CÉLKERESZTBEN

*Rajtunk híztak a francia multicégek*

Sarkozy nem a magyar demokráciáért, hanem az aranytojást tojó tyúkokért

aggódik

*Hatalmas összegeket zsebelnek be hazánkban a külföldi tulajdonban lévő

vállalkozások, amelyek szinte az összes fontos területet uralják

Magyarországon a pénzügyi szektortól az energiaszolgáltatásokig. Így

érthető, miért aggódik Nicolas Sarkozy (aki magát – joggal –

„szarközinek” hívja – A.) francia államfő, aki levelet írt Orbán Viktornak.

A pécsi városvezetés szerint a Suez túl drágán szolgáltatott

Igencsak jól jártak a külföldi, köztük a francia cégek is a hazánkban

működtetett szolgáltatásokkal, valamint a privatizált vállalatokkal. Nem

véletlenül fejezte ki aggodalmát Nicolas Sarkozy Orbán Viktor

miniszterelnöknek írt levelében, amelyről lapunk is beszámolt tegnap. A

francia államfő egyebek mellett a Suez Environnement ügyére és az

étkezési jegyek piacára utalt. A levélben persze arról nem volt szó,

hogy a francia cégek – hasonlóan a hazánkban működő más külföldi

társaságokhoz – több esetben magasabb költséggel működnek, s magasabb

díjakat rónak ki a magyar fogyasztókra, mint indokolt lenne.

Ismert, nagy visszhangot váltott ki, amikor Pécs 2009 októberében

visszavette a városi vízközműveket. Az önkormányzat és a kisebbségi

tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a

viszony, mert a város szerint túl drágán szolgáltattak, és nem a vízdíj

csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezték előtérbe. Azóta az

önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. végzi a

szolgáltatást. A társaság fennállása óta négymilliárd forintot

takarított meg Pécsnek. Ez az olcsóbb működési költségekből, a franciák

díjképlete és a Tettye által alkalmazott díjak különbségéből, valamint

az eddigi és a várható nyereségből tevődik össze. A cég éves szinten

hozzávetőlegesen 1,5–1,8 milliárd forinttal működik olcsóbban, mint a

korábbi szolgáltató.

Annak sem örülhetnek a franciák, hogy januártól állami monopólium lett

Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A mintegy kétszáz–háromszáz

milliárd forintra becsülhető piacot évek óta főleg francia tulajdonú

cégek – a Sodexo, az Edenred és a Le Cheque Déjeuner – uralták.

Termékeikért cserébe akár öt-öt százalék jutalékot is kaszálhattak eddig

a munkáltatóktól és az utalványaikat vagy kártyáikat elfogadó helyektől

a forgalmazók. Egyes becslések szerint a francia cégek évi öt–hat

milliárd forintos nyereséget értek el, ami bevételüknek csaknem a felét

teszi ki.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy Európa második legdrágább autópályáját

üzemeltette Magyarországon a kilencvenes évek második és a kétezres évek

első felében a francia–osztrák többségi tulajdonban levő Alföld

Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. A legdrágább sztrádaszakasz akkoriban

éppen Franciaországban, Párizs környékén üzemelt. A francia Bouygues

csoport és az osztrák Bau Holding számára sikeres és jövedelmező

vállalkozásnak bizonyult az M5-ös autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza

közötti szakaszának üzemeltetése, azzal együtt, hogy mind a helyi, mind

pedig a távolsági forgalom messze elkerülte a gyorsforgalmi utat. A

magyar autósok azért, mert nem tudták és nem akarták megfizetni az

irreális díjat, nemzetközi forgalom pedig nemigen volt az elhúzódó

délszláv válság és annak hatásai miatt. Az AKA tulajdonosai viszont

azért jártak jól, mert az MDF-kormánnyal megkötött, majd a szocialista

Horn-kabinettel – hazánk számára hátrányosan – módosított koncessziós

szerződés szerint a társaságot tőkearányos nyereség illette meg, amit az

államnak kellett kipótolnia, mivel elmaradtak az elvárt bevételek.

Később, 2004-ben a magyar állam a matricás rendszer bevezetéséért

negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt nyolcvanmillió euróért, ami

akkor 21 milliárd forintot ért. A társaság 365 millió eurós hitelből

építette tovább az autópályát a magyar–szerb határig, az állam pedig a

harmincéves koncessziós időszak alatt rendelkezésre állási díjat fizet.

Az AKA-nak 2006-ban – ekkor épült meg a sztráda a határig – 25 milliárd

forint díjat fizetett az állam. A magyar állam 2008-ban szállt ki a

társaságból, az AKA részvényeinek száz százalékát a Strabag vette meg.

„A külföldi tőkebeáramlástól, a privatizációktól azt várta az állam,

hogy gyorsuljon a gazdaság, emelkedjenek a bérek és bővüljön a

foglalkoztatás. Ehhez képest mindezek fordítottja következett be. Ha

csak a hazai reálbéreket nézzük, azok jelenleg az 1978-as szinten

állnak” – mondta lapunknak Bogár László közgazdász. Emlékeztetett rá:

szinte minden fontosabb terület külföldi tulajdonban van hazánkban,

egész ágazatok kerültek idegen kézbe. Idetartozik a pénzügyi, a banki és

a biztosítási szektor, a távközlés és a hírközlés, valamint az

energiaszolgáltatás, a szennyvíz- és hulladékkezelés jó része. A

szakértői becslések megoszlanak arról, hogy profit és kamat formájában

mennyi pénz áramlik ki az országból. Egyes vélekedések szerint 2010-ben

mintegy 1700 milliárd forintnyi profit távozott hazánkból.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak

korábban elmondta, hogy a külföldi multinacionális cégek magyarországi,

illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek.

A külföldi bankoké például 2003 és 2008 között 155 százalékos

megtérülést mutatott hazánkban. Mindezt úgy érték el, hogy nálunk

magasabb kamat marzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban. Az

elnök szerint közműveink külföldi tulajdonba adásával monopóliumok

jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ennek

következményeként nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint

például Németországban, de többe kerül a telefon- és az

internethasználat is, mint Nyugaton.

------------------------------------------------------------------------

*Döcögős a gall gazdaság növekedése*

Alig változtak decemberben a francia ipari és szolgáltatási üzleti

hangulatmutatók, így a francia GDP várhatóan stagnált a negyedik

negyedévben – közölte tegnap számításait a francia jegybank. Az ország

statisztikai hivatala, az Insee decemberben még arról tájékoztatott

előre jelzésében, hogy a francia gazdaság recesszióba fordult a negyedik

negyedévben. (MTI)