat­ják meg élmé­nye­i­ket, az előa­dás adta friss impresszi­ó­kat a szín­ház­ról és a fel­idé­zett művekről.

Alko­tók:

Vlad’ka Malá, Ger­gye Krisz­tián, Tár­nok Marica

Előa­dók:

Eller Gusz­táv, Frigy Ádám, Har­gi­tai Mari­ann, Hor­váth Adri­enn, Katonka Zol­tán, Mádi László, Mol­nár Zita, Pal­csó Nóra és Tár­nok Marica

Jel­mez: Béres Móni

A KÖZÉP-EURÓPA TÁNC­SZÍN­HÁZ vendégjátéka

A jegyek ára felnőtteknek1500 Ft, diákoknak1000 Ft

25-én, vasár­nap 19 óra­kor                                                                                  a stúdióteremben

Alfonso Paso

MENNY­BŐL A HULLA

- bűn­ügyi komé­dia két részben -

For­dí­totta: Hor­vát János

Sze­replők:

LAPIS ERIKA, CSADI ZOL­TÁN, FAR­KAS ERIK, POL­GÁR LILLA, KEL­LER LINDA, GAS­PA­RIK GÁBOR, HOR­VÁTH IST­VÁN, KISS ATTILA

Zene: Kurucz Ger­gely            Jel­mez: Balogh Adri­enn
Dísz­let: Smuk Imre                Fény: Mező Ferenc
Ren­dezőasszisz­tens: Sieg­rist Cecilia

Ren­dező: KISS ATTILA

Kará­csony este van. Car­los és Julia, a fia­tal házas­pár barát­juk­kal Loren­zo­val egy kel­le­mes vacso­rára készülőd­nek, egy ele­gáns étte­rembe.  A ház­ban csak a szol­gá­lat­kész szo­ba­lány, Elisa  marad…  Ekkor meg­szó­lal a bejá­rati csengő hangja…

A foly­ta­tás már egy for­du­la­tok­ban és meg­le­pe­té­sek­ben bővel­kedő, szel­le­mes és mulat­sá­gos bűn­ügyi komé­dia sza­bá­lyai sze­rint tör­té­nik. És ezt — ugye meg­ér­tik — előre  nem árul­hat­juk el.

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diá­kok­nak és nyugdíjasoknak1400 Ft

26-án, hét­főn, Bar­tók bér­let 1.                                                                    a színházteremben

30-án, pén­te­ken, Kodály bér­let 1.

19 óra­kor

TAVA­SZI BÉRLET

Szép Ernő

LILA ÁKÁC

– sze­rel­mes his­tó­ria két részben –

Szö­veg­könyv: Guel­mino Sándor

A Lila ákác fáj­dal­ma­san mulat­sá­gos vissza­em­lé­ke­zés az első sze­re­lemre. Az első sze­re­lemre, ami egy bohó­kás, játé­kos, szer­te­len, csupa élet, csupa kaca­gás fia­tal lány képé­ben érke­zik Pali éle­tébe. Pali azon­ban nem tudja érté­kelni azt, ami­ért nem küz­dött meg, ami­nek semmi köze az általa elkép­zelt regé­nyes, ide­a­li­zált kap­cso­lat­hoz. A Lila ákác épp ezért vissza­em­lé­ke­zés az első, keserű csa­ló­dá­sokra is. A csa­ló­dásra az esz­mé­nyi nőben, csa­ló­dásra önma­gunk­ban. A Lila ákác majd száz­éves tör­té­nete sok könnyet és még több kaca­gást ígér – és szem­be­sü­lést fia­tal­kori önmagunkkal.

Sze­replők:

Csa­csinszky Pali                     CRESPO ROD­RIGO m. v.

Tóth Manci                            BAL­SAI MÓNI

Bizo­nyosné                            PÁPAI ERIKA

Angel­usz papa, Bizo­nyos úr HOR­VÁTH LAJOS OTTÓ

Zsüzsü, Maj­mó­czy                 GÉMES ANTOS

Minusz, Józsi                         JEGER­CSIK CSABA

Redő Oszi, Kocsis                 BEDE-FAZEKAS SZABOLCS

Hédi, Stefi                             SOL­TÉSZ BÖZSE / RUTT­KAY LAURA

Mili, Min­digné                       DÁNIEL VALI

Leó (zon­go­rista)                     PUS­KÁS PÉTER

Dísz­let: CSA­NÁDI JUDIT             Jel­mez: KÁR­PÁTI ENIKŐ

Koreo­grá­fus: FIN­CZA ERIKA            Ren­dezőasszisz­tens: ZAKAR ÁGNES

Ren­dező: GUEL­MINO SÁNDOR

A Jászai Mari Szín­ház és a Magyar Szín­ház közös produkciója

A bér­let ára 6800,5900 Ft

A jegyek ára3000 Ft,2500 Ft

KIÁL­LÍ­TÁS AZ AULA GALÉRIÁBAN

már­cius  5-től ápri­lis 11-ig

Zeke Edit

dísz­let– és  jel­mez­ter­vező kiállítása

Műsor­nap­tár

2012. már­cius

4.         KULKA-EST                                    19 óra                                     színházterem

5.         HUL­LA­DÉK                                     19 óra                                     stúdióterem

7.         STAND UP COMEDY BADÁR

SÁN­DOR­RAL                                  19 óra                                     színházterem

8.         Nero                                                18 óra                                     stúdióterem

18.       Fia­tal­ság bolond­ság          19 óra                                     színházterem

19.       Fia­tal­ság bolond­ság          19 óra                                     színházterem

20.       Fia­tal­ság bolond­ság          19 óra                                     színházterem

21.       HUL­LA­DÉK                                    19 óra                                     stúdióterem

22        SHAKESPEARE-MESÉK               18 óra                                     színházterem

25.       Menny­ből a hulla                 19 óra                                     stúdióterem

26.       LILA ÁKÁC (Bar­tók bér­let 1.)        19 óra                                     színházterem

29.       NERO                                                18 óra                                     stúdióterem

30.       LILA ÁKÁC (Kodály bér­let 1.)       19 óra                                     színházterem

Tájelőa­dá­sok

8.         TEN­GER­TÁNC        Siófok

10.       HUL­LA­DÉK             Deb­re­cen, DESZKA Fesztivál

22.       TEN­GER­TÁNC        Salgótarján

28.       TEN­GER­TÁNC        Buda­pest, Nem­zeti Táncszínház

Tisz­telt Szín­ház­ba­rá­tok, Színházpártolók!

A sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó­ról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

lehetővé teszi a sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó 1 %-ának

köz­ér­dekű célra tör­ténő felajánlását.

Amennyi­ben Önök úgy gon­dol­ják, fon­tos, hogy váro­sunk­ban még gaz­da­gabb, szín­vo­na­la­sabb szín­házi élet legyen, hogy a szű­kös költ­ség­ve­tés létező gát­jait közös erő­vel és anyagi támo­ga­tás­sal együtt le tud­juk küz­deni, kér­jük, élje­nek ezzel a lehető­ség­gel és a felajánlással

segít­sék a

BAR­TÓK KAMARASZÍNHÁZ

ÉS

MŰVÉ­SZE­TEK HÁZA

mun­ká­ját.

Bar­tók Kama­ra­szín­ház és Művé­sze­tek Háza

Adó­szám: 15361387–2-07

Az aláb­bi­ak­ban a MNO cik­két olvas­hat­ják (for­rás: nemenyi.net)

Tavaly októ­ber­ben a HírTV Cél­pont című műsora lelep­lező ripor­tot közölt egy hitel­ká­ro­sult hölgy és egy erő­fö­lé­nyé­vel gát­lás­ta­la­nul élni pró­báló pénz­in­té­zet ese­téről. Az MNO pil­la­nat­fel­vé­telt készí­tett az ügy jelen­legi állá­sá­ról. Saj­nos a hely­zet nem sokat javult azóta sem. A hitel­ká­ro­sul­tak kép­vi­se­le­té­ben eljáró és messzebbre tekintő Czir­mes György ügy­véd azon­ban bizakodó

A meg­ol­dás?

Móka Krisz­tina férje autószerelő-műhelyére vett fel 2007-ben 27 mil­lió forint hitelt. A köl­csön fede­zete két csil­lag­he­gyi ház, ame­lyek Krisz­tina és édes­anyja tulaj­do­ná­ban vol­tak. Mivel Krisz­tina BAR-listán sze­re­pelt, ezért nem for­dul­ha­tott hite­lért bár­me­lyik bank­hoz, csak olyan hitel­köz­ve­títő­höz, ame­lyik „prob­lé­más” ügy­fél­nek is ad köl­csönt. Ilyen, úgy­ne­ve­zett „másod­la­gos pénz­in­té­zet” az Álta­lá­nos Hitel és Finan­szí­ro­zási Zrt., amely a mai napig úgy hir­deti magát, hogy 100 mil­liós jel­zá­log­hi­telt is kész nyúj­tani anél­kül, hogy jöve­de­lem­iga­z­o­lást kérne. Ebből nem nehéz kita­lálni, hogy ennek a pénz­in­té­zet­nek az is jó, ha a hitel bedől. Sőt lehet, hogy az jó iga­zán? Ez eset­ben vihe­tik az ingat­lant potom áron, sőt akár egy benn­fen­tes­nek is elpasszol­hat­ják. Egy „ingat­lan­köz­ve­títő­nek”, aki talán még alter­na­tív mód­sze­rektől sem riad vissza, ha jobb belá­tásra kell bírni az ügy­fe­let.
A férj lelé­pett, a hitel maradt

Móka Krisz­tina tör­té­nete maga a rém­álom. Elmon­dása sze­rint ő egy jómódú lány volt, aki több ingat­lant is örö­költ, innen volt a fede­zet. A hitel­fel­vé­tel­kor vál­lalt fel­té­te­lek mel­lett fér­jé­vel úgy gon­dol­ták, a szer­viz bőven képes lesz kiter­melni a tör­lesztő­rész­le­te­ket. De nem így ala­kult. A férje zsa­ro­lási ügybe keve­re­dett, és rájuk szállt a maf­fia. A műhelyt, amelyre a hitelt fel­vet­ték, ráadá­sul kira­bol­ták, így végül se pénz, se műhely nem maradt. Csak a nagy tar­to­zás. Ezek után a férj lelé­pett, maga után hagyva a nagy hiteltartozást.

A rásze­dett fele­ség ennek elle­nére egy ideig fizette a rész­le­te­ket. Össze­sen 15 mil­liót per­kált ki a 27 mil­liós hitel után. A bank által egy­ol­da­lúan meg­emelt tör­lesztő­rész­le­te­ket azon­ban már kép­te­len volt elő­te­rem­teni. 2010. május 11-én, némi késés­sel ugyan, de még bevitt 1,1 mil­liót a pénz­in­té­zetbe, az ÁHF Zrt. ennek elle­nére hat nap múlva mégis fel­mondta a szerző­dést. Pár órá­val később az 50 mil­liót érő két ingat­lan – isme­re­te­ink sze­rint 28 mil­liós áron – a bank egy volt alkal­ma­zott­já­nak, L. Botond­nak a bir­to­kába került a szerző­désbe fog­lalt opciós elő­vá­sár­lási jog alap­ján. Hogy miért éppen az övébe, és miért nem volt árve­rés, ame­lyen a valós érté­ket is elér­hette volna a vételár, az nagy kér­dés. A bank és L. B. közötti össz­já­tékra utal, hogy a jelen­leg folyó per­ben is azo­nos az ügy­véd­jük. De ne rohan­junk előre!

Köröz az ingatlankeselyű

A vevő, aki elké­pesztően olcsón jutott az ingat­la­nok bir­to­kába, a HírTV októ­ber 7-én leadott Cél­pont című műso­rá­ban lelep­lező­dött: maga ismerte el egy tele­fon­be­szél­ge­tés során, hogy tíz éve bedőlt hite­les ingat­la­nok meg­szer­zé­sé­vel és érté­ke­sí­té­sé­vel fog­lal­ko­zik, sőt olyan ingat­la­no­kat is be tud mutatni a poten­ci­á­lis vevő­nek, amely­nek ugyan még fize­tik a tör­lesztő­jét, de ő már azt is tudja, hogy be fog dőlni. És ami még érde­ke­sebb: azt is tudja, hogy miután bedőlt, ő ren­del­ke­zik felette. L. B. Móka Krisz­tina két csa­ládi házát 36 mil­li­ó­ért hir­deti az Inter­ne­ten, miköz­ben 50 mil­li­ó­nál nem érnek keve­seb­bet. Ezek sze­rint az ingat­lan­ke­selyű, aki 27 mil­li­ó­ért sze­rezte meg a két házat, kilenc­mil­liót akar fogni raj­tuk. Ez az összeg nagy­já­ból stim­mel is, hiszen fel­aján­lotta Móka Krisz­ti­ná­nak, hogy vissza­vá­sá­rol­hatja tőle a saját házait, amennyi­ben fizet érte 27 mil­liót, plusz egy tízest a „költ­sé­gekre”. Ez az eddig letör­lesz­tett 15 mil­lió forint­tal együtt 52 mil­liót jelent hat év alatt, vagyis 25 mil­liós kamat­ter­het egy 27 mil­liós hitelre. Vajon mi ez, ha nem uzsora?
A fel­ügye­let felfigyel

Eset­leg humá­nus megközelítésben?

Az ügy érde­kes­sége, hogy a PSZÁF már fel­fi­gyel az ÁHF Zrt. üzel­me­ire. Első fokon pert is nyert a pénz­in­té­zet ellen. A fel­ügye­let egy­felől az opciós vételi jog tör­vény­te­len meg­hosszab­bí­tá­sát kifo­gá­solta, más­felől azt, hogy a pénz­in­té­zet tel­je­sít­he­tet­len fel­té­te­le­ket támasz­tott az adó­sok­kal szem­ben. A már emlí­tett Cél­pont című műsor­ban a szó­vivő elmondta, hogy ilyen volt pél­dául az, hogy az ügy­fe­le­ket lemon­dat­ták a jog­or­vos­lat lehető­sé­géről. Emel­lett olyan átte­kint­he­tet­len díj­struk­tú­rát konst­ru­ál­tak, amely révén az is elő­for­dul­hat, hogy egyet­len szol­gál­ta­tást akár több­ször is meg­fi­zet­tet­nek az ügyféllel.

Móka Krisz­tina két pert indí­tott a pénz­in­té­zet ellen. Egy­részt a közte és a pénz­in­té­zet közötti szerző­dést, más­részt a pénz­in­té­zet és L. Botond közötti szerző­dést támadta meg. Tar­to­zása ma már a bün­tető­ka­ma­tok­kal együtt úgy 60 mil­lió körül jár. Meg­pró­bálja elérni, hogy a hitel­fel­vé­tel­kor fenn­állt fel­té­te­lek sze­rint kell­jen a tör­lesztő­rész­le­te­ket kifi­zet­nie, illetve hogy a bíró­ság nyil­vá­nítsa sem­missé az L. Botond és az ÁHF Zrt. között lét­re­jött „kótyavetyét”.

Szo­lid nyomásgyakorlás 

Móka Krisz­tina rém­tör­té­nete ezen a pon­ton új elem­mel bővült. Bár a mai napig nin­csen jog­erős kila­kol­ta­tási dön­tés, és a neve is rajta van a tulaj­doni lapon, ennek elle­nére L. Botond az inter­ne­ten hir­deti az ingat­la­no­kat. Móka Krisz­tina elmon­dása sze­rint rend­sze­re­sen meg­je­len­nek bűnöző kül­lemű figu­rák az ingat­la­ná­nál, és jelen­lé­tük­kel, de gyak­ran szó­ban is fenye­ge­tik őt. Az ingat­lan­maf­fiás nyo­más­gya­kor­lás e csöp­pet sem isme­ret­len for­mája miatt őrző-védőket kel­lett fel­fo­gad­nia saját és édes­anyja védelmében.

Ennek elle­nére nem adja meg magát egy­könnyen. Meg­bízta kép­vi­se­le­té­vel Czir­mes György ügy­vé­det, aki jelen­leg fél­száz devi­za­hi­te­les peré­ben látja el hitel­ká­ro­sul­tak védel­mét külön­féle ban­kok­kal szem­ben. Az Ott­hon– és Érdek­védők Civil Szö­vet­sé­gé­nek tag­ja­ként is sze­re­pet vál­laló ügy­véd kér­dé­sünkre elmondta, hogy ügy­fe­lé­nek szerző­dése alap­vetően tipi­kus­nak mond­ható. Ez is egy olyan szerző­dés, amely­ben csak a bank­nak van­nak jogai, az adós­nak semmi.

Dr. Czir­mes György ügy­véd: leg­alább tizenöt pont­ban támad­ható a leg­több devizahitel-szerződés

Tizenöt pon­ton támad­ható hitelszerződés 

Czir­mes György az MNO kéré­sére elmondta, hogy Móka Krisz­tina ügye jóval túl­mu­tat önma­gán. Ha a végig­vitt ügy meg­járja a Kúriát több hasonló eset­tel pár­hu­za­mo­san, és meg­szü­le­tik 2–3 íté­let, akkor a Jog­egy­ségi Tanács dön­té­sé­vel egy­fajta pre­ce­dens teremtődne. Erre jó esély van, mert sze­rinte leg­alább tizenöt pon­ton támad­ha­tók az olyan hitel­szerző­dé­sek, mint ami­lyen Móka Krisztináé.

Bár – mint mondja – eze­ket „devi­za­alapú” szerző­dé­sek­nek mond­ják, tény­le­ge­sen devi­zá­ban nyil­ván­tar­tott forint­hi­te­lek, hiszen az ügy­fél­nek forint­ban fizet­nek, és a tör­lesz­tés is forint­ban tör­té­nik. Ha netán valaki devi­zá­ban akarta volna fel­venni a pénzt, azt épp­úgy nem tehette meg, mint ahogy azt sem, hogy devi­zá­ban tör­lesszen. Már­pe­dig a pénz­in­té­zeti tör­vény egzakt módon meg­ha­tá­rozza a devi­za­szerző­dés fogal­mát: kül­földi devi­zá­ban tel­je­sí­tett hitel devi­zá­ban törlesztve.

A Ptk. sze­rint a forint­hi­tel egyet­len ellen­té­te­le­zése a kamat. A pénz­in­té­zeti tör­vény kimondja, hogy a kamat a hite­lező­nek a hitel hasz­ná­la­tá­ért és koc­ká­za­tá­ért fize­tett ellen­ér­ték. Ha tehát a kamat­ban mindez benne van, nem jogos további költ­sé­ge­ket és koc­ká­za­to­kat fel­szá­molni. Ha mégis így tesz­nek, az uzso­ra­köl­csön­nek minősül.

Egy 1995-ös LB-döntés van arról is, hogy ha a köl­csö­nös szerző­dés­ben egy­ol­dalú módo­sí­tást köt­nek ki, akkor az ilyen szerző­désbe bele kell fog­lalni a módo­sí­tás maxi­má­lis mér­té­két. Ha ez nem tör­tént meg, akkor a szerző­dés érvénytelen.

Az Euró­pai Unió jog­rend­szere sze­rint nem lehet egy­ol­da­lúan módo­sí­tani olyan hitel­szerző­dést, ahol lakó­in­gat­lan a fede­zet. Magyar­or­szág­nak át kel­lett (volna) ven­nie az euró­pai jog­el­ve­ket, és ha ezt nem tette meg, az a magyar állam felelőssége.

A szerző­dés­kö­tés­kor, ami­kor vizs­gál­ták az adós tel­je­sítő­ké­pes­sé­gét, rend­sze­rint fel sem merült,  hogy a bank a kama­to­kat és az egye­be­ket ilyen mér­ték­ben emel­heti fel. Ehhez képest a kor­rekt tájé­koz­ta­tás helyett „egy álta­lá­nos, értel­mez­he­tet­len és átte­kint­he­tet­len blab­lát” rak­tak az ügy­fél elé, ami semmi konk­ré­tu­mot nem tar­tal­ma­zott, noha a bank hiva­tal­ból tisz­tá­ban volt az árfo­lyam­vál­to­zás­sal járó koc­ká­za­tok­kal. Sőt a vár­ható kilá­tá­sok­kal is, de azt tuda­to­san elhall­gatta, ami további bün­tető­jogi felelős­sé­get is fel­vet. Mindez elő­re­ve­títi a szerző­dés érvény­te­len­sé­gét – állítja az ügy­véd. Ennek bizo­nyí­té­kául egy banki tiszt­vi­selő által bíró­sági jegyző­könyvbe mon­dott nyi­lat­ko­zat áll a ren­del­ke­zé­sére. A Ptk. sze­rint ha nem mond­ták el, hogy az árfo­lyam vál­to­zik, érvény­te­len min­den ezzel kap­cso­la­tos vál­toz­ta­tás a hitel­ka­ma­tok és egye­bek tekintetében.

Czir­mes György ügy­véd célja Móka Krisz­tina ügyé­ben az, hogy a bíró­ság mondja ki: ügy­fe­lé­nek  a 2006-ban kötött szerző­dést kell tel­je­sí­te­nie, még­pe­dig az akkori fel­té­te­lek sze­rint. Min­den más a bank koc­ká­zata volt, így az árfo­lyam­vál­to­zás eset­le­ges hát­rá­nyai is őket kell, hogy ter­hel­jék. A neves ügy­véd nagyon bízik benne, hogy Móka Krisz­tina – és további negy­ven, folya­mat­ban lévő pere – ügyén keresz­tül sike­rül kita­pos­nia azt az ösvényt, ame­lyen a többi hitel­ká­ro­sult is jog­or­vos­la­tot nyer­het a ter­he­ket egy­ol­da­lúan az ügy­fe­lekre hárító, válo­ga­tott mód­sze­re­ket alkal­mazó pénz­in­té­ze­tek­kel szemben.

For­rás: MN

Szent Orbán Bor­rend, Adony zár­szám­adó köz­gyű­lés 2012. feb­ruár 18. 8 óra, Adony, Művelő­dési Ház, utána 10 órá­tól Gazdanap

Az ille­té­kes albi­zott­ság kiadta jelen­té­sét, amely igye­ke­zett fel­tárni a felelő­sö­ket, amely­ben sok igaz­ság van, de a kép ennél sok­kal össze­tet­tebb és árnyaltabb.

Mint annyi sok min­dent, ezt a prob­lé­mát is kül­földről sike­rült impor­tál­nunk, még a két­ez­res évek ele­jén, és igen nagy mér­ték­ben, első­sor­ban az oszt­rák pénz­in­té­ze­tek­nek köszönhetjük.

A nyu­gati határ mel­letti megyék­ben már a rend­szer­vál­tás után nem sok­kal elter­jedt a híre, hogy köz­vet­len kap­cso­la­tok útján oszt­rák pénz­in­té­ze­tek jó fel­té­te­lek­kel olcsó hite­le­ket biz­to­sí­ta­nak. Nem volt nehéz, hiszen abban az idő­ben az inf­lá­ciós ada­tok nem vol­tak ked­vezőek az ország­ban, és elég volt kimenni Bur­gen­landba, hogy egy oszt­rák Spar­kasse hitel­hez hoz­zá­jus­sunk, ha a fede­zet meg­fe­lelő volt. Ugyan­olyan divat volt az oszt­rá­kok­hoz hite­lért kimenni 2000 és 2008 között, mint ami­kor még Gorenje hűtő­szek­ré­nyért áll­tak sorba a magya­rok ugyan­ott. Sorra ala­kul­tak a külön­böző hitel­köz­ve­títő cégek, ame­lyek csak­nem kizá­ró­lag oszt­rák hite­lek­kel fog­lal­koz­tak, és egyre több oszt­rák bank kap­cso­ló­dott be a finan­szí­ro­zásba. Ez a pénz­ügyi export-import hozta meg a magyar­or­szági pénz­in­té­ze­tek ked­vét, hogy vil­lám­gyor­san elter­jed­je­nek az euró, svájci frank, illetve japán jen alapú hitelek.

Ezt a folya­ma­tot gya­kor­la­ti­lag meg­ál­lí­tani nem lehe­tett. Az oszt­rá­kok tisz­tá­ban vol­tak azzal, hogy a devi­za­hi­te­lek veszé­lye­sek. Saját maguk­nál meg is til­tot­ták, nálunk viszont kísér­leti terep­ként, a bete­le­pült oszt­rák és más kül­földi ban­kok sza­bad pré­dá­nak tekin­tet­ték a magyar lakos­sá­got, még arra sem for­dí­tot­tak gon­dot, bele­értve a magyar pénz­in­té­ze­te­ket is, hogy a hite­le­ket refe­ren­ci­a­ka­ma­tok­hoz, vagy az adott ország jegy­bank­já­nak alap­ka­ma­ta­i­hoz kös­sék. Ennek nyil­ván meg­volt a hátsó szán­déka, hiszen a nálunk alkal­ma­zott mód­sze­rek­kel lehe­tett a legna­gyobb haszon­kul­csot elérni. A vál­ság utáni árfo­lyam­vál­to­zá­sok a pénz­in­té­ze­tek hasz­nát csak tovább növelték.

Ebben a sza­kasz­ban kel­lett volna a pénz­in­té­ze­tek­nek önmér­sék­le­tet gya­ko­rol­niuk, már csak azért is mert egy bizo­nyos mér­tékű árfolyam-emelkedés, költ­ség– és kamat­eme­lés után a lakos­ság bizo­nyos réte­gei kezd­ték meg­adni magu­kat, egyre maga­sabb lett a bedőlt hite­lek ará­nya, és az mára már elérte a 150.000-res számot.

A nyil­ván­való lakos­sági és poli­ti­kai ellen­ál­lás miatt a pénz­in­té­ze­tek meg­pró­bál­hat­tak volna kifa­rolni ebből a hely­zetből, és kidol­goz­hat­tak volna  olyan meg­ol­dási lehető­sé­ge­ket, ame­lyek némi­leg csök­ken­tik a lakos­ság ter­heit. Itt mutat­ko­zott meg a bank­szö­vet­ség gyen­ge­sége, hogy kép­te­len volt ezt a lehető­sé­get koor­di­nálni vagy felajánlani.

Meg­ál­la­pít­ható, hogy a leg­na­gyobb mér­ték­ben a gaz­da­sági folya­ma­tok, vala­mint az oszt­rák pénz­in­té­ze­tek tevé­keny­sége járult hozzá a mos­tani hely­zet­hez, de a vál­ság elmé­lyí­té­sé­ben a magyar pénz­in­té­ze­tek dalolva csat­la­koz­tak hoz­zá­juk. 

Poli­ti­kai felelősség

Állás­fog­la­lást kér­tünk már 2009-ben a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um­tól, hogy milyen lépé­se­ket kíván tenni az akkor már meg­mu­tat­kozó vál­ság­gal kap­cso­lat­ban, illetve miben tudja segí­teni a lakos­ság ter­he­i­nek csök­ken­té­sét. Sem a Gyur­csány, sem a Baj­nai kor­mány nem tudta kezelni ezt a hely­ze­tet, de már meg­tette az első lépé­se­ket és hozott néhány jog­sza­bályt amely a deviza hite­lek­hez való jutást nehe­zí­tette. Ezek az intéz­ke­dé­sek a kiala­kult hely­zetre sem­mi­lyen hatás­sal nem vol­tak — iga­zá­ból talán át sem lát­ták a prob­léma nagy­sá­gát és jelentőségét.

Az új kor­mány­zat, úgy tűnt, hogy képes lesz erre, miután első lépés­ként beve­zette a kila­kol­ta­tási és árve­re­zési mora­tó­ri­u­mot. Talán ez volt a leg­sú­lyo­sabb hiba, amit elkö­ve­tett, ugyanis ez önma­gá­ban nem volt ele­gendő, és nem kísér­ték kiegé­szítő ren­del­ke­zé­sek. A tar­to­zá­sok nem let­tek befa­gyasztva, a pénz­in­té­ze­tek és a vég­re­haj­tók leáll­tak a tar­to­zá­sok behaj­tása érde­ké­ben való hiá­ba­való eről­kö­dés­sel, viszont a bank­szám­lák roha­mo­san dagad­tak a kése­delmi kama­tok miatt. A mora­tó­rium alatt a tar­to­zá­sok összege csak­nem meg­dup­lá­zó­dott és tel­je­sen kezel­he­tet­lenné vált. A fize­tési morál csök­kent, min­denki várta a cso­dát, a beígért kor­mány­zati intéz­ke­dé­se­ket. A kor­mány­zat ezt két alka­lom­mal meg is való­sí­totta, de gya­kor­la­ti­lag a meg­tett intéz­ke­dé­sek szinte sem­mi­lyen hatás­sal nem vol­tak a devi­za­hi­te­le­sek hely­ze­tére, sőt csak tovább súlyosbították.a helyzetet.

Némi remény fel­csil­lant 2011 ápri­li­sá­ban, mikor néhány intéz­ke­dési ter­ve­zet kiszi­vár­gott, pél­dául az újra­kez­dés lehető­sé­gé­vel kap­cso­lat­ban, vala­mint a vég­re­haj­tási költ­sé­gek csök­ken­tése terü­le­tén, de ebből  — bizo­nyára nem vélet­le­nül — a kor­mány­zat vil­lám­gyor­san kihátrált.

A nyil­ván­va­lóan meg­lévő tár­sa­dalmi nyo­más hatá­sára a vitat­ható hatású vég­tör­lesz­tés, illetve az új típusú árfo­lyam­rög­zí­tés kivé­te­lé­vel gya­kor­la­ti­lag az elmúlt csak­nem 2 évben tett intéz­ke­dé­sek nem hoz­ták a várt ered­mé­nye­ket, azok­nak több volt a poli­ti­kai hát­tere, mint a valódi szak­mai tevé­keny­ség, és külö­nö­sen káro­sak vol­tak a „sen­kit nem hagyunk utcára kerülni”, vala­mint a „sen­kit nem hagyunk az út mel­lett” kije­len­té­sek. A folya­ma­to­san lebeg­te­tett cso­da­vá­rási han­gu­lat  — betart­ha­tat­lan­sága miatt -  komoly káro­kat okozott.

A kor­mány­zat még adós maradt a vég­re­haj­tási tör­vény módo­sí­tá­sá­val és a vég­re­haj­tói lobbi meg­tö­ré­sé­vel, ami­vel a hihe­tet­len mér­tékű költ­sé­ge­ket lehetne mérsékelni.

-         az adós­rab­szol­ga­ság intéz­mé­nyé­nek fel­szá­mo­lá­sá­val, amely limi­tálná a behajt­ható össze­gek nagy­ság­rend­jét és időtartamát,

-         a most álta­lá­nos fizess éle­ted végéig gya­kor­lat helyett bizo­nyos pénz­pi­aci sza­bá­lyo­zá­sok beve­ze­té­sé­vel a refe­ren­ci­a­ka­mat, illetve a jegy­banki alap­ka­mat­hoz való hite­le­zési elvek megváltoztatásával.

-         a magáncsőd intéz­mé­nyé­nek beve­ze­té­sé­vel, amely csak akkor lesz elfo­gad­ható, ha magá­ban fog­lalja a tiszta lap­pal tör­ténő kez­dés lehető­sé­gét átme­neti szál­lás­he­lyek lét­re­ho­zá­sá­val a kila­kol­ta­tott csa­lá­dok részére (nem az ócsai ter­vek sze­rint). Ter­mé­sze­te­sen van még mit tenni ezen a téren.

PSZÁF

Mind­két kor­mány­zati cik­lus­ban jelentő­sen alul­tel­je­sí­tett a vál­ság­ke­ze­lés terü­le­tén. Nem biz­tos, hogy saját hibá­já­ból. Súlyos hiba volt, hogy nem ellenő­rizte a banki ter­mé­ke­ket fogyasz­tó­vé­delmi szem­pon­tok­ból, illetve az álta­lá­nos szerző­dési fel­té­te­lek kor­rekt vol­tát. Csak tudo­má­sul vette a ban­kok által benyúj­tott konst­ruk­ci­ó­kat, azo­kat nem véle­mé­nyezte, gya­kor­la­ti­lag bár­mely bank azt nyúj­tott be amit csak akart. Nem vizs­gálta a hitel kihe­lye­zé­sek sza­bá­lyait, holott ez szi­go­rúan bele­tar­to­zott volna a pru­dens műkö­dés­sel kap­cso­la­tos irány­el­vekbe. Ez veze­tett ahhoz, hogy a ügy­fél­minő­sítő rend­szer fel­hí­gult, gya­kor­la­ti­lag min­den máso­dik hite­les úgy kapott hitelt, hogy hitel­kép­te­len volt gaz­da­sági érte­lem­ben. Súlyos gond még az is, hogy a PSZÁF nem tudta betar­tatni sem az eti­kai kóde­xet, sem meg­aka­dá­lyozni a költ­sé­gek áthá­rí­tá­sát az ügy­fe­lekre. A ban­kok bír­sá­go­lási gya­kor­lata ötlet­szerű és jel­ké­pes­nek mond­ható, komoly, álta­lá­nos hibák ese­tén, egy-két kivé­teltől elte­kintve, nem sújt kellő szankcióval.

Jegy­bank

Leg­na­gyobb kér­dés a jegy­bank felelős­sége, hogy az alap­ka­mat meg­ál­la­pí­tá­sá­nál az ország gaz­da­sági hely­ze­tét vette figye­lembe, vagy pedig a deviza és forint hite­lek közötti jelentős különb­sé­get, illetve azt mennyire és milyen módon elemezte.

Nyil­ván lehetne még a felelős­sé­ge­ket tovább bon­col­gatni, de összes­sé­gé­ben kimond­ható, hogy sem az előző sem a mos­tani kor­mány­zat nem állt a hely­zet magas­la­tán,  inkább poli­ti­kai és nem szak­mai dön­té­se­ket hoz­tak, melyek jelentő­sen elhú­zód­tak, és ennek ered­mé­nye­ként 150.000 csa­lád egy Mis­kolc és egy Deb­re­cen nagy­ságú tele­pü­lés tel­jes lakos­sága vár arra, hogy mikor lakol­tat­ják ki a laká­sá­ból. Még töb­ben van­nak olya­nok, akik nem­csak a banki hite­lük, hanem más egyéb tar­to­zá­suk miatt is az utcára kerül­het­nek és még töb­ben van­nak, akik a min­den­na­pok­ban örö­kös meg­él­he­tési küz­del­mü­ket vív­ják meg és nem euró­pai ember­hez méltó körül­mé­nyek között vegetálnak.

Kovács László

főtit­kár

Banki és Vég­re­haj­tási Káro­sul­tak Fogyasz­tó­vé­delmi Egyesület

A Berta Tibor­ral készült interjú hang­fel­vé­tele (46 perc) itt:

berta_tibor_jezuspasszport_idokod2

Duna­új­vá­ros (kk)

Már az Idő­kód című könyv is fel­ka­varta az álló­vi­zet, a most meg­je­lent máso­dik kötet, a Jézus­passz­port azon­ban való­színű­leg még nagyobb hul­lá­mo­kat vet. Végül is ez a cél, hiszen mint a szerző, a duna­új­vá­rosi Berta Tibor vallja, ez a könyv azért szü­le­tett, azért kapott hozzá annyi segít­sé­get, mert az elmúlt évek hatal­mas kuta­tó­mun­ká­já­nak a gyü­möl­cse e lapok for­má­já­ban beérett, s hogy a bele­fog­lalt tudás el is jus­son az embe­rek­hez és táp­lálja a „mély­al­ta­tás­ból” las­san éle­dező­ket. Minél később térünk ugyanis magunk­hoz, annál nagyobb lesz a baj. A dol­gok elkezdődtek.

Berta Tibor vallja, hogy a magyar Szent Koro­ná­ról alko­tott eddigi képet a 2012. év nagyon meg fogja vál­toz­tatni; a koro­nára írt dátu­mok (1000, 1038, 1301 és a többi) tör­té­nel­münk nagy for­du­ló­pont­ja­ivá let­tek. A 2012. év is sze­re­pel a koro­nán, az utolsó dátum pedig 2030.

- A koro­na­ku­ta­tás­nak az az ága, amely művé­szet­tör­té­neti érte­lem­ben pró­bálta a koro­nát értel­mezni, kudarcra volt ítélve. A korona üze­ne­tei csil­la­gá­szati mód­sze­rek­kel meg­fejt­hetők, nekem tíz év alatt sike­rült – mondta.

- A korona kép­szim­bo­li­kája alap­ján nem jöhet szá­mí­tásba ószö­vet­ségi rend­szer. Csak az a nyolc tanít­vány került rá a koro­nára, aki Jézus tanít­vá­nya­ként vér­ta­núvá vált, akik ott ültek Jézus­sal az utolsó vacso­rán, és akik­kel szkíta rítusú vér­szerző­dést kötött (ezért is van­nak a koro­nán vér­csep­pek). Ez a nyolc apos­tol a jézusi tanok hir­dető­je­ként vér­ta­nú­sá­got szen­ve­dett azok­tól az erőktől, akik a magya­ro­kat és Jézus taní­tá­sát, a sze­re­tet­val­lást akkor sem nagyon „díjaz­ták”, akik már akkor is a pénz­val­lás követői vol­tak, ami­kor fel­szö­gez­ték Jézust a keresztre.

- Ennek a koro­ná­nak egy­sé­ges szer­ke­zete van, az az Ég és a Föld egy­be­szer­kesz­tett makettje, a Teremtő­vel való kap­cso­lat­tar­tás esz­köze. Egyet­len val­lás van, amely e világ­kép­nek meg­fe­lel, az ősma­gyar val­lás. A magya­rok, vagyis a hunok, szkí­ták, ava­rok, két­ezer éve fel­ada­tul kap­ták a Kárpát-medencének, a Föld Szív­csak­rá­já­nak az őrzé­sét, amely a bolygó érzelmi köz­pontja. E fel­ada­tot ősval­lá­suk, a zoro­aszt­ri­á­nus sze­re­tet­val­lás híve­i­ként, majd a Szkí­ti­á­ban térítő nyolc apos­tol taní­tá­sát elfo­gadva, ezer­öt­száz éven át híven tel­je­sí­tet­ték is. Azon­ban a Mátyás király halála óta eltelt ötszáz év, a negye­dik főnix­ne­gyed, a Kárpát-medence tönk­re­té­te­léről, a ter­mé­szet­tel való har­mó­ni­á­ban élés elleni láza­dás­ról szól. Ez, és a Szent Korona képe­i­nek kicse­ré­lése az égi-földi ener­giák meg­vál­to­zá­sá­hoz veze­tett, és ma már ijesztő mér­tékű kör­nye­zeti hatá­sok érik az embe­ri­sé­get. Észre kell ven­nünk, hogy ezek ellen a ban­kok nem nyúj­ta­nak védel­met, de az embe­rek bio­ener­gi­ája hatás­sal lehet rájuk. A Szent Korona üze­ne­tei a nagy vál­to­zá­sok ide­jét rej­tik számokban.

„A 2012-től 2030-ig jel­zett idők fog­ják meg­mu­tatni, hogy az Isten való­já­ban kivel is kép­zeli el a jövőt” – írja Berta Tibor az Idő­kód II.  Jézus­passz­port c. könyve zárómondatában.

(a könyv a duna­új­vá­rosi Taberna Köny­ves­bolt­ban és a www.jezuspasszport.hu olda­lon megvásárolható) 

Utó­hang:

Ben­nem már az első könyv elol­va­sása után fel­me­rült a kér­dés: jó, jó, de ki hisz neki? Nem fog­ják meg­mo­so­lyogni? Most, ami­kor a máso­dik kötetről foly­ta­tott beszél­ge­té­sünk végére értünk, meg­kér­dez­tem tőle, hogyan fogad­ják a köny­vet, hogyan viszo­nyul­nak az embe­rek a leír­tak­hoz? A vála­sza az volt, hogy van­nak, akik meg is moso­lyog­ják, vic­celőd­nek is vele a könyv miatt, de ő csak azt szokta mon­dani a két­kedők­nek, hogy ővele nyu­god­tan lehet pac­kázni, azok­kal az erők­kel, amikről írt, amik már működ­nek, nem.

Miután Michail Sta­i­kos met­ro­po­lita távo­zott a földi életből, a 38 éves Arsze­ni­osz Kar­da­má­kisz követi őt mint Auszt­ria met­ro­po­li­tája, Magyar­or­szág és Közép-Európa Exar­chája.  2012. január 15-én láto­ga­tott első ízben Buda­pestre és Belo­i­an­niszba, ahol a víz­s­zen­te­lés litur­gi­á­ját is elvé­gezte, a Magyar­or­szági Exar­chá­tus pap­ja­i­nak és a magyar­or­szági görög dip­lo­má­cia vezetői­nek, az orszá­gos kisebb­ségi önkor­mány­zat vezető­jé­nek, a falu pol­gár­mes­te­ré­nek és szá­mos belo­i­an­ni­szi hívő­nek a jelenlétében.

ARSZE­NI­OSZ   KAR­DA­MÁ­KISZ
Auszt­riai Met­ro­po­lita, Magyar­or­szági és Közép-európai Exar­cha
élet­rajzi ada­tai
A kré­tai Irák­li­on­ban szü­le­tett, 1973. októ­ber 31-én.
Az athéni egye­tem teo­ló­giai kará­nak elvég­zése után Strass­bourg­ban végezte a dok­tori isko­lát, ahol 2011-ben a kánon­jog dok­tora lett. A kré­tai Epa­no­szífi Szt. György-monostorban lett szer­ze­tes.
1998-ban dia­kó­nussá szen­tel­ték Német­or­szág­ban, ahol Karl­sru­hé­ban szol­gált
2002-es pappá szen­te­lé­sét követően, 2004-től a fran­cia­or­szági met­ro­pó­lia püs­pök­he­lyet­tesi tisz­tét töl­tötte be.
2011. novem­ber 30-án, a Kons­tan­ti­ná­po­lyi Egye­te­mes Trón ünne­pén szen­tel­ték püspökké.

Az aláb­bi­ak­ban Bíró Zol­tán írá­sát adom közre, mert fon­tos és lényeg­látó össze­fog­la­ló­nak gon­do­lom. Olvas­sák el és gon­dol­kod­ja­nak el rajta! A szerk.

A  DEMOK­RÁ­CIA LEPLE

Van egy szennyes lepel Euró­pára borítva, a fölénk hazu­dott demok­rá­cia, mely ideig-óráig talán még képes elta­karni a népek elől avissza­ta­szító való­sá­got. Azt ugyanis, hogy a nyu­gati civi­li­zá­ció egy illú­zió rabja már régen. A vilá­gon csu­pán egy fur­fan­go­san fényesre és simára csi­szolt erő­po­li­tika érvé­nye­sül egyre bru­tá­li­sab­ban Euró­pá­ban a demok­rá­cia leple alatt. Ezál­tal a szov­jet láger egy­kori orszá­gai, népei és nem­ze­tei külö­nö­sen nagyot veszí­tet­tek, hiszen a nyílt
dik­ta­tú­rá­ból vágya­koz­tak a nyu­gati demok­rá­ciák, jóléti tár­sa­dal­mak, sza­bad­ság­jo­gok köze­lébe s mire fel­ocsúd­tak a nagy rend­szer­váltó álom­ból, egy másik rab­ság sűrű­jé­ben talál­ták magu­kat. A demok­rá­cia leple alatt belo­pa­ko­dott éle­tükbe egy új, addig nem tapasz­talt
zsar­nok­ság és ha eddig nem vet­ték volna észre, most napról-napra válik vilá­gossá, hogy itt a demok­rá­cia csak illú­zió, játék az orszá­gos homo­ko­zók­ban, hogy lefog­lalja valami a népe­ket, s ha érzik is, leg­alább ne lás­sák, hogy mi tör­té­nik velük. Mert lehet-e való­sá­gos demok­rá­ci­á­ról beszélni az orszá­go­kon belül, ha köz­ben az orszá­gok gyar­ma­to­sí­tása folyik? Mert mi más­nak nevez­het­jük azt, ami­kor ide­gen erők fokról-fokra bir­tokba veszik mások lét­fenn­tar­tá­sá­nak,
erő­for­rá­sa­i­nak a javát, eladó­sít­ják az orszá­go­kat, az ország­la­kók
nagyobb részét nyo­morba taszít­ják és jogot for­mál­nak arra, hogy belső
ügye­ik­ben is ők dik­tál­ja­nak. Magyar­or­szág­nak akkor kell ezt a keserű lec­két meg­ta­nulni, ami­kor éppen rendbe akarja tenni magát, ami­kor kor­mány­zata meg­pró­bál nem­zeti kor­mány­ként visel­kedni és évti­ze­dek szennye­séből kise­gí­teni és léleg­zet­hez jut­tatni a rábí­zott tár­sa­dal­mat. Ekkor kell meg­ér­tetni a magya­rok­kal, hogy nem lehet, hogy nincs saját út, mert más érde­kek mást köve­tel­nek és hogy a nem­zeti önál­ló­ság fertője nem ter­jed­het tovább Euró­pá­ban. Magyar­or­szá­gon a rend­szer­vál­tás­nak neve­zett tör­té­net az első pil­la­na­tok­tól fogva az ország kiáru­sí­tá­sá­nak és kifosz­tá­sá­nak a tör­té­nete. Már az első sza­bad válasz­tá­sok nyo­mán lét­re­jött kor­mány­zat sza­bad utat enge­dett egy olyan pri­va­ti­zá­ci­ó­nak, amely rész­ben a mul­tik piac­szerző törek­vé­se­i­nek szol­gált a nem­zeti vagyon kiáru­sí­tá­sá­val, rész­ben az egy­kori kom­mu­nista poli­ti­kai vezető­ré­te­get hozta hely­zetbe ismét. Már akkor nyil­ván­való volt, hogy annak a
pri­va­ti­zá­ci­ó­nak a haszon­él­vezője a volt szo­ci­a­lis­ták, illetve a neo­li­be­ra­liz­mus hazai kép­vi­selői lesz­nek, kár­val­lottja pedig a magyar nép döntő hányada.
Mark Pal­mer, a rend­szer­vál­tás elő­ké­szítő sza­ka­szá­ban hazánk­ban akk­re­di­tált ame­ri­kai nagy­kö­vet most inter­jút adott a Népszabadságnak/az egy­kori állam­párt szócsövének/ két­sé­get nem hagyva afelől, hogy Ame­rika min­den áron érvé­nye­sí­teni akarja az érde­keit Euró­pá­ban, érdeke pedig az, hogy itt libe­rá­lis álla­mok legye­nek, ame­ri­kai igé­nyek sze­rint. Az USA ereje egyelőre még meg­van ahhoz, hogy aka­ra­tá­nak érvényt is sze­rez­zen. Ez vilá­gos beszéd. Csak semmi köze a demok­rá­ci­á­hoz és a sza­bad­ság­hoz, a népek egyenlő­sé­gé­hez, a nem­ze­tek
szu­ve­re­ni­tá­sá­nak a tisz­te­let­ben tar­tá­sá­hoz. Nyil­ván­való cél az, hogy Magyar­or­szág pél­dá­ján tanulja csak meg min­denki, hogy nincs “sza­bad­ság­harc” és nem lesz nem­zeti füg­get­len­ség. Garan­cia erre az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok poli­ti­kája, továbbá az általa irá­nyí­tott szer­ve­ze­tek, az IMF, az Euró­pai Unió, a libe­rá­lis és szo­ci­a­lista pár­tok, s a NATO épp­úgy, mint a nem­zeti ellenőr­zés alól kivont szer­ve­ze­tek az egyes orszá­go­kon belül, és a hódol­ta­tás szá­mos más esz­köze.
Mindez per­sze nem Mark Pal­mer szán­dé­ka­i­tól függ. Ő csak egy jel­ké­pes figu­rája nálunk a bel­ügyekbe való gát­lás­ta­lan beavat­ko­zás­nak, akár­csak a mos­tani ame­ri­kai nagy­kö­vet Szlo­vé­ni­á­ban, akit éppen most uta­sí­tot­tak rendre a szlo­vén ható­sá­gok. Ami­kor Mark Pal­mer nálunk nagy­kö­vet volt, az SzDSz neo­li­be­rá­lis vezetői­nek nyílt kijá­ró­ja­ként akarta osz­to­gatni a lapo­kat s akkor Magyar­or­szá­gon meg­ta­nul­hat­tuk azt hogy milyen stí­lus és maga­tar­tás az egy nagy­kö­vet részéről, ami nem euró­pai. Igaz, Pal­mer maga sem euró­pai, de ettől még alkal­maz­kod­ha­tott volna az egy­kori euró­pai dip­lo­má­ciai kul­tú­rá­hoz. Nem alkal­maz­ko­dott, mert nem is tudott, és szük­sége sem volt rá. A rend­szer­vál­tást kel­lett libe­rá­lis világ­uralmi érde­kek sze­rint sínre ten­nie. Meg­tör­tént, hazai segéd­let­tel. Most “szel­leme” vissza­tért egy interjú ere­jéig a Nép­sza­bad­ság­ban. Jel­zés ez is. Súlyo­sabb jel­zés, hogy ma már minisz­te­rek is fel­szó­lal­nak Magyar­or­szág ellen. A fran­cia kül­ügy­mi­nisz­ter­nek “prob­lé­más” Magyar­or­szág. És Fran­cia­or­szág nem prob­lé­más? Clin­ton asszony­nak Ame­ri­ká­ban fáj a magyar alkot­mány, a média­tör­vény és még a Klubrádió/egy peri­fé­ri­kus, liberális-bolsevista rádió/ is, leg­alább annyira, mint a Hor­muzi szo­ros. Az Euró­pai Par­la­ment­ben Cohn Bendit-féle zöl­dek, libe­rá­li­sok és szo­ci­a­lis­ták össze­fogva igye­kez­nek kiutálni Magyar­or­szá­got az Uni­ó­ból.
Las­san kitel­je­se­dik a kórus, mely jog­sza­bá­lya­ink bírá­la­tába bur­kolva és a hite­lek meg­vo­ná­sá­val zsa­rolva kész a sárba dön­gölni a nem­ze­tek önren­del­ke­zé­sé­nek még a lát­sza­tát is. Attól a magyar önál­ló­sági törek­vé­sek leve­rése még fon­to­sabb, hogy a népek világ­szerte — még Ame­ri­ká­ban is — kez­dik meg­elé­gelni azt a világ­uralmi kört, amely önma­gá­nak a pro­fi­tot hal­mozza, a népek­nek viszont a nyo­mo­rú­sá­got.
Magyar­or­szág most az elmúlt húsz év poli­ti­ká­já­nak a követ­kez­mé­nye­kép­pen rászo­rul a Nem­zet­közi Valu­ta­alap újabb köl­csö­nére, mert miköz­ben a nem­zeti vagyont elpri­va­ti­zál­ták, az ország eladó­sí­tása tovább folyt, külö­nö­sen drasz­ti­kus ará­nyok­ban a Gyur­csány Ferenc vezette bal­li­be­rá­lis kor­mány­ko­a­lí­ció, illetve az elmúlt évek­ben álta­luk elural­kodó felelőt­len garáz­dál­ko­dás és kor­rup­ció miatt. Miután az orszá­got első­sor­ban éppen ők jut­tat­ták ebbe a hely­zetbe, nyu­gati elv­tár­saik és intéz­mé­nyeik őket támo­gat­ják egy olyan kor­mány­zat­tal szem­ben, amely ren­det, tiszta hely­ze­tet akar végre terem­teni az ország­ban és a nem­zeti érde­kek szol­gá­la­tát tartja ter­mé­sze­tes­nek. Teszik ezt a demok­rá­ci­ára, a jog­ál­la­mi­ságra, a sza­bad­ság­jo­gokra hivat­kozva, a bel­ügyekbe való beavat­ko­zás eszközeivel.

Magyar­or­szá­gon a leg­utóbbi országgyű­lési válasz­tá­sok két­har­ma­dos par­la­menti több­sé­get hoz­tak egy keresztény-nemzeti párt­szö­vet­ség­nek. Ez fáj most külö­nö­sen a nem­ze­tek felett kor­lát­la­nul ural­kodni kívánó tőkés­cso­por­tok­nak és
poli­ti­kai, saj­tó­beli kiszol­gá­ló­ik­nak.
Ha az álde­mok­ra­ti­kus lepel lehull min­de­nütt, ha a népek szá­mára lát­ha­tóvá lesz e glo­bá­lis zsar­nok­ság ter­mé­szete és vele szer­te­fosz­lik a sza­bad­ság illú­zi­ója még a nyu­gati “sza­bad világ­ban” is, akkor mi lesz? A Hor­muzi szo­rosba, a lázongó Közel-keletre még oda lehet vezé­nyelni az Ame­ri­kai had­erőt, az euró­pa­i­val együtt. Euró­pá­ban még alkal­mazni lehet a hitel­rab­szol­ga­ság, a bank­uzsora és a leminő­sí­té­sek intéz­mé­nyét. De med­dig? És milyen árat fizet majd a világ mind­ezért, “ha egy­szer lán­got vet a szalma”?

Most min­ket lec­kéz­tet a pénz­bi­ro­da­lom felet­tébb lel­kes kitar­tott cse­léd­sége, saj­tója, poli­ti­kus bürok­rata hada. Ked­vükre és szol­gá­la­tukra való kor­mányt akar­nak itt, hogy pél­dája legyen leg­alábbis e tér­ség álla­ma­i­nak: hogyan ren­del­jék alá magu­kat egy távoli, lát­ha­tat­lan “király­ság” aka­ra­tá­nak. Az nem szá­mít, hogy mit koc­káz­tat­nak ezzel. A 20. szá­zad­ban két világ­há­ború bizo­nyítja, hogy mil­liók élete ennek a kivé­te­les király­ság­nak soha sem szá­mí­tott. Ha Európa népei és álla­mai össze­fogva nem lesz­nek képe­sek meg­ál­lí­tani ezt a neo­li­be­rá­lis had­já­ra­tot a nem­zeti szu­ve­re­ni­tás ellen, akkor az Euró­pai Unió ebben a for­má­já­ban élet­kép­te­len­ségre van ítélve és közel kerül hama­ro­san a széteséshez.

2012.01.12.                        Bíró Zoltán

és ha már eddig elju­tott az olva­sás­ban, íme a ráadás. Szer­kesztő­sé­günk min­dig mere­ven elzár­kó­zott a párt­po­li­ti­zá­lás elől. Most sincs más­ként, de nem hall­gat­hat­juk el, ha valaki nem a pártja, hanem egész orszá­gunk védel­mé­ben emeli fel a sza­vát. A rend­kí­vüli hely­zet rend­kí­vüli maga­tar­tás­sal tár­sul… még tel­je­sen és abszo­lúte min­den párt­tól füg­get­len szer­kesztő­sé­günk részéről is. És hogy még vilá­go­sabb legyen előt­tünk, még egy szo­kat­lan dolog: az    i n d e x  ide­vágó  cikke a mi oldalunkon! :)

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/11/kovetokre_talalhat_orban/

http://www.morvaikrisztina.hu/

Az aláb­bi­ak­ban olvas­hat­ják a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont hon­lap­ján meg­je­lent írást Kisapos­tag két kivá­ló­sá­gá­nak, Far­kas Mihály festőmű­vész­nek és lányá­nak, Far­kas Éva Mária festő tan­sza­kos egye­te­mis­tá­nak a közös kiállításáról:

Far­kas Mihály és Far­kas Éva Mária festőmű­vé­szek alko­tá­sa­i­ból ren­de­zett kiál­lí­tást a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont, az intéz­mény Apa és lánya című képzőmű­vé­szeti kiállítás­so­ro­za­tá­nak része­ként. A tár­lat feb­ruár 4-ig látogatható.

Far­kas Éva Mária és Far­kas Mihály

A kiál­lító művé­sze­ket és a meg­nyi­tóra összegyűlt közön­sé­get köszöntve Juhász Zsó­fia, az intéz­mény igaz­ga­tója arról az örven­de­tes hírről is beszá­molt, hogy a tár­lat immá­ron egy Minő­sí­tett Közmű­velő­dési Intéz­mény­ben lát­ható: a kitün­tető címet a magyar kul­túra napja alkal­má­ból január 19-én adják át a Petőfi Iro­dalmi Múze­um­ban. Az elnyert, és három évig visel­hető cím is jelzi, hogy a Megyei Művelő­dési Köz­pont tevé­keny­sé­gét szak­mai körök­ben is nagyra értékelik.

Az Apa és lánya soro­za­tot 2009-ben indí­totta út­já­ra az intéz­mény: első­ként Kass János és Kass Esz­ter műveit állí­tot­ták ki, majd Hegedűs 2 Lász­ló és Hegedűs Hanna alko­tá­sai követ­kez­tek, ezút­tal pedig Far­kas Mihály és Far­kas Éva Mária mun­ká­i­val ismer­ked­het­nek meg a Művé­sze­tek Háza kiál­lí­tó­ter­mébe látogatók.

A jelen­lévő­ket Juhász Zsó­fia köszöntötte

Far­kas Mihály festőmű­vész 1952-ben szü­le­tett Vácott, de gyer­mek­kora óta duna­új­vá­rosi. A Képzőmű­vé­szeti Főis­kola elvég­zése után is ott tele­pe­dett le, ma Kisapos­ta­gon él és alkot. Művé­sze­téről így ír P. Szabó Ernő művészet­tör­té­nész: “Far­kas Mihály teszi, ami a dolga: öntör­vényű művész. Min­den képéről sze­mé­lyes lénye árad felénk. Művei egye­diek, fel­is­mer­hetőek, el nem téveszt­hetőek. Képei teli van­nak a világ dol­gain való tűnő­dés­sel. Har­mo­ni­ku­sak és boron­gó­sak, föld­höz­ra­gad­tak és légi­e­sek, líra­iak és drá­ma­iak, mint a körü­löt­tünk lévő világ.” Alko­tá­sai között sajá­tos vonu­la­tot képez­nek a fából kivájt, hagyo­má­nyos teknőkre fes­tett, ragasz­tott, szö­gelt alko­tá­sok, ősi szim­bo­li­ká­juk­kal. Eze­ken bizánci remi­nisz­cen­ciák tűn­nek fel, szen­tek, apok­rif ala­kok, bukott ige­hir­detők. Teknőin külö­nö­sen érző­dik az erős sze­mé­lyes érzelmi töltet.

Far­kas Éva Mária 1985-ben szü­le­tett Duna­új­vá­ros­ban. A PTE Művé­szeti Karán végzi tanul­má­nyait, műve­i­vel már több kisebb egyéni tár­la­ton, és nagyobb cso­por­tos tár­la­to­kon lehe­tett talál­kozni. Az utóbbi évek­ben sajá­tos álom– vagy fan­tá­zia­vi­lág jel­lemzi fest­mé­nyeit. Álta­lá­ban egy ter­mé­sze­tes, bár a valós­nál har­mo­ni­ku­sabb tájat asszo­ci­á­lunk a for­mák mögé, a függő­le­ges és víz­szin­tes alak­za­to­kat meg-megtöri egy-egy len­dü­le­tes ív, dom­bok, víz­esé­sek, lige­tek, vagy néha épí­té­szeti ele­mek idé­zete. Képein az emberi ala­kok hiá­nya a jel­lemző, ugyan­ak­kor az álom– és fan­tá­zia­vi­lág így sem sze­mély­te­len: hor­dozza alko­tója, álmo­dója élet­sze­re­te­tét, naiv kitárulkozását.

A tár­la­tot meg­nyitó Kof­fán Károly festőmű­vész a követ­kező gon­do­la­tok­kal aján­lotta a jelen­lévők figyel­mébe a művé­sze­ket és alkotásaikat:

“Apa és leá­nya, közös kiál­lí­tá­son — ritka páro­sí­tás. Ám Szé­kes­fe­hér­vá­ron a Megyei Művelő­dési Köz­pont éppen ebből a spe­ci­a­li­tás­ból ren­dez soro­za­tot. Apa és leá­nya közös aka­ra­tá­ból pedig sze­mé­lye­met érte a meg­tisz­tel­te­tés, e külö­nös kiál­lí­tást meg­nyitni. Mert mint sza­bad­is­ko­lai taná­ruk, mind­kettő­jü­ket tanít­hat­tam. Így indu­lá­suk­tól kísér­het­tem figye­lem­mel munkásságukat.

A tár­la­tot Kof­fán Károly nyi­totta meg

A nálam csak tizen­két esz­tendő­vel fia­ta­labb édes­apa, Mihály, éppen akko­ri­ban lett rend­sze­res láto­ga­tója a Mun­kácsy Mihály Kör­nek, Duna­új­vá­ros akkor még egyet­len sza­bad­is­ko­lá­já­nak, ami­kor 1965-ben fele­sé­gem­mel, Cyránski Mária szob­rásszal Duna­új­városba köl­töz­tünk, átvet­tük e kép­zési forma veze­té­sét. Fel­fo­gá­sunk sze­rint, ha ere­deti, meggyőző­dé­ses gon­dol­ko­dású művé­sze­ket aka­runk útjukra indí­tani, nem ala­pít­ha­tunk isko­lát absz­trakt művek lét­re­ho­zá­sára. Mint­hogy a képzőmű­vé­szet lényege az ember és ember közötti kom­mu­ni­ká­ció, min­den rajzi, tér­ér­tel­me­zési prob­lé­mát, az ember ábrá­zo­lása kap­csán taní­tot­tunk. Mi magunk is növen­dé­ke­ink közé ültünk, és amit meg kíván­tunk értetni, saját raj­za­ink­kal illuszt­rál­tuk. Ez a taní­tási mód az euró­pai közép­kor, de még inkább rene­szán­szig nyú­lik vissza, és a műtör­té­net iga­zolja, hogy rend­kí­vül ered­mé­nyes. Ha valaki attól fél­tené növen­dé­ke­in­ket, hogy után­zó­ikká vál­nak, ezt nagyon egy­szerűen lehe­tett kike­rülni: ha a leg­ki­sebb jelét lát­tuk az után­zás­nak, más rajz­esz­közt adtunk a növen­dék kezébe, és ezzel meg­vál­toz­tak azok a szem­pon­tok is, amire vonat­kozó meg­fi­gye­lé­se­ket tehe­tünk a model­len. És amint meg­je­len­nek raj­za­i­kon azok a voná­sok, ame­lye­kért már ők, maguk tet­tek önálló erő­fe­szí­tést, azon­nal rá kell mutat­nunk ennek érté­ke­ire. Amidőn mind­ezt elme­sé­lem, való­já­ban Far­kas Mihály­ról szó­lok, aki­nek útja éppen ezen hatá­sok mezs­gyé­jén indult. A növen­dé­kek mun­kái sem mes­te­rükre, sem növen­dék­tár­sa­ikra nem hason­lít­hat­tak. Mégis, a közös modell, közös meg­fi­gye­lése adott meggyőző hitelt íté­let­al­ko­tá­suk­nak. Ráadá­sul, a klasszi­kus modell­ta­nul­mány­tól eltérően, portré– és akt­mo­dell­je­ink­nek nem til­tot­tuk meg a moz­gást. Sőt, bevon­tuk őket tár­sal­gá­sunkba, így raj­za­ink is ele­ve­neb­bek lehet­tek a sko­lasz­ti­kus, csak a moz­du­lat­lan forma leírá­sára össz­pon­to­sító ábrá­zo­lás­mód­nál. Mun­ká­in­kon egy­ál­ta­lán nem rej­tett több­let­ként átsü­tött a másik ember sze­re­tete, emberi mél­tó­sága. Mihály nagyon hamar, nagyon messze jutott az így értel­me­zett rajz­tu­dás­ban, ember­áb­rá­zo­lás­ban. Volt egy szá­momra elő­ször nem értett vál­ság­pe­ri­ó­dusa, ami­kor is egy egész tan­éven át, kiváló port­réit rendre két átlós vonal­lal erő­tel­je­sen áthúzta, mint aki remény­te­le­nül nem ért egyet az ered­ménnyel. Mai mun­káit nézve már látom, mi is volt e fur­csa önpusz­tí­tás mögött: kereste azt a módot, ami­kor a mű már nem utal a konk­rét modellre, mint a portré tenné, hanem az álta­lá­no­san emberi tulaj­don­sá­gok meg­je­le­ní­tése érde­kelte. Még­pe­dig minél keve­sebb, csak­nem már a sej­te­le­mig vissza­fo­gott konk­ré­tum alkal­ma­zá­sá­val. Iro­dalmi hason­lat­tal, a költőit kereste. És, mond­juk ki, siker­rel meg is találta.

Far­kas Mihály más érte­lem­ben is ere­deti látás­mód­ról tett tanú­bi­zony­sá­got. A kor­szak poli­ti­kai pro­pa­gan­dája elle­nére meg­látta Duna­új­vá­ros sajá­tos árny­ol­da­lait. Töb­bek közt képet fes­tett a városi sze­mét­te­lepről, ahol szö­ve­ges töre­dé­kek is jelez­ték, hogy bölcs meg­lá­tá­sok — maga a “más­ként gon­dol­ko­dás” — kerül­tek mél­tat­lan helyre. Az ala­nyi művész sors­vál­la­lása, mint a kor egyet­len hite­les mér­céje — és bírá­lata — vált mun­kás­sága gerin­cévé. Mai mun­kái, ame­lyek jelentős hányada a “fül­kés szo­bor” min­tá­jára “fül­kés festmény”-ként defi­ni­ál­ható, ennél már könnye­debb nyel­ve­zetűek. Ám e sajá­tos homorú tér­ben meg­hitt, benső­sé­ges érzel­mek kife­je­zé­séig jut.

Leá­nya, szü­le­té­sétől édes­apja sze­me­fé­nye. Szinte a pre­desz­ti­ná­ció, az eleve elren­del­te­tés ere­jé­vel hatott sor­sára az apa fes­té­szete. Csak­ugyan, Éva édes­ap­ját tekinti első mes­te­ré­nek. Már ekkor figye­lem­mel kísér­het­tem mun­káit. Azután, köz­vet­len fel­vé­teli elő­ké­szí­tésre, hoz­zám került. Végül, ma már jó néhány éve a Pécsi Tudo­mány­egye­tem Művé­szeti Karára járó festő­nö­ven­dék mes­tere Somody Péter. Éva máris rend­sze­re­sen kiál­lító művész. Szel­lemi pél­da­képe Kokas Ignác, nem vélet­le­nül: édes­ap­já­nak főis­ko­lai mes­tere volt. Far­kas Éva mun­káin azon­ban már e korai sza­kasz­ban is önálló arcu­la­tot mutat. Sajá­tos szín­köl­té­szete van, érzi az élénk és vissza­fo­gott szí­nek eltérő han­gu­la­tait. Tájai nem való­sá­go­sak, külö­nös, álom­beli ellent­mon­dá­sok kivetítései.

Far­kas Éva indu­lá­sát nem csak az édes­apa, Far­kas Mihály tekint­heti izgal­mas­nak, ígé­re­tes­nek. Kettő­jük egy­sé­gét és külön­böző­sé­gét ölel­het­jük át e mos­tani kiállításukban.”

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szekely-janos-puespoek-hazankat-ero-tamadasok-okairol és további adalékul:

*Rajtunk híztak a francia multicégek*

Sarkozy nem a magyar demokráciáért, hanem az aranytojást tojó tyúkokért

aggódik

*Hatalmas összegeket zsebelnek be hazánkban a külföldi tulajdonban lévő

vállalkozások, amelyek szinte az összes fontos területet uralják

Magyarországon a pénzügyi szektortól az energiaszolgáltatásokig. Így

érthető, miért aggódik Nicolas Sarkozy (aki magát – joggal –

„szarközinek” hívja – A.) francia államfő, aki levelet írt Orbán Viktornak.

*

A pécsi városvezetés szerint a Suez túl drágán szolgáltatott

Igencsak jól jártak a külföldi, köztük a francia cégek is a hazánkban

működtetett szolgáltatásokkal, valamint a privatizált vállalatokkal. Nem

véletlenül fejezte ki aggodalmát Nicolas Sarkozy Orbán Viktor

miniszterelnöknek írt levelében, amelyről lapunk is beszámolt tegnap. A

francia államfő egyebek mellett a Suez Environnement ügyére és az

étkezési jegyek piacára utalt. A levélben persze arról nem volt szó,

hogy a francia cégek – hasonlóan a hazánkban működő más külföldi

társaságokhoz – több esetben magasabb költséggel működnek, s magasabb

díjakat rónak ki a magyar fogyasztókra, mint indokolt lenne.

Ismert, nagy visszhangot váltott ki, amikor Pécs 2009 októberében

visszavette a városi vízközműveket. Az önkormányzat és a kisebbségi

tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a

viszony, mert a város szerint túl drágán szolgáltattak, és nem a vízdíj

csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezték előtérbe. Azóta az

önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. végzi a

szolgáltatást. A társaság fennállása óta négymilliárd forintot

takarított meg Pécsnek. Ez az olcsóbb működési költségekből, a franciák

díjképlete és a Tettye által alkalmazott díjak különbségéből, valamint

az eddigi és a várható nyereségből tevődik össze. A cég éves szinten

hozzávetőlegesen 1,5–1,8 milliárd forinttal működik olcsóbban, mint a

korábbi szolgáltató.

Annak sem örülhetnek a franciák, hogy januártól állami monopólium lett

Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A mintegy kétszáz–háromszáz

milliárd forintra becsülhető piacot évek óta főleg francia tulajdonú

cégek – a Sodexo, az Edenred és a Le Cheque Déjeuner – uralták.

Termékeikért cserébe akár öt-öt százalék jutalékot is kaszálhattak eddig

a munkáltatóktól és az utalványaikat vagy kártyáikat elfogadó helyektől

a forgalmazók. Egyes becslések szerint a francia cégek évi öt–hat

milliárd forintos nyereséget értek el, ami bevételüknek csaknem a felét

teszi ki.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy Európa második legdrágább autópályáját

üzemeltette Magyarországon a kilencvenes évek második és a kétezres évek

első felében a francia–osztrák többségi tulajdonban levő Alföld

Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. A legdrágább sztrádaszakasz akkoriban

éppen Franciaországban, Párizs környékén üzemelt. A francia Bouygues

csoport és az osztrák Bau Holding számára sikeres és jövedelmező

vállalkozásnak bizonyult az M5-ös autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza

közötti szakaszának üzemeltetése, azzal együtt, hogy mind a helyi, mind

pedig a távolsági forgalom messze elkerülte a gyorsforgalmi utat. A

magyar autósok azért, mert nem tudták és nem akarták megfizetni az

irreális díjat, nemzetközi forgalom pedig nemigen volt az elhúzódó

délszláv válság és annak hatásai miatt. Az AKA tulajdonosai viszont

azért jártak jól, mert az MDF-kormánnyal megkötött, majd a szocialista

Horn-kabinettel – hazánk számára hátrányosan – módosított koncessziós

szerződés szerint a társaságot tőkearányos nyereség illette meg, amit az

államnak kellett kipótolnia, mivel elmaradtak az elvárt bevételek.

Később, 2004-ben a magyar állam a matricás rendszer bevezetéséért

negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt nyolcvanmillió euróért, ami

akkor 21 milliárd forintot ért. A társaság 365 millió eurós hitelből

építette tovább az autópályát a magyar–szerb határig, az állam pedig a

harmincéves koncessziós időszak alatt rendelkezésre állási díjat fizet.

Az AKA-nak 2006-ban – ekkor épült meg a sztráda a határig – 25 milliárd

forint díjat fizetett az állam. A magyar állam 2008-ban szállt ki a

társaságból, az AKA részvényeinek száz százalékát a Strabag vette meg.

„A külföldi tőkebeáramlástól, a privatizációktól azt várta az állam,

hogy gyorsuljon a gazdaság, emelkedjenek a bérek és bővüljön a

foglalkoztatás. Ehhez képest mindezek fordítottja következett be. Ha

csak a hazai reálbéreket nézzük, azok jelenleg az 1978-as szinten

állnak” – mondta lapunknak Bogár László közgazdász. Emlékeztetett rá:

szinte minden fontosabb terület külföldi tulajdonban van hazánkban,

egész ágazatok kerültek idegen kézbe. Idetartozik a pénzügyi, a banki és

a biztosítási szektor, a távközlés és a hírközlés, valamint az

energiaszolgáltatás, a szennyvíz- és hulladékkezelés jó része. A

szakértői becslések megoszlanak arról, hogy profit és kamat formájában

mennyi pénz áramlik ki az országból. Egyes vélekedések szerint 2010-ben

mintegy 1700 milliárd forintnyi profit távozott hazánkból.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak

korábban elmondta, hogy a külföldi multinacionális cégek magyarországi,

illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek.

A külföldi bankoké például 2003 és 2008 között 155 százalékos

megtérülést mutatott hazánkban. Mindezt úgy érték el, hogy nálunk

magasabb kamat marzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban. Az

elnök szerint közműveink külföldi tulajdonba adásával monopóliumok

jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ennek

következményeként nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint

például Németországban, de többe kerül a telefon- és az

internethasználat is, mint Nyugaton.

------------------------------------------------------------------------

*Döcögős a gall gazdaság növekedése*

Alig változtak decemberben a francia ipari és szolgáltatási üzleti

hangulatmutatók, így a francia GDP várhatóan stagnált a negyedik

negyedévben – közölte tegnap számításait a francia jegybank. Az ország

statisztikai hivatala, az Insee decemberben még arról tájékoztatott

előre jelzésében, hogy a francia gazdaság recesszióba fordult a negyedik

negyedévben. (MTI)

Az alábbi tör­té­ne­tet nem én talál­tam ki, úgy kap­tam Gy. Ilditől, köszö­net érte! A hely­színe Rodosz szi­gete, Görög­or­szág­ban, de bár­hol meg­es­hetne, mert álta­lá­no­san igaz.

“Esik az eső és az utcák olyan üre­sek, mintha kisö­pör­ték volna őket.
Ezek­ben az idők­ben a dol­gok rosszul men­nek, min­den­ki­nek tar­to­zása van
és hite­lek­ből él.

Egy napon egy gaz­dag német turista érke­zik a szi­getre és meg­áll egy
kis hotel­nél. Mondja a tulaj­do­nos­nak, hogy szí­ve­sen meg­nézné a hotel­ben talál­ható szo­bá­kat és aztán, ha meg­fe­lel vala­me­lyik, kibé­relné egy éjsza­kára.
Kau­ci­ó­ként letesz a pultra 100 euro-t, a tulaj­do­nos pedig átad neki egy pár szo­ba­kul­csot.
1.) Ami­kor a láto­gató fel­megy a lépcsőn, a tulaj fogja pénzt és rohan a szom­szé­dos hen­tes­hez, hogy kifi­zesse tar­to­zá­sát.
2.) A hen­tes fogja a 100 Euro-t és sza­lad a paraszt­hoz kifi­zetni a tar­to­zá­sát.
3.) A paraszt fel­kapja a pénzt és rohan a szö­vet­ke­zeti rak­tárba a tar­to­zá­sát ren­dezni.
4.) Az ott lévő ember rohan a pénz­zel gyor­san a kocs­mába és ren­dezi tar­to­zá­sát.
5.) A kocs­má­ros oda­csúsz­tatja a pénzt a kocs­má­ban ülő helyi testi sza­bad­fog­lal­ko­zású hölgy­nek, aki­nek a szol­gál­ta­tá­sait ebben az ínsé­ges idő­ben hitelbe vette igénybe.
6.) A höl­gye­mény elte­szi a pénzt és sza­lad a hotelbe, hogy kifi­zet­hesse az
elma­radt szo­ba­bér­leti díja­kat.
7.) A hotel tulaj­do­nosa vissza­te­szi a pénzt a pultra.
Ebben a pil­la­nat­ban a turista vissza­ér­ke­zik a hotel hall­jába és közli, saj­nos egyik szoba sem felel meg neki. Fogja a 100 Euro-t és elhagyja Rhodost.

Tanul­sá­gok :
Senki nem ter­melt sem­mit.
Senki nem kere­sett sem­mit.
Min­den részt­vevő ren­dezte a tar­to­zá­sát és opti­mis­tán tekint a jövőbe.”

Ha a fenti tör­té­net a jelen­legi hely­zet­tel bár­mi­lyen hason­ló­sá­got mutat, az nem a vélet­len műve, meg­ol­dás­kép­pen viszont nem tűnik rossz­nak, ugye?!

Az illuszt­rá­ci­ó­ként hasz­nált képek for­rása az internet.

TUDÁS­TÁR ELŐADÁS 

Dr.med. mag.theol. Ryke Geerd Hamer
által fel­tárt

Szak­rá­lis Orvostudomány

Ger­mán Gyógy­tu­do­mány® GNM®

Sze­re­tet­tel várunk min­den­kit, aki tudni sze­retné a beteg­sé­gek és elvál­to­zá­sok
VALÓDI OKAIT! Ezen a 2 és fél órás előa­dá­son szó esik arról, miért és hogyan ala­kul ki az aller­gia, ekcéma, daga­na­tos elvál­to­zás, stb.

Ha kér­dé­sei van­nak és tudni sze­retné az oko­kat, akkor itt a helye!

Ha tenni sze­retne a saját és csa­ládja egész­sé­gé­nek megőr­zése érde­ké­ben, akkor sze­re­tet­tel vár­juk egy izgal­mas, némi humor­ral fűsze­re­zett inter­ak­tív előadásra!

Az előadó Csák­vári Esz­ter, az Ébred­je­tek Anyu­kák! c. könyv szerzője és GNM oktató, akit leg­ki­sebb gyer­meke aller­giás meg­be­te­ge­dése kész­te­tett arra, hogy meg­ke­resse a beteg­ség kiváltó okát és ezzel együtt vissza­sze­rezze gyer­meke egész­sé­gét. Ter­mé­sze­te­sen kis­lá­nya meg­gyó­gyult – 2 héten belül — a GNM-nek köszön­hetően, ami arra ins­pi­rálta, hogy járja az orszá­got és min­den­ki­nek fel­nyissa a szemét.

Az előa­dá­son rövid isme­tetőt kap a szer­ve­zete ter­mé­szeti tör­vé­nye­ken ala­puló bio­ló­giai műkö­dé­séről, Dr. Hamer Tudo­má­nyos Táb­lá­zata alap­ján. Meg­tud­hatja, hogy a lelke miért és hogyan tud hatni a tes­tére.

Végre meg­is­mer­heti a beteg­sé­gek értel­mét és kiala­ku­lá­suk okait!

Ezután már csak az oko­kat kell megszüntetni.

A hely­szí­nen több­féle isme­ret­ter­jesztő könyv is vásá­rol­ható, köz­tük az
Ébred­je­tek Anyukák!

Hely­szín:      Duna­új­vá­ros, Evan­gé­li­kus temp­lom (Szi­lá­gyi Erzsé­bet út 34.)            

Idő­pont:       2012. január 12. 17 óra    

A szer­ve­zési költ­sé­gek fede­zé­sé­hez hoz­zá­já­ru­lá­sukra szá­mí­tunk.
Szer­vezi a Magya­rok Szö­vet­sége Duna­új­vá­rosi járási csoport

További infor­má­ció: Virág Lászlóné

tel.: +36–20/536‑6154

e-mail:     viragne.potyi@gmail.com

Egy hóna­pos szü­net után újra pereg­nek a fil­mek a Bódy Gábor Film­klub vetítő­jé­ben. A most bemu­ta­tásra kerülő fil­mek ötle­tét az előző soro­zat, tánc­fil­mek adták. A tán­co­sok után, most zené­szek élet­raj­zát bemu­tató fil­me­ket fog­nak vetí­teni. Olyan zenei nagy­sá­gok éle­tét mutat­ják be  a fil­mek, akik egy egy zenei irány­zat leg­ki­vá­lóbb kép­vi­selői vol­tak. A kez­dés viszont rend­ha­gyó. Az első film­mel a pár nap­pal ezelőtt elhunyt Garas Dezsőre, Kossuth-díjas és két­sze­res Jászai Mari-díjas magyar színész-rendezőre emlé­kez­nek a Ripa­csok című filmmel.

A továb­bi­ak­ban viszont már a zené­szeké a vászon.
A fil­mek sorá­ban nem­csak kül­földi zené­szek pálya­fu­tá­sát mutat­ják be, hanem a hazai zené­szek, zene­ka­rok tör­té­ne­tét is felidézik:

A világ máso­dik leg­jobb gitá­rosa: Django Rein­hard ren­dezte: Woody Allen
Janis Jop­lin — doku­men­tum film
A Rock ‘n Roll ördöge (Jerry Lee Lewis) ren­dezte: Jim McB­ride
Ray : (Ray Char­les) ren­dezte: Bruce Gowers
Bird (Char­lie Par­ker) ren­dezte: Clint Eastwood
Csil­logó fekete leme­zek (Cadil­lac Records) ren­dezte: Dar­nell Mar­tin
Kopasz-kutya
Szép lányok, ne sírjatok!

Köz­ben a lista még bővült a követ­kező filmekkel:

Őrült szív: Scott Cooper

Egy nehéz nap éjsza­kája: Richard Lester

Sárga ten­ger­alatt­járó: George Duning

Pink Floyd: The Wall : Alen Parker

Evita: Alan Parker

A 2012-es soro­zat első film­jét Garas Dezső emlé­kére vetí­tik. A téli soro­za­tot január 10-én (ked­den) kezd­ték. Az előa­dá­sok a szo­kott idő­ben, 17 óra­kor, a duna­új­vá­rosi Mun­kásmű­velő­dési Ház­ban lesz­nek. Min­den­kit sze­re­tet­tel vár a szer­vezők nevé­ben:  Gulá­csi Zoltán