Az aláb­bi­ak­ban a MNO cik­két olvas­hat­ják (for­rás: nemenyi.net)

Tavaly októ­ber­ben a HírTV Cél­pont című műsora lelep­lező ripor­tot közölt egy hitel­ká­ro­sult hölgy és egy erő­fö­lé­nyé­vel gát­lás­ta­la­nul élni pró­báló pénz­in­té­zet ese­téről. Az MNO pil­la­nat­fel­vé­telt készí­tett az ügy jelen­legi állá­sá­ról. Saj­nos a hely­zet nem sokat javult azóta sem. A hitel­ká­ro­sul­tak kép­vi­se­le­té­ben eljáró és messzebbre tekintő Czir­mes György ügy­véd azon­ban bizakodó

A meg­ol­dás?

Móka Krisz­tina férje autószerelő-műhelyére vett fel 2007-ben 27 mil­lió forint hitelt. A köl­csön fede­zete két csil­lag­he­gyi ház, ame­lyek Krisz­tina és édes­anyja tulaj­do­ná­ban vol­tak. Mivel Krisz­tina BAR-listán sze­re­pelt, ezért nem for­dul­ha­tott hite­lért bár­me­lyik bank­hoz, csak olyan hitel­köz­ve­títő­höz, ame­lyik „prob­lé­más” ügy­fél­nek is ad köl­csönt. Ilyen, úgy­ne­ve­zett „másod­la­gos pénz­in­té­zet” az Álta­lá­nos Hitel és Finan­szí­ro­zási Zrt., amely a mai napig úgy hir­deti magát, hogy 100 mil­liós jel­zá­log­hi­telt is kész nyúj­tani anél­kül, hogy jöve­de­lem­iga­z­o­lást kérne. Ebből nem nehéz kita­lálni, hogy ennek a pénz­in­té­zet­nek az is jó, ha a hitel bedől. Sőt lehet, hogy az jó iga­zán? Ez eset­ben vihe­tik az ingat­lant potom áron, sőt akár egy benn­fen­tes­nek is elpasszol­hat­ják. Egy „ingat­lan­köz­ve­títő­nek”, aki talán még alter­na­tív mód­sze­rektől sem riad vissza, ha jobb belá­tásra kell bírni az ügy­fe­let.
A férj lelé­pett, a hitel maradt

Móka Krisz­tina tör­té­nete maga a rém­álom. Elmon­dása sze­rint ő egy jómódú lány volt, aki több ingat­lant is örö­költ, innen volt a fede­zet. A hitel­fel­vé­tel­kor vál­lalt fel­té­te­lek mel­lett fér­jé­vel úgy gon­dol­ták, a szer­viz bőven képes lesz kiter­melni a tör­lesztő­rész­le­te­ket. De nem így ala­kult. A férje zsa­ro­lási ügybe keve­re­dett, és rájuk szállt a maf­fia. A műhelyt, amelyre a hitelt fel­vet­ték, ráadá­sul kira­bol­ták, így végül se pénz, se műhely nem maradt. Csak a nagy tar­to­zás. Ezek után a férj lelé­pett, maga után hagyva a nagy hiteltartozást.

A rásze­dett fele­ség ennek elle­nére egy ideig fizette a rész­le­te­ket. Össze­sen 15 mil­liót per­kált ki a 27 mil­liós hitel után. A bank által egy­ol­da­lúan meg­emelt tör­lesztő­rész­le­te­ket azon­ban már kép­te­len volt elő­te­rem­teni. 2010. május 11-én, némi késés­sel ugyan, de még bevitt 1,1 mil­liót a pénz­in­té­zetbe, az ÁHF Zrt. ennek elle­nére hat nap múlva mégis fel­mondta a szerző­dést. Pár órá­val később az 50 mil­liót érő két ingat­lan – isme­re­te­ink sze­rint 28 mil­liós áron – a bank egy volt alkal­ma­zott­já­nak, L. Botond­nak a bir­to­kába került a szerző­désbe fog­lalt opciós elő­vá­sár­lási jog alap­ján. Hogy miért éppen az övébe, és miért nem volt árve­rés, ame­lyen a valós érté­ket is elér­hette volna a vételár, az nagy kér­dés. A bank és L. B. közötti össz­já­tékra utal, hogy a jelen­leg folyó per­ben is azo­nos az ügy­véd­jük. De ne rohan­junk előre!

Köröz az ingatlankeselyű

A vevő, aki elké­pesztően olcsón jutott az ingat­la­nok bir­to­kába, a HírTV októ­ber 7-én leadott Cél­pont című műso­rá­ban lelep­lező­dött: maga ismerte el egy tele­fon­be­szél­ge­tés során, hogy tíz éve bedőlt hite­les ingat­la­nok meg­szer­zé­sé­vel és érté­ke­sí­té­sé­vel fog­lal­ko­zik, sőt olyan ingat­la­no­kat is be tud mutatni a poten­ci­á­lis vevő­nek, amely­nek ugyan még fize­tik a tör­lesztő­jét, de ő már azt is tudja, hogy be fog dőlni. És ami még érde­ke­sebb: azt is tudja, hogy miután bedőlt, ő ren­del­ke­zik felette. L. B. Móka Krisz­tina két csa­ládi házát 36 mil­li­ó­ért hir­deti az Inter­ne­ten, miköz­ben 50 mil­li­ó­nál nem érnek keve­seb­bet. Ezek sze­rint az ingat­lan­ke­selyű, aki 27 mil­li­ó­ért sze­rezte meg a két házat, kilenc­mil­liót akar fogni raj­tuk. Ez az összeg nagy­já­ból stim­mel is, hiszen fel­aján­lotta Móka Krisz­ti­ná­nak, hogy vissza­vá­sá­rol­hatja tőle a saját házait, amennyi­ben fizet érte 27 mil­liót, plusz egy tízest a „költ­sé­gekre”. Ez az eddig letör­lesz­tett 15 mil­lió forint­tal együtt 52 mil­liót jelent hat év alatt, vagyis 25 mil­liós kamat­ter­het egy 27 mil­liós hitelre. Vajon mi ez, ha nem uzsora?
A fel­ügye­let felfigyel

Eset­leg humá­nus megközelítésben?

Az ügy érde­kes­sége, hogy a PSZÁF már fel­fi­gyel az ÁHF Zrt. üzel­me­ire. Első fokon pert is nyert a pénz­in­té­zet ellen. A fel­ügye­let egy­felől az opciós vételi jog tör­vény­te­len meg­hosszab­bí­tá­sát kifo­gá­solta, más­felől azt, hogy a pénz­in­té­zet tel­je­sít­he­tet­len fel­té­te­le­ket támasz­tott az adó­sok­kal szem­ben. A már emlí­tett Cél­pont című műsor­ban a szó­vivő elmondta, hogy ilyen volt pél­dául az, hogy az ügy­fe­le­ket lemon­dat­ták a jog­or­vos­lat lehető­sé­géről. Emel­lett olyan átte­kint­he­tet­len díj­struk­tú­rát konst­ru­ál­tak, amely révén az is elő­for­dul­hat, hogy egyet­len szol­gál­ta­tást akár több­ször is meg­fi­zet­tet­nek az ügyféllel.

Móka Krisz­tina két pert indí­tott a pénz­in­té­zet ellen. Egy­részt a közte és a pénz­in­té­zet közötti szerző­dést, más­részt a pénz­in­té­zet és L. Botond közötti szerző­dést támadta meg. Tar­to­zása ma már a bün­tető­ka­ma­tok­kal együtt úgy 60 mil­lió körül jár. Meg­pró­bálja elérni, hogy a hitel­fel­vé­tel­kor fenn­állt fel­té­te­lek sze­rint kell­jen a tör­lesztő­rész­le­te­ket kifi­zet­nie, illetve hogy a bíró­ság nyil­vá­nítsa sem­missé az L. Botond és az ÁHF Zrt. között lét­re­jött „kótyavetyét”.

Szo­lid nyomásgyakorlás 

Móka Krisz­tina rém­tör­té­nete ezen a pon­ton új elem­mel bővült. Bár a mai napig nin­csen jog­erős kila­kol­ta­tási dön­tés, és a neve is rajta van a tulaj­doni lapon, ennek elle­nére L. Botond az inter­ne­ten hir­deti az ingat­la­no­kat. Móka Krisz­tina elmon­dása sze­rint rend­sze­re­sen meg­je­len­nek bűnöző kül­lemű figu­rák az ingat­la­ná­nál, és jelen­lé­tük­kel, de gyak­ran szó­ban is fenye­ge­tik őt. Az ingat­lan­maf­fiás nyo­más­gya­kor­lás e csöp­pet sem isme­ret­len for­mája miatt őrző-védőket kel­lett fel­fo­gad­nia saját és édes­anyja védelmében.

Ennek elle­nére nem adja meg magát egy­könnyen. Meg­bízta kép­vi­se­le­té­vel Czir­mes György ügy­vé­det, aki jelen­leg fél­száz devi­za­hi­te­les peré­ben látja el hitel­ká­ro­sul­tak védel­mét külön­féle ban­kok­kal szem­ben. Az Ott­hon– és Érdek­védők Civil Szö­vet­sé­gé­nek tag­ja­ként is sze­re­pet vál­laló ügy­véd kér­dé­sünkre elmondta, hogy ügy­fe­lé­nek szerző­dése alap­vetően tipi­kus­nak mond­ható. Ez is egy olyan szerző­dés, amely­ben csak a bank­nak van­nak jogai, az adós­nak semmi.

Dr. Czir­mes György ügy­véd: leg­alább tizenöt pont­ban támad­ható a leg­több devizahitel-szerződés

Tizenöt pon­ton támad­ható hitelszerződés 

Czir­mes György az MNO kéré­sére elmondta, hogy Móka Krisz­tina ügye jóval túl­mu­tat önma­gán. Ha a végig­vitt ügy meg­járja a Kúriát több hasonló eset­tel pár­hu­za­mo­san, és meg­szü­le­tik 2–3 íté­let, akkor a Jog­egy­ségi Tanács dön­té­sé­vel egy­fajta pre­ce­dens teremtődne. Erre jó esély van, mert sze­rinte leg­alább tizenöt pon­ton támad­ha­tók az olyan hitel­szerző­dé­sek, mint ami­lyen Móka Krisztináé.

Bár – mint mondja – eze­ket „devi­za­alapú” szerző­dé­sek­nek mond­ják, tény­le­ge­sen devi­zá­ban nyil­ván­tar­tott forint­hi­te­lek, hiszen az ügy­fél­nek forint­ban fizet­nek, és a tör­lesz­tés is forint­ban tör­té­nik. Ha netán valaki devi­zá­ban akarta volna fel­venni a pénzt, azt épp­úgy nem tehette meg, mint ahogy azt sem, hogy devi­zá­ban tör­lesszen. Már­pe­dig a pénz­in­té­zeti tör­vény egzakt módon meg­ha­tá­rozza a devi­za­szerző­dés fogal­mát: kül­földi devi­zá­ban tel­je­sí­tett hitel devi­zá­ban törlesztve.

A Ptk. sze­rint a forint­hi­tel egyet­len ellen­té­te­le­zése a kamat. A pénz­in­té­zeti tör­vény kimondja, hogy a kamat a hite­lező­nek a hitel hasz­ná­la­tá­ért és koc­ká­za­tá­ért fize­tett ellen­ér­ték. Ha tehát a kamat­ban mindez benne van, nem jogos további költ­sé­ge­ket és koc­ká­za­to­kat fel­szá­molni. Ha mégis így tesz­nek, az uzso­ra­köl­csön­nek minősül.

Egy 1995-ös LB-döntés van arról is, hogy ha a köl­csö­nös szerző­dés­ben egy­ol­dalú módo­sí­tást köt­nek ki, akkor az ilyen szerző­désbe bele kell fog­lalni a módo­sí­tás maxi­má­lis mér­té­két. Ha ez nem tör­tént meg, akkor a szerző­dés érvénytelen.

Az Euró­pai Unió jog­rend­szere sze­rint nem lehet egy­ol­da­lúan módo­sí­tani olyan hitel­szerző­dést, ahol lakó­in­gat­lan a fede­zet. Magyar­or­szág­nak át kel­lett (volna) ven­nie az euró­pai jog­el­ve­ket, és ha ezt nem tette meg, az a magyar állam felelőssége.

A szerző­dés­kö­tés­kor, ami­kor vizs­gál­ták az adós tel­je­sítő­ké­pes­sé­gét, rend­sze­rint fel sem merült,  hogy a bank a kama­to­kat és az egye­be­ket ilyen mér­ték­ben emel­heti fel. Ehhez képest a kor­rekt tájé­koz­ta­tás helyett „egy álta­lá­nos, értel­mez­he­tet­len és átte­kint­he­tet­len blab­lát” rak­tak az ügy­fél elé, ami semmi konk­ré­tu­mot nem tar­tal­ma­zott, noha a bank hiva­tal­ból tisz­tá­ban volt az árfo­lyam­vál­to­zás­sal járó koc­ká­za­tok­kal. Sőt a vár­ható kilá­tá­sok­kal is, de azt tuda­to­san elhall­gatta, ami további bün­tető­jogi felelős­sé­get is fel­vet. Mindez elő­re­ve­títi a szerző­dés érvény­te­len­sé­gét – állítja az ügy­véd. Ennek bizo­nyí­té­kául egy banki tiszt­vi­selő által bíró­sági jegyző­könyvbe mon­dott nyi­lat­ko­zat áll a ren­del­ke­zé­sére. A Ptk. sze­rint ha nem mond­ták el, hogy az árfo­lyam vál­to­zik, érvény­te­len min­den ezzel kap­cso­la­tos vál­toz­ta­tás a hitel­ka­ma­tok és egye­bek tekintetében.

Czir­mes György ügy­véd célja Móka Krisz­tina ügyé­ben az, hogy a bíró­ság mondja ki: ügy­fe­lé­nek  a 2006-ban kötött szerző­dést kell tel­je­sí­te­nie, még­pe­dig az akkori fel­té­te­lek sze­rint. Min­den más a bank koc­ká­zata volt, így az árfo­lyam­vál­to­zás eset­le­ges hát­rá­nyai is őket kell, hogy ter­hel­jék. A neves ügy­véd nagyon bízik benne, hogy Móka Krisz­tina – és további negy­ven, folya­mat­ban lévő pere – ügyén keresz­tül sike­rül kita­pos­nia azt az ösvényt, ame­lyen a többi hitel­ká­ro­sult is jog­or­vos­la­tot nyer­het a ter­he­ket egy­ol­da­lúan az ügy­fe­lekre hárító, válo­ga­tott mód­sze­re­ket alkal­mazó pénz­in­té­ze­tek­kel szemben.

For­rás: MN

Szent Orbán Bor­rend, Adony zár­szám­adó köz­gyű­lés 2012. feb­ruár 18. 8 óra, Adony, Művelő­dési Ház, utána 10 órá­tól Gazdanap

Az ille­té­kes albi­zott­ság kiadta jelen­té­sét, amely igye­ke­zett fel­tárni a felelő­sö­ket, amely­ben sok igaz­ság van, de a kép ennél sok­kal össze­tet­tebb és árnyaltabb.

Mint annyi sok min­dent, ezt a prob­lé­mát is kül­földről sike­rült impor­tál­nunk, még a két­ez­res évek ele­jén, és igen nagy mér­ték­ben, első­sor­ban az oszt­rák pénz­in­té­ze­tek­nek köszönhetjük.

A nyu­gati határ mel­letti megyék­ben már a rend­szer­vál­tás után nem sok­kal elter­jedt a híre, hogy köz­vet­len kap­cso­la­tok útján oszt­rák pénz­in­té­ze­tek jó fel­té­te­lek­kel olcsó hite­le­ket biz­to­sí­ta­nak. Nem volt nehéz, hiszen abban az idő­ben az inf­lá­ciós ada­tok nem vol­tak ked­vezőek az ország­ban, és elég volt kimenni Bur­gen­landba, hogy egy oszt­rák Spar­kasse hitel­hez hoz­zá­jus­sunk, ha a fede­zet meg­fe­lelő volt. Ugyan­olyan divat volt az oszt­rá­kok­hoz hite­lért kimenni 2000 és 2008 között, mint ami­kor még Gorenje hűtő­szek­ré­nyért áll­tak sorba a magya­rok ugyan­ott. Sorra ala­kul­tak a külön­böző hitel­köz­ve­títő cégek, ame­lyek csak­nem kizá­ró­lag oszt­rák hite­lek­kel fog­lal­koz­tak, és egyre több oszt­rák bank kap­cso­ló­dott be a finan­szí­ro­zásba. Ez a pénz­ügyi export-import hozta meg a magyar­or­szági pénz­in­té­ze­tek ked­vét, hogy vil­lám­gyor­san elter­jed­je­nek az euró, svájci frank, illetve japán jen alapú hitelek.

Ezt a folya­ma­tot gya­kor­la­ti­lag meg­ál­lí­tani nem lehe­tett. Az oszt­rá­kok tisz­tá­ban vol­tak azzal, hogy a devi­za­hi­te­lek veszé­lye­sek. Saját maguk­nál meg is til­tot­ták, nálunk viszont kísér­leti terep­ként, a bete­le­pült oszt­rák és más kül­földi ban­kok sza­bad pré­dá­nak tekin­tet­ték a magyar lakos­sá­got, még arra sem for­dí­tot­tak gon­dot, bele­értve a magyar pénz­in­té­ze­te­ket is, hogy a hite­le­ket refe­ren­ci­a­ka­ma­tok­hoz, vagy az adott ország jegy­bank­já­nak alap­ka­ma­ta­i­hoz kös­sék. Ennek nyil­ván meg­volt a hátsó szán­déka, hiszen a nálunk alkal­ma­zott mód­sze­rek­kel lehe­tett a legna­gyobb haszon­kul­csot elérni. A vál­ság utáni árfo­lyam­vál­to­zá­sok a pénz­in­té­ze­tek hasz­nát csak tovább növelték.

Ebben a sza­kasz­ban kel­lett volna a pénz­in­té­ze­tek­nek önmér­sék­le­tet gya­ko­rol­niuk, már csak azért is mert egy bizo­nyos mér­tékű árfolyam-emelkedés, költ­ség– és kamat­eme­lés után a lakos­ság bizo­nyos réte­gei kezd­ték meg­adni magu­kat, egyre maga­sabb lett a bedőlt hite­lek ará­nya, és az mára már elérte a 150.000-res számot.

A nyil­ván­való lakos­sági és poli­ti­kai ellen­ál­lás miatt a pénz­in­té­ze­tek meg­pró­bál­hat­tak volna kifa­rolni ebből a hely­zetből, és kidol­goz­hat­tak volna  olyan meg­ol­dási lehető­sé­ge­ket, ame­lyek némi­leg csök­ken­tik a lakos­ság ter­heit. Itt mutat­ko­zott meg a bank­szö­vet­ség gyen­ge­sége, hogy kép­te­len volt ezt a lehető­sé­get koor­di­nálni vagy felajánlani.

Meg­ál­la­pít­ható, hogy a leg­na­gyobb mér­ték­ben a gaz­da­sági folya­ma­tok, vala­mint az oszt­rák pénz­in­té­ze­tek tevé­keny­sége járult hozzá a mos­tani hely­zet­hez, de a vál­ság elmé­lyí­té­sé­ben a magyar pénz­in­té­ze­tek dalolva csat­la­koz­tak hoz­zá­juk. 

Poli­ti­kai felelősség

Állás­fog­la­lást kér­tünk már 2009-ben a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um­tól, hogy milyen lépé­se­ket kíván tenni az akkor már meg­mu­tat­kozó vál­ság­gal kap­cso­lat­ban, illetve miben tudja segí­teni a lakos­ság ter­he­i­nek csök­ken­té­sét. Sem a Gyur­csány, sem a Baj­nai kor­mány nem tudta kezelni ezt a hely­ze­tet, de már meg­tette az első lépé­se­ket és hozott néhány jog­sza­bályt amely a deviza hite­lek­hez való jutást nehe­zí­tette. Ezek az intéz­ke­dé­sek a kiala­kult hely­zetre sem­mi­lyen hatás­sal nem vol­tak — iga­zá­ból talán át sem lát­ták a prob­léma nagy­sá­gát és jelentőségét.

Az új kor­mány­zat, úgy tűnt, hogy képes lesz erre, miután első lépés­ként beve­zette a kila­kol­ta­tási és árve­re­zési mora­tó­ri­u­mot. Talán ez volt a leg­sú­lyo­sabb hiba, amit elkö­ve­tett, ugyanis ez önma­gá­ban nem volt ele­gendő, és nem kísér­ték kiegé­szítő ren­del­ke­zé­sek. A tar­to­zá­sok nem let­tek befa­gyasztva, a pénz­in­té­ze­tek és a vég­re­haj­tók leáll­tak a tar­to­zá­sok behaj­tása érde­ké­ben való hiá­ba­való eről­kö­dés­sel, viszont a bank­szám­lák roha­mo­san dagad­tak a kése­delmi kama­tok miatt. A mora­tó­rium alatt a tar­to­zá­sok összege csak­nem meg­dup­lá­zó­dott és tel­je­sen kezel­he­tet­lenné vált. A fize­tési morál csök­kent, min­denki várta a cso­dát, a beígért kor­mány­zati intéz­ke­dé­se­ket. A kor­mány­zat ezt két alka­lom­mal meg is való­sí­totta, de gya­kor­la­ti­lag a meg­tett intéz­ke­dé­sek szinte sem­mi­lyen hatás­sal nem vol­tak a devi­za­hi­te­le­sek hely­ze­tére, sőt csak tovább súlyosbították.a helyzetet.

Némi remény fel­csil­lant 2011 ápri­li­sá­ban, mikor néhány intéz­ke­dési ter­ve­zet kiszi­vár­gott, pél­dául az újra­kez­dés lehető­sé­gé­vel kap­cso­lat­ban, vala­mint a vég­re­haj­tási költ­sé­gek csök­ken­tése terü­le­tén, de ebből  — bizo­nyára nem vélet­le­nül — a kor­mány­zat vil­lám­gyor­san kihátrált.

A nyil­ván­va­lóan meg­lévő tár­sa­dalmi nyo­más hatá­sára a vitat­ható hatású vég­tör­lesz­tés, illetve az új típusú árfo­lyam­rög­zí­tés kivé­te­lé­vel gya­kor­la­ti­lag az elmúlt csak­nem 2 évben tett intéz­ke­dé­sek nem hoz­ták a várt ered­mé­nye­ket, azok­nak több volt a poli­ti­kai hát­tere, mint a valódi szak­mai tevé­keny­ség, és külö­nö­sen káro­sak vol­tak a „sen­kit nem hagyunk utcára kerülni”, vala­mint a „sen­kit nem hagyunk az út mel­lett” kije­len­té­sek. A folya­ma­to­san lebeg­te­tett cso­da­vá­rási han­gu­lat  — betart­ha­tat­lan­sága miatt -  komoly káro­kat okozott.

A kor­mány­zat még adós maradt a vég­re­haj­tási tör­vény módo­sí­tá­sá­val és a vég­re­haj­tói lobbi meg­tö­ré­sé­vel, ami­vel a hihe­tet­len mér­tékű költ­sé­ge­ket lehetne mérsékelni.

-         az adós­rab­szol­ga­ság intéz­mé­nyé­nek fel­szá­mo­lá­sá­val, amely limi­tálná a behajt­ható össze­gek nagy­ság­rend­jét és időtartamát,

-         a most álta­lá­nos fizess éle­ted végéig gya­kor­lat helyett bizo­nyos pénz­pi­aci sza­bá­lyo­zá­sok beve­ze­té­sé­vel a refe­ren­ci­a­ka­mat, illetve a jegy­banki alap­ka­mat­hoz való hite­le­zési elvek megváltoztatásával.

-         a magáncsőd intéz­mé­nyé­nek beve­ze­té­sé­vel, amely csak akkor lesz elfo­gad­ható, ha magá­ban fog­lalja a tiszta lap­pal tör­ténő kez­dés lehető­sé­gét átme­neti szál­lás­he­lyek lét­re­ho­zá­sá­val a kila­kol­ta­tott csa­lá­dok részére (nem az ócsai ter­vek sze­rint). Ter­mé­sze­te­sen van még mit tenni ezen a téren.

PSZÁF

Mind­két kor­mány­zati cik­lus­ban jelentő­sen alul­tel­je­sí­tett a vál­ság­ke­ze­lés terü­le­tén. Nem biz­tos, hogy saját hibá­já­ból. Súlyos hiba volt, hogy nem ellenő­rizte a banki ter­mé­ke­ket fogyasz­tó­vé­delmi szem­pon­tok­ból, illetve az álta­lá­nos szerző­dési fel­té­te­lek kor­rekt vol­tát. Csak tudo­má­sul vette a ban­kok által benyúj­tott konst­ruk­ci­ó­kat, azo­kat nem véle­mé­nyezte, gya­kor­la­ti­lag bár­mely bank azt nyúj­tott be amit csak akart. Nem vizs­gálta a hitel kihe­lye­zé­sek sza­bá­lyait, holott ez szi­go­rúan bele­tar­to­zott volna a pru­dens műkö­dés­sel kap­cso­la­tos irány­el­vekbe. Ez veze­tett ahhoz, hogy a ügy­fél­minő­sítő rend­szer fel­hí­gult, gya­kor­la­ti­lag min­den máso­dik hite­les úgy kapott hitelt, hogy hitel­kép­te­len volt gaz­da­sági érte­lem­ben. Súlyos gond még az is, hogy a PSZÁF nem tudta betar­tatni sem az eti­kai kóde­xet, sem meg­aka­dá­lyozni a költ­sé­gek áthá­rí­tá­sát az ügy­fe­lekre. A ban­kok bír­sá­go­lási gya­kor­lata ötlet­szerű és jel­ké­pes­nek mond­ható, komoly, álta­lá­nos hibák ese­tén, egy-két kivé­teltől elte­kintve, nem sújt kellő szankcióval.

Jegy­bank

Leg­na­gyobb kér­dés a jegy­bank felelős­sége, hogy az alap­ka­mat meg­ál­la­pí­tá­sá­nál az ország gaz­da­sági hely­ze­tét vette figye­lembe, vagy pedig a deviza és forint hite­lek közötti jelentős különb­sé­get, illetve azt mennyire és milyen módon elemezte.

Nyil­ván lehetne még a felelős­sé­ge­ket tovább bon­col­gatni, de összes­sé­gé­ben kimond­ható, hogy sem az előző sem a mos­tani kor­mány­zat nem állt a hely­zet magas­la­tán,  inkább poli­ti­kai és nem szak­mai dön­té­se­ket hoz­tak, melyek jelentő­sen elhú­zód­tak, és ennek ered­mé­nye­ként 150.000 csa­lád egy Mis­kolc és egy Deb­re­cen nagy­ságú tele­pü­lés tel­jes lakos­sága vár arra, hogy mikor lakol­tat­ják ki a laká­sá­ból. Még töb­ben van­nak olya­nok, akik nem­csak a banki hite­lük, hanem más egyéb tar­to­zá­suk miatt is az utcára kerül­het­nek és még töb­ben van­nak, akik a min­den­na­pok­ban örö­kös meg­él­he­tési küz­del­mü­ket vív­ják meg és nem euró­pai ember­hez méltó körül­mé­nyek között vegetálnak.

Kovács László

főtit­kár

Banki és Vég­re­haj­tási Káro­sul­tak Fogyasz­tó­vé­delmi Egyesület

* * *

2012. március 24.Szo 16 ó

——————————————————————————————-

A 2011. őszi évad előadásai:

A Berta Tibor­ral készült interjú hang­fel­vé­tele (46 perc) itt:

berta_tibor_jezuspasszport_idokod2

Duna­új­vá­ros (kk)

Már az Idő­kód című könyv is fel­ka­varta az álló­vi­zet, a most meg­je­lent máso­dik kötet, a Jézus­passz­port azon­ban való­színű­leg még nagyobb hul­lá­mo­kat vet. Végül is ez a cél, hiszen mint a szerző, a duna­új­vá­rosi Berta Tibor vallja, ez a könyv azért szü­le­tett, azért kapott hozzá annyi segít­sé­get, mert az elmúlt évek hatal­mas kuta­tó­mun­ká­já­nak a gyü­möl­cse e lapok for­má­já­ban beérett, s hogy a bele­fog­lalt tudás el is jus­son az embe­rek­hez és táp­lálja a „mély­al­ta­tás­ból” las­san éle­dező­ket. Minél később térünk ugyanis magunk­hoz, annál nagyobb lesz a baj. A dol­gok elkezdődtek.

Berta Tibor vallja, hogy a magyar Szent Koro­ná­ról alko­tott eddigi képet a 2012. év nagyon meg fogja vál­toz­tatni; a koro­nára írt dátu­mok (1000, 1038, 1301 és a többi) tör­té­nel­münk nagy for­du­ló­pont­ja­ivá let­tek. A 2012. év is sze­re­pel a koro­nán, az utolsó dátum pedig 2030.

- A koro­na­ku­ta­tás­nak az az ága, amely művé­szet­tör­té­neti érte­lem­ben pró­bálta a koro­nát értel­mezni, kudarcra volt ítélve. A korona üze­ne­tei csil­la­gá­szati mód­sze­rek­kel meg­fejt­hetők, nekem tíz év alatt sike­rült – mondta.

- A korona kép­szim­bo­li­kája alap­ján nem jöhet szá­mí­tásba ószö­vet­ségi rend­szer. Csak az a nyolc tanít­vány került rá a koro­nára, aki Jézus tanít­vá­nya­ként vér­ta­núvá vált, akik ott ültek Jézus­sal az utolsó vacso­rán, és akik­kel szkíta rítusú vér­szerző­dést kötött (ezért is van­nak a koro­nán vér­csep­pek). Ez a nyolc apos­tol a jézusi tanok hir­dető­je­ként vér­ta­nú­sá­got szen­ve­dett azok­tól az erőktől, akik a magya­ro­kat és Jézus taní­tá­sát, a sze­re­tet­val­lást akkor sem nagyon „díjaz­ták”, akik már akkor is a pénz­val­lás követői vol­tak, ami­kor fel­szö­gez­ték Jézust a keresztre.

- Ennek a koro­ná­nak egy­sé­ges szer­ke­zete van, az az Ég és a Föld egy­be­szer­kesz­tett makettje, a Teremtő­vel való kap­cso­lat­tar­tás esz­köze. Egyet­len val­lás van, amely e világ­kép­nek meg­fe­lel, az ősma­gyar val­lás. A magya­rok, vagyis a hunok, szkí­ták, ava­rok, két­ezer éve fel­ada­tul kap­ták a Kárpát-medencének, a Föld Szív­csak­rá­já­nak az őrzé­sét, amely a bolygó érzelmi köz­pontja. E fel­ada­tot ősval­lá­suk, a zoro­aszt­ri­á­nus sze­re­tet­val­lás híve­i­ként, majd a Szkí­ti­á­ban térítő nyolc apos­tol taní­tá­sát elfo­gadva, ezer­öt­száz éven át híven tel­je­sí­tet­ték is. Azon­ban a Mátyás király halála óta eltelt ötszáz év, a negye­dik főnix­ne­gyed, a Kárpát-medence tönk­re­té­te­léről, a ter­mé­szet­tel való har­mó­ni­á­ban élés elleni láza­dás­ról szól. Ez, és a Szent Korona képe­i­nek kicse­ré­lése az égi-földi ener­giák meg­vál­to­zá­sá­hoz veze­tett, és ma már ijesztő mér­tékű kör­nye­zeti hatá­sok érik az embe­ri­sé­get. Észre kell ven­nünk, hogy ezek ellen a ban­kok nem nyúj­ta­nak védel­met, de az embe­rek bio­ener­gi­ája hatás­sal lehet rájuk. A Szent Korona üze­ne­tei a nagy vál­to­zá­sok ide­jét rej­tik számokban.

„A 2012-től 2030-ig jel­zett idők fog­ják meg­mu­tatni, hogy az Isten való­já­ban kivel is kép­zeli el a jövőt” – írja Berta Tibor az Idő­kód II.  Jézus­passz­port c. könyve zárómondatában.

(a könyv a duna­új­vá­rosi Taberna Köny­ves­bolt­ban és a www.jezuspasszport.hu olda­lon megvásárolható) 

Utó­hang:

Ben­nem már az első könyv elol­va­sása után fel­me­rült a kér­dés: jó, jó, de ki hisz neki? Nem fog­ják meg­mo­so­lyogni? Most, ami­kor a máso­dik kötetről foly­ta­tott beszél­ge­té­sünk végére értünk, meg­kér­dez­tem tőle, hogyan fogad­ják a köny­vet, hogyan viszo­nyul­nak az embe­rek a leír­tak­hoz? A vála­sza az volt, hogy van­nak, akik meg is moso­lyog­ják, vic­celőd­nek is vele a könyv miatt, de ő csak azt szokta mon­dani a két­kedők­nek, hogy ővele nyu­god­tan lehet pac­kázni, azok­kal az erők­kel, amikről írt, amik már működ­nek, nem.

Miután Michail Sta­i­kos met­ro­po­lita távo­zott a földi életből, a 38 éves Arsze­ni­osz Kar­da­má­kisz követi őt mint Auszt­ria met­ro­po­li­tája, Magyar­or­szág és Közép-Európa Exar­chája.  2012. január 15-én láto­ga­tott első ízben Buda­pestre és Belo­i­an­niszba, ahol a víz­s­zen­te­lés litur­gi­á­ját is elvé­gezte, a Magyar­or­szági Exar­chá­tus pap­ja­i­nak és a magyar­or­szági görög dip­lo­má­cia vezetői­nek, az orszá­gos kisebb­ségi önkor­mány­zat vezető­jé­nek, a falu pol­gár­mes­te­ré­nek és szá­mos belo­i­an­ni­szi hívő­nek a jelenlétében.

ARSZE­NI­OSZ   KAR­DA­MÁ­KISZ
Auszt­riai Met­ro­po­lita, Magyar­or­szági és Közép-európai Exar­cha
élet­rajzi ada­tai
A kré­tai Irák­li­on­ban szü­le­tett, 1973. októ­ber 31-én.
Az athéni egye­tem teo­ló­giai kará­nak elvég­zése után Strass­bourg­ban végezte a dok­tori isko­lát, ahol 2011-ben a kánon­jog dok­tora lett. A kré­tai Epa­no­szífi Szt. György-monostorban lett szer­ze­tes.
1998-ban dia­kó­nussá szen­tel­ték Német­or­szág­ban, ahol Karl­sru­hé­ban szol­gált
2002-es pappá szen­te­lé­sét követően, 2004-től a fran­cia­or­szági met­ro­pó­lia püs­pök­he­lyet­tesi tisz­tét töl­tötte be.
2011. novem­ber 30-án, a Kons­tan­ti­ná­po­lyi Egye­te­mes Trón ünne­pén szen­tel­ték püspökké.

Az aláb­bi­ak­ban Bíró Zol­tán írá­sát adom közre, mert fon­tos és lényeg­látó össze­fog­la­ló­nak gon­do­lom. Olvas­sák el és gon­dol­kod­ja­nak el rajta! A szerk.

A  DEMOK­RÁ­CIA LEPLE

Van egy szennyes lepel Euró­pára borítva, a fölénk hazu­dott demok­rá­cia, mely ideig-óráig talán még képes elta­karni a népek elől avissza­ta­szító való­sá­got. Azt ugyanis, hogy a nyu­gati civi­li­zá­ció egy illú­zió rabja már régen. A vilá­gon csu­pán egy fur­fan­go­san fényesre és simára csi­szolt erő­po­li­tika érvé­nye­sül egyre bru­tá­li­sab­ban Euró­pá­ban a demok­rá­cia leple alatt. Ezál­tal a szov­jet láger egy­kori orszá­gai, népei és nem­ze­tei külö­nö­sen nagyot veszí­tet­tek, hiszen a nyílt
dik­ta­tú­rá­ból vágya­koz­tak a nyu­gati demok­rá­ciák, jóléti tár­sa­dal­mak, sza­bad­ság­jo­gok köze­lébe s mire fel­ocsúd­tak a nagy rend­szer­váltó álom­ból, egy másik rab­ság sűrű­jé­ben talál­ták magu­kat. A demok­rá­cia leple alatt belo­pa­ko­dott éle­tükbe egy új, addig nem tapasz­talt
zsar­nok­ság és ha eddig nem vet­ték volna észre, most napról-napra válik vilá­gossá, hogy itt a demok­rá­cia csak illú­zió, játék az orszá­gos homo­ko­zók­ban, hogy lefog­lalja valami a népe­ket, s ha érzik is, leg­alább ne lás­sák, hogy mi tör­té­nik velük. Mert lehet-e való­sá­gos demok­rá­ci­á­ról beszélni az orszá­go­kon belül, ha köz­ben az orszá­gok gyar­ma­to­sí­tása folyik? Mert mi más­nak nevez­het­jük azt, ami­kor ide­gen erők fokról-fokra bir­tokba veszik mások lét­fenn­tar­tá­sá­nak,
erő­for­rá­sa­i­nak a javát, eladó­sít­ják az orszá­go­kat, az ország­la­kók
nagyobb részét nyo­morba taszít­ják és jogot for­mál­nak arra, hogy belső
ügye­ik­ben is ők dik­tál­ja­nak. Magyar­or­szág­nak akkor kell ezt a keserű lec­két meg­ta­nulni, ami­kor éppen rendbe akarja tenni magát, ami­kor kor­mány­zata meg­pró­bál nem­zeti kor­mány­ként visel­kedni és évti­ze­dek szennye­séből kise­gí­teni és léleg­zet­hez jut­tatni a rábí­zott tár­sa­dal­mat. Ekkor kell meg­ér­tetni a magya­rok­kal, hogy nem lehet, hogy nincs saját út, mert más érde­kek mást köve­tel­nek és hogy a nem­zeti önál­ló­ság fertője nem ter­jed­het tovább Euró­pá­ban. Magyar­or­szá­gon a rend­szer­vál­tás­nak neve­zett tör­té­net az első pil­la­na­tok­tól fogva az ország kiáru­sí­tá­sá­nak és kifosz­tá­sá­nak a tör­té­nete. Már az első sza­bad válasz­tá­sok nyo­mán lét­re­jött kor­mány­zat sza­bad utat enge­dett egy olyan pri­va­ti­zá­ci­ó­nak, amely rész­ben a mul­tik piac­szerző törek­vé­se­i­nek szol­gált a nem­zeti vagyon kiáru­sí­tá­sá­val, rész­ben az egy­kori kom­mu­nista poli­ti­kai vezető­ré­te­get hozta hely­zetbe ismét. Már akkor nyil­ván­való volt, hogy annak a
pri­va­ti­zá­ci­ó­nak a haszon­él­vezője a volt szo­ci­a­lis­ták, illetve a neo­li­be­ra­liz­mus hazai kép­vi­selői lesz­nek, kár­val­lottja pedig a magyar nép döntő hányada.
Mark Pal­mer, a rend­szer­vál­tás elő­ké­szítő sza­ka­szá­ban hazánk­ban akk­re­di­tált ame­ri­kai nagy­kö­vet most inter­jút adott a Népszabadságnak/az egy­kori állam­párt szócsövének/ két­sé­get nem hagyva afelől, hogy Ame­rika min­den áron érvé­nye­sí­teni akarja az érde­keit Euró­pá­ban, érdeke pedig az, hogy itt libe­rá­lis álla­mok legye­nek, ame­ri­kai igé­nyek sze­rint. Az USA ereje egyelőre még meg­van ahhoz, hogy aka­ra­tá­nak érvényt is sze­rez­zen. Ez vilá­gos beszéd. Csak semmi köze a demok­rá­ci­á­hoz és a sza­bad­ság­hoz, a népek egyenlő­sé­gé­hez, a nem­ze­tek
szu­ve­re­ni­tá­sá­nak a tisz­te­let­ben tar­tá­sá­hoz. Nyil­ván­való cél az, hogy Magyar­or­szág pél­dá­ján tanulja csak meg min­denki, hogy nincs “sza­bad­ság­harc” és nem lesz nem­zeti füg­get­len­ség. Garan­cia erre az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok poli­ti­kája, továbbá az általa irá­nyí­tott szer­ve­ze­tek, az IMF, az Euró­pai Unió, a libe­rá­lis és szo­ci­a­lista pár­tok, s a NATO épp­úgy, mint a nem­zeti ellenőr­zés alól kivont szer­ve­ze­tek az egyes orszá­go­kon belül, és a hódol­ta­tás szá­mos más esz­köze.
Mindez per­sze nem Mark Pal­mer szán­dé­ka­i­tól függ. Ő csak egy jel­ké­pes figu­rája nálunk a bel­ügyekbe való gát­lás­ta­lan beavat­ko­zás­nak, akár­csak a mos­tani ame­ri­kai nagy­kö­vet Szlo­vé­ni­á­ban, akit éppen most uta­sí­tot­tak rendre a szlo­vén ható­sá­gok. Ami­kor Mark Pal­mer nálunk nagy­kö­vet volt, az SzDSz neo­li­be­rá­lis vezetői­nek nyílt kijá­ró­ja­ként akarta osz­to­gatni a lapo­kat s akkor Magyar­or­szá­gon meg­ta­nul­hat­tuk azt hogy milyen stí­lus és maga­tar­tás az egy nagy­kö­vet részéről, ami nem euró­pai. Igaz, Pal­mer maga sem euró­pai, de ettől még alkal­maz­kod­ha­tott volna az egy­kori euró­pai dip­lo­má­ciai kul­tú­rá­hoz. Nem alkal­maz­ko­dott, mert nem is tudott, és szük­sége sem volt rá. A rend­szer­vál­tást kel­lett libe­rá­lis világ­uralmi érde­kek sze­rint sínre ten­nie. Meg­tör­tént, hazai segéd­let­tel. Most “szel­leme” vissza­tért egy interjú ere­jéig a Nép­sza­bad­ság­ban. Jel­zés ez is. Súlyo­sabb jel­zés, hogy ma már minisz­te­rek is fel­szó­lal­nak Magyar­or­szág ellen. A fran­cia kül­ügy­mi­nisz­ter­nek “prob­lé­más” Magyar­or­szág. És Fran­cia­or­szág nem prob­lé­más? Clin­ton asszony­nak Ame­ri­ká­ban fáj a magyar alkot­mány, a média­tör­vény és még a Klubrádió/egy peri­fé­ri­kus, liberális-bolsevista rádió/ is, leg­alább annyira, mint a Hor­muzi szo­ros. Az Euró­pai Par­la­ment­ben Cohn Bendit-féle zöl­dek, libe­rá­li­sok és szo­ci­a­lis­ták össze­fogva igye­kez­nek kiutálni Magyar­or­szá­got az Uni­ó­ból.
Las­san kitel­je­se­dik a kórus, mely jog­sza­bá­lya­ink bírá­la­tába bur­kolva és a hite­lek meg­vo­ná­sá­val zsa­rolva kész a sárba dön­gölni a nem­ze­tek önren­del­ke­zé­sé­nek még a lát­sza­tát is. Attól a magyar önál­ló­sági törek­vé­sek leve­rése még fon­to­sabb, hogy a népek világ­szerte — még Ame­ri­ká­ban is — kez­dik meg­elé­gelni azt a világ­uralmi kört, amely önma­gá­nak a pro­fi­tot hal­mozza, a népek­nek viszont a nyo­mo­rú­sá­got.
Magyar­or­szág most az elmúlt húsz év poli­ti­ká­já­nak a követ­kez­mé­nye­kép­pen rászo­rul a Nem­zet­közi Valu­ta­alap újabb köl­csö­nére, mert miköz­ben a nem­zeti vagyont elpri­va­ti­zál­ták, az ország eladó­sí­tása tovább folyt, külö­nö­sen drasz­ti­kus ará­nyok­ban a Gyur­csány Ferenc vezette bal­li­be­rá­lis kor­mány­ko­a­lí­ció, illetve az elmúlt évek­ben álta­luk elural­kodó felelőt­len garáz­dál­ko­dás és kor­rup­ció miatt. Miután az orszá­got első­sor­ban éppen ők jut­tat­ták ebbe a hely­zetbe, nyu­gati elv­tár­saik és intéz­mé­nyeik őket támo­gat­ják egy olyan kor­mány­zat­tal szem­ben, amely ren­det, tiszta hely­ze­tet akar végre terem­teni az ország­ban és a nem­zeti érde­kek szol­gá­la­tát tartja ter­mé­sze­tes­nek. Teszik ezt a demok­rá­ci­ára, a jog­ál­la­mi­ságra, a sza­bad­ság­jo­gokra hivat­kozva, a bel­ügyekbe való beavat­ko­zás eszközeivel.

Magyar­or­szá­gon a leg­utóbbi országgyű­lési válasz­tá­sok két­har­ma­dos par­la­menti több­sé­get hoz­tak egy keresztény-nemzeti párt­szö­vet­ség­nek. Ez fáj most külö­nö­sen a nem­ze­tek felett kor­lát­la­nul ural­kodni kívánó tőkés­cso­por­tok­nak és
poli­ti­kai, saj­tó­beli kiszol­gá­ló­ik­nak.
Ha az álde­mok­ra­ti­kus lepel lehull min­de­nütt, ha a népek szá­mára lát­ha­tóvá lesz e glo­bá­lis zsar­nok­ság ter­mé­szete és vele szer­te­fosz­lik a sza­bad­ság illú­zi­ója még a nyu­gati “sza­bad világ­ban” is, akkor mi lesz? A Hor­muzi szo­rosba, a lázongó Közel-keletre még oda lehet vezé­nyelni az Ame­ri­kai had­erőt, az euró­pa­i­val együtt. Euró­pá­ban még alkal­mazni lehet a hitel­rab­szol­ga­ság, a bank­uzsora és a leminő­sí­té­sek intéz­mé­nyét. De med­dig? És milyen árat fizet majd a világ mind­ezért, “ha egy­szer lán­got vet a szalma”?

Most min­ket lec­kéz­tet a pénz­bi­ro­da­lom felet­tébb lel­kes kitar­tott cse­léd­sége, saj­tója, poli­ti­kus bürok­rata hada. Ked­vükre és szol­gá­la­tukra való kor­mányt akar­nak itt, hogy pél­dája legyen leg­alábbis e tér­ség álla­ma­i­nak: hogyan ren­del­jék alá magu­kat egy távoli, lát­ha­tat­lan “király­ság” aka­ra­tá­nak. Az nem szá­mít, hogy mit koc­káz­tat­nak ezzel. A 20. szá­zad­ban két világ­há­ború bizo­nyítja, hogy mil­liók élete ennek a kivé­te­les király­ság­nak soha sem szá­mí­tott. Ha Európa népei és álla­mai össze­fogva nem lesz­nek képe­sek meg­ál­lí­tani ezt a neo­li­be­rá­lis had­já­ra­tot a nem­zeti szu­ve­re­ni­tás ellen, akkor az Euró­pai Unió ebben a for­má­já­ban élet­kép­te­len­ségre van ítélve és közel kerül hama­ro­san a széteséshez.

2012.01.12.                        Bíró Zoltán

és ha már eddig elju­tott az olva­sás­ban, íme a ráadás. Szer­kesztő­sé­günk min­dig mere­ven elzár­kó­zott a párt­po­li­ti­zá­lás elől. Most sincs más­ként, de nem hall­gat­hat­juk el, ha valaki nem a pártja, hanem egész orszá­gunk védel­mé­ben emeli fel a sza­vát. A rend­kí­vüli hely­zet rend­kí­vüli maga­tar­tás­sal tár­sul… még tel­je­sen és abszo­lúte min­den párt­tól füg­get­len szer­kesztő­sé­günk részéről is. És hogy még vilá­go­sabb legyen előt­tünk, még egy szo­kat­lan dolog: az    i n d e x  ide­vágó  cikke a mi oldalunkon! :)

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/11/kovetokre_talalhat_orban/

http://www.morvaikrisztina.hu/

Az aláb­bi­ak­ban olvas­hat­ják a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont hon­lap­ján meg­je­lent írást Kisapos­tag két kivá­ló­sá­gá­nak, Far­kas Mihály festőmű­vész­nek és lányá­nak, Far­kas Éva Mária festő tan­sza­kos egye­te­mis­tá­nak a közös kiállításáról:

Far­kas Mihály és Far­kas Éva Mária festőmű­vé­szek alko­tá­sa­i­ból ren­de­zett kiál­lí­tást a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont, az intéz­mény Apa és lánya című képzőmű­vé­szeti kiállítás­so­ro­za­tá­nak része­ként. A tár­lat feb­ruár 4-ig látogatható.

Far­kas Éva Mária és Far­kas Mihály

A kiál­lító művé­sze­ket és a meg­nyi­tóra összegyűlt közön­sé­get köszöntve Juhász Zsó­fia, az intéz­mény igaz­ga­tója arról az örven­de­tes hírről is beszá­molt, hogy a tár­lat immá­ron egy Minő­sí­tett Közmű­velő­dési Intéz­mény­ben lát­ható: a kitün­tető címet a magyar kul­túra napja alkal­má­ból január 19-én adják át a Petőfi Iro­dalmi Múze­um­ban. Az elnyert, és három évig visel­hető cím is jelzi, hogy a Megyei Művelő­dési Köz­pont tevé­keny­sé­gét szak­mai körök­ben is nagyra értékelik.

Az Apa és lánya soro­za­tot 2009-ben indí­totta út­já­ra az intéz­mény: első­ként Kass János és Kass Esz­ter műveit állí­tot­ták ki, majd Hegedűs 2 Lász­ló és Hegedűs Hanna alko­tá­sai követ­kez­tek, ezút­tal pedig Far­kas Mihály és Far­kas Éva Mária mun­ká­i­val ismer­ked­het­nek meg a Művé­sze­tek Háza kiál­lí­tó­ter­mébe látogatók.

A jelen­lévő­ket Juhász Zsó­fia köszöntötte

Far­kas Mihály festőmű­vész 1952-ben szü­le­tett Vácott, de gyer­mek­kora óta duna­új­vá­rosi. A Képzőmű­vé­szeti Főis­kola elvég­zése után is ott tele­pe­dett le, ma Kisapos­ta­gon él és alkot. Művé­sze­téről így ír P. Szabó Ernő művészet­tör­té­nész: “Far­kas Mihály teszi, ami a dolga: öntör­vényű művész. Min­den képéről sze­mé­lyes lénye árad felénk. Művei egye­diek, fel­is­mer­hetőek, el nem téveszt­hetőek. Képei teli van­nak a világ dol­gain való tűnő­dés­sel. Har­mo­ni­ku­sak és boron­gó­sak, föld­höz­ra­gad­tak és légi­e­sek, líra­iak és drá­ma­iak, mint a körü­löt­tünk lévő világ.” Alko­tá­sai között sajá­tos vonu­la­tot képez­nek a fából kivájt, hagyo­má­nyos teknőkre fes­tett, ragasz­tott, szö­gelt alko­tá­sok, ősi szim­bo­li­ká­juk­kal. Eze­ken bizánci remi­nisz­cen­ciák tűn­nek fel, szen­tek, apok­rif ala­kok, bukott ige­hir­detők. Teknőin külö­nö­sen érző­dik az erős sze­mé­lyes érzelmi töltet.

Far­kas Éva Mária 1985-ben szü­le­tett Duna­új­vá­ros­ban. A PTE Művé­szeti Karán végzi tanul­má­nyait, műve­i­vel már több kisebb egyéni tár­la­ton, és nagyobb cso­por­tos tár­la­to­kon lehe­tett talál­kozni. Az utóbbi évek­ben sajá­tos álom– vagy fan­tá­zia­vi­lág jel­lemzi fest­mé­nyeit. Álta­lá­ban egy ter­mé­sze­tes, bár a valós­nál har­mo­ni­ku­sabb tájat asszo­ci­á­lunk a for­mák mögé, a függő­le­ges és víz­szin­tes alak­za­to­kat meg-megtöri egy-egy len­dü­le­tes ív, dom­bok, víz­esé­sek, lige­tek, vagy néha épí­té­szeti ele­mek idé­zete. Képein az emberi ala­kok hiá­nya a jel­lemző, ugyan­ak­kor az álom– és fan­tá­zia­vi­lág így sem sze­mély­te­len: hor­dozza alko­tója, álmo­dója élet­sze­re­te­tét, naiv kitárulkozását.

A tár­la­tot meg­nyitó Kof­fán Károly festőmű­vész a követ­kező gon­do­la­tok­kal aján­lotta a jelen­lévők figyel­mébe a művé­sze­ket és alkotásaikat:

“Apa és leá­nya, közös kiál­lí­tá­son — ritka páro­sí­tás. Ám Szé­kes­fe­hér­vá­ron a Megyei Művelő­dési Köz­pont éppen ebből a spe­ci­a­li­tás­ból ren­dez soro­za­tot. Apa és leá­nya közös aka­ra­tá­ból pedig sze­mé­lye­met érte a meg­tisz­tel­te­tés, e külö­nös kiál­lí­tást meg­nyitni. Mert mint sza­bad­is­ko­lai taná­ruk, mind­kettő­jü­ket tanít­hat­tam. Így indu­lá­suk­tól kísér­het­tem figye­lem­mel munkásságukat.

A tár­la­tot Kof­fán Károly nyi­totta meg

A nálam csak tizen­két esz­tendő­vel fia­ta­labb édes­apa, Mihály, éppen akko­ri­ban lett rend­sze­res láto­ga­tója a Mun­kácsy Mihály Kör­nek, Duna­új­vá­ros akkor még egyet­len sza­bad­is­ko­lá­já­nak, ami­kor 1965-ben fele­sé­gem­mel, Cyránski Mária szob­rásszal Duna­új­városba köl­töz­tünk, átvet­tük e kép­zési forma veze­té­sét. Fel­fo­gá­sunk sze­rint, ha ere­deti, meggyőző­dé­ses gon­dol­ko­dású művé­sze­ket aka­runk útjukra indí­tani, nem ala­pít­ha­tunk isko­lát absz­trakt művek lét­re­ho­zá­sára. Mint­hogy a képzőmű­vé­szet lényege az ember és ember közötti kom­mu­ni­ká­ció, min­den rajzi, tér­ér­tel­me­zési prob­lé­mát, az ember ábrá­zo­lása kap­csán taní­tot­tunk. Mi magunk is növen­dé­ke­ink közé ültünk, és amit meg kíván­tunk értetni, saját raj­za­ink­kal illuszt­rál­tuk. Ez a taní­tási mód az euró­pai közép­kor, de még inkább rene­szán­szig nyú­lik vissza, és a műtör­té­net iga­zolja, hogy rend­kí­vül ered­mé­nyes. Ha valaki attól fél­tené növen­dé­ke­in­ket, hogy után­zó­ikká vál­nak, ezt nagyon egy­szerűen lehe­tett kike­rülni: ha a leg­ki­sebb jelét lát­tuk az után­zás­nak, más rajz­esz­közt adtunk a növen­dék kezébe, és ezzel meg­vál­toz­tak azok a szem­pon­tok is, amire vonat­kozó meg­fi­gye­lé­se­ket tehe­tünk a model­len. És amint meg­je­len­nek raj­za­i­kon azok a voná­sok, ame­lye­kért már ők, maguk tet­tek önálló erő­fe­szí­tést, azon­nal rá kell mutat­nunk ennek érté­ke­ire. Amidőn mind­ezt elme­sé­lem, való­já­ban Far­kas Mihály­ról szó­lok, aki­nek útja éppen ezen hatá­sok mezs­gyé­jén indult. A növen­dé­kek mun­kái sem mes­te­rükre, sem növen­dék­tár­sa­ikra nem hason­lít­hat­tak. Mégis, a közös modell, közös meg­fi­gye­lése adott meggyőző hitelt íté­let­al­ko­tá­suk­nak. Ráadá­sul, a klasszi­kus modell­ta­nul­mány­tól eltérően, portré– és akt­mo­dell­je­ink­nek nem til­tot­tuk meg a moz­gást. Sőt, bevon­tuk őket tár­sal­gá­sunkba, így raj­za­ink is ele­ve­neb­bek lehet­tek a sko­lasz­ti­kus, csak a moz­du­lat­lan forma leírá­sára össz­pon­to­sító ábrá­zo­lás­mód­nál. Mun­ká­in­kon egy­ál­ta­lán nem rej­tett több­let­ként átsü­tött a másik ember sze­re­tete, emberi mél­tó­sága. Mihály nagyon hamar, nagyon messze jutott az így értel­me­zett rajz­tu­dás­ban, ember­áb­rá­zo­lás­ban. Volt egy szá­momra elő­ször nem értett vál­ság­pe­ri­ó­dusa, ami­kor is egy egész tan­éven át, kiváló port­réit rendre két átlós vonal­lal erő­tel­je­sen áthúzta, mint aki remény­te­le­nül nem ért egyet az ered­ménnyel. Mai mun­káit nézve már látom, mi is volt e fur­csa önpusz­tí­tás mögött: kereste azt a módot, ami­kor a mű már nem utal a konk­rét modellre, mint a portré tenné, hanem az álta­lá­no­san emberi tulaj­don­sá­gok meg­je­le­ní­tése érde­kelte. Még­pe­dig minél keve­sebb, csak­nem már a sej­te­le­mig vissza­fo­gott konk­ré­tum alkal­ma­zá­sá­val. Iro­dalmi hason­lat­tal, a költőit kereste. És, mond­juk ki, siker­rel meg is találta.

Far­kas Mihály más érte­lem­ben is ere­deti látás­mód­ról tett tanú­bi­zony­sá­got. A kor­szak poli­ti­kai pro­pa­gan­dája elle­nére meg­látta Duna­új­vá­ros sajá­tos árny­ol­da­lait. Töb­bek közt képet fes­tett a városi sze­mét­te­lepről, ahol szö­ve­ges töre­dé­kek is jelez­ték, hogy bölcs meg­lá­tá­sok — maga a “más­ként gon­dol­ko­dás” — kerül­tek mél­tat­lan helyre. Az ala­nyi művész sors­vál­la­lása, mint a kor egyet­len hite­les mér­céje — és bírá­lata — vált mun­kás­sága gerin­cévé. Mai mun­kái, ame­lyek jelentős hányada a “fül­kés szo­bor” min­tá­jára “fül­kés festmény”-ként defi­ni­ál­ható, ennél már könnye­debb nyel­ve­zetűek. Ám e sajá­tos homorú tér­ben meg­hitt, benső­sé­ges érzel­mek kife­je­zé­séig jut.

Leá­nya, szü­le­té­sétől édes­apja sze­me­fé­nye. Szinte a pre­desz­ti­ná­ció, az eleve elren­del­te­tés ere­jé­vel hatott sor­sára az apa fes­té­szete. Csak­ugyan, Éva édes­ap­ját tekinti első mes­te­ré­nek. Már ekkor figye­lem­mel kísér­het­tem mun­káit. Azután, köz­vet­len fel­vé­teli elő­ké­szí­tésre, hoz­zám került. Végül, ma már jó néhány éve a Pécsi Tudo­mány­egye­tem Művé­szeti Karára járó festő­nö­ven­dék mes­tere Somody Péter. Éva máris rend­sze­re­sen kiál­lító művész. Szel­lemi pél­da­képe Kokas Ignác, nem vélet­le­nül: édes­ap­já­nak főis­ko­lai mes­tere volt. Far­kas Éva mun­káin azon­ban már e korai sza­kasz­ban is önálló arcu­la­tot mutat. Sajá­tos szín­köl­té­szete van, érzi az élénk és vissza­fo­gott szí­nek eltérő han­gu­la­tait. Tájai nem való­sá­go­sak, külö­nös, álom­beli ellent­mon­dá­sok kivetítései.

Far­kas Éva indu­lá­sát nem csak az édes­apa, Far­kas Mihály tekint­heti izgal­mas­nak, ígé­re­tes­nek. Kettő­jük egy­sé­gét és külön­böző­sé­gét ölel­het­jük át e mos­tani kiállításukban.”

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szekely-janos-puespoek-hazankat-ero-tamadasok-okairol és további adalékul:

*Rajtunk híztak a francia multicégek*

Sarkozy nem a magyar demokráciáért, hanem az aranytojást tojó tyúkokért

aggódik

*Hatalmas összegeket zsebelnek be hazánkban a külföldi tulajdonban lévő

vállalkozások, amelyek szinte az összes fontos területet uralják

Magyarországon a pénzügyi szektortól az energiaszolgáltatásokig. Így

érthető, miért aggódik Nicolas Sarkozy (aki magát – joggal –

„szarközinek” hívja – A.) francia államfő, aki levelet írt Orbán Viktornak.

*

A pécsi városvezetés szerint a Suez túl drágán szolgáltatott

Igencsak jól jártak a külföldi, köztük a francia cégek is a hazánkban

működtetett szolgáltatásokkal, valamint a privatizált vállalatokkal. Nem

véletlenül fejezte ki aggodalmát Nicolas Sarkozy Orbán Viktor

miniszterelnöknek írt levelében, amelyről lapunk is beszámolt tegnap. A

francia államfő egyebek mellett a Suez Environnement ügyére és az

étkezési jegyek piacára utalt. A levélben persze arról nem volt szó,

hogy a francia cégek – hasonlóan a hazánkban működő más külföldi

társaságokhoz – több esetben magasabb költséggel működnek, s magasabb

díjakat rónak ki a magyar fogyasztókra, mint indokolt lenne.

Ismert, nagy visszhangot váltott ki, amikor Pécs 2009 októberében

visszavette a városi vízközműveket. Az önkormányzat és a kisebbségi

tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a

viszony, mert a város szerint túl drágán szolgáltattak, és nem a vízdíj

csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezték előtérbe. Azóta az

önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. végzi a

szolgáltatást. A társaság fennállása óta négymilliárd forintot

takarított meg Pécsnek. Ez az olcsóbb működési költségekből, a franciák

díjképlete és a Tettye által alkalmazott díjak különbségéből, valamint

az eddigi és a várható nyereségből tevődik össze. A cég éves szinten

hozzávetőlegesen 1,5–1,8 milliárd forinttal működik olcsóbban, mint a

korábbi szolgáltató.

Annak sem örülhetnek a franciák, hogy januártól állami monopólium lett

Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A mintegy kétszáz–háromszáz

milliárd forintra becsülhető piacot évek óta főleg francia tulajdonú

cégek – a Sodexo, az Edenred és a Le Cheque Déjeuner – uralták.

Termékeikért cserébe akár öt-öt százalék jutalékot is kaszálhattak eddig

a munkáltatóktól és az utalványaikat vagy kártyáikat elfogadó helyektől

a forgalmazók. Egyes becslések szerint a francia cégek évi öt–hat

milliárd forintos nyereséget értek el, ami bevételüknek csaknem a felét

teszi ki.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy Európa második legdrágább autópályáját

üzemeltette Magyarországon a kilencvenes évek második és a kétezres évek

első felében a francia–osztrák többségi tulajdonban levő Alföld

Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. A legdrágább sztrádaszakasz akkoriban

éppen Franciaországban, Párizs környékén üzemelt. A francia Bouygues

csoport és az osztrák Bau Holding számára sikeres és jövedelmező

vállalkozásnak bizonyult az M5-ös autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza

közötti szakaszának üzemeltetése, azzal együtt, hogy mind a helyi, mind

pedig a távolsági forgalom messze elkerülte a gyorsforgalmi utat. A

magyar autósok azért, mert nem tudták és nem akarták megfizetni az

irreális díjat, nemzetközi forgalom pedig nemigen volt az elhúzódó

délszláv válság és annak hatásai miatt. Az AKA tulajdonosai viszont

azért jártak jól, mert az MDF-kormánnyal megkötött, majd a szocialista

Horn-kabinettel – hazánk számára hátrányosan – módosított koncessziós

szerződés szerint a társaságot tőkearányos nyereség illette meg, amit az

államnak kellett kipótolnia, mivel elmaradtak az elvárt bevételek.

Később, 2004-ben a magyar állam a matricás rendszer bevezetéséért

negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt nyolcvanmillió euróért, ami

akkor 21 milliárd forintot ért. A társaság 365 millió eurós hitelből

építette tovább az autópályát a magyar–szerb határig, az állam pedig a

harmincéves koncessziós időszak alatt rendelkezésre állási díjat fizet.

Az AKA-nak 2006-ban – ekkor épült meg a sztráda a határig – 25 milliárd

forint díjat fizetett az állam. A magyar állam 2008-ban szállt ki a

társaságból, az AKA részvényeinek száz százalékát a Strabag vette meg.

„A külföldi tőkebeáramlástól, a privatizációktól azt várta az állam,

hogy gyorsuljon a gazdaság, emelkedjenek a bérek és bővüljön a

foglalkoztatás. Ehhez képest mindezek fordítottja következett be. Ha

csak a hazai reálbéreket nézzük, azok jelenleg az 1978-as szinten

állnak” – mondta lapunknak Bogár László közgazdász. Emlékeztetett rá:

szinte minden fontosabb terület külföldi tulajdonban van hazánkban,

egész ágazatok kerültek idegen kézbe. Idetartozik a pénzügyi, a banki és

a biztosítási szektor, a távközlés és a hírközlés, valamint az

energiaszolgáltatás, a szennyvíz- és hulladékkezelés jó része. A

szakértői becslések megoszlanak arról, hogy profit és kamat formájában

mennyi pénz áramlik ki az országból. Egyes vélekedések szerint 2010-ben

mintegy 1700 milliárd forintnyi profit távozott hazánkból.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak

korábban elmondta, hogy a külföldi multinacionális cégek magyarországi,

illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek.

A külföldi bankoké például 2003 és 2008 között 155 százalékos

megtérülést mutatott hazánkban. Mindezt úgy érték el, hogy nálunk

magasabb kamat marzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban. Az

elnök szerint közműveink külföldi tulajdonba adásával monopóliumok

jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ennek

következményeként nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint

például Németországban, de többe kerül a telefon- és az

internethasználat is, mint Nyugaton.

------------------------------------------------------------------------

*Döcögős a gall gazdaság növekedése*

Alig változtak decemberben a francia ipari és szolgáltatási üzleti

hangulatmutatók, így a francia GDP várhatóan stagnált a negyedik

negyedévben – közölte tegnap számításait a francia jegybank. Az ország

statisztikai hivatala, az Insee decemberben még arról tájékoztatott

előre jelzésében, hogy a francia gazdaság recesszióba fordult a negyedik

negyedévben. (MTI)

Az alábbi tör­té­ne­tet nem én talál­tam ki, úgy kap­tam Gy. Ilditől, köszö­net érte! A hely­színe Rodosz szi­gete, Görög­or­szág­ban, de bár­hol meg­es­hetne, mert álta­lá­no­san igaz.

“Esik az eső és az utcák olyan üre­sek, mintha kisö­pör­ték volna őket.
Ezek­ben az idők­ben a dol­gok rosszul men­nek, min­den­ki­nek tar­to­zása van
és hite­lek­ből él.

Egy napon egy gaz­dag német turista érke­zik a szi­getre és meg­áll egy
kis hotel­nél. Mondja a tulaj­do­nos­nak, hogy szí­ve­sen meg­nézné a hotel­ben talál­ható szo­bá­kat és aztán, ha meg­fe­lel vala­me­lyik, kibé­relné egy éjsza­kára.
Kau­ci­ó­ként letesz a pultra 100 euro-t, a tulaj­do­nos pedig átad neki egy pár szo­ba­kul­csot.
1.) Ami­kor a láto­gató fel­megy a lépcsőn, a tulaj fogja pénzt és rohan a szom­szé­dos hen­tes­hez, hogy kifi­zesse tar­to­zá­sát.
2.) A hen­tes fogja a 100 Euro-t és sza­lad a paraszt­hoz kifi­zetni a tar­to­zá­sát.
3.) A paraszt fel­kapja a pénzt és rohan a szö­vet­ke­zeti rak­tárba a tar­to­zá­sát ren­dezni.
4.) Az ott lévő ember rohan a pénz­zel gyor­san a kocs­mába és ren­dezi tar­to­zá­sát.
5.) A kocs­má­ros oda­csúsz­tatja a pénzt a kocs­má­ban ülő helyi testi sza­bad­fog­lal­ko­zású hölgy­nek, aki­nek a szol­gál­ta­tá­sait ebben az ínsé­ges idő­ben hitelbe vette igénybe.
6.) A höl­gye­mény elte­szi a pénzt és sza­lad a hotelbe, hogy kifi­zet­hesse az
elma­radt szo­ba­bér­leti díja­kat.
7.) A hotel tulaj­do­nosa vissza­te­szi a pénzt a pultra.
Ebben a pil­la­nat­ban a turista vissza­ér­ke­zik a hotel hall­jába és közli, saj­nos egyik szoba sem felel meg neki. Fogja a 100 Euro-t és elhagyja Rhodost.

Tanul­sá­gok :
Senki nem ter­melt sem­mit.
Senki nem kere­sett sem­mit.
Min­den részt­vevő ren­dezte a tar­to­zá­sát és opti­mis­tán tekint a jövőbe.”

Ha a fenti tör­té­net a jelen­legi hely­zet­tel bár­mi­lyen hason­ló­sá­got mutat, az nem a vélet­len műve, meg­ol­dás­kép­pen viszont nem tűnik rossz­nak, ugye?!

Az illuszt­rá­ci­ó­ként hasz­nált képek for­rása az internet.

TUDÁS­TÁR ELŐADÁS 

Dr.med. mag.theol. Ryke Geerd Hamer
által fel­tárt

Szak­rá­lis Orvostudomány

Ger­mán Gyógy­tu­do­mány® GNM®

Sze­re­tet­tel várunk min­den­kit, aki tudni sze­retné a beteg­sé­gek és elvál­to­zá­sok
VALÓDI OKAIT! Ezen a 2 és fél órás előa­dá­son szó esik arról, miért és hogyan ala­kul ki az aller­gia, ekcéma, daga­na­tos elvál­to­zás, stb.

Ha kér­dé­sei van­nak és tudni sze­retné az oko­kat, akkor itt a helye!

Ha tenni sze­retne a saját és csa­ládja egész­sé­gé­nek megőr­zése érde­ké­ben, akkor sze­re­tet­tel vár­juk egy izgal­mas, némi humor­ral fűsze­re­zett inter­ak­tív előadásra!

Az előadó Csák­vári Esz­ter, az Ébred­je­tek Anyu­kák! c. könyv szerzője és GNM oktató, akit leg­ki­sebb gyer­meke aller­giás meg­be­te­ge­dése kész­te­tett arra, hogy meg­ke­resse a beteg­ség kiváltó okát és ezzel együtt vissza­sze­rezze gyer­meke egész­sé­gét. Ter­mé­sze­te­sen kis­lá­nya meg­gyó­gyult – 2 héten belül — a GNM-nek köszön­hetően, ami arra ins­pi­rálta, hogy járja az orszá­got és min­den­ki­nek fel­nyissa a szemét.

Az előa­dá­son rövid isme­tetőt kap a szer­ve­zete ter­mé­szeti tör­vé­nye­ken ala­puló bio­ló­giai műkö­dé­séről, Dr. Hamer Tudo­má­nyos Táb­lá­zata alap­ján. Meg­tud­hatja, hogy a lelke miért és hogyan tud hatni a tes­tére.

Végre meg­is­mer­heti a beteg­sé­gek értel­mét és kiala­ku­lá­suk okait!

Ezután már csak az oko­kat kell megszüntetni.

A hely­szí­nen több­féle isme­ret­ter­jesztő könyv is vásá­rol­ható, köz­tük az
Ébred­je­tek Anyukák!

Hely­szín:      Duna­új­vá­ros, Evan­gé­li­kus temp­lom (Szi­lá­gyi Erzsé­bet út 34.)            

Idő­pont:       2012. január 12. 17 óra    

A szer­ve­zési költ­sé­gek fede­zé­sé­hez hoz­zá­já­ru­lá­sukra szá­mí­tunk.
Szer­vezi a Magya­rok Szö­vet­sége Duna­új­vá­rosi járási csoport

További infor­má­ció: Virág Lászlóné

tel.: +36–20/536‑6154

e-mail:     viragne.potyi@gmail.com

Egy hóna­pos szü­net után újra pereg­nek a fil­mek a Bódy Gábor Film­klub vetítő­jé­ben. A most bemu­ta­tásra kerülő fil­mek ötle­tét az előző soro­zat, tánc­fil­mek adták. A tán­co­sok után, most zené­szek élet­raj­zát bemu­tató fil­me­ket fog­nak vetí­teni. Olyan zenei nagy­sá­gok éle­tét mutat­ják be  a fil­mek, akik egy egy zenei irány­zat leg­ki­vá­lóbb kép­vi­selői vol­tak. A kez­dés viszont rend­ha­gyó. Az első film­mel a pár nap­pal ezelőtt elhunyt Garas Dezsőre, Kossuth-díjas és két­sze­res Jászai Mari-díjas magyar színész-rendezőre emlé­kez­nek a Ripa­csok című filmmel.

A továb­bi­ak­ban viszont már a zené­szeké a vászon.
A fil­mek sorá­ban nem­csak kül­földi zené­szek pálya­fu­tá­sát mutat­ják be, hanem a hazai zené­szek, zene­ka­rok tör­té­ne­tét is felidézik:

A világ máso­dik leg­jobb gitá­rosa: Django Rein­hard ren­dezte: Woody Allen
Janis Jop­lin — doku­men­tum film
A Rock ‘n Roll ördöge (Jerry Lee Lewis) ren­dezte: Jim McB­ride
Ray : (Ray Char­les) ren­dezte: Bruce Gowers
Bird (Char­lie Par­ker) ren­dezte: Clint Eastwood
Csil­logó fekete leme­zek (Cadil­lac Records) ren­dezte: Dar­nell Mar­tin
Kopasz-kutya
Szép lányok, ne sírjatok!

Köz­ben a lista még bővült a követ­kező filmekkel:

Őrült szív: Scott Cooper

Egy nehéz nap éjsza­kája: Richard Lester

Sárga ten­ger­alatt­járó: George Duning

Pink Floyd: The Wall : Alen Parker

Evita: Alan Parker

A 2012-es soro­zat első film­jét Garas Dezső emlé­kére vetí­tik. A téli soro­za­tot január 10-én (ked­den) kezd­ték. Az előa­dá­sok a szo­kott idő­ben, 17 óra­kor, a duna­új­vá­rosi Mun­kásmű­velő­dési Ház­ban lesz­nek. Min­den­kit sze­re­tet­tel vár a szer­vezők nevé­ben:  Gulá­csi Zoltán

http://www.youtube.com/watch?v=kI14ldKRnJQ

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=d9a9ebc9b

http://www.mikulasfalva.com/mikulas-fesztival.html

Falu­ka­rá­csony hely­színe volt a köz­ség­háza kul­túr­terme 2011. decem­ber 21-én az ünnepi fényekbe öltö­zött Kisapos­ta­gon. Egy tűt sem lehe­tett volna leej­teni, úgy meg­telt a terem az érdeklődők­kel, akik kíván­csian vár­ták az ünnepi műsort.

Első­ként az óvo­dá­sok adtak elő egy ked­ves jele­ne­tet, amit min­denki nagy öröm­mel foga­dott, és lel­ke­sen tap­solt a közön­ség a leg­ki­seb­bek előa­dá­sá­nak. Ezt követően az isko­lá­sok műsora, majd a Nőegy­let Baráti Kör dalo­sa­i­nak előa­dása fokozta az ünnepi, kará­csony­váró han­gu­la­tot. A ren­dez­vény végén a bet­le­hem­nél és a mel­lette fel­ál­lí­tott sátor­nál gyűl­tek össze a falu­be­liek, aki­ket for­ralt bor és meleg tea, süte­mény és gyü­mölcs fogadott.

Elő­jegy­zés: (25) 524 635

A Megyei Művelő­dési Köz­pont Művé­sze­tek Háza

(Szé­kes­fe­hér­vár III. Béla király tér 1.)

2012. janu­ári programja

Január 12. 17 óra

Kiál­lí­tó­te­rem

Apa és lánya sorozat

Far­kas Mihály és Far­kas Éva Mária festőmű­vé­szek kiál­lí­tá­sá­nak megnyitója

A kiál­lí­tás feb­ruár 4-ig tekint­hető meg, vasár­nap kivé­te­lé­vel naponta 10–18 óráig.

Január 13.14 óra

Művelő­dési Ház, Seregélyes

Fejér Megyei Nép­dal­ének­lési Verseny

                                   Terü­leti válogató

Infor­má­ció: MMK tit­kár­ság, 22/ 313–175

titkarsag@fejermmk.hu

Január 14. 10–15 óra

Művelő­dési Ház, Bakonycsernye

Nép­dal­kör­ve­zetők szak­mai napja

Jelent­ke­zési határidő: január 10. 14 óra

Infor­má­ció: MMK tit­kár­ság, 22/ 315–021

titkarsag@fejermmk.hu

Január 25. 10 óra

Szín­ház­te­rem

Ifjú­sági KisSzínház

                                   Eric Käst­ner: A két Lotti

Infor­má­ció és jegy­ren­de­lés: Ákos Jegy­iroda, 22/ 502–425

Január 27. 14 óra

Pre­lú­dium Zene­is­kola, Bicske

Fejér Megyei Nép­dal­ének­lési Verseny

                                   Terü­leti válogató

Infor­má­ció: MMK tit­kár­ság, 22/ 313–175

titkarsag@fejermmk.hu

Január 27. 10 óra

Szín­ház­te­rem

Városi Diák­gála

A város közép­is­ko­lá­sa­i­nak művé­szeti bemutatói

Szer­vező: Bel­vá­rosi I. Ist­ván Közép­is­kola Bugát Pál Tagintézménye

Január 28. 17 óra

Szín­ház­te­rem

Lázár Ervin: A Négy­szög­letű Kerek Erdő

–gyer­me­kelőa­dás

Infor­má­ció és jegy­ren­de­lés: Ákos Jegy­iroda, 22/ 502–425

Január 28.

VOKE Vörös­marty Művelő­dési Ház

A Fejér Megyei Nép­ze­nei Műhely Egye­sü­let és a Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont csa­ládi programja

15 órá­tól: Kézmű­ves foglalkozás

16 órá­tól: Gyer­mek­ját­szó tánc­ház Knei­felné Laczkó Kriszta veze­té­sé­vel, muzsi­kál a Szed­te­vette zenekar

A MŰVÉ­SZE­TEK HÁZA SZAK­KÖ­REI, KLUBJAI:

Szé­kes­fe­hér­vári Fotóklub: fog­lal­ko­zá­sok január 4-től,  szer­dán­ként 18–20 óráig

Der­ko­vits Képzőmű­vé­szeti Kör: fog­lal­ko­zá­sok január 9-től, hét­főn és szer­dán 16–18.30 óráig

Bridzs klub: fog­lal­ko­zá­sok január 3-tól, ked­den­ként 18–21.45 óráig

Éremgyűjtők: fog­lal­ko­zá­sok január 6-tól, pén­te­ken­ként 16–18 óráig

Gye­re­kek­nek:

Ani­mono ani­má­ciós film­ké­szítő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 3-tól, ked­den­ként 15–17 óráig

Start kre­a­tív alko­tó­cso­port: fog­lal­ko­zá­sok január 7-től , két­he­tente szom­ba­ton 10–13 óráig

KÉZMŰ­VES MŰHELYEK:

A Mes­ter­sé­gek Házá­ban (Rác utca 20.):

Megyei szövő­kör: fog­lal­ko­zá­sok január 2-től, hét­főn­ként 14–17 óráig

Üveg­festő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 4-től, szer­dán­ként 17 –20 óráig

A Művé­sze­tek Házában:

Kosár­fonó műhely (2 cso­port) január 2-től,  hét­főn és ked­den 17–20 óráig

Bőr­tárgy készítő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 3-tól, ked­den­ként 17–20 óráig

Fafa­ragó műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 5-től, csü­tör­tö­kön­ként 17.30–20.30 óráig

Faze­kas műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 9-től, hét­főn­ként 17–20 óráig

Kerá­mia műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 5-től, csü­tör­tö­kön­ként 17–20 óráig

Csip­ke­ké­szítő műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 10-től, ked­den­ként 15–18 óráig

Csip­ke­ké­szítő műhely kezdők­nek: fog­lal­ko­zá­sok január 12-től, csü­tör­tö­kön­ként 17–20 óráig

Hímző műhely: fog­lal­ko­zá­sok január 12-től, csü­tör­tö­kön­ként 14–17 óráig

Folt­varró műhely: fog­lal­ko­zá­sok: január 6. és 20. 16–18 óráig

A kézmű­ves szak­kö­rökre Komendó Gab­ri­el­lá­nál lehet jelent­kezni (313–175/112-es mellék)

gabriellakomendo@fejermmk.hu

(Az alábbi cik­ket az intéz­mény kéré­sére jelen­tet­jük meg, szer­kesz­tett for­má­ban — a főszerk.)

TÁMOP 3.4.3 –08/2 Isko­lai tehet­ség­gon­do­zás projekt 

Az isko­lai tehet­ség­gon­do­zás fel­té­tel­rend­sze­ré­nek fej­lesz­tése a Fejér megyei TISZK két intézményében

Bánki Donát Gim­ná­zium és Szak­kö­zép­is­kola, Duna­új­vá­ros (pro­jekt­ve­zető: Sógor Csilla)

Sza­bolcs Vezér Gim­ná­zium és Szak­kö­zép­is­kola, Pusz­ta­sza­bolcs (szak­mai vezető: Tán­czos Krisz­tina). 2010 augusz­tu­sá­tól 2011. novem­be­rig a két iskola együttmű­kö­dött a tehet­ség­gon­do­zás jegyé­ben. Ennek kere­té­ben több alka­lom­mal talál­koz­tak a diá­kok és a taná­rok: tovább­kép­zé­sek­kor, tehet­ség­na­po­kon, szín­ját­szó fesz­ti­vá­lo­kon, rend­ha­gyó iro­da­lom­órá­kon, kutató diá­kok pre­zen­tá­ci­ó­i­nak bemutatásakor.

A nyi­tó­ren­dez­vényt a Bánki Gim­ná­zi­um­ban, a zárót a pusz­ta­sza­bol­csi gim­ná­zi­um­ban tar­tot­ták, mint­egy 200–200 diák rész­vé­te­lé­vel. E nagy­sza­bású talál­ko­zó­kon bemu­tat­koz­tak egy­más előtt a diá­kok: diák­szín­padi előa­dá­sok­kal, tánc– és ének­pro­duk­ci­ók­kal, illetve kre­a­tív közös­ségi játé­kok során ismer­ked­het­tek egy­más­sal, s a két intéz­mény jellegzetességeivel.

A tehet­ség­gon­do­zás a Sza­bolcs Vezér Gim­ná­zi­um­ban a követ­kező ered­mé­nye­ket hozta:

- 4 orszá­gos ver­se­nyen a fődí­jat, azaz a leg­ered­mé­nye­sebb iskola díját sike­rült megszerezni

-  humán, reál , gaz­da­sági és művé­szeti tár­gyak­ból megyei és orszá­gos versenyeredmények

- a Kutató Diá­kok Orszá­gos Ver­se­nyén – esszép­á­lyá­za­ton és kon­fe­ren­ci­á­kon – orszá­gos 12. helyen végez­tek a közép­is­ko­lák rangsorában

- 20 diá­kot és 6 tanárt regiszt­rál­tak a Kutató Diákok-Tanárok Moz­gal­mába, illetve a Géni­usz Tehet­ség­gon­dozó Portálra

- tehet­ség­gon­dozó ver­se­nye­ket: megyei sza­va­ló­ver­senyt, tanul­má­nyi ver­se­nye­ket, szín­ját­szó fesz­ti­vált rendeztek

- taná­raik részt vet­tek több tehet­ség­gon­dozó továbbképzésen

- egyéni és cso­por­tos fej­lesz­tési ter­ve­ket dol­goz­tak ki taná­raik: Pato­nai Erika a nyelv­ta­nu­lás­ról, Törökné Király Kor­né­lia a mate­ma­tika ver­se­nyekről, Török Mária és Neikl-Ladány Ágnes a Diák Rt. mun­ká­já­ról, Tán­czos Krisz­tina a diák­szín­padi mun­ká­ról és az iro­dalmi alkotópályázatokról.

- az iskola diák­jai részt vehet­tek tehet­ség­fej­lesztő prog­ra­mo­kon, kirán­du­lá­so­kon, szín­házi előa­dá­son (Besen­czy Árpád Petőfi: A hely­ség kalapácsa)

- a Rudas Szak­kö­zép­is­ko­lá­val — mint tehet­ség­pont­tal – 5 szak­mai ren­dez­vényt szer­vez­tek diá­kok és taná­rok számára

A más­fél éves együttmű­kö­dés ered­mé­nye­ként sike­rült kiváló kap­cso­la­tot terem­teni a duna­új­vá­rosi part­ne­rin­téz­ménnyel és a tehet­ség­pont­tal. A pusz­ta­sza­bol­csi gim­ná­zium célja, hogy elin­dítsa a Tehet­ség­ponttá válás folya­ma­tát, mivel a 2010–2011. tanév bizo­nyí­totta, hogy tehet­sé­ges diák­jaik és taná­raik meg­ala­po­zottá teszik ezt az elképzelést.

(Az alábbi írá­so­kat az iván­csai beru­há­zás­ról az intéz­mény kéré­sére jelen­tet­jük meg, ere­deti for­má­juk­ban — a főszerk.)

Ismét beru­há­zás

A Gyer­me­ke­in­kért Ala­pít­vány műkö­dé­sét 1992-ben kezdte, s leg­fon­to­sabb cél­kitű­zé­sünk volt a nevelő-oktató munka segí­tése. Támo­ga­tó­ink a szülők, vál­lal­ko­zók, s pályá­zati úton igyek­szünk for­rást sze­rezni. Hosszú évek cél­tu­da­tos mun­kál­ko­dá­sá­nak ered­mé­nye­ként álmod­tunk egy nagyot. Az isko­la­ud­var fej­lesz­tése, az egész­sé­ges élet­mód min­den­napi tevé­keny­sé­gébe való bekap­cso­lása sür­getővé vált. Van egy moz­gal­mas éle­tet élő kemen­cénk, uszo­dánk, műfü­ves pályánk, s elég nagy udvar, mely fel­újí­tása a LEA­DER pályá­zat segít­sé­gé­vel elkezdőd­he­tett. A Helyi Vidék­fej­lesz­tési Stra­té­giák LEA­DER pályá­za­tára nyúj­tott be támo­ga­tási kérel­met az iván­csai Gyer­me­ke­in­kért Ala­pít­vány, a 2009. évben, amely pozi­tív elbí­rá­lást kapott. Az egész­ségőrző és sza­bad­idős tevé­keny­ség­hez kötött cél­te­rü­letre benyúj­tott pályá­za­tunk 13.521.000,- Ft támo­ga­tás­ban része­sült. A mun­ká­la­tok 2011. szep­tem­ber – októ­ber hónap­ban kezdőd­tek meg tény­le­ge­sen. A fej­lesz­tés ered­mé­nye­kép­pen szám­szerű­sítve az alábbi fej­lesz­tés való­sul meg:

• 3273 db növény,
• Zöld­fe­lü­let 6116,5 m2,
• 1 db strand­röp­labda pálya,
• 1 db tol­las­labda pálya,
• 1 db füves focipálya,
• 1 db szán­kózó domb,
• 1 db íjászpálya,
• Futó­pá­lyák rövid és hosszú távfutásra,
• 1db távol­ugró pálya,
• 5 db pad és asz­tal szett,
• 7 db tám­lás pad,
• 25 fm támla nél­küli pad egyedi kialakítású,
• 40 fm növénykazetta,
• 6 db hulladékgyűjtő,
• 1 db Zsol­nay ívókút,
• 32 fm ala­csony kötél – faosz­lop kerítés,
• 68 fm cölöppalánk,
• 1370 m3 terep­ren­de­zés a szán­kózó domb érdekében.

A fej­lesz­tés­hez kap­cso­lódó köz­be­szer­zési eljá­rás ered­mé­nyes volt.

A kivi­te­le­zést a NOBLE Mér­nöki Szol­gál­tató Kft. (Pusz­ta­sza­bolcs, Arany J. u. 41.) végzi.

A vál­lal­ko­zási szerző­dés sze­rint a pro­jekt tel­jes beru­há­zási költ­sége: nettó 16.411.589,- Ft + 25 % áfa.

Magyar Csilla

Kura­tó­rium elnöke

Gyer­me­ke­in­kért Alapítvány

Négy évszak sza­bad­idős kertje

Pályá­za­tunk címe több dol­got is magá­ban rejt. Min­den­kép­pen sze­ret­tünk volna egy fás, lom­bos, virá­gos kör­nye­ze­tet terem­teni, melybe bele­ágya­zó­dik az a sza­bad­idős tevé­keny­ség, mely civi­lek­nek, kicsik­nek, nagyok­nak lehető­sé­get ad a kikap­cso­ló­dásra. A műfü­ves pálya kihasz­nált­sága 150 %-os. Úgy is fogal­maz­hat­nék, hogy kevés ez a tér a mozogni, spor­tolni vágyók­nak. Ezért a lehető­sé­gek szá­mát sze­ret­tük volna növelni, hogy egy­szerre töb­ben, több­féle tevé­keny­sé­get végez­hes­se­nek az udvar­ban. Készül egy füves football-pálya, tol­las­labda pálya, strand röp­labda pálya, futó­pá­lya, ugró­gö­dör, s ter­mé­sze­te­sen a sétáló utak men­tén kihe­lye­zésre kerül 3273 db növény­zeti fa, bokor, virág.  Remé­lem, hogy a tech­nika órák és a sza­bad­idő ked­velt tevé­keny­sége lesz eze­ket a növé­nye­ket gon­dozni, ápolni, s bízom benne, hogy min­denki féltve őrzi majd ezt a szép környezetet.

Mátyási Sán­dorné

ÁMK ig.

Kará­cso­nyi fényekbe öltöz­te­tett szín­pad és isko­la­ud­var, a hely­szí­nen jég­ből fara­gott angyal, egy igazi verkli, élő bet­le­hem, kará­cso­nyi ját­szó­ház és szín­padi prog­ram, fest­mény­ki­ál­lí­tás és könyv­be­mu­tató, mézes­ka­lács és for­ralt bor várta a besnyői adventi prog­ram­so­ro­zat részt­vevőit 2011. decem­ber 10-én.

A Sziront’Art Khe szer­ve­zé­sé­ben zajló ren­dez­vé­nyen a szín­pad mel­lett fel­ál­lí­tott sátor alatt lát­hatta és hall­hatta a közön­ség az ado­nyi cser­ké­szek élő bet­le­he­mét, mely­ben Olszewski Wal­de­mard veze­té­sé­vel ele­ve­ní­tet­ték meg a gye­re­kek a kis Jézus szü­le­té­sé­hez kap­cso­lódó bib­liai tör­té­ne­tet. A szín­pa­don az iskola nép­tán­co­sai, a Szi­ronta és a Besnyői Nép­dal­kör műsora szó­ra­koz­tatta a közön­sé­get. A Falu­ház­ban Ladá­nyi M. János és Gábor Feri besnyői, Kádár Tünde pusz­ta­sza­bol­csi festő képe­iből lát­hat­tak kiál­lí­tást az érdeklődők, és itt mutat­ták be a Szi­ronta együt­tes 3. leme­zét és a kap­cso­lódó köny­vet. A prog­ram a száz­ha­lom­bat­tai Black Melon kon­cert­jé­vel és a Polár Exp­ressz c. film vetí­té­sé­vel zárult.

Még pár nap és itt a téli nap­for­duló. Decem­ber 22-től fogyni kezd a sötét­ség ereje, hama­ro­san meg­szü­le­tik a Fény. Ami­kor a fényün­nep szer­tü­zeit áll­juk körül bará­ta­ink­kal, a lel­kün­ket jó érzé­sek jár­ják át. Érez­zük, nem vagyunk egye­dül, bízunk a sze­re­tet ere­jé­ben, hisszük a cso­dát. Soha­sem volt könnyű hit nél­kül élni, ma pedig csak­nem lehe­tet­len. Hinni kell a Miku­lás­ban – nem az aján­dék­cso­ma­gért -, hinni kell a Jézus­ká­ban – nem azért, hogy aján­dé­kot találj a kará­csonyfa alatt. Hinni kell magunk­ban, egy­más­ban és a sze­re­tet­ben, s meg­tenni érte min­dent, mert csak így remél­het­jük sor­sunk jobbra for­du­lá­sát. Készül­jünk a Fény születésére!

A hét­vé­gén a tizen­öt­ez­re­dik láto­ga­tót fogadta dol­gozó szo­bá­já­ban a Magyar Mikulás.

Vár­ko­nyi Gábor, a nagy­papa Kecs­ke­métről érke­zett fele­sé­gé­vel és két uno­ká­já­val. A gye­re­kek, Simon Petra (3 éves) és Péter (7 éves) Város­föl­dön élnek. A nagy­szülők tavaly másik két uno­ká­juk­kal láto­gat­tak el az Orszá­gos Miku­lás Fesz­ti­válra, s a kicsik nagyon élvez­ték a kirán­du­lást. Így eldön­töt­ték, hogy az idén is eljön­nek és elhoz­zák Pet­rát és Pétert is.

A Magyar Miku­lás édes­ség aján­dék­cso­mag­gal, míg a Szer­vező Bizott­ság a 2012. évi Orszá­gos Miku­lás Fesz­ti­válra szóló tisz­te­let­jeggyel örven­dez­tette meg a jubi­le­umi látogatókat.

A TUDÁS­TÁR előa­dás­so­ro­zat követ­kező alkal­mán Prof. Dr. Dr. Vass Csaba előa­dá­sát hall­hat­ják az érdeklődők Magyar­or­szág a globalizáció(k) puha világ­há­bo­rú­já­ban cím­mel 2011. decem­ber 13-án 17 órá­tól, a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban. Az előa­dás ingye­nes. A szer­vezők min­den­kit sze­re­tet­tel várnak.

Kaiz­ler Gitta

Pen­tele advent fényében

című kiál­lí­tá­sá­nak megnyitójára

2011. decem­ber 10-én 16 órára

A Duna­új­vá­rosi Evan­gé­li­kus Templomba

(Szi­lá­gyi E. u. 34.)

A kiál­lí­tást megnyitja:

Jakóné Fekete Teréz

tanár

Meg­te­kint­hető: 2012. január 20-ig

Nyílt napok a Duna­új­vá­rosi Főiskolán

rész­le­tek itt:

http://www.duf.hu/felveteli

DR. POÓR MIK­LÓS: Magya­rá­za­tok (Ó– és Újtes­ta­men­tum) és sumér nyelvkapcsolatok

Kaiz­ler Gitta: Pen­tele advent fényében

című kiál­lí­tása a Duna­új­vá­rosi Evan­gé­li­kus Temp­lom­ban (Szi­lá­gyi E. u. 34.)

Meg­te­kint­hető: 2012. január 20-ig

Nagyüzem Mikulásfalván

A Magyar Mikulás november 2. óta fogadja kedves látogatóit a nagykarácsonyi
Mikulásházban található dolgozó szobájában, s eddig több mint 7000
látogatóval találkozott.

Az elmúlt hétvégén megnyílt a Karácsonyi Sátor, a Betlehem és a Szeretetposta
is, így a fesztivál helyszíneinek száma tízre nőtt. Korábban már megnyílt a Mikulásház, a Játszóház, a Karácsonyi Múzeum, a Megyék Karácsonyfái,
a Zöld Karácsony Óriás Társasjáték, az Adventi Vásár, a Mézeskalács Házikó, a
Mikulás Cukrászda. Emellett karácsonyi hangulatú lovas kocsival is bejárható
Mikulásfalva, sőt hétvégén már a kisvonat is közlekedik a helyszínek között.

A Zöld Karácsony Óriás Társasjáték során egy olyan utazásra hívják a kicsiket,
amelyben eljutnak a négy évszakba, négy állat lakóhelyére és megtanulják,
hogyan kell gyűjteni a hulladékot, hogy e csodálatos világunk, a Föld
fennmaradhasson. A játék az Öko – Ferr Kft. szakmai támogatásával, Bubutimár
Éva tervei alapján valósult meg a Rendezvénycsarnokban. A játékhoz
bábjáték is kapcsolódik, mely a Játszóházban tekinthető meg.

Az ünnephez kapcsolódóan lehetőséget biztosítunk a Megyék Karácsonyfáinál,
hogy minden látogató saját megyéje karácsonyfájára felhelyezze a hozott díszt,
illetve a díszek a Játszóház kézműves foglalkozásain is elkészíthetők.

A hétvégén a Zöld Karácsony bábjáték, Don Pedro interaktív bohócműsora,
Mesecsokor élőszínház és bábműsor, Télapó az erdőben bábjáték szerepel a
programban. A pontos kezdési időpontok és helyszínek az információs táblákon
(hóember) és a www.mikulasfalva.com honlapon találhatók.

Az Ingyenes Adventi Koncert Sorozat keretében József és Kata előadásában
operett slágerek és karácsonyi dalok hallhatók december 2. – án (pénteken)
18.00 órakor a Játszóházban.

A Játszóház kézműves foglalkozásain az ERFO Hobby kreatív termékeit
használjuk, melyek összeállítását és elkészítését a gyerekek örömmel végzik. A
komplett csomagok beszerezhetők a Manótanodában is.

A Mikulásfalva és a tibi KID közös rajzpályázatot hirdet „Mikulásfalvi
élményeim” címmel. A részletek a Játszóházban berendezett tibi KID sarokban
illetve a honlapon találhatók.

A Magyar Mikulás számos levelet, rajzot és ajándékot kap. A minap a felvidéki
Marcelházáról kapott ajándékot Slávik Zsókától a következők kíséretében:

"Kedves Mikulás!

Szívem minden szeretetével és Angyali áldással kívánok boldog Karácsonyt!
Küldök egy apró kis meglepit, egy adventi koszorúcskát, hogy a Mikulás is
kapjon ajándékot!

Tisztelettel egy nagyra nőtt, lélekben örökké kisgyerek: Zsóka"

A Mikulás továbbra is várja a leveleket, üdvözleteket. A címzés egyszerű:
Mikulás, 2425 Nagykarácsony

Daru­szent­mik­ló­son 2011. novem­ber 27-én a Falu­lánc szer­ve­zé­sé­ben együtt köszön­töt­ték advent első vasár­nap­ját a köz­ség lakói. A Barát­ság­ház­nál ren­de­zett gyer­ty­agyújtó ünnep­sé­gen az isko­lá­sok bet­le­he­me­zé­sét és tán­cát élvez­het­ték a részt­vevők, majd a követ­kező per­cek a házisütemény-sütő ver­seny ered­mény­hir­de­té­sé­nek s a reme­kek közös elfo­gyasz­tá­sá­nak izgal­ma­i­val tel­tek. A helyezések:

I. helye­zett: Foga­ra­siné Ica (9. sz.  sütemény)

II. helye­zett: Foga­ra­siné Erzsike (10.)

III. helye­zett: Mészá­rosné Marika (3.)

Külön­díj: Kan­der­káné Terike (17.  és 16. )

A ver­seny résztvevői:

Kin­csesné Terike (1.), Puháné Marika (2.), Bergné Marika (4.), Somo­gyiné Ica (5.), Raufné Ágika (6.), Raf­ferné Éva (7.), Kovácsné Marika (8.), Kissné Marika (11.), Somo­gyiné Andika (12.), Nyá­riné Dórika (13.), Csor­dásné Katika (14.), Taman­kóné Györ­gyi (15.)

A süte­mény­sütő ver­seny nyertesei:

vala­mennyi részt­vevő, aki cse­me­géz­he­tett a sok finomságból!

Japán­ból, Nagano pre­fek­tú­rá­ból, Mat­su­moto váro­sá­ból érkez­tek Besnyőre az ottani csen­gettyű– és harang­együt­tes tag­jai, és a ven­dég­látó Szi­ronta Csen­gettyű­együt­tes­sel közös adventi kon­cer­tet adtak a Falu­ház­ban 2011. novem­ber 25-én. A japán muzsi­ku­sok Akira Naga­oka kar­mes­ter veze­té­sé­vel Bécs után Besnyőn is bemu­tat­ták, a Szi­ronta tag­jai pedig ki is pró­bál­hat­ták a japán fej­lesz­tésű haran­go­kat, ame­lyek elő­ször szó­lal­tak meg Euró­pá­ban az együt­tes turnéján.

Tóth Zsu­zsanna, az est házi­asszo­nyá­nak beve­zetője után Géme­siné Fejes Zsu­zsanna, Besnyő köz­ség pol­gár­mes­tere üdvö­zölte a Falu­ház­ban összegyűl­te­ket és tol­mács segít­sé­gé­vel köszön­tötte a ven­dégmű­vé­sze­ket. Besnyő ez alka­lom­mal is külön­le­ges zenei cse­me­gé­nek adha­tott ott­hont, s a Falu­ház is szű­kös­nek bizo­nyult, olyan sokan vol­tak kíván­csiak az Advent sétány 11. elne­ve­zésű ren­dez­vény­so­ro­zat első állo­má­sára. A közön­ség sora­i­ban öröm­mel fedez­tem fel Nyersné Vajda Márta tanárnőt, aki 2004-ben meg­ala­pí­totta a Szi­ronta Citera– és Csen­gettyű­együt­test, de már csak magán­em­ber­ként követi figye­lem­mel, hogyan halad­nak az úton, melyen ő indí­totta el őket. A jelen­lévők áhí­tat­tal élvez­ték a gyö­nyörű, lélek­emelő muzsi­kát, amely méltó nyi­tá­nya volt az adventi vára­ko­zás ünnepi hangulatának.

Több oka is volt az izga­lomra a japán és a magyar muzsi­ku­sok­nak, hiszen a japán haran­gok­kal a besnyőiek most elő­ször szó­lal­tat­hat­tak meg zene­szá­mot, a Japán­ból érke­zett zené­szek pedig még soha nem ját­szot­tak magyar csen­gettyű­kön.  Mint Somo­gyi Balázs­tól, a Szi­ronta vezető­jétől hall­hat­tuk, alig fél­órá­nyi közös próba ele­gendő volt, hogy mind a hang­szer­csere, mind a közös muzsi­ká­lás vál­lal­ható legyen. Mond­hat­nánk azt is, hogy olyan muzsi­ku­sok között, akik Kodály hazá­já­ban és abban az ország­ban, ahol a Kodály mód­szer évti­ze­dek óta hódít, élnek, mi sem ter­mé­sze­te­sebb ennél, s hogy a zene min­den nép közös nyelve, hatá­rok sem áll­hat­nak útjába.

Az együt­te­sek együtt töl­tött nap­já­ról rész­le­te­sen olvas­hat­nak itt:

http://szironta.hu/?option=com_content&task=view&id=510&Itemid=68

Békés, bol­dog adven­tet és áldott kará­csonyt kíván
az Ágasfa Hagyo­mány­é­lesztő Kör csa­pata!

Nem ápolni kell a hagyo­mányt – nem beteg az…, — hanem gyakorolni!

Erzsé­bet nap­ján meg­nyílt az első ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja a duna­új­vá­rosi piac terü­le­tén lévő kis üzlet­he­lyi­ség­ben.  A Roz­ma­ring és Tátika Kft. tag­jai nem­csak üzleti, hanem kul­tu­rá­lis célo­kat is meg akar­nak való­sí­tani a bolt­há­ló­zat­tal, amely­ben míves magyar kézmű­ves ter­mé­kek­hez jut­hat­nak hozzá a vásárlók.

A vál­lal­ko­zás célja, hogy

-          a város­ban és a közeli tele­pü­lé­se­ken alkotó kézmű­ve­sek­nek állandó bemu­tat­ko­zási és érté­ke­sí­tési lehető­sé­get teremt­sen, továbbá

-          a vevők ízlé­sét és vásár­lási szo­ká­sait for­málja, egyúttal

-          a vásár­ló­kat a magas szín­vo­na­lon működő magyar őster­melők és készítők irá­nyába terelje,

-          vál­to­za­tos műsor­prog­ra­mok ren­de­zé­sé­vel gaz­da­gítsa a város kul­tu­rá­lis életét.

Érték­köz­ve­tí­tés, ma is élő hagyo­má­nyok fel­mu­ta­tása és fenn­tar­tása, min­ta­adás, a punnyadt magyar lélek ébresz­tése. Minő­ségi válasz­té­kot kínálni a több­nyire kül­földről érkező tucat­áru helyett. Meg­is­mer­tetni a nagy­kö­zön­sé­get a hazai kézmű­ve­sek mun­ká­i­val, zsű­ri­zett népmű­vé­szeti és modern alko­tá­sok bemu­ta­tása és köz­ve­tí­tése révén. Vissza a tiszta for­rás­hoz! Itt jó helyen jár, aki nem „vala­mit” akar vásá­rolni csa­lád­tag­ja­i­nak, bará­ta­i­nak, hanem szívvel-lélekkel és nagy mes­ter­ség­beli tudás­sal készí­tett, tes­tet öltött sze­re­te­tet — vall­ják a tulajdonosok.

Mun­ka­hely­te­rem­tés

A vál­lal­ko­zás (egyelőre) egy mun­ka­he­lyet terem­tett, továbbá mun­ka­le­hető­sé­get biz­to­sít a kíná­lat­ban sze­replő népmű­vé­szeti, hagyo­mányőrző, illetve modern hasz­ná­lati, dísz– és aján­dék­tár­gyak alko­tó­i­nak, akik­nek a száma folya­ma­to­san emelkedik

Az össze­fo­gás ereje

Bár a vál­lal­ko­zást ket­ten ala­pí­tot­ták, a beszál­lító PART­NE­REK nél­kül nem való­sul­ha­tott volna meg; az áru­kész­let mögött bizo­má­nyosi szerző­dé­sek van­nak. Köszö­net érte.

A (folya­ma­to­san bővülő) kínálatból:

tex­til­dí­szek sze­re­tetre han­golva — kony­hába, fürdőbe, ünnepi asz­talra, hét­köz­na­pokra — fal­védők, pár­nák, terítők, köté­nyek, leven­du­lás illat­cso­ma­gok, hím­zett tex­til hűtő­mág­ne­sek pozi­tív üzenetekkel

zsű­ri­zett népi gyöngyékszerek

fából fara­gott hasz­ná­lati tár­gyak — népi iparmű­vész műhelyéből

népi és modern hasz­ná­lati és dísz­ke­rá­miák — három alkotó, három stí­lus — kemen­cébe való két­szer ége­tett samott kacsa­sütő, főző­edény, asz­talra: leve­ses tálka, bög­rék, teás­kész­let, mécses­tartó, páro­log­tató, fali díszek,

ková­csolt­vas lakás­fel­sze­re­lési és dísztárgyak

egyedi ötvös– és ásvá­nyék­sze­rek (nem arany­ból) — négy alko­tó­tól — nyaklánc-fülbevaló szet­tek, medá­lok, gyűrűk

ter­mé­sze­tes alap­anyagú szap­pa­nok — kecs­ke­tej házi­szap­pa­nok, natúr szappanok

parajdi kősó­ból készült mécses– és gyer­tya­tar­tók (vásár­lóik most 1 órát ingyen tölt­het­nek az iván­csai Eni-Kő Sóbarlangban)

ólom­üveg dísz– és hasz­ná­lati tár­gyak — tif­fany lám­pák, tük­rök, bejá­rati ajtó üve­gek meg­ren­de­lésre is

méh­vi­asz figu­rák és gyer­tyák a kará­cso­nyi ünnepekre

hagyo­mányőrző bőr­mí­ves hasz­ná­lati és ruhá­zati tár­gyak — tar­so­lyok, övek, mobil­to­kok, pénz­tár­cák, kontytűk, haj­fo­nat korongok,

2012-es rovás­írá­sos kártyanaptár

kalo­csai hím­zett póló — piros, fehér és fekete ala­pon, több méret­ben, vala­mint fehér polár pulóverek

öntött fém dísz­tár­gyak — Szent­ko­ro­nás hűtőmágnes

mézes­ka­lács — a Népmű­vé­szet Ifjú Mes­tere műhe­lyéből, népmű­vé­szeti alkotásként

vise­let — mér­ték után, rendelésre

nép­ze­nei CD-k (Vesz­ter­gám Mik­lós táro­gató felvételei)

Kis­te­leki Mar­git kéz­zel fes­tett her­nyó­se­lyem és musz­lin kendői, sál­jai és  kere­te­zett faliképei

fajá­té­kok — nem csak óvo­dás korú gye­re­kek­nek  ;-) — kamion, úthen­ger, föld­gyalu, trak­tor, busz, lovas kocsi, kis­ágy, asz­tal és szé­kek, sorompó indó­ház­zal stb.

leven­du­lás illat­zsá­kocs­kák — a Carpe diem Ala­pít­vány javára

hagyo­má­nyos horgolt-keményített karácsonyfadíszek

kará­cso­nyi üdvözlő­la­pok, aján­dék­kí­sérők — Kaiz­ler Gitta grafikái

meg­ren­del­hető Kubí­nyi Tamás: Bar­tók I-II. könyve, vala­mint Álmos hét könyve soro­za­tá­nak kötetei

tiszta kony­hasó (98% NaCl) 1 kg-os kisze­re­lés­ben kapható

A ROZ­MA­RING MIN­IGA­LÉ­RIA lehető­sé­get nyújt a város­ban és a kör­nyező tele­pü­lé­se­ken alkotó képzőmű­vé­szek­nek a bemu­tat­ko­zásra, ezzel is gaz­da­gítva a városi kul­tu­rá­lis életet

Első­ként Nóg­rádi Kata­lin ado­nyi festő és gra­fi­kus alko­tá­sai lát­ha­tók, a művésznő Adony­ban 2011. novem­ber 19-én nyílt kiál­lí­tá­sá­val pár­hu­za­mos ren­dez­vény­ként — decem­ber 9-ig. Néhány kisebb fest­mé­nye megvásárolható!

A foly­ta­tás­ban Kaiz­ler Gitta duna­új­vá­rosi festő képe­iből nyílt kiál­lí­tás és vásár decem­ber 10-én, a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban ugyan­ezen a napon nyílt kiál­lí­tá­sá­val párhuzamosan.

Ínyen­cek figyelmébe!

Baráth Gab­ri­ella festő– és szob­rászmű­vész művé­szi, szkíta hagyo­mányőrző kerá­mi­áit Önnek is lát­nia kell! A kiál­lí­tott dara­bok megvásárolhatók!

A Roz­ma­ring tulaj­do­no­sai köszö­nik a sok lel­kes támo­ga­tást. Nagy köszö­net illeti

-          Kiss Richárd gra­fi­kusmű­vészt, aki a bolt logó­ját, szó­ró­lap­ját ter­vezte és készülő web­lap­ján is dolgozik.

-          Vesz­ter­gám Mik­lós táro­ga­tómű­vészt, aki a bolt­nyi­tás előtti napon a Piac téren adott sza­bad­téri kon­cert­tel segí­tette a hírverést

-          a duna­új­vá­rosi TEXT Nyom­da­ipari Kft-t a szó­ró­la­pok gyors, igé­nyes elkészítéséért

-          min­den­kit, a kézmű­ve­sektől a szó­ró­la­pozó bará­to­kon át a médi­áig, aki segíti a bolt népszerűsítését

-          a csa­lád­ta­go­kat és a bará­to­kat, akik első szóra segí­tet­tek, ami­ben csak kel­lett (erre a jövő­ben is számítanak…)

 Köszö­net az együtt műkö­dé­sért!

Nyitva tar­tás (törzsidő)

Hét­főn zárva

Keddtől pén­te­kig reg­gel 8-tól 17 óráig

Szom­ba­ton reg­gel 8-tól 12 óráig

Vasár­nap zárva

e-mail: rozmaringestatikakft@gmail.com

ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja - Duna­új­vá­ros, Piac téri I. szol­gál­ta­tó­ház emelet

Itt jó helyen jár, ha nem „vala­mit”, hanem lélekkel-szívvel készült, tes­tet öltött sze­re­te­tet aján­dé­kozna csa­lád­tag­ja­i­nak, bará­ta­i­nak, akár ünnepi alka­lom­ból, akár csak úgy…

A LÚDAS MATYIt lát­hat­ják az érdeklődők a kulcsi Száz­hol­das Pagony Óvoda és Bölcsőde dol­go­zó­i­nak jóté­kony célú előa­dá­sá­ban. A ren­dezők sze­re­tet­tel meg­hív­nak és vár­nak min­den­kit, aki szí­ve­sen kikap­cso­lódna a csa­lád­já­val egy vidám han­gu­latú délutánon.

Az előa­dás helyszíne:

Kulcs, Fekete Ist­ván Álta­lá­nos Iskola Zeneterme

Ideje:

2011. novem­ber 25. 17.00 óra

 Belépő:

Felnőt­tek­nek: 500.-ft/fő

Gye­re­kek­nek: 250.-ft/fő

A belépők­ből befolyt össze­get az óvo­dás és bölcső­dés gye­re­kek kará­cso­nyi játé­ka­i­nak vásár­lá­sára fordítják.

Egy kiál­lí­tás a duna­új­vá­rosi Mun­kásmű­velő­dési Köz­pont­ban, ahol az ép látá­súak meg­ta­pasz­tal­hat­ják, milyen fény nél­kül élni. A kiál­lí­tás 2011. novem­ber 28-tól decem­ber 16-ig látható

Nagy­sza­bású összmű­vé­szeti előa­dó­est kere­té­ben nyílt meg Nóg­rádi Kata­lin festő és gra­fi­kus kiál­lí­tása az ado­nyi művelő­dési ház­ban 2011. novem­ber 19-én dél­után. A telt­há­zas, emlé­ke­ze­tes ren­dez­vé­nyen a Batsá­nyi Cser­hát Művész Kör tag­jai szerepeltek.

A kiál­lí­tás meg­nyi­tó­ján Nóg­rádi Kata­lin mun­kás­sá­gát Simon M. Vero­nika festőmű­vész mél­tatta. A műsor­ban Bacsa Ferenc ének– és gitármű­vészt, Dom­bó­vári János, a Lavotta Kama­ra­ze­ne­kar művé­szeti vezetője, kon­cert­mes­tere hegedű­já­té­kát, Enyedi Béla dal­tu­laj­do­nos, Tan­dory Sán­dor és Poór Péter tánc­dal­éne­kes dalait, Laj­ta­iné Dudás Mar­git költő ver­seit élvez­hette a közön­ség a Nán­dor terem­ben. A kiál­lí­tás a Téli Tár­lat kere­té­ben, a KKKK Lívia ter­mé­ben tekint­hető meg a művelő­dési ház nyit­va­tar­tási idejében.

Szín­pom­pás selyem­fest­mé­nyek­kel vará­zsolt nya­rat és egy külön­le­ges, szép­sé­ges álom­vi­lá­got a kulcsi Falu­házba Kis­te­leki Mar­git festőmű­vész a 2011. novem­ber 24-ei kiál­lí­tás megnyitóján.

A ren­dez­vé­nyen férje, Kis­te­leki Zol­tán előa­dómű­vész tol­má­cso­lá­sá­ban Arany János: A walesi bár­dok című ver­sét hall­hat­tuk, amely éles kont­rasz­tot képe­zett a lágy, nőies, légi­e­sen könnyed selyemfestményekkel.

Nóg­rádi Kata­lin­nal az élen a festő szak­kör tag­jai közül is töb­ben ott vol­tak a meg­nyi­tón, és érdeklő­dés­sel hall­gat­ták Kis­te­leki Mar­git művésznőt, amint Juhász-Dóra Ferencné falu­ház­ve­zető kér­dé­se­ire vála­szolt. Mint meg­tud­tuk, rajz­ta­nár­ként kezdte pályá­ját, majd ami­kor a gyer­me­ké­vel gye­sen volt (három gyer­meke van), meg­látta egy selyem­festő tan­fo­lyam hir­de­té­sét, és jelent­ke­zett, egy életre elje­gyezte magát a selyemfestéssel.

Elmon­dása sze­rint a tech­nika az akva­rell fes­tés­hez hasonló, csak a papír nem továb­bítja olyan gyor­san a fes­té­ket, ezért a selyem­fes­tés során haj­szá­rító segít­sé­gé­vel tudja kor­dá­ban tar­tani az anya­got. Témái nem a vélet­le­nen múl­nak; a her­nyó­se­lyem­hez, illetve a musz­lin­hoz a virág­min­ták, a lep­kék ille­nek a leg­job­ban, de a Klimt para­frá­zis is gyö­nyörűen mutat a sely­men. Bámu­la­to­san szép az Életfa c. kép, akár­csak a stre­lí­ci­á­kat, illetve a kúszó lili­a­ká­cot, vagy a pil­lan­gók raj­zá­sát ábrá­zoló képek, és nagyon izgal­mas, gyö­nyörű kép szü­le­tett macs­kák­ról, illetve fla­min­gók­ról is.

A kiál­lí­tá­son a művésznő két lányá­nak néhány alko­tá­sát is lát­hatja a közön­ség. Kis­te­leki Zsu­zsa akril­ké­pei és Dóra illuszt­rá­ciói is nagyon figye­lemre méltóak.

A kiál­lí­tás decem­ber 22-ig láto­gat­ható a Faluházban.

Új hely­szí­nek az Orszá­gos Miku­lás Fesztiválon

Advent első vasár­nap­ján, novem­ber 27-én nyí­lik Magyar­or­szág leg­na­gyobb Bet­le­heme, amely már 10 éve várja az érdeklődő­ket. A Sze­re­tet­posta ünne­pé­lyes kere­tek között tör­ténő meg­nyi­tá­sára és az első napi bélyeg­zésre is ezen a napon 12.00 óra­kor kerül sor. Az ünnep­ség kere­té­ben meg­gyújt­ják az első adventi gyer­tyát is Nagykarácsonyban.

A Kará­cso­nyi Sátor is fogadja ven­dé­geit e hét­vé­gétől, amely gyer­mekmű­so­rok, szí­ni­előa­dá­sok hely­színe lesz. Vasár­nap a Mes­eposta mutatja be előa­dá­sát, vala­mint inter­ak­tív játé­kait a meg­nyitó ünnep­ség után.

A fesz­ti­vál hely­szí­ne­i­nek száma ezzel tízre nő. Koráb­ban már meg­nyi­totta kapuit a Miku­lás­ház, a Ját­szó­ház, a Kará­cso­nyi Múzeum, a Megyék Kará­csony­fái, a Zöld Kará­csony Óriás Tár­sas­já­ték, az Adventi Vásár, a Mézes­ka­lács Házikó, a Miku­lás Cuk­rászda. Emel­lett kará­cso­nyi han­gu­latú lovas kocsi­val is bejár­ható Mikulásfalva.

A Sze­re­tet­posta meg­nyi­tó­jára (vasár­nap) a kör­nyező tele­pü­lé­sekről futva érkez­nek a gye­re­kek, aki­ket a Miku­lás 11.45-kor fogad háza udvarán.

A tibi­KID rajz­ver­senyre egyre több remekmű érke­zik, így a zsűri dolga hétről hétre nehe­ze­dik, hogy a heti győz­test kivá­lassza. A heti győz­te­sek leg­jobb­ját meg­hív­ják a záró­ün­nep­ségre, ahol átve­heti a tibi ajándékcsomagját.

Nagyon nép­szerűek vol­tak az elmúlt hét­vé­gén a pónipa­cik (Sanyi, Kicsi, Mokka, Mon­csi), akik e hét­vé­gén is vár­ják a gye­re­ke­ket a Posta mögötti füves területen.

A duna­új­vá­rosi hor­vát, a len­gyel és a szerb kisebb­ségi önkor­mány­zat 2011. novem­ber 25-én 17 órai kez­det­tel a Duna­új­vá­rosi Város­háza szín­ház­ter­mé­ben kisebb­ségi napot rendez

Fel­lép­nek: 

Zorica nép­tánc­cso­port Ercsi,

Szé­che­nyi Ist­ván Gim­ná­zium kórusa 

Sán­dor Fri­gyes Zene­is­kola har­mo­nika együt­tese 

Duna­új­vá­rosi Vegyes­kar 

Quin­tia Zene­kar 

Duna­új­vá­rosi Fúvószenekar

A ren­dez­vényt tánc­ház követi. Min­den érdeklődőt sze­re­tet­tel vár­nak a szervezők!

Az ÁNTSZ az orszá­gos tisz­tifőor­vos meg­ke­re­sé­sére a házi­or­vo­sok­hoz és a gyer­mek­or­vo­sok­hoz for­dult, kérve együttmű­kö­dé­sü­ket az ener­gia ita­lok fogyasz­tá­sá­val össze­füg­gésbe hoz­ható meg­be­te­ge­dé­sek, rosszul­lé­tek, egyéb, a fogyasztó visel­ke­dé­sé­ben érez­hető tünet– együt­tes elő­for­du­lási gya­ko­ri­sá­gá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sére, ezzel kap­cso­la­tos adat­bá­zis lét­re­ho­zá­sára. Mint kör­le­ve­lük­ből kiderül:

“…Az ener­gia ita­lo­kat egyre több fia­tal fogyasztja fáradtság-űzőként, az akti­vi­tás fokozójaként.

Ennek követ­kez­té­ben a fogyasz­tás­sal össze­füg­gésbe hoz­ható rosszul­lé­tek száma is megnőtt, tekintve hogy az ener­gia ita­lok kof­fe­int és más kof­fein hatá­sát felerő­sítő össze­tevőt tar­tal­maz­hat­nak. Ezek nagy mennyi­ség­ben tör­ténő fogyasz­tása ese­tén erős hány­in­gert, hányást, mell­kasi fáj­dal­mat, sza­pora pul­zust, nyug­ta­lan­sá­got, álmat­lan­sá­got, ese­ten­ként pánik roha­mot, nagy­mér­tékű túl­ada­go­lás ese­tén akár halált is okozhatnak.

Ugyan­csak ismert, hogy a kof­fe­in­tar­talmú ita­lok alko­hol­lal tör­ténő együt­tes fogyasz­tása egészség-károsodáshoz vezethet.

A prob­lé­mát ész­lelve a NEMFI meg­ke­re­sés­sel for­dult az Orszá­gos Tisz­tifőor­vosi Hiva­tal­hoz, tekin­tet­tel arra, hogy a 18 év alatti kor­osz­tály egész­ség­vé­delme és egész­sé­gé­nek megőr­zése érde­ké­ben az ener­gi­a­i­tal fogyasz­tá­sá­val össze­függő koc­ká­zati tényezők fel­tá­rása, vissza­szo­rí­tása nép­egész­ség­ügyi szem­pont­ból is fon­tos feladat.

A meg­elő­zés érde­ké­ben szük­sé­ges az ener­gia ita­lok fogyasz­tá­sá­val össze­füg­gésbe hoz­ható meg­be­te­ge­dé­sek, rosszul­lé­tek, egyéb, a fogyasztó visel­ke­dé­sé­ben érez­hető tünet– együt­tes elő­for­du­lási gya­ko­ri­sá­gá­nak fel­tér­ké­pe­zé­sére, ezzel kap­cso­la­tos adat­bá­zis létrehozására.”

Gyer­me­ke­ink, uno­ká­ink és akár a felnőtt kor­osz­tály érin­tett tag­ja­i­nak védelme érde­ké­ben a for­gal­ma­zók­nak is taná­csos átgon­dolni, hogy a nye­re­sé­gük előbbrevaló-e mint az egész­ség, mert ha ők nem fog­ják áru­sí­tani eze­ket a káros ita­lo­kat, a gyár­tók hiába gyárt­ják, a nya­ku­kon marad. Így legyen!

(Köszö­net annak az orvos­nak, aki fon­tos­nak tar­totta, hogy a hír a médi­á­hoz is eljus­son és meg­küldte szer­kesztő­sé­günk­nek az információt!)

A Városi Művelő­dési Köz­pont szer­ve­zé­sé­ben zajló Nép­szerű Tudo­mány előa­dás­so­ro­zat­ban Zacher Gábor toxi­ko­ló­gus tart előa­dást 2011. novem­ber 22-én 18 órai kez­det­tel “Varázs­gom­bák­tól a kémiai ter­ro­riz­mu­sig — a toxi­ko­ló­gia 10 000 éves kul­túr­tör­té­nete címmel.

Meg­kezdő­dik Miku­lás­fal­ván az Ingye­nes Adventi Hang­ver­seny Soro­zat. A Ját­szó­ház szín­pa­dán novem­ber 18-án, pén­te­ken 19.00 órai kez­det­tel a duna­új­vá­rosi Har­mo­nika zene­kar és Fúvós együt­tes lép fel.

Novem­ber 19-én, szom­ba­ton 14.30 órai kez­det­tel lesz lát­ható a Bőrönd mese c. gyer­mek­mu­si­cal – a Meg­asz­tár­ban fel­tűnt – Patai Anna fősze­rep­lé­sé­vel. A tör­té­net egy 10 éves kis­lány kaland­jait mutatja be a CSO­DABŐ­RÖND­DEL és egy igazi cir­ku­szi kis­ku­tyá­val. Emel­lett a gye­re­kek lát­hat­ják a „Zöld Kará­csony” báb­já­tékot és a „Tél­apó az erdő­ben” bábmű­sort.

Az idei év nagy­ka­rá­cso­nyi újdon­sága a Mézes­ka­lács Házikó, mely a Sóhordó út 26/b alatt talál­ható. Mézes­ka­lá­csok és kézmű­ves ter­mé­kek mel­lett a kará­cso­nyi ünnep­kör díszei és kiegé­szítői is meg­ta­lál­ha­tók itt. Elő­ze­tes egyez­te­tés alap­ján a mézes­ka­lács­gyár­tást is bemutatják.

A kará­cso­nyi han­gu­latú lovas kocsi is meg­kezdte műkö­dé­sét az elmúlt hét­vé­gén. Szom­ba­ton és vasár­nap 11.00 és 15.00 között köz­le­ke­dik a köz­ség­ben a Ját­szó­ház – Kará­cso­nyi Múzeum – Miku­lás Cuk­rászda – Mézes­ka­lács Házikó – Ját­szó­ház útvo­na­lon. A 12 sze­mé­lyes kocsin lehet jegyet váltani.

A Miku­lás­ház udva­rán meg­kezdte műkö­dé­sét a Manó­falvi sütöde, mely kemen­cé­ben sült finom­sá­go­kat és meleg ita­lo­kat kínál a látogatóknak.

A tibi­KID rajz­ver­seny múlt heti győz­tese Haj­nal Bálint (Gyömrő, Baross u. 19.) lett, aki ezzel lehető­sé­get kapott arra, hogy a decem­ber 23-i gálán átadandó Tibi aján­dék­cso­ma­got megnyerje.

A pon­tos program:

Novem­ber 18., pén­tek (Játszóház)

19.00 Kon­cert (fel­lép: duna­új­vá­rosi Har­mo­nika zene­kar és Fúvós együttes)

Novem­ber 19., szom­bat (Játszóház)

12.00 Zöld Kará­csony bábjáték

13.00 Zöld Kará­csony bábjáték

13.30 Zöld Kará­csony bábjáték

14.30 Bőrönd mese gyermekmusical

Novem­ber 20., vasár­nap (Játszóház)

12.00 Zöld Kará­csony bábjáték

12.20 Tél­apó az erdő­ben bábműsor

13.20 Tél­apó az erdő­ben bábműsor

14.00 Zöld Kará­csony bábjáték

Az előa­dás címe: HOGYAN ÉLJÜK TÚL A CIVI­LI­ZÁ­CIÓT, AVAGY ÉLE­TERŐ ÉLET­FOGY­TIG II.
Előadó: Weixl-Várhegyi László ter­mé­szet­gyó­gyász
Idő­pont: 2011. novem­ber 17. este 6 óra (kb. 3 óra idő­tar­tamra kell szá­mí­tani)
Hely­szín: Duna­új­vá­ros, evan­gé­li­kus templom

Aki­nek volt sze­ren­cséje részt venni Weixl-Várhegyi László első előa­dá­sán, bizo­nyára öröm­mel várja a foly­ta­tást. Aki pedig ezen alka­lom­mal hallja elő­ször élet­tel teli előa­dónk humor­tól nem men­tes, hasz­nos infor­má­ci­ók­kal bővel­kedő, szi­por­kázó előadását…Nos, senki sem fog csa­lódni!
Min­den­kit sze­re­tet­tel vár­nak a szervezők:

Magya­rok Szö­vet­sége Dunaújváros-Rácalmás Tizede

ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja nyí­lik Duna­új­vá­ros­ban, a Piac téri I.Szolgáltatóház eme­le­tén 2011. novem­ber 19-én, szom­ba­ton 8 óra­kor. A nyi­tás előtti napon 10 órá­tól Vesz­ter­gám Mik­lós táro­ga­tómű­vész segíti kon­cert­jé­vel a bolt hír­ve­ré­sét a piac láto­ga­tó­i­nak körében.

Az üzlet­ben kiváló minő­ségű, több­sé­gük­ben zsű­ri­zett, egyedi, de árfek­vé­sük­ben a magyar zse­bek­nek ked­vező kézmű­ves ter­mé­ke­ket kínál­nak a vásár­lók­nak tex­tilből, bőrből, fából, kerá­mi­á­ból, gyöngy­ből, ková­csolt­vas­ból, üveg­ből stb. Kiváló minő­ségű ter­melői méz, mézes­ka­lács, ter­mé­sze­tes anya­gok­ból készülő szap­pa­nok, méh­vi­asz gyer­tyák és kará­cso­nyi figu­rák, só és kősó­ból készült mécse­sek, nem nemes­fémből készülő egyedi, külön­le­ges éksze­rek mel­lett fest­mény­ga­lé­ria, köny­vek, CD-k is vár­ják leendő új tulajdonosaikat.

Nyitva tar­tás (a Piac műkö­dé­sé­hez igazodva)

Hét­főn zárva, keddtől pén­te­kig 8–17 óráig, szom­ba­ton 8–16 óráig, advent­ben vasár­na­pon­ként 8–14 óráig.

Min­den­kit sze­re­tet­tel vár a ROZ­MA­RING Magyar Kézmű­ve­sek Boltja, ahol jó helyen jár, ha nem “vala­mit”, hanem szívvel-lélekkel, kézi mun­ká­val készült, tes­tet öltött sze­re­tet­tel kívánja meg­aján­dé­kozni csa­lád­tag­jait, bará­tait, ünnepi alkal­makra vagy csak úgy…

Újabb kitün­tető címek­kel, Pla­tina díj­jal és Arany­dip­lo­má­val ismerte el a Batsá­nyi Cser­hát Művész Kör Nóg­rádi Kata­lin mun­kás­sá­gát. A művésznő fest­mé­nye­iből egy nagy­sza­bású műso­ros gála kere­té­ben nyí­lik kiál­lí­tás Adony­ban, a KKKK Lívia ter­mé­ben novem­ber 19-én, szom­ba­ton 17 óra­kor. A kiál­lí­tást Simon M. Vero­nika festőmű­vész nyitja meg, a műsor­ban pedig nagy­szerű énekesek-zenészek előa­dá­sát élvez­heti a közönség.

2011. DECEM­BER

Ked­ves Nézőink!

Áldott, békés kará­cso­nyi ünne­pe­ket kíván Önök­nek és Sze­ret­te­i­nek szín­há­zunk min­den dolgozója!

2-án, pén­te­ken 9.30 és 10.30 óra­kor                                                                  a stúdióteremben

“ Baba­szín­ház” 

A kíván­csi kiscsikó

játék a han­gok­kal, moz­gás­sal, rit­mu­sok­kal 3 éves korig 

“Kis­csikó, kiscsikó,

Az én Ráróm hintaló,

Felü­lök rá, hoppla-hó!

Úgy repü­lünk, mint az álom

Messzi  heted­hét határon.”

                                     (Palo­tay Gyöngyvér)

A Meseb­olt Báb­szín­ház vendégjátéka

A jegyek ára:500 Ft

2-án, pén­te­ken 19 óra­kor                                                                                 a szín­ház­te­rem­ben  

Ronald Har­wood

A NAGY NÉGYES 

For­dí­totta: Zöldi Gergely

Ünne­pelt ope­ra­éne­ke­sek vol­tak. Mára vissza­vo­nul­tak. Egy békés művész­ott­hon­ban él a tenor, a basszus és az alt – ami­kor egy nap várat­la­nul beköl­tö­zik a szop­rán is. Tel­jessé vált az egy­kori legen­dás Nagy Négyes. Min­den sze­rep vál­to­zat­lan: a kama­szo­san túlfű­tött Rigo­letto, a kacér Mad­da­lena, az érzé­keny Her­ceg, a kiszá­mít­ha­tat­lan Gilda. Sérel­mek, von­zal­mak mintha teg­nap tör­tén­tek volna, véd– és dac­szö­vet­sé­gek mintha teg­nap köt­tet­tek volna. És előt­tük a nagy fel­adat: egy Verdi-gála, hosszú évek után újra a közön­ség előtt. De olyan-e ma is a hang­juk, mint fény­ko­ruk­ban? Egy­ál­ta­lán: hol ér véget a magán­em­ber és hol kezdő­dik a művész?

Ronald Har­wood (Az öltöz­tető, illetve A zon­go­rista Oscar-díjas szerzője) szín­da­rab­já­ban az

örök­if­jú­ság­ról és a művé­szet hatal­má­ról mesél iró­ni­á­val, sok humorral.

Sze­replők:

CECILY ROB­SON: Mol­nár Piroska

JEAN HOR­TON:      Vári Éva

REGI­NALD PAGET:  Szacs­vay László

WILF­RED BOND:   Bene­dek Miklós

Dísz­let: Khell Zsolt                                                   Jel­mez: Tor­dai Hajnal

Vilá­gí­tás: Bányai Tamás                                                Gra­fika: Szöllősi Géza

Videó, ani­má­ció: Magic Hand Film                                Ren­dező mun­ka­társa: Jánoska Zsuzsa

Ren­dező: Gálffi László 

Pro­du­cer: Orlai Tibor

A Bar­tók Kama­ra­szín­ház és az Orlai Pro­duk­ciós Iroda közös előadása

 A jegyek ára2000 Ft,1800 Ft.

4-én, vasár­nap                                                                                                    a stúdióteremben

10-én, szom­ba­ton

13-án, ked­den

19 óra­kor

Maros And­rás

HUL­LA­DÉK

- színmű két részben –

Húsz­éves fiút, Ben­cét, apja nem­zet­kö­zi­leg jegy­zett profi kosár­lab­dá­zó­nak szánja. A huszonöt éves lány, Márti, a bör­tönből fris­sen sza­ba­dult vőle­gé­nye uralma alatt áll, nap­jai a kiszol­gál­ta­tott­ság jegyé­ben, a férfi kiszá­mít­ha­tat­lan visel­ke­dé­sé­nek, agresszi­ó­já­nak hatása alatt telnek..

A két fia­tal, Bence és Márti, a városi park­ban, a sze­lek­tív hul­la­dékgyűjtő­nél talál­ko­zik össze, és elha­tá­roz­zák, hogy egy este, ott, a park­ban, a sze­lek­tív hul­la­dékgyűjtőbe kidob­nak min­dent, ami a múltra emlé­kez­teti őket, hogy e tár­gyak­tól, szim­bó­lu­mok­tól meg­sza­ba­dulva meg­kezd­hes­sék új éle­tü­ket. Szép elha­tá­ro­zá­sok… azon­ban a sors­for­dí­tás nem ennyire egyszerű…

Sze­replők:

Apa                                                    JAKAB CSABA

Fiú (Bence)                                        GAS­PA­RIK GÁBOR

Lány (Márti)                                      TŐKÉS NIKOLETT

Férfi (Márti vőle­gé­nye)                     KISS ATTILA

Nő (Szö­vet­ségi szak­fel­ügyelőnő)      VÁN­DOR ÉVA m.v.

Dísz­let– és jel­mez­ter­vező: LIBOR KATA­LIN                     Dra­ma­turg: DOBÁK LÍVIA

 Ren­dező: LEND­VAI ZOLTÁN

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diákoknak1400 Ft.

Az előa­dást támo­gatja: NKA

5-én, hét­főn 10 óra­kor                                                                                     a színházteremben

8-án, csü­tör­tö­kön

10-én szom­ba­ton

15 óra­kor

Mol­nár Ferenc

A PÁL UTCAI FIÚK

- színmű két részben -

A szín­padi vál­to­za­tot írta: Török Sándor

Miért érde­mes „A Pál utcai fiú­kat” elol­vasni, színre vinni, meg­nézni? Mert ezek a fiúk tud­ják, mit jelent a szó: haza. Táguló körö­ket, melyek köze­pén egy hely van, ahová haza lehet menni, aztán tágítva azt grun­dot, isko­lát is jelent, majd tovább szé­le­sítve egy egész nem­zet élet­kö­ze­gét. A köz­tük lévő hatá­rok pedig átjár­ha­tók. Akkor élhető, ha tar­to­zunk egy csa­pat­hoz, van­nak közö­sen elfo­ga­dott, betar­tott játék­sza­bá­lyok, ami­ket halá­los komo­lyan veszünk.

Sze­replők:

HOR­VÁTH AND­RÁS, DEDE­CSIK FERENC, JAKAB MÁRK, DUBAI PÉTER, VARGA ZOL­TÁN, SZABÓ ZOL­TÁN, KÁR­MÁN NOÉ, KÖRÖSZTÖS GERGŐ, HANÁK NOR­BERT, TIL­LIN­GER MAR­CELL, TER­NEKI TAMÁS, JAKODA BENE­DEK, JÓNA ÁDÁM, SZEN­TIR­MAI TAMÁS, HOR­VÁTH JÁNOS ATTILA, HOR­VÁTH IST­VÁN, JAKAB CSABA, BAK­SAY ERIKA, FAR­KAS ERIK, KISS ATTILA, SZE­KE­RES PETRA

Díszlet-és jel­mez­ter­vező: KALÁCSKA GÁBOR               Zene: BALOGH ZOLTÁN

Moz­gás: TÓTH BOG­LÁRKA                                 Asszisz­tens: SIEG­RIST CECÍLIA

Ren­dező: KISS ATTILA 

A jegyek ára1000 Ft

Az előa­dást támo­gat­ták: 

Duna­új­vá­ros Szín­há­zá­ért Alapítvány

6-án, ked­den 10 és 15 óra­kor                                                                          a színházteremben

13-án, ked­den 10 és 15 órakor

 Zalán Tibor

KABULE KIN­CSE

régi tibeti nép­mese nyomán

–5 éves kortól –

A tibe­tiek, réges-régen, nem ismer­ték a gabo­nát.   A legenda sze­rint a cso­dá­la­tos árpa­sze­met, mely­nek ter­mése az egész népet táp­lálja majd,az ifjú Acsu­nak kel­lett ellop­nia a gonosz kígyó­ki­rály Kabule bar­lang­já­ból. Vajon sikerül-e a vak­merő vál­lal­ko­zás? Sikerül-e Acsu­nak meg­sze­rezni az arany­ár­pát, és meg­ta­lál­nia élete párját.

Sze­replők:

Csadi Zol­tán, Sup­licz Mihály, Gas­pa­rik Gábor, LAPIS ERIKA, Pataki Dezső, Tóth Bog­lárka, KEL­LER LINCA, Kiss Ale­xandra, MÓRI CSABA

Buló­iak, ludzsóföldiek:

A Bar­tók Tánc­szín­ház Táncművészei

 Díszlet-jelmeztervező: Libor Kata­lin              Művé­szeti kon­zul­táns: Zalán Tibor

Zene­szerző: Ács Gyula

 Rendező-koreográfus: Éne­kes István

 Az előa­dást támo­gatja:     NEFMI (logo)

Duna­új­vá­ros Szín­há­zá­ért Alapítvány

 A jegyek ára800 Ft

Fotó: Ady Géza

10-én, szom­ba­ton 18 óra­kor                                                              az evan­gé­li­kus templomban

 Adventi Kon­cert 

A Via­dana Kama­ra­kó­rus hagyo­má­nyos adventi hang­ver­se­nyén Vik­to­ria, Kodály Zol­tán, Bár­dos Lajos, Mor­ten Lau­rid­sen és Tóth Péter művei hang­za­nak el. 

A belé­pés ingyenes!

11-én, vasár­nap                                                                                                a színházteremben

BAR­TÓK BÉR­LET 2.

12-én, hét­főn

KODÁLY BÉR­LET 2.

19 óra­kor

 Daniel Glattauer

Gyógyír északi szélre 

For­dí­totta: Kaj­tár Mária

Sze­replők:

Emmi Roth­ner – Ful­laj­tár Andrea

Leo Leike– Őze Áron

Dísz­let, jel­mez: Sebő Rózsa                          Gra­fika: Szöllősi Géza

Ren­dező: Göt­tin­ger Pál

Pro­du­cer: Orlai Tibor

Emmi Roth­ner e-mailben sze­retné lemon­dani a Like maga­zin elő­fi­ze­té­sét, de fél­reüt egy betűt, és levele vélet­le­nül Leo Lei­ké­nél köt ki. Mint­hogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kény­te­len fel­vi­lá­go­sí­tani őt a téve­dé­séről. Így veszi kez­de­tét a külön­le­ges levél­vál­tás, mely­nek során a tel­jes isme­ret­len­ség és ked­ves benső­sé­ges­ség közti kes­keny mezs­gyé­jén egyen­sú­lyozva egyre köze­lebb kerül­nek egy­más­hoz, míg végül kény­te­le­nek fel­tenni maguk­nak a kér­dést: vajon a leve­lek­ben kife­je­zett, egy­más iránti egyre erő­sebb érzé­seik kiállják-e a sze­mé­lyes talál­ko­zás pró­bá­ját? És ha igen, hogyan tovább?

„Írjon nekem Emmi, Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nél­kül. Az írás annyi, mint csó­kolni, de ésszel.”

A jegyek ára 3000 Ft, 2500 Ft

 Az Orlai Pro­duk­ciós Iroda vendégjátéka

 Fotó: Rick Zsófia

16-án, pén­te­ken 10 és 15 óra­kor                                                                        a stúdióteremben

Ten­ger­tánc

- tánc­köl­te­mény gye­re­kek­nek és szü­le­ik­nek Sza­lóki Ági dalaival

A gyer­meki lét cso­dá­la­tos vilá­gát őrzi, ébreszti újra a Bar­tók Tánc­szín­ház művé­sze­i­nek játéka a Ten­ger­tánc című pro­duk­ci­ó­ban. Derűs, lírai tánc­ké­pek soro­zata gye­rek­ver­sek­kel, mon­dó­kák­kal. Ten­ger­nyi lehető­ség az öröm­teli együtt­létre néző­nek, előa­dó­nak egyaránt.

Az előa­dás leg­főbb szán­déka, hogy meg­mu­tassa a hét­köz­na­pok­ban rejlő ünnepeket.

Előad­ják:

Anko­vics Zsu­zsanna, KISS Ale­xandra, Mik­lián Richárd, Móri Csaba, Sup­licz Mihály, SZA­UER Szil­via, SZÁ­RAZ DÁVID, Thiard-Laforest Csaba, TISZOL­CZI LILLA, TÓTH Boglárka

 Dísz­let és jel­mez­ter­vező: Neder­mann Magdó

Koreo­grá­fus:   Hor­váth Zsó­fia Haran­gozó – díjas

A jegyek ára 800 Ft

Fotó: Németh Tamás

22-én, csü­tör­tö­kön 19 óra­kor                                                                          a színházteremben

 kará­cso­nyi koncert

Ünneplőbe öltö­zött dallamok

Sze­ke­res Adrien koncertje

Immár hagyo­mány, hogy év végén igazi ünnepi han­gu­lat­ban útra kél a varázs­la­tos hangú magyar éne­kesnő, Sze­ke­res Adrien, hogy adventi tur­né­ján dala­i­val min­denki szá­mára aján­dékba adja az ünnep­vá­rás cso­dá­ját. A kon­cer­te­ken Sze­ke­res Adrien sike­res dalai az “Olyan mint te”, “Híd a folyó” mel­lett a kará­cso­nyi kon­cer­tek elma­rad­ha­tat­lan dalai az “Ave Maria”, “Csen­des éj”, “Menny­ből az angyal” is elhangzanak.

Sze­ke­res Adrien — szóló ének

Sze­ke­res Anita — vokál

Kiss Gábor — zongora

Csi­szár Ferenc — gitár

Gátos Bálint — basszus gitár

Bar­dó­czi Gábor – dob

A jegyek ára2000 Ft

A meg­hitt kará­cso­nyi ünne­pek után han­go­lód­jon szín­ház­zal a szilveszterre!

28-án, szer­dán 19 óra­kor                                                                                   a stúdióteremben

 A FAJOK EREDETE

A szí­né­szek imp­ro­vi­zá­ci­ó­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val írta: Tas­nádi István

Dar­win azo­nos című művéből kiin­dulva egy olyan for­mai kísér­letre vál­lal­ko­zunk, mely ötvözni pró­bálja a tudo­má­nyos isme­ret­ter­jesz­tést a köl­té­szet­tel. A emberi faj kez­det­ben mole­ku­lá­ris szin­ten léte­zik, majd egyre maga­sabb anyagi szin­ten szer­vező­dik, míg­nem röpke néhány mil­li­árd év eltel­té­vel lét­re­jön a Szel­lem és köz­ve­títő anyaga, a Nyelv, mely­nek segít­sé­gé­vel az addig gesz­ti­kus tör­té­net­me­sé­lést fel­váltja az élet lét­re­jöt­té­nek ver­bá­lis elbe­szé­lése. “A Tas­nádi Ist­ván kel­tető­jé­ben most szü­le­tett opusz evo­lú­ciós prob­lé­má­kat fesze­get a csirke-lét szem­szö­géből. Lele­mé­nyes jele­ne­tek mutat­ják be az emberré válás stá­ci­óit, a tár­sas együttmű­kö­dés, a nyelv– és mítosz­te­rem­tés, a táp­lál­ko­zás ala­ku­lá­sát. Van cir­ku­szi att­rak­ció, állat­szám és bör­leszk szi­tu­á­ció is, de a per­ma­nens haho­tá­zás köz­ben időn­ként csak elszo­rul a szív. Jutalom-játék három szí­nész­nek, szó­ra­koz­tató aján­dék a néző­nek, a mély­ben azon­ban fenye­getően lesel­ke­dik a félel­me­tes valóság.”

(rész­let egy kritikából)

Játsszák:

MUCSI ZOL­TÁN, SCHE­RER PÉTER, THU­RÓ­CZY SZABOLCS

Mun­ka­tár­sak

PAP JANÓ, GYU­LAY ESZ­TER, MÁTIS INEZ, MER­VEL MIKLÓS,

KÁL­MÁNCZ­HE­LYI ZOLTÁN

 Ren­dezte: DÖMÖ­TÖR TAMÁS

 Az előa­dás a 2011. évi Vidor Fesz­ti­vá­lon elnyerte a leg­jobb kama­ra­szín­házi előa­dás­nak járó DOTTORE-DÍJAT, továbbá a Port.hu különdíját

 A Nézőmű­vé­szeti Kft vendégjátéka

A jegyek ára felnőtteknek2000 Ft, diákoknak1800 Ft

29-én, csü­tör­tö­kön 19 óra­kor                                                                            a stúdióteremben

 Alfonso Paso

MENNY­BŐL A HULLA

- bűn­ügyi komé­dia két részben -

 For­dí­totta: Hor­vát János

 Szereplők:

LAPIS ERIKA, CSADI ZOL­TÁN, FAR­KAS ERIK, POL­GÁR LILLA, KEL­LER LINDA, GAS­PA­RIK GÁBOR, HOR­VÁTH IST­VÁN, KISS ATTILA

Zene: Kurucz Ger­gely            Jel­mez: Balogh Adri­enn           Dísz­let: Smuk Imre

 Ren­dező: KISS ATTILA

 Kará­csony este van. Car­los és Julia, a fia­tal házas­pár barát­juk­kal Loren­zo­val egy kel­le­mes vacso­rára készülőd­nek, egy ele­gáns étte­rembe.  A ház­ban csak a szol­gá­lat­kész szo­ba­lány, Elisa  marad…  Ekkor meg­szó­lal a bejá­rati csengő hangja…
A foly­ta­tás már egy for­du­la­tok­ban és meg­le­pe­té­sek­ben bővel­kedő, szel­le­mes és mulat­sá­gos bűn­ügyi komé­dia sza­bá­lyai sze­rint tör­té­nik. És ezt — ugye meg­ér­tik — előre  nem árul­hat­juk el.

A jegyek ára felnőtteknek1800 Ft, diá­kok­nak és nyugdíjasoknak1400 Ft

Fotó: Hor­váth László

KIÁL­LÍ­TÁS AZ AULA GALÉRIÁBAN

decem­ber végéig

Erdé­lyi és Alföldi tájak

Amb­rus Imre festőmű­vész kiállítása

Műsor­nap­tár

decem­ber

2.         A KÍVÁN­CSI KIS­CSIKÓ               9.30, 10.30 óra           stúdióterem

4.         HUL­LA­DÉK                                    19 óra                         stúdióterem

5.         A PÁL UTCAI FIÚK                                   10 óra                         színházterem

5.         KABULE KIN­CSE                          10 és 15 óra                színházterem

8.         A PÁL UTCAI FIÚK                                   15 óra                         színházterem

10.       A PÁL UTCAI FIÚK                                   15 óra                         színházterem

ADVENTI KON­CERT                    18 óra                         evan­gé­li­kus templom

HUL­LA­DÉK                                    19 óra                         stúdióterem

11.       GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE        19 óra                         színházterem

12.       GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE        19 óra                         színházterem

13.       KABULE KIN­CSE                          10 és 15 óra                színházterem

HUL­LA­DÉK                                    19 óra                         stúdióterem

16.       TEN­GER­TÁNC                                10 és 15 óra                stúdióterem

22.       SZE­KE­RES ANDRIENN

kará­cso­nyi kon­certje                          19 óra                         színházterem

28.       A FAJOK ERE­DETE                                   19 óra                         stúdióterem

29.       MENNY­BŐL A HULLA                 19 óra                         stúdióterem

           TÁJELŐADÁSOK

14.       TEN­GER­TÁNC                    Keszthely

SZÍN­HÁZ­JE­GYET KARÁCSONYRA!

 Nyak­kendő, zokni vagy tur­mix­gép helyett aján­dé­koz­zon szín­ház­je­gyet vagy aján­dék­utal­ványt karácsonyra!

Lepje meg sze­ret­teit szín­házi élménnyel!

A meg­vá­sá­rolt jegyek mellé szín­há­zunk dísz­cso­ma­go­lást ad ajándékba.

FESZ­TI­VÁL­HÉT­VÉGE

A DUNA­ÚJ­VÁ­ROSI INTER­CISA MÚZE­UM­BAN

2011. novem­ber 12-én, szom­ba­ton (350 Ft/fő)

(Tájé­koz­ta­tás: 06–70-458–27-23)

2011.11.12. 14:00 — 18:00 A “Nagy Raj­zo­lás” Archeo­art

KRE­A­TÍV PROG­RA­MOK (fes­tés kőre, kavicsra, fém­dom­bo­rí­tás, moza­ik­ké­szí­tés,  papír­már­vá­nyo­zás,  fotózás)

2011.11.12. 14:00 — 18:00 Több fényt!                       Múze­umi csa­ládi dél­után                   
KÉZMŰ­VES PROGRAMOK

(gyer­tya­már­tás, lam­pion és mécse­sek készítése)

2011.11.12. 18:00 — 22:00

Múze­u­mok Őszi Éjsza­kája az Inter­cisa Múzeumban

18–19 ÓRÁIG: VEZE­TÉS A VILÁ­GÍ­TÁS­TÖR­TÉ­NETI KIÁLLÍTÁSBAN

19–20 ÓRÁIG: RÓMAI KORI GASZT­RO­NÓ­MIA c. előadás

20–21 ÓRÁIG: GLA­DI­Á­TO­ROK c. előadás

18–22 ÓRÁIG: KRE­A­TÍV PROGRAMOK

                         (tar­soly, köny­vecske, ékszer készítése)

Az Inter­cisa Múzeum fenn­tar­tója: Fejér Megyei Önkormányzat

Média­tá­mo­ga­tók: Duna­új­vá­rosi Hír­lap, DSTV, Helyi Téma, EL-DO Rádió, Rádió 24, Mező­földi Élet, Szuperinfó, 

Ked­ves Olvasónk!

Nagyon köszö­nöm, hogy figye­lem­mel kíséri a mezofoldielet.hu online újság híreit, beszámolóit.

Új szol­gál­ta­tá­sunk lehet, hogy még elke­rülte a figyel­mét, ezért engedje meg, hogy ajánl­jam: a PROG­RA­MAJÁNLÓ szóra kat­tintva lát­ható a rész­le­tes infor­má­ci­ó­kat tar­tal­mazó NAPTÁR.

Több új videó link­jét töl­töt­tem fel a LINK­AJÁNLÓ rovatba. A rova­tot áthe­lyez­tük a KEZDŐ­LAP alsó sáv­já­nak jobb olda­lára. Figyelje a fris­sí­té­se­ket! Érdemes!

Tekintse meg leg­újabb lap­szá­mun­kat az ÚJSÁG­AR­CHÍ­VUM rovatban!

Szá­za­dik szü­le­tés­napja alkal­má­ból köszön­töt­ték Pusz­ta­sza­bol­cson Balogh Józsefné Mariska nénit, a város dísz­pol­gá­rát, az első szá­za­dik élet­vét betöl­tött pusz­ta­sza­bol­csi szép­ko­rút, 2011. novem­ber 10-én, a Város­háza dísz­ter­mé­ben ren­de­zett ünnepségen.

Az isko­lás gye­re­kek lélek­hez szóló köszöntő műsora után Czompó Ist­ván, a város pol­gár­mes­tere köszön­tötte a jelen­lévő­ket, első­sor­ban ter­mé­sze­te­sen az ünne­pel­tet, akit csa­lád­tag­jai kísér­tek el a szü­le­tés­napi ünnep­ségre. A pol­gár­mes­ter úr ünnepi beszé­déből meg­tud­tuk, hogy Mariska néni Kis­té­tény­ben szü­le­tett 1911. novem­ber 10-én, a Szek­szárdi Kirá­lyi Állami Bába­képző Inté­zet­ben 1931-ben szer­zett okle­ve­let, majd a paksi, a nagy­ka­ni­zsai és a csur­gói szülőott­hon­ban dol­go­zott. Ezt követően került Pusz­ta­sza­bolcsra. Érde­mes fel­idézni a nagy­ka­ni­zsai szülőott­hon főor­vo­sá­nak papírra vetett gon­do­la­tait, ame­lyek a pusz­ta­sza­bol­csi állás betöl­té­sé­hez adott aján­lás­ban szerepelnek:

“A reá bízott mun­ka­kört min­den­kor nagy szor­ga­lom­mal, ügy­sze­re­tet­tel, hoz­zá­ér­tés­sel a leg­na­gyobb meg­elé­ge­dé­semre látta el. A bete­gek­kel való bánás­módja, vala­mint az újszü­löt­tek­kel való oda­adó gon­dos­sága fáradt­sá­got nem ismert. A leg­ké­nye­sebb magán­szülői­met bíz­hat­tam rá, s ezek mind a leg­na­gyobb elis­me­rés­sel és meg­elé­ge­dés­sel vol­tak eltelve oda­adó, gon­dos ápo­lá­sá­tól. Sze­ren­csés lesz az a köz­ség, ahol a bábai teendő­ket ő fogja ellátni.”

Ez a sze­ren­csés köz­ség pedig Pusz­ta­sza­bolcs lett, ahol addig Mariska néni édes­anyja látta el a bába­asszo­nyi teendő­ket 1924-től, mint a falu első bábája, s így a saját lánya vette át tőle e szép hiva­tást 1946-ban — s milyen érde­kes a sors: Mariska néni több évti­ze­den át vég­zett munka után a tele­pü­lés utolsó bába­asszo­nya lett.

Balogh József­nét oda­adó mun­ká­já­nak, érde­me­i­nek elis­me­ré­se­kép­pen 2003-ban Pusz­ta­sza­bolcs dísz­pol­gári címé­vel tün­tet­ték ki.

Több évti­zede nyug­dí­jas. Nap­köz­ben több­nyire a szo­ci­á­lis intéz­mény gon­dos­ko­dá­sát élvezi, amúgy a nevelt fiá­ék­nál, Balogh Jáno­sék­nál él. Mariska néni lánya és fia ötven­hat­ban Kana­dába ment, jelen­leg is ott élnek, túl a het­ve­nen mindketten.

Juci néni, Mariska néni fér­jé­nek az első házas­sá­gá­ból szü­le­tett fiá­nak (Balogh János­nak) a fele­sége. Ők gon­dos­kod­nak Mariska néniről. Mint mondta, Mariska néni leg­szí­ve­seb­ben olva­sás­sal töl­tötte az utóbbi évti­ze­dek­ben az időt. Szí­ve­sen lenne egye­dül a saját házá­ban, de ezt az álla­pota nem teszi lehetővé, min­dig van mel­lette valaki ott is.

Az ünnep­ségre, ahol egy hatal­mas virág­ko­sárba ren­de­zett 100 szál sárga ger­be­rá­val és egy szü­le­tés­napi tor­tá­val is köszön­tötte Mariska nénit az önkor­mány­zat, a szo­ci­á­lis intéz­mény­ből is töb­ben eljöt­tek: az intéz­mény mun­ka­tár­sai és a gon­do­zot­tak is fel­kö­szön­töt­ték az idős höl­gyet. A köszöntők között ott volt Czön­dör Mihály is, aki­nek a fele­sé­gét, Joó Katit is Mariska néni segí­tette a világra.

Mariska néni jóízűen elfo­gyasz­tott az egész­sé­gére bon­tott pezs­gőből egy pohár­ral, és a tor­tá­ból is falatozott.

A benső­sé­ges ünnep­sé­gen Czompó Ist­ván pol­gár­mes­ter Kiss Mag­dolna: Köszö­net című ver­sét Mariska néni nevé­ben olvasta fel. A vers:

Kiss Mag­dolna: Köszönet

Köszö­nöm Nek­tek, kik ismer­tek, hogy rám is figyeltek.

Hogy a lel­ke­tek­ből egy dara­bot ide tettetek.

Szebb tőle a napom, és jobb a lelkemnek,

hogy ti mind körül­vesz­tek engemet.

Mond­hat­nak bár­mit, milyen az élet,

hogy az embe­rek mily érzéketlenek.

Míg ennyi ember szí­vé­ben van fény,

addig sosem hal meg a remény.

Har­minc évvel ezelőtt vette fel József Attila nevét a ma a pusz­ta­sza­bol­csi alap­fokú köz­ok­ta­tási intéz­mé­nye­ket egye­sítő József Attila Közös Igaz­ga­tású Álta­lá­nos Iskola és Óvoda isko­la­egy­sége. A név­adás­ról ötévente emlé­kez­nek meg az isko­lá­ban ren­de­zett nagy­sza­bású ünnep­ség kere­té­ben. Az immár hato­dik ilyen ren­dez­vény 2011. novem­ber 10-én volt az intéz­mény­ben. Az ese­mé­nyen a pol­gár­mes­ter és az önkor­mány­zati kép­vi­selők mel­lett az iskola volt peda­gó­gu­sai és tanít­vá­nyai is szép szám­ban vet­tek részt, a diá­kok­nak és taná­ra­ik­nak beren­de­zett szék­so­rok pedig csak­nem betöl­töt­ték a nagy tornatermet.

Üdvözlő sza­vak­kal köszön­tötte a meg­je­len­te­ket Sipos József igaz­gató, s egy öröm­teli friss hírről is beszá­molt: az iskola tanára, Ádám László rövi­de­sen átve­heti a Fejér Megye Tömeg­sport­já­ért kitüntetést.

A műsor ele­jén egy kis­fil­met néz­tek  meg a részt­vevők, majd Ádámné Far­kas Beáta, iskolaegység-vezető ünnepi beszéde, azt követően az iskola kóru­sá­nak és diák­ja­i­nak ünnepi műsora következett.

Az ünnepi beszéd (köszö­ne­tet mon­dok Ádámné Far­kas Beá­tá­nak, hogy ren­del­ke­zé­sünkre bocsá­totta a szöveget!):

———————————-

Az Ő tisz­te­le­tükre ég ez a mécses!

Nekünk taná­rok­nak is és nek­tek diá­kok­nak is, követ­nünk kell az előt­tünk járó­kat. Nem fel­tét­le­nül hatal­mas tel­je­sít­mé­nyek vég­hez­vi­te­lé­vel, hanem inkább abban, hogy a ránk bízott időt, éle­tünk egyik leg­na­gyobb és leg­ti­tok­za­to­sabb kin­csét jól hasz­nál­juk fel.

Éljünk tehát figyelmesen!

Ne saj­nál­juk az időt a szépre és a jóra!

A leg­főbb művé­szet az élet­ben, hogy min­denre talál­junk időt!

S ezzel vissza­ér­kez­tem a kez­deti gon­do­la­ta­im­hoz: Miért is fon­tos az évfor­du­lók ünneplése?

Az ünne­pek, a jeles napok meg­mé­rik az idő szün­te­len folyá­sát. Pihenő­he­lye­ket jelöl­nek ki szá­munkra, ahol végig­gon­dol­hat­juk az út foly­ta­tá­sát. Öt évvel ezelőtt egy olyan pihenő­hely­hez érkez­tünk, mely­nek külön­le­ges­sége az volt, hogy a név­adás 25. évfor­du­lója alkal­má­ból, Hor­váth Krisz­tián helyi műkőkészítő-mester, volt tanít­vá­nyunk által készí­tett fekete grá­nit emlék­táb­lát avat­tunk az isko­la­épü­let aulá­já­ban, mely­nél a mai napon koszo­rút helyez­tünk el az osz­tá­lyok kép­vi­selői jelen­lé­té­ben. 2006 novem­be­ré­ben az emlék­tábla ünne­pé­lyes elhe­lye­zése hár­mas funk­ciót töl­tött be! Egy­részt meg­örö­kí­tette azt a neve­ze­tes: 1981.nov.5-i dátu­mot, melytől isko­lánk József Attila nevét visel­heti. Más­részt a táb­la­ava­tás József Attila bronz mell­szob­rá­nak emlé­kére is tör­tént, melyet 1981-ben a név­fel­vé­teli ünnep­sé­gen adtak át, de saj­nos 1990-ben a fém­hul­la­dék gyűjtők áldo­zata lett. Ezt a szob­rot az Iparmű­vé­szeti Lek­to­rá­tus aján­dé­kozta isko­lánk­nak, mely zsű­ri­zett képzőmű­vé­szeti alko­tás volt, Ócsai Károly szob­rászmű­vész készí­tette. Har­mad­részt a táb­lát József Attila emlé­kére is állí­tot­tuk, mind­arra, ami utána maradt: gaz­dag, de befe­je­zet­len Életmű, egyéni, őt jel­lemző Köl­té­szet, leve­lek, emlé­kek, fel­jegy­zé­sek, kér­dé­sek, talá­nyok, Legenda.

Az elmon­dot­tak alap­ján rövi­den végig­jár­hat­tuk azt az utat, mely a mához veze­tett, s köz­ben fel­idéz­het­tük a múlt pillanatait.

A mai napon emlé­ke­zünk tehát az 1981-es név­fel­vé­telre, a most követ­kező műsor­ral pedig isko­lánk név­adó­jára, József Atti­lára, aki hisz a tiszta szel­lem­ben, mely­nek „sza­bad­sága kor­lát­ta­lan”, hisz a tiszta köl­té­szet­ben, mert közös­ség­te­remtő ereje van.

Egész éle­té­ben azért küz­dött, hogy befo­gad­ják vala­me­lyik közös­ségbe. Igazi tár­sas lény sze­re­tett volna lenni, hiszen mint mondja: „Hiába fürösz­töd önma­gad­ban, csak más­ban mos­ha­tod meg arcodat.”

József Attila elment, de sok szé­pet hagyott ránk örö­kül. Nem élt hiába! Meg­va­ló­sí­totta gyer­mek­kori álmát, hogy költő lesz! Kár, hogy maga nem tapasz­tal­hatta meg az olva­sók szeretetét!

Szín­há­zat, utcá­kat, okta­tási intéz­mé­nye­ket nevez­tek el róla. Szü­le­tés­napja a köl­té­szet napja. Ver­seit meg­ze­né­sí­tet­ték, köl­te­mé­nyei át-átszövik éle­tün­ket óvo­dás kor­tól felnőttkorig.

Ki ezért, ki azért  — sor­sá­tól függően – magá­é­nak érzi, magá­é­nak vallja köl­té­sze­tét, gon­do­lat­vi­lá­gát, tehát sze­re­tik őt, sze­ret­jük őt.

A név­fel­vé­tel 30. évfor­du­ló­ján József Attila szel­le­mi­sé­géből merítve feje­zem be gondolataimat :

„Igazi lel­kün­ket,

akár­csak az ünneplő ruhánkat

gon­do­san őriz­zük meg,

hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

Köszö­nöm a meg­tisz­telő figyelmet!

Pusz­ta­sza­bolcs, 2011. novem­ber 10.

Á. Far­kas Beáta

iskolaegység-vezető

Geri Bácsi — Dobogókő

egy nem min­den­napi tör­té­net szívről, lélekről, hitről, sze­re­tetről, egy álom­ról, mely­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ért a fősze­replő min­den anyagi javát fel­ál­dozta, cse­rébe gyó­gyu­lást, mér­he­tet­len ener­giát és önzet­len segít­sé­get, áradó sze­re­te­tet kapott, amit most ő ad tovább.

Az I. rész: (17 perc)

http://www.youtube.com/watch?v=BKJrcHEW4pY

Geri bácsi­nak a lelke magyar. A meg­ál­mo­dott és meg­va­ló­sí­tott gyó­gyí­tó­he­lyet 2011.11.11-én szen­teli fel egy jezsu­ita szerzetes.

A homeo­pá­tiás orvos tanácsai

Dr. Földi Ágnes gyer­mek­gyó­gyász, homeo­pá­tiás orvos rovata

      Szeretettel köszöntöm kedves Olvasóinkat! A Családi Maszat-Kaland klub jól indult

október 20-án Csókai Szilvia zoológus, viselkedéskutató, babahordozási szaktanácsadó vezette a kötődő nevelésről szóló kerekasztalos klubfoglalkozásunkat, melyen Kelemenné Szabó Erika szülésznő, Bányai Éva védőnő és én voltunk a beszélgető partnerei, és nagy örömünkre nagyon sokan kapcsolódtak bele a korai kötődésről való együtt-gondolkodásunkba. Következő héten a Maszatoló kreatív klubfoglalkozás szintén nagyon sikeres volt. Sok gyermek is szívesen készített az anyukákkal együtt guriga játékot. Így folytatódik a klub egyik héten előadásszerű, másik héten „kreatívkodó”- „kézműveskedő” foglalkozással. Lapzártakor van éppen Makai Kinga laktációs szaktanácsadó szoptatási praktikákról szóló előadása. Most következik, a lap megjelenését követően, november 17-én csütörtökön 16 órakor az én homeopátiával foglalkozó klubdélutánom. Szeretném, ha a jelenlévők kérdéseikre kapnának választ, és amivel készülök: az őszi-téli meghűléses szezon betegségeinek megelőzése és homeopátiás kezelése.

     Nagyon áldottak vagyunk idén az enyhe napsütéses őszi idő miatt. Sokat kirándulhattunk, kertészkedhettünk, még a Halottak napja is inkább virágos-gyertyafényes látványos volt, és nem annyira szomorkás. De mint mondani szokás: minden rosszban van valami jó is, és talán fordítva is így van: minden jóban van egy kis rossz is. A nagyon kellemes időjárás velejárója volt a szmog. Nem nagyon mozgott a levegő, eső sem esett, a hűvös éjszakák miatt fűteni kellett, így aztán a szálló por körülöttünk maradt, és nem tudott a levegő kitisztulni. Ilyenkor a köhögésre hajlamos gyermekek sajnos visszatérő-elhúzódó betegeskedők lesznek.

A köhögés a szervezet úgynevezett védekező reflexe, amellyel a légúti idegentesteket és a kórokozók vagy az allergiás folyamatok okozta gyulladásos váladékot távolítja el a szervezet a légutakból. Álljunk meg egy szóra: légúti idegentest!!! Igen nagy dráma tud lenni. Nemrégen egy pattogatott kukoricát félrenyelt gyermek anyukája mondott köszönetet, azért mert részt vehetett a Magyar Gyermekmentő Alapítvány elsősegélynyújtó tanfolyamán, és így tudta, mi a teendő ilyen esetben. (Ezt az esetet azért írtam meg, mert ha nem tudnak dönteni, hogy elmenjenek-e vagy ne, egy gyermekekről szóló előadásra, mondjanak igent! Azt hiszem, a gyermekünk a legfontosabb számunkra.)

Köhögős gyermeknek és picinek (3-4-5-6 éves korig?) ne adjunk pattogatott kukoricát, mogyorót, diót stb., és vigyázzunk, hogy a környezetében ne is találhasson apró tárgyat pl. gombelem, mert végzetes lehet, ha félrenyeli.

A köhögés, hasonlóan nagy riadalmat okozó megjelenési formája a krupp, amit gégegyulladásnak is szoktunk hívni. Hirtelen, általában az éjszakai órákban fellépő, belégzési nehezítettséggel járó fulladós köhögés, mely kutyaugatásszerű, a belégzéskor húzó hang hallható. Elsőként tárjuk ki sarkig az ablakot, mert a hidegpára életmentő! Az első kruppos rohamnál az azonnali orvoshoz fordulást javaslom. Általában az ismétlődő krupposok szoktak homeopátiás szert is alkalmazni - a hagyományos gyógyszerelés mellett -, hogy a gyermek állapota ne súlyosbodjon. A krupp fő szere az Aconitum homeopátiásan, mely a hirtelen, nagy félelemmel jelentkező kórképek csodaszere. A köhögésre emellé Droserát és Spongiát javaslok.

Ha szeretnének több köhögés-szerről is tájékozódni, várom Önöket a Családi Maszat-Kaland klubnak a rácalmási művelődési házban 2011. november 17-én (csütörtök) 16 órakor kezdődő összejövetelén!

Drága kin­csünk az egész­sé­günk! Őriz­zük meg!

Dr. Földi Ágnes T: 0620 440 8088, e-mail: drfoldiagi@gmail.com

Őszi liba­comb pecse­nye  a Kony­hai Élet novem­beri ajánlata:

-          4 egész libacomb

-          20 dkg főtt gesz­te­nye (egész)

-          15 dkg aszalt szilva

-          20 dkg édes szőlő

-          2 dl Tokaji aszú

-          só, őrölt bors, étke­zési keményítő

Az aszalt szil­vát meg­mos­suk, beáz­tat­juk a Tokaji borba.  A szőlőt lesze­mez­zük, megmossuk.

A liba­com­bot meg­mos­suk, a bőrös felén bevag­dos­suk és besóz­zuk. A bőr­rel lefelé for­dítva egy lábasba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Fedő­vel lefedve fel­tesszük párolni. Puhára párol­juk, majd zsír­jára süt­jük. Itt már lassú tűzön süt­jük, a saját zsír­já­ban. Ha kevés zsír főtt ki belőle, tehe­tünk hozzá egy kis libazsírt.

Las­san pirosra, puhára süt­jük. Mikor meg­sült, óva­to­san kiszed­jük, a zsír­ját leönt­jük. Az edény­ben egy kevés zsírt hagyunk és a szil­vát a gesz­te­nyé­vel lepi­rít­juk. Párol­juk pár per­cig, majd hoz­zá­ad­juk a szőlőt, pici bor­sot, fel­önt­jük a bor­ral (ami­ben a szil­vát áztat­tuk), és csa­pott evő­ka­nál kemé­nyítő­vel sűrít­het­jük. Kicsit bevo­nó­ké­pes lesz a mártás.

Tála­lás előtt össze­pá­rol­hat­juk a hús­sal, vagy csak mellé tálaljuk.

Köret­nek her­cegnő bur­go­nyát ajánlok.

A görög nem­zeti ellen­ál­lási moz­ga­lomra, az 1940-es hősökre emlé­kező ünnep­ség volt Belo­i­an­nisz­ban 2011. novem­ber 5-én. A hála­adó isten­tisz­te­let és a koszo­rú­zás után a művelő­dési ház­ban Laka­kisz Jor­gosz kép­vi­selő mon­dott ünnepi köszöntőt, majd az iskola diák­ja­i­nak műsora követ­ke­zett. A kul­tu­rá­lis prog­ram­ban a Pyr­gos nép­tánc­együt­tes két cso­portja, a buda­pesti Elle­niz­mosz és a belo­i­an­ni­szi Tri­an­da­filla nép­tánc­együt­tes is sze­re­pelt. A ren­dez­vényt haj­na­lig tartó tánc­ház zárta, zenélt a Taverna zenekar.

A perkata.hu web­la­pon lel­tem a hírre, hogy 2011. novem­ber 4-én meg­nyílt Buda­pes­ten, a Magyar Képző– és Iparmű­vé­szek And­rá­ssy úti kiál­lí­tó­ter­mé­ben az a kiál­lí­tás, amely a Kor­társ gra­fi­kák a per­ká­tai lele­tekről címet viseli, s amely­nek szer­vezője az Itt­hon Euró­pá­ban a Művé­sze­tért Köz­hasznú Ala­pít­vány volt. A hírt a Per­káta Online (perkata.eu) — a nagy­köz­ség alter­na­tív hon­lapja — is meg­erő­sí­tette és gaz­dag fotó­anyag­gal illuszt­rált beszá­mo­lót kínál olvasóinak.

Mint hírül adják, közel egy éve kezdő­dött a pro­jekt, amely lehetővé tette a képzős hall­ga­tók­nak, hogy a per­ká­tai meg­ke­rülő út épí­té­sé­nek meg­előző régé­szeti fel­tá­rása kap­csán elő­ke­rült temp­lom és temető lele­tanyaga alap­ján rajz­ban rekonst­ru­ál­ják az épít­mé­nye­ket, illetve és első­sor­ban a kopo­nyák alap­ján az egy­kor ott élt kun szár­ma­zású lako­sok arcvonásait.

A kiál­lító terem­ben elhe­lye­zett tábla tanú­sága sze­rint a kiál­lí­tás a Magyar Képzőmű­vé­szeti Egye­tem rek­to­rá­nak, Prof. Kőnig Fri­gyes­nek és az egye­tem Művé­szeti Ana­tó­mia, Geo­met­ria és Rajzi Tan­széke mun­ka­tár­sa­i­nak, vala­mint az egye­tem hall­ga­tó­i­nak arc­re­konst­ruk­ciós raj­zait mutatja be. Az arc­re­konst­ruk­ciós raj­zok a per­ká­tai régé­szeti lelő­hely fel­tá­rá­sán elő­ke­rült, az eddig leg­tel­je­sebb kun szál­lás temető anya­gát dol­goz­zák fel.

A Per­káta – Nyúli-dűlő lelő­he­lyen 2009 és 2011 között lezaj­lott régé­szeti fel­tá­rás­nak az ered­mé­nyei kiemel­ten fon­to­sak a kora közép­kori magyar tör­té­ne­lem, vala­mint a magyar­or­szági kunok tör­té­nete szem­pont­já­ból. A fel­tá­rás vezetője Kovács Loránd Oli­vér volt. A Magyar Nem­zeti Múzeum, a Nem­zeti Örök­ség­vé­delmi Köz­pont és a Magyar Képzőmű­vé­szeti Egye­tem együttmű­kö­dé­sé­vel lehető­ség nyílt a fel­tárt régé­szeti anyag­nak a képzőmű­vé­szet esz­kö­zé­vel tör­ténő meg­je­le­ní­té­sére, amely­nek hagyo­má­nyai van­nak a magyar archeo­ló­gia terü­le­tén is. Az elké­szült művé­szi arc­re­konst­ruk­ciók segít­sé­get nyúj­ta­nak a lele­tek régé­szeti, ant­ro­po­ló­giai tudo­má­nyos fel­dol­go­zá­sá­ban is, mind­amel­lett meg­ele­ve­ní­tik a mai kor embere szá­mára a közép­kori Magyar Király­ság terü­le­tére lete­le­pí­tett kunok arc­vo­ná­sait, és segít­sé­gé­vel közel kerül és meg­ele­ve­ne­dik a múlt. Rég elfe­le­dett arcok néz­nek vissza ránk az idő messzi távolából.

A kiál­lí­tás anya­gát a Sem­mel­weis Kiadó könyv for­má­já­ban is megjelentette.

A kiál­lí­tás a buda­pesti hely­szí­nen novem­ber 27-ig lát­ható, de – mint Per­káta hiva­ta­los hon­lap­ján olvas­ható – „hama­ro­san Fejér megyé­ben és/vagy Per­ká­tán is lát­ható lesz”, a Fejér Megyei Múze­u­mok Igaz­ga­tó­sága vezető­jé­nek és Per­káta pol­gár­mes­te­ré­nek a hely­szí­nen tör­tént egyez­te­té­sé­nek eredményeképpen.

Bízunk benne, hogy a kiál­lí­tás csak­ugyan „ván­dor­útra” kel, és a ma a kör­nyé­ken élő kun leszár­ma­zot­tak meg­te­kint­he­tik azt novem­ber 27. után a lakó­he­lyü­kön vagy annak köze­lé­ben, addig pedig aki teheti, a fővárosban.

Fotók: Kecs­kés Judit

 Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Díj - III. alka­lom­mal

2010-ben osz­totta ki másod­jára a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Díjat. Három kate­gó­ri­á­ban kilenc benyúj­tott pályamű közül négy pályázó mun­ká­ját ismer­ték el 2010 novem­be­ré­ben a Duna­új­vá­rosi Főis­kola “Tudo­mány hete” c. ren­dez­vény­so­ro­zat nyitó ple­ná­ris ülé­sén. A díjat hagyo­mány­te­remtő szán­dék­kal ala­pí­totta az Inno­vá­ciós Tanács, ennek meg­fe­lelően az idei évben is lehető­ség volt inno­va­tív pályá­za­tok benyúj­tá­sára; diák és vál­lal­kozó kate­gó­ria mel­lett intéz­mé­nyi kate­gó­ri­ára is vár­ták a pályázatokat.

A Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács 2011 szep­tem­be­ré­ben ismé­tel­ten meg­hir­dette a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ció Díjat, három kategóriában.

A beér­ke­zett pálya­mun­ká­kat három szakértő vizs­gálta meg és előér­té­kelte a

-        pályá­zati célok­nak való megfelelés

-       a  pro­jekt ere­de­ti­sége, újszerűsége

-        elért/elérhető gaz­da­sági eredmény

-        fenn­tart­ha­tó­ság

-        kis­tér­ségi hasznosulás

szem­pont­já­ból.

Az előér­té­ke­lés ered­mé­nye­ként átlag­pont­szá­mok ala­kul­tak ki. Követ­kező lépés­ként a Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács által ala­pí­tott, Rácz Mária által veze­tett  öttagú szak­mai bíráló bizott­ság — az előér­té­ke­lés is figye­lembe véve — készí­tett javas­la­tot a Tanács szá­mára. A Tanács végül októ­ber 27-ei ülé­sén dön­tött a díjakról.

DÍJA­ZOT­TAK

VÁL­LAL­KO­ZÓI KATEGÓRIA

Díj­áta­dók

-        Dr. Grei­ner Ist­ván a MISZ álta­lá­nos elnökhelyettese

-        dr. Lukács Péter, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács társelnöke

Vál­lal­ko­zói kate­gó­ria győztes

Momert Zrt. — “FIXI — Momert WI-FI body scale” c. pro­jekt

Néhány gon­do­lat a nyer­tes projektről:

A pályá­zó­ról:

Az 1967-ben ala­pí­tott Momert a kez­de­tek óta Duna­új­vá­ros­ban műkö­dik, itt talál­ha­tók gyár­egy­sé­gei, rak­tá­rai és iro­dái egy­aránt. A vál­la­lat tel­jes egé­szé­ben magyar tulajdonú.

A külön­böző gyár­tási tevé­keny­sé­gek mel­lett a hazai nagy­kö­zön­ség első­sor­ban kis­gé­pe­iről ismeri a Momert márkanevet.

A nyer­tes projektről:

Az egész­ség­ügyi pia­con, vala­mint a magán­célra fel­hasz­nált mér­le­gek­nél egyre nagyobb igény van a több­funk­ciós, veze­ték nél­küli tech­no­ló­gián ala­puló beren­de­zé­sekre. Ebben a pro­jekt­ben egy egész­ség­ügyi több­funk­ciós mér­leg fej­lesz­tési kon­cep­ci­ó­ját fej­lesz­tet­ték ki, jelen­leg a prototípus-modell kez­deti fej­lesz­tési fázi­sá­ban van.

DIÁK KATE­GÓ­RIA 

Díj­áta­dók

 -        dr. Niko­dé­mus Antal, NGM főosztályvezetője,

-        dr. Kado­csa László, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács társelnöke

Diák kate­gó­ri­á­ban emlék­la­pot kapott:

Katona József

A pro­jekt címe: KVAN­TI­TA­TÍV EEG ALKAL­MA­ZÁSA MOBI­LESZ­KÖ­ZÖK GONDOLATVEZÉRLÉSÉRE 

Diák kate­gó­ri­á­ban győztes:

Hor­váth Botond – „Vírus­ir­tók nagy­számú és gyor­san vál­tozó inter­ne­tes kár­tevői kör­nye­ze­té­nek off-line szi­mu­lá­lása című pályá­zata

Néhány gon­do­lat a nyer­tes projektről:

A pályá­zó­ról:

Hor­váth Botond jelen­leg a Duna­új­vá­rosi Főis­kola mérnök-informatikus sza­ká­nak hall­ga­tója. Részt vett a főis­kola infor­ma­tika inté­ze­té­ben működő vírus­vé­delmi kuta­tó­la­bo­ra­tó­rium kiala­kí­tá­sá­ban, és jelen­leg is itt végzi kuta­tá­sait. Kuta­tási terü­lete a szá­mí­tó­gé­pes kár­tevők ter­je­dé­sé­nek elem­zése, infor­ma­ti­kai rend­sze­rek és háló­za­tok biz­ton­sági vizs­gá­lata, vala­mint önsza­bályzó biz­ton­sági mód­sze­rek fejlesztése.

A pro­jektről:

Manap­ság a leg­több szá­mí­tó­gé­pes kár­tevő (vírus) kár­té­kony URL-ken, kár­té­kony olda­la­kon keresz­tül ter­jed. Ezek­nek az olda­lak­nak a tar­talma folya­ma­to­san vál­to­zik: meg­je­len­nek, eltűn­nek, eset­leg meg­vál­to­zik a tar­tal­muk. A kár­tevők akti­vi­tá­sát így nagyon nehéz követni, ese­ten­ként csak néhány hétig, napig vagy óráig elér­hetőek. A tudo­má­nyos diák­köri tevé­keny­ség kere­té­ben meg­va­ló­suló pro­jekt célja egy úgy­ne­ve­zett “mal­ware proxy szer­ver” fej­lesz­tése és haté­kony­sá­gá­nak javítása.

INTÉZ­MÉ­NYI KATEGÓRIA

Díj­áta­dók:

-        Koloss­vá­ryné Dr. Juhász Györ­gyi, a NIH főosztályvezető-helyettese

-        dr. Lukács Péter, a Duna­új­vá­rosi Kis­tér­ségi Inno­vá­ciós Tanács társelnöke

Intéz­mé­nyi kate­gó­ri­á­ban emlék­la­pot kapott:

Bánki Donát Gim­ná­zium és Szakközépiskola

A pro­jekt címe: “eTool CNC (CNC-berendezés-karbantartó tech­ni­kus eLe­ar­ning kép­zés)” 

Intéz­mé­nyi kate­gó­ri­á­ban győztes

Egész­ség­megőr­zési Központ

A pro­jekt címe: “Inno­va­tív eljá­rá­sok a gyer­mek­vé­de­lem területén”

Néhány gon­do­lat a nyer­tes projektről:

Az intéz­ményről:

Az Egész­ség­megőr­zési Köz­pont 1992 óta önkor­mány­zati intéz­mény­ként egész­ség­fej­lesz­tési és men­tál­hi­gi­é­nés fel­ada­to­kat lát el Duna­új­vá­ros okta­tási, egész­ség­ügyi és szo­ci­á­lis intéz­mé­nye­i­ben, és nyújt ala­csony küszöbű szol­gál­ta­tá­so­kat a város lakó­i­nak.
Az intéz­mény­ben dol­gozó team pszi­cho­ló­gu­sok­ból, szo­ci­ál­pe­da­gó­gu­sok­ból, védőnők­ből, men­tál­hi­gi­é­nés szak­em­be­rek­ből áll. A duna­új­vá­rosi isko­lák­ban ismer­tek és kere­set­tek prog­ram­ja­ink, melyek­nek célja a prevenció.

A pro­jektről:

A pro­jekt során az Egész­ség­megőr­zési Köz­pont work­sho­pok kere­té­ben, duna­új­vá­rosi ille­té­kes­ségi terü­le­tén, a bölcső­détől az álta­lá­nos isko­lai kor­osz­tá­lyig — min­den érin­tett intéz­ményt bevonva — fel­tárta a gyer­me­ke­ket veszé­lyez­tető tényező­ket, szak­em­be­rek segít­sé­gé­vel meg­ha­tá­rozta azok konk­rét tar­tal­mát, lét­re­ho­zott egy egy­sé­ges veszé­lyez­te­tett­sé­get fel­mérő rend­szert, mint a jelző­rend­szer érzé­ke­lési küszöb­szint standardját.

Kor­társ Művé­szeti Inté­zet – Dunaújváros

Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiállítás

A kiál­lí­tás kurá­tora: Hor­nyik Sán­dor, a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia Művé­szet­tör­té­neti Kuta­tó­in­té­ze­té­nek munkatársa

Meg­nyitó: 2011. novem­ber 4., 18.00 óra

Meg­nyitja: And­rási Gábor művészettörténész

Nyitva: 2011. decem­ber 9-ig, vasár­nap kivé­te­lé­vel naponta 10.00–18.00 óráig

A Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiál­lí­tás célja az, hogy újra meg­je­le­nítse, és kora­beli doku­men­tu­mok (meg­hí­vók, pla­ká­tok, fotók, kri­ti­kák) segít­sé­gé­vel értel­mezze is a legen­dás, 1989-es Kék Acél kiál­lí­tást, amely a Buda­pest Galé­ria Lajos utcai Kiál­lí­tó­há­zá­ban jött létre (Török Tamás ren­de­zé­sé­ben) Gábor Imre, Ger­ber Pál, Ger­hes Gábor, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kungl György, Tho­mas Mul­li­gan, Sugár János és a Hejet­tes Szomlyazók részvételével

Maga a Nehéz Ipar cím egy­részt utal arra a poli­ti­kai és kul­tu­rá­lis hely­zetre, vagyis a rend­szer­vál­tás korára és a poszt­szo­ci­a­lista vizu­á­lis kul­tú­rára, amely­ben a kiál­lí­tott művek a nyolc­va­nas évek máso­dik felé­ben lét­re­jöt­tek, más­részt viszont kife­jezi a rekonst­ruk­ció és az interp­re­tá­ció nehéz­sé­geit is. A Nehéz Ipar „másod­la­gos”, kul­túr­tör­té­neti célja ezzel össz­hang­ban éppen az, hogy konk­rét műal­ko­tá­so­kon keresz­tül mutassa be a rend­szer­vál­tás idő­sza­kát a magyar­or­szági szel­lemi és tár­gyi kul­túra egy jelentős képzőmű­vé­szeti szeg­men­sén keresztül.

Hor­nyik Sándor

Bódy Gábor Ifjú­sági Filmklub

FEL­HÍ­VÁS

A Fejér Megyei Művelő­dési Köz­pont Művé­sze­tek Háza 2012-ben is meg­szer­vezi a Fejér Megyei Nép­dal­ének­lési Versenyt.

A fel­hí­vás rész­le­te­sen itt: http://www.fejermmk.hu/site.cgi?/a/cikk/id/nepdal12

Kor­társ Művé­szeti Inté­zet – Dunaújváros

Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiállítás

A kiál­lí­tás kurá­tora: Hor­nyik Sán­dor, a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia Művé­szet­tör­té­neti Kuta­tó­in­té­ze­té­nek munkatársa

Meg­nyitó: 2011. novem­ber 4., 18.00 óra

Meg­nyitja: And­rási Gábor művészettörténész

Nyitva: 2011. decem­ber 9-ig, vasár­nap kivé­te­lé­vel naponta 10.00–18.00 óráig

A Nehéz Ipar - A rend­szer­vál­tás vizu­á­lis nyo­mai című kiál­lí­tás célja az, hogy újra meg­je­le­nítse, és kora­beli doku­men­tu­mok (meg­hí­vók, pla­ká­tok, fotók, kri­ti­kák) segít­sé­gé­vel értel­mezze is a legen­dás, 1989-es Kék Acél kiál­lí­tást, amely a Buda­pest Galé­ria Lajos utcai Kiál­lí­tó­há­zá­ban jött létre (Török Tamás ren­de­zé­sé­ben) Gábor Imre, Ger­ber Pál, Ger­hes Gábor, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kungl György, Tho­mas Mul­li­gan, Sugár János és a Hejet­tes Szomlyazók részvételével

Maga a Nehéz Ipar cím egy­részt utal arra a poli­ti­kai és kul­tu­rá­lis hely­zetre, vagyis a rend­szer­vál­tás korára és a poszt­szo­ci­a­lista vizu­á­lis kul­tú­rára, amely­ben a kiál­lí­tott művek a nyolc­va­nas évek máso­dik felé­ben lét­re­jöt­tek, más­részt viszont kife­jezi a rekonst­ruk­ció és az interp­re­tá­ció nehéz­sé­geit is. A Nehéz Ipar „másod­la­gos”, kul­túr­tör­té­neti célja ezzel össz­hang­ban éppen az, hogy konk­rét műal­ko­tá­so­kon keresz­tül mutassa be a rend­szer­vál­tás idő­sza­kát a magyar­or­szági szel­lemi és tár­gyi kul­túra egy jelentős képzőmű­vé­szeti szeg­men­sén keresztül.

Hor­nyik Sándor

Weixl-Várhegyi László vizet pré­di­kál és vizet iszik — jó sokat!
Ha hite­les embertől akar­ják hal­lani, hogyan őriz­het­jük meg az egész­sé­gün­ket, a fitt­sé­gün­ket az ötö­dik, sőt, a hato­dik iksz után is, akkor hall­gas­sák meg Weixl-Várhegyi Lász­lót! Elve: Nincs gyó­gyít­ha­tat­lan beteg­ség, csak gyó­gyít­ha­tat­lan beteg!

A TUDÁS­TÁR előa­dás­so­ro­zat követ­kező ven­dége a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom­ban tar­tott egy remekbe sza­bott, meg­döb­bentő infor­má­ci­ók­kal tar­kí­tott előa­dást 2011. novem­ber 4-én és novem­ber 17-én lesz a foly­ta­tás! Az előa­dás 18 óra­kor kezdő­dik és vár­ha­tóan 3 órás idő­tar­tamú lesz ez alka­lom­mal is.

Az elő­szál­lási gyö­ke­rek­kel bíró neves ter­mé­szet­gyó­gyász (és mér­nök, peda­gó­gus, rend­vé­delmi, köz­le­ke­dés­pszi­cho­ló­gusi, egész­ség­ügyi felső­fokú vég­zett­ség­gel is ren­del­kező szak­em­ber), ötven­két­sze­res magyar baj­nok. Hat­va­nas éve­i­ben járó vete­rán spor­to­ló­ként idén május­ban dobó­at­lé­ta­ként világ­baj­nok­sá­got nyert. Dina­mi­kus sze­mé­lyi­sége nem min­den­napi pél­da­ként áll­hat előt­tünk, taní­tá­sai, taná­csai nagy hasz­nunkra válnak!

Min­den­kit sze­re­tet­tel vár­nak a szervezők.

Az 56-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc 55. évfor­du­ló­ján, 2011. októ­ber 23-án dél­előtt, az isten­tisz­te­let után avat­ták fel a jelen­lévők a duna­új­vá­rosi evan­gé­li­kus temp­lom udva­rán meg­épült közös­ségi kemen­cét és a köze­lé­ben fel­ál­lí­tott élet­fát, Nyit­rai Mihály fafa­ragó alkotását.

A gyü­le­ke­zet tag­jai és a Magya­rok Szö­vet­sége duna­új­vá­rosi cso­portja össze­fo­gá­sá­val épült meg a kemence, amely­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ban Mol­nár József rác­al­mási kemence– és kály­ha­építő szak­mai taná­csai, Horog László, és a lel­kész, Ster­meczki And­rás két­kezi kivi­te­le­zése ját­szotta a leg­na­gyobb sze­re­pet. A tég­la­je­gye­ket vásár­lók, az anyag­gal, illetve mun­ká­juk­kal az ügyet támo­ga­tók név­so­rát táb­lán örö­kí­tet­ték meg.

Az októ­ber 18-ai Tudás­tár előa­dásra már pró­ba­sü­tés­sel készül­tek a közös­ség tag­jai, az októ­ber 23-ai ünnepi meg­em­lé­ke­zés pedig a kemence tény­le­ges fel­ava­tása is volt egy­ben. Kenye­ret, külön­féle süte­mé­nye­ket és sütő­tö­köt is sütöt­tek a jól fel­fű­tött sza­bad­téri kemen­cé­ben, amit a jelen­lévők közö­sen fogyasz­tot­tak el. Az ünnep­sé­gen élet­fát is avat­tak, amelyre készítője, Nyit­rai Mihály, a magyar címert és az evan­gé­li­ku­sok jelét is ráfa­ragta. Az ötven­ha­tos hősök előtti tisz­te­let jeléül mécse­se­ket gyúj­tot­tak és virá­go­kat helyez­tek el az életfánál.

A Pol­gárőr Egye­sü­let, Kulcs kapta a 2011. évi “Év Pol­gárőr Egye­sü­lete” kitüntetést.

Gra­tu­lá­lunk a Kin­ter Gyula elnök vezette csa­pat­nak, akik az idei esz­tendő rend­kí­vüli kulcsi ese­mé­nyei során helyt­ál­lás­ból, rugal­mas­ság­ból, önzet­len­ség­ből és oda­adás­ból jelesre vizsgáztak!

Újvári Milán dunaújvárosi származású táncművész a főszereplője annak a darabnak,
mely november 7-én vendégszerepel a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában.

A produkció főszereplője a dunaújvárosi Gárdonyi Géza Általános Iskola Táncművészeti
tagozatán kezdte tanulmányait, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola tanulója lett. Azóta
rendszeresen ér el sikereket a Magyar Divat és Sport-táncszövetség versenyein. Városunk
és országunk hírnevét erősítette már Szlovéniában, Amsterdamban, New York-ban, sőt
turnéja során egész Észak-Amerikában és Európában. Most egy igazi „átöltözőshow”-val
látogat szülővárosába, „Fregoli szindróma, avagy nem a ruha teszi az embert” címmel”.
Az előadás másik (fő)szereplője a szintén kiváló táncművész Réti Anna, aki a Rotterdami
Táncakadémián szerzett diplomát. Ők ketten egy fantasztikus produkció keretein belül
boncolgatják az öltözködés szerepét, így többek között azt is, hogy valóban attól függ-e a
személyiségünk, hogy milyen ruha van rajtunk:

„Felöltözünk. Talán átváltozó művészek vagyunk? Pedig néha nagyon nem szeretnénk azok
lenni. Felöltözünk. Magunkra húzunk minden elképzelhető réteget, egyiket a másik után,
míg már ki sem látunk belőle. Felöltözünk. Mindannyian átváltozó művészek vagyunk.
Blöffölünk – vagy már azt sem tudjuk, blöffölünk-e. Vetkőzzük le? Válasszunk réteget?
Levetkőzzünk? „…meg tanulni jelen lenni… …meztelen agyvelővel… …az ürességet
gyakorolni… …mindig először, mindig utoljára…” (Hamvas Béla)

Előadók:
ÚJVÁRI MILÁN, RÉTI ANNA

Alkotók:
Réti Anna, Claudio Stellato, Amos Ben Tal, Újvári Milán

Zeneszerző: Amos Ben Tal
Dramaturgiai munkatárs: Hudi László, Szőke Sándor
Jelmez: az alkotók és Szűcs Edit
Tér: Rácz Dóra
Fény: Pete Orsolya
Grafika: Rácz Nóra

A dalszöveg Ferencz Győző Fraktál-tudat című versének felhasználásával készült.

Linó­met­sze­tek és város­fris­sítő mat­ri­cák Kovács G. Tamás műhelyéből

 2011. októ­ber 28-án 17 óra­kor nyí­lik a „Mat­rica” Múze­um­ban Kovács G Tamás FÉL­LE­GÁL című kiál­lí­tása.  A kiál­lí­tást meg­nyitja László Bandy száz­ha­lom­bat­tai képzőművész.

Kovács G. Tamás  sok­szo­ro­sító gra­fi­kus, a kor­társ magyar képzőmű­vé­szet egyik „fene­gye­reke”. Műve­i­ben pezs­gően ötvöző­dik a hagyo­má­nyos és a modern, a misz­ti­kus és a rea­lista, a falusi idill és a nagy­vá­rosi utcaművészet.

Egyik leg­ked­vel­tebb tech­ni­kája a ma már rit­kán alkal­ma­zott linó­met­szés. Főleg nagy­mé­retű met­sze­te­ket készít több­szín­nyo­más­sal, álta­lá­ban figu­rá­lis témák­kal. Kez­det­ben a linó­leum meg­mun­ká­lá­sá­nak külön­le­ges lehető­sé­gei érde­kel­ték, később pedig vegyes eljá­rá­sok kezd­ték fog­lal­koz­tatni. A hagyo­má­nyos eljá­rást és a modern világ­szem­lé­le­tet ütköz­tető képein a játé­kos­ság és a kaján humor mögé rejti a mélyebb, sok­szor kri­ti­kai jel­legű tartalmat.

Szá­mos tár­sas és önálló kiál­lí­tá­son is bemu­tat­ko­zott már a közön­ség­nek. 2009-ben meg­nyerte az @rc óri­ás­pla­kát pályá­za­tot, illetve a Nati­o­nal Pos­ter Con­tes­tet, mun­káit bevá­lasz­tot­ták a Lino­cut Today német­or­szági ren­dez­vény kiál­lí­tandó mun­kái közé. Pécsett meg­va­ló­sult külön­le­ges mun­kája, a Gond­ta­lan Pad, amely a prob­lé­mák­tól való ins­tant sza­ba­du­lás lehető­sé­gét kínálja, Homály című mat­ri­cája pedig siker­rel sze­re­pelt a Fia­tal Kor­társ Állás­fog­la­lá­sok rendezvényén.

Útke­re­sé­se­iről és száz­ha­lom­bat­tai kiál­lí­tá­sá­ról így fogalmaz:

„Az utóbbi idő­ben pró­bál­tam kitö­rési pon­to­kat találni több­felé: egy­részt azon vol­tam, hogy a képeim egy szé­le­sebb réteg­hez jus­sa­nak el, más­részt pedig új tech­ni­ká­kat hasz­nál­tam a játé­kos­ság meg­tar­tá­sára. Úgy gon­dol­tam, hogy mun­ká­im­mal meg­pró­bá­lom fel­ja­ví­tani a köz­vet­len kör­nye­ze­te­met, és lefe­dek pár ott­fe­lej­tett, fosz­la­dozó utcai dobozt vagy más hasz­ná­la­ton kívüli terep­tár­gyat. Így kezd­tem alkal­mazni a street art esz­kö­zeit, és – fonák módon – az ere­deti gra­fi­kák­kal együtt sze­re­pel­te­tem a kiál­lí­tó­tér­ben. Ezzel pár­hu­za­mo­san a magyar punk hős­ko­rá­nak szö­ve­ge­iből merítve elin­dí­tot­tam egy város­fris­sítő pro­jek­tet; ennek ered­mé­nye­iből is lát­ható egy válogatás.”

A kiál­lí­tást 2011. decem­ber 4-ig tekint­heti meg a nagyközönség.

Hely­szín:

„Mat­rica” Múzeum (Száz­ha­lom­batta, Gesz­te­nyés út 1–3.)

Éle­té­nek 65. évé­ben elhunyt Dr.  M I C H A Í L   S T A I K O S, Auszt­riai Met­ro­po­lita, Magyar­or­szági és Közép-európai Exar­cha. Teme­té­sére Bécs­ben, 2011. októ­ber 25-én kerül sor.

A met­ro­po­lita műkö­dése ide­jén épült meg a belo­i­an­ni­szi orto­dox temp­lom. Évente több alka­lom­mal ő mutatta be az ünnepi isten­tisz­te­le­tet. Sze­re­tet­tel figyelte a kis­gyer­me­kek fejlő­dé­sét, örült, ha láto­ga­tása alkal­má­val telt ház előtt miséz­he­tett. Leg­utóbb a temp­lom fel­szen­te­lé­sé­nek 15. évfor­du­ló­ján járt Belo­i­an­nisz­ban, már súlyos bete­gen, de a köte­les­ség­tu­data és Urá­nak sze­re­tete legyő­zette vele a fáj­dal­mat, és a szent­mi­sét ez alka­lom­mal is ő mutatta be.

Élet­rajza

Michaíl met­ro­po­lita Őemi­nen­ci­ája, 1946. novem­ber 22-én, Athén­ban szü­le­tett, az Ale­xand­ri­á­ból szár­mazó Theo­do­rosz Sta­i­kos és a Szmir­ná­ból való Argiro Dimaki gyer­me­ke­ként. Az athéni Leon­dion Líceum elvég­zése után, 1964-ben Bécsbe köl­tö­zött, ahol a roko­nai élnek és azóta is állandó lakhelye.

  1965. augusz­tu­sá­tól az Auszt­riai Ortho­dox Met­ro­pó­lia szol­gá­la­tába lépett, mint az akkori met­ro­po­lita, Kri­zosz­tó­mosz úr sze­mé­lyi tit­kára és a bécsi Szent­há­rom­ság görög egy­házi közös­ség tit­kára. 1970-től az auszt­riai egy­ház­me­gye “Stachys” c. folyó­ira­tá­nak a főszer­kesztője.
1979. októ­be­rétől 1983. júni­u­sáig a Thessza­lo­niki Arisz­to­te­lész Egye­tem teo­ló­giai és lel­ki­pász­tori karán tanult és szer­zett dip­lo­mát. Ezzel pár­hu­za­mo­san a Bécsi Egye­te­men német iro­dal­mat, filo­zó­fiát és egy­ház­jo­got tanult.
1977. novem­ber 21-én főpász­tora, Kri­zosz­tó­mosz auszt­riai met­ro­po­lita dia­kó­nussá, majd 22-én pappá szen­telte és archi­mand­ri­a­tai rang­ban az Auszt­riai Egy­ház­me­gye és annak Olasz­or­szági, Svájci és Magya­ro­szági Exar­chá­tusa­i­nak pro­toszynk­el­lo­szává (kan­cel­lá­ria vezető) nevezte ki. Papi szol­gá­la­tát a bécsi görög orho­dox közös­ség tör­té­nelmi Szent György és Szent­há­rom­ság temp­lo­ma­i­ban végezte és az ottani görög iskola igaz­ga­tója lett.
1985. novem­ber 5-én, főpász­tora fel­ter­jesz­té­sére, a Kons­tan­ti­ná­po­lyi Egye­te­mes Pat­ri­ar­chá­tus Szent Szi­nó­dusa egy­hangú dön­tés­sel Krisz­tu­po­lis püs­pö­kévé válasz­totta és bécsi szék­hellyel az Auszt­riai Egy­ház­me­gye és annak Exar­chá­tusai segéd­püs­pö­kévé nevezte ki.
Kri­zosz­tó­mosz met­ro­po­lita önkén­tes nyu­ga­lomba vonu­lása után, 1991. novem­ber 5-én a Szent Szi­nó­dus egy­han­gú­lag Auszt­riai met­ro­po­li­tává és Magyar­or­szági és Közép-európai Exar­chává válasz­totta.
Beik­ta­tása után azon­nal hoz­zá­lá­tott az auszt­riai egy­ház­köz­sé­gek éle­té­nek meg­újí­tá­sá­hoz és új egy­ház­köz­sé­gek szer­ve­zé­sé­hez, vala­mint a Kons­tan­ti­ná­po­lyi Pat­ri­ar­chá­tus magyar­or­szági jelen­lé­té­nek újra­szer­ve­zé­sé­hez. Ennek ered­mé­nye­ként a Magyar­or­szági Ortho­dox Exar­chá­tus jogi stá­tusa ren­dező­dött, Belo­i­an­nisz görög köz­ség­ben új temp­loma épült, Buda­pes­ten iro­dája és kápol­nája léte­sült, ahol bein­dult a litur­gi­kus élet. Főpász­tori gon­dos­ko­dása és fel­ügye­lete mel­lett Belo­i­an­nisz köz­sé­gen kívül, Szen­tes, Kecs­ke­mét, és Kar­cag tör­té­nelmi görög orto­dox közös­sé­gei szá­mára is szol­gáló papo­kat és dia­kó­nu­so­kat szen­telt.
Rend­sze­re­sen részt vesz az Egye­te­mes Pat­ri­ar­chá­tus hiva­ta­los kül­dött­sé­ge­i­ben, a többi orto­dox egy­ház­zal és más egy­há­zak­kal való talál­ko­zó­kon. Az oszt­rák rádió és TV val­lási szer­kesztő­sé­gé­nek tagja. Euró­pai és helyi öku­me­ni­kus ren­dez­vé­nyek, az Euró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­ája (CEC), az Egy­há­zak Világ­ta­ná­csa ülé­se­i­nek részt­vevője. Több­ször járt kül­dött­ként a Vati­kán­ban és a világ szá­mos orszá­gá­ban.
A Bécsi Egye­te­men újgö­rög nyel­vet és annak filo­zó­fia karán, vala­mint a bécsi Római Kato­li­kus Sze­mi­ná­ri­um­ban orto­dox teo­ló­giát tanít.
1996–1999-ig az Auszt­riai Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Taná­csá­nak elnöke volt. Az oszt­rák val­lás­közi EU bizott­ság tag­ja­ként részt vesz az EU brüsszeli és az Európa Tanács genfi rendezvényein.

Fon­to­sabb kitün­te­té­sei:
Pat­ri­ar­chai Főkán­tor (1970), Jeru­zsá­lemi Pat­ri­ar­chá­tus Nagy­ke­resztje (1972), Moszk­vai Pat­ri­ar­chá­tus Szt. Vla­di­mír Rendje (1972), Len­gyel Orto­dox Egy­ház Arany­ke­resztje (1993), Cseh és Szlo­vák Orto­dox Egy­ház Szt. Cirill és Metód Rend I. foko­zat (1994), Athén város Arany­ke­resztje (1996), Magyar Köz­tár­sa­sági Érdem­rend Közép­ke­resztje (1999), Belo­i­an­nisz köz­ség dísz­pol­gára (2000), Oszt­rák Köz­tár­sa­ság gyé­mán­tok­kal éke­sí­tett Nagy­ke­resztje (2011), Görög Köz­tár­sa­ság Nagy­kresztje (2011) stb.

Fon­to­sabb írá­sai:
•  A Buda­pesti Görög és Make­dov­lach Orto­dox Egy­házi Közös­ség, Bécs, 1968.
•  Die Stel­lung der Laien der Litur­gie der Ortho­do­xen Kirche, Graz, 1989.
•  Die Rolle der Iko­nen in der Litur­gie der Ortho­do­xen Kirche, Wien, 1993.
•  Agat­hang­el­osz Xiru­da­kisz archi­mand­rita tanul­má­nya a Livor­nói Görög Orto­dox Egy­házi Közös­ségről (1936), Ret­him­non, 1993.
•  Lob­preis Got­tes, Thessza­lo­niki, 1994.
•  Ger­ma­nosz Karavan­ge­lisz met­ro­po­lita emlé­ke­zete, Athén, 1995.
•  Az Egy­ház és Népe a Kereszt és a Fel­tá­ma­dás közös útján., Athén, 1995.
•  Quel­len ortho­do­xer Spi­ri­tu­a­li­tat, Wien, 1996, Graz, 1996.
•  Erwar­tun­gen und Hoff­nun­gen auf die Zwiete Euro­pa­i­sche Öku­me­ni­sche Ver­samm­lung in Graz aus der Sicht der Ortho­do­xen Kirche, Wien, 1997.
•  Tör­té­nelmi tanul­mány az Orto­dox Egy­ház és a görög­ség bécsi jelen­lé­téről, (kéz­irat).
•  Die grie­chi­schen Geme­in­den als Tra­ger grie­chiser Kul­tur im Dona­u­raum, (kéz­irat).
•  Teo­ló­giai cik­kei, pré­di­ká­ciói meg­ta­lál­ha­tók az Orto­do­xia, Theo­lo­gia, Ekk­li­szia és Stachysz görög nyelvű folyó­ira­tok­ban, vala­mint a görög, oszt­rák és magyar sajtóban.

(az élet­rajz for­rása: patriarchatus.hu)

Nagy­ka­rá­csony­ban 2011. novem­ber 2-án meg­nyitja kapuit a XVI. Orszá­gos Miku­lás Fesz­ti­vál, amely decem­ber 23-ig várja a láto­ga­tó­kat. Az ünne­pé­lyes  meg­nyi­tóra novem­ber 4-én kerül sor, hatá­ron túli magyar gye­re­kek részvételével.

A meg­szo­kott és nép­szerű att­rak­ción (talál­ko­zás a Magyar Miku­lás­sal, szán­húzó szar­va­sok és csil­lag­járó szán meg­te­kin­tése, Manó­vi­lág kiál­lí­tás, Ját­szó­ház, Kará­cso­nyi Múzeum) túl az idei esz­tendő újdon­sága a Zöld Kará­csony Óriás Tár­sas­já­ték lesz.

Ebben a játék­ban a kicsi­ket egy uta­zásra hív­juk, amely­ben eljut­nak a négy évszakba, négy állat lakó­he­lyére és meg­ta­nul­ják, hogyan kell gyűj­teni a hul­la­dé­ko­kat, hogy fenn­ma­rad­has­son cso­dá­la­tos vilá­gunk, a Föld. A játék Bubu­tí­már Éva, kera­mi­kus ter­ve­zé­sé­ben és az Öko-Ferr Non­pro­fit Kft. szak­mai segít­sé­gé­vel készült el.

Az ünnep­hez kap­cso­ló­dóan lehető­sé­get biz­to­sí­tunk a Megyék Kará­csony­fá­i­nál, hogy min­den láto­gató saját megyéje kará­csony­fá­jára fel­he­lyezze a hozott díszt, illetve a díszek a Ját­szó­ház kézmű­ves fog­lal­ko­zá­sain is elkészíthetők.

Az idei év újdon­sága az érem­verő gép, ame­lyen miku­lás­falvi emlék­ér­met lehet készíteni.

A ren­dez­vény 52 nap­ján több mint 200 prog­ram várja a gye­re­ke­ket. Talá­lós kér­dé­sek, szí­ni­előa­dá­sok, vala­mint zenés és tán­cos prog­ra­mok szó­ra­koz­tat­ják a kicsi­ket, töb­bek között a Bőrönd mese­mu­si­cal – a Meg­asz­tár­ban fel­tűnt — Patai Anna fősze­rep­lé­sé­vel, illetve Szandi is kon­cer­tet ad.

Min­den­kit sze­re­tet­tel vár a Magyar Miku­lás és a fesztivál.

Tize­dik szü­le­tés­nap­ját ünne­pelte a Mező­fal­vá­ért Egye­sü­let októ­ber 22-én a duna­új­vá­rosi kis­tér­ség civil szer­ve­ze­tei szá­mára ren­de­zett kon­fe­ren­ci­á­val. A ren­dez­vé­nyen 12 egye­sü­let, klub kapott bemu­tat­ko­zási lehető­sé­get, oszt­hatta meg örö­meit, gond­jait a jelen­lévők­kel. A részt­vevők ötle­te­ket kap­tak egy­más­tól, az egye­sü­le­tek címét, tele­fon­szá­mait és e-mail címét tar­tal­mazó mel­lék­let­nek pedig min­denki nagy hasz­nát veszi a későbbiekben.

A kon­fe­ren­ciát Márok Csaba pol­gár­mes­ter nyi­totta meg, Kiss Attila, a Mező­fal­vá­ért Egye­sü­let elnö­ké­nek köszöntő­jét követően, majd Rohon­czi Sán­dor, a Híd Egye­sü­let tit­kára­ként ismer­tette tevé­keny­sé­gü­ket. Őt Ele­kes Zsu­zsa és Tör­teli Zol­tán követte, a Civil Szer­ve­ze­tek Fejér Megyei Szö­vet­sége mun­ka­tár­sai mutat­koz­tak be és aján­lot­ták szol­gál­ta­tá­sa­i­kat a jelen­lévők figyel­mébe. Foga­rasi Béla a daru­szent­mik­lósi Falu­lánc, Tal­pai Tiborné a bara­csi Barát­ság Nyug­dí­jas Egye­sü­let, Megyesi Sán­dor a bara­csi Nap­le­mente Nyug­dí­jas Egye­sü­let, Sze­mere Bri­gitta a Falu­szé­pítők, Nagy­ve­nyim, Juhász-Vedres Zol­tánné a nagy­ve­nyimi Arany Daru Nyug­dí­jas Klub, Nyu­la­siné Lakos Angéla a Mező­falvi Női­kar, Papp Imréné a Mező­folt, Vizi Ignác a mező­falvi Önkén­tes Tűzoltó Egye­sü­let, Mol­nár József  a Vál­lal­ko­zók Rác­al­má­sért Egye­sü­let, végül, de nem utolsó sor­ban Kiss Attila, a Mező­fal­vá­ért Egye­sü­let elnöke mutatta be egye­sü­lete ered­mé­nyeit, fogal­mazta meg a gon­do­kat. Vége­ze­tül Kiss Attila zárta a kon­fe­ren­ciát, ame­lyen a 44 meg­hí­vott egye­sü­letből 21 kép­vi­sel­tette magát 53 résztvevővel.

Töb­bek gond­jára hely­ben szü­le­tett meg­ol­dás, mások a most lét­re­jött sze­mé­lyes isme­ret­ség­nek köszön­hetően ezen­túl vár­ha­tóan bát­rab­ban for­dul­nak segít­sé­gért tapasz­tal­tabb tár­sa­ik­hoz, illetve a Szövetséghez.

A leg­töb­ben az uta­zási (és az élet úgy álta­lá­ban) költ­sé­gek drá­gu­lá­sát, a prob­lé­más kom­mu­ni­ká­ciót (inter­net­hasz­ná­lat, hon­lap üze­mel­te­tés), a tag­ság akti­vi­zá­lá­sá­nak nehéz­kes­sé­gét (vol­tak, akik a tévé­so­ro­za­tok iránti “füg­gést” jelöl­ték meg okaként).

A kon­fe­ren­cia zár­sza­vá­ban elhang­zott, hogy a kom­mu­ni­ká­ci­ó­nak, egy­más segí­té­sé­nek és a tag­ság akti­vi­zá­lá­sá­nak mind­in­kább nő a sze­repe a jövő­ben, így ezekre a terü­le­tekre kell a leg­in­kább oda­fi­gyelni. Jóma­gam fel­aján­lot­tam segít­sé­gem a Mező­földi Élet, illetve a mezofoldielet.hu Civil Élet rova­tát kínálva a prog­ra­mok nép­szerű­sí­té­sére, remélve, hogy több meg­hívó érke­zik a jövő­ben, továbbá hogy a civil szer­ve­ze­tek aján­lá­sára a kis­tér­ség vál­lal­ko­zá­sai nagyobb mér­ték­ben veszik igénybe ter­mé­keik, szol­gál­ta­tá­saik hír­ve­ré­sére a lapot, ezzel hoz­zá­se­gítve a szer­kesztő­sé­get a nyom­ta­tott újság még nagyobb pél­dány­szám­ban, még nagyobb lefe­dett­ség­gel tör­ténő meg­je­le­nés növekvő költ­sé­ge­i­nek elő­te­rem­té­sé­hez. Egy­ben fel is aján­lot­tam segít­sé­gem a hon­la­pok elké­szí­té­sé­ben és üze­mel­te­té­sé­ben. (Érdeklődni: info@mezofoldielet.hu vagy kata.koczka@gmail.com e-mail címen és a 06 20 723 7211 mobilon)

A ren­dez­vény végén ebéd és egy hatal­mas ünnepi torta várta a részt­vevő­ket. A kon­fe­ren­ciát a Kis­tér­ségi Szi­ner­gia Köz­ala­pít­vány támogatta.

Rácalmás, Művelődési Ház és Könyvtár

Családi Maszat-Kaland Klub

2011. október 20. 16 óra

Klubnyitó foglalkozás.

Klubvezető: Riskó Csilla, babahordozási tanácsadó

DUNA­ÚJ­VÁ­ROS – Evan­gé­li­kus templom

2011. októ­ber 18. kedd 17 óra TUDÁS­TÁR előadás

DR. VASS CSABA: Önel­lá­tás, sza­bad­ság, önkor­mány­zás — A Szent Korona üze­nete a mának.

http://www.jakd.hu/index.php?p=hir&hid=365

Folk­be­ats albu­mok és lemez­be­mu­tató sorozat

Népzene-világzene 

Nyi­tó­kon­cert októ­ber 21

Min­den ország­nak kell egy Banda!

A Köz­tár­sa­ság Ban­dája  ’Elhúzza Azt Sejeha!’  lemezbemutató

Apnoé ’For­duló’  lemezbemutató

Folk­be­ats Mű-hely:

Lan­tos Zol­tán, Cziránku Sán­dor (Bar­baró, Kár­pát Möbius)

Kár­pát Möbius élő lemezfelvétel

Októ­ber 21, 19h, Buda­pest, VI.ker., Eötvös10 Közös­ségi és Kul­tu­rá­lis Színtér

www.folkbeats.hu   www.eotvos10.hu

ahol a szí­vem dobban!

A Folk­be­ats album­so­ro­za­tot ter­jeszti az 1G Records  www.1grecords.hu

Min­den ország­nak kell egy banda!

A Köz­tár­sa­ság Ban­dája 

Világ­zene magyar nép­ze­nei ala­po­kon. A Folk­be­ats egyik nagy felfedezettje!

’A Köz­tár­sa­ság Ban­dája azt a fajta világ­ze­nét játssza, amit saj­nos keve­sen művel­nek nálunk: nép­ze­nei fel­dol­go­zá­sa­i­kat váro­sias, fia­ta­los, nap­ra­kész for­mába öntik – és olyan ener­gi­á­val tálal­ják, ami azon­nal magá­val ragadja hall­ga­tóit. Két­ség­te­le­nül új és friss hang az övék, mely egé­szen bizo­nyos, hogy komoly jövő előtt áll.’

(Mar­ton László, Szi­get Fesz­ti­vál világ­ze­nei nagy­szín­pad főszervező)

www.akoztarsasagbandaja.hu

http://www.youtube.com/watch?v=lo9UopABEnw

Apnoé

Folk under­ground. Nép­zene és rock and roll!

Az Apnoé zenei ihle­tett­sé­gét a magyar nép­ze­néből ere­dez­teti s egy olyan önálló hang­zást hozott létre, mely a világ­zene műfaj­ban egy új dimen­ziót nyi­tott meg. 2009-ben talált egy­másra a zene­kar és Mesics György „Mesó”, aki tizenöt éve külön­böző tánc­há­zas zene­ka­rok tagja, prí­mása. A nótá­kat azóta hami­sí­tat­lan népi hegedű, és egy férfi ének­hang is gaz­da­gítja, sajá­tos karak­tert adva a banda egyéni, magyar népi muzsi­kák fel­dol­go­zá­sá­ból, újra­gon­do­lá­sá­ból eredő stí­lu­sá­nak, ahol az elekt­ro­mos hang­sze­rek hang­zás­ban nép­ze­nei irányt vesz­nek, a népi hang­sze­rek pedig roc­ko­sab­ban szó­lal­nak meg.

www.apnoe.hu

http://www.youtube.com/watch?v=XEgo3f7_WrM

Elő­ze­tes októ­ber 28   

A Bal­kán hangja vs Zene Hiperisztánból!

Őskes­tar ven­dég Nikola Parov

Hyper­no­mad ven­dég Ágos­ton Béla

lemez­be­mu­ta­tók

Októ­ber 28  Buda­pest VI.ker., Eötvös10

www.folkbeats.hu www.eotvos10.hu

http://www.youtube.com/watch?v=lo9UopABEnw

http://www.youtube.com/watch?v=XEgo3f7_WrM

… a magyar nyelv maga a csoda!

Falu végén kurta kocsma

(csak “e” betűvel!!!)

Telep­szeg­le­ten sze­szelde
cser­mely mel­lett elhe­lyezve,
benne kedve tet­sze­legne,
teszem fel, nem esteledne.

Egek rendre este­led­nek,
erek, ber­kek csen­de­sed­nek.
Dereg­lye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.

Sze­szelde bez­zeg nem csen­des,
zeng-peng benne zene ren­des.
Szesz ereje szer­te­ter­jed,
embe­rek­nek kedve gerjed.

Hej, menyecske, ked­ves lel­kem,
erjedt hegy­le­vet kell nyel­nem!
Legyen het­ven esz­ten­deje,
de meg heves szesz ereje!

Zene­mes­ter, sebe­seb­ben!
Kere­ke­dett fene ked­vem.
Kere­se­tem szer­te­ve­rem,
lel­ke­met meg eltemetem.

Meg­je­len­nek ren­de­let­tel:
csen­de­seb­ben ked­ve­tek­kel!
Telep feje heve­redne,
eset­leg elszenderedne!

Legyen vele beste lelke,
te meg eredj fene helyre!
Zene zeng­jen, szedte-vedte,
pen­de­lyem­nek lehet veszte!

Esmeg men­nek, reteszt ver­nek:
Legye­nek csen­de­sek kend­tek!
Szen­tek lelke legyen velek,
ked­ves egyet­le­nem beteg.

Fele­le­tet egy meg nem tett,
bere­keszt­nek szesz­nye­le­tet.
Zene men­ten befe­jezve,
s szer­te­men­nek csendesedve

Kiss Mik­lós nyert a hg.hu Design Award-on! A rác­al­mási fia­tal művész (lapunk ter­vezője) újabb díjat ért el. Mun­kái meg­te­kint­hetők: www.kissmiklos.hu

A hg.hu Design Award az első olyan magyar díj, amely a kre­a­tív ter­ve­zés öt kate­gó­ri­á­já­ban ismeri el a közel­múlt leg­jobb meg­va­ló­sult munkáit.

Az öt kategória:

Épí­té­szet (17 nevezett)

Divat (20 nevezett)

Gra­fi­kai design (20 nevezett)

Inter­ak­tív design (11 nevezett)

Ter­mék­de­sign (18 nevezett)

Kiss Mik­lós a nem­zet­közi zsűri meg­íté­lése alap­ján a gra­fi­kai design kate­gó­ria első helye­zettje lett! Gratulálunk!

A győz­tes alko­tá­sok­ból a Szépmű­vé­szeti Múze­um­ban októ­ber 6–16. között kiál­lí­tás lát­ható. A képek forrása:

http://designaward.hu

Beszél­ge­tés Cser Ferenccel.

(Cser Ferenc vegyész­mér­nök aka­dé­miai dok­tor, kutató. 30 éve fog­lal­ko­zik a Földközi-tenger népek, 20 éve a magyar­ság őstör­té­ne­té­vel. 1989 óta Auszt­rá­li­á­ban dol­go­zik. Jelentő­sebb köny­vei: Gyö­ke­rek, Ben­já­min, Kárpát-medence vagy Szkí­tia. A nemenyi.netszer­kesztője.)

+ + + +

- Más­fél évszá­zada eről­tet­ték ránk a kizá­ró­la­gos “finn­ugor” ere­de­tünk tanát, és az ezt kép­vi­selők ellen­vé­le­ményt nem tűr­nek. Pedig az orto­dox nyel­vész­ke­dés — amely egy sosem­volt nyelvből vezetné le a magyar­ság ere­de­tét — gyenge lába­kon áll. Nincs az iga­zát bizo­nyító, vagy bár­mi­lyen régé­szeti lelet, a tár­gyi, szel­lemi nép­rajz, a népem­lé­ke­zet tényeit pedig sem­mibe veszik.

- László Gyula vetette fel néhány évti­zede, hogy a nyel­vé­szek­nek, régé­szek­nek, nép­raj­zo­sok­nak és az ember­tan­nal fog­lal­ko­zók­nak együt­te­sen kel­lene kiala­kí­ta­niuk a magyar­ság ere­de­té­vel és őstör­té­ne­té­vel kap­cso­la­tos elmé­le­te­ket. Nem vélet­le­nül szor­gal­mazta a négy tudo­mányág művelői­nek össze­fo­gá­sát — gyö­ke­re­sen eltér­tek egy­más­tól az elképzeléseik.

- Nem min­den­napi nyelv­tu­dá­sod alap­ján — hisz 3 kivé­te­lé­vel az összes euró­pai nyel­vet beszé­led, és sok ókori, keleti nyel­vet is ismersz — nem vagy-e elfo­gult a nyel­vé­szeti bizo­nyí­tá­sok javára?

- Való­ban: vizs­gá­la­taim leg­fon­to­sabb részét képezte a nyelv­elem­zés — hiszem az MTA elmé­le­té­nek is ez az alapja. Kuta­tá­saim során egyre több, szá­momra is meg­döb­bentő tényre bukkantam.

A magyar nyelv (ha egy­ál­ta­lán elfo­gad­juk a családfa-elméletet) nem értel­mez­hető a fel­té­te­le­zett finn­ugor nyelvi csa­ládfa egyik ágacs­ká­já­nak, hanem ennek a nép­cso­port­nak az alap­vető és meg­ha­tá­rozó nyelve! Nyel­vünk rago­zása, szó­kép­zése, saját sza­va­i­nak tömege, szó­bok­rai, kife­jező­ké­pes­sége hihe­tet­len magas szintű — mind­amel­lett szó­kész­le­té­nek zöme ősi.

Az úgy­ne­ve­zett “finn­ugor” nyel­vek leg­in­kább éppen a magya­ron keresz­tül mutat­nak hason­ló­sá­got, és nem for­dítva! A nyelv­ro­kon­ság mér­té­két kife­jező ún. glat­tok­ro­no­ló­gia sze­rint meg­be­csült rokon­sági fokuk rend­kí­vül kicsi, vagyis e nyel­vek elvá­lá­sá­nak kikö­vet­kez­te­tett idő­pontja rop­pant régi. A hiva­ta­lo­san leg­kö­ze­lebbi rokon­nak tekin­tett vogul és oszt­ják nyel­vektől leg­alább 7 (hét) évez­rede, a finn cso­por­té­tól pedig leg­alább 14 (tizen­négy) évez­rede el kel­lett válni!

Ez a becsült elvá­lási idő eleve cáfolja a nyel­vé­szet állí­tó­la­gos ered­mé­nye­ire épí­tett szár­ma­zási (“finn­ugor csa­ládfa”) elmé­le­tet — amit egyéb­ként a régé­szet is mere­ven tagad!

- A nem­zeti olda­lon sok híve van a sumér ere­det­nek, amely elkép­ze­lés egyéb­ként kap­cso­ló­dik a XIX. szá­zadi “ugor-török hábo­rú­hoz”, amely vitá­ban a turk /török/ ere­det egyik vál­to­za­ta­ként sze­re­pelt először.

- A sumér nyelv­től való távol­sá­gunk kizárja ennek lehető­sé­gét. Ha csak az eről­te­tett szó­egye­zé­se­ket tekint­jük, akkor is 9 (kilenc) évez­red­del ezelőtt kel­lett volna elvál­nunk, ami­kor még sumér önazo­nos­ság nem is léte­zett! De ha a valódi nyel­vé­szeti bizo­nyí­té­ko­kat vizs­gál­juk, még régebbre kel­lene visszanyúlnunk.

- Milyen természeti-társadalmi viszo­nyokra követ­kez­tet­he­tünk ezek­ben az ősi időkben?

- A magyar nyelv szer­ve­zett­sége alap­ján nem lehet külön­böző össze-vissza csa­vargó cso­por­tok közös nyelve, hiszen ekkora szer­ve­zett­ségre több évez­re­des lete­le­pült élet­mód ad csak lehető­sé­get. Már­pe­dig a sztyep­pei ere­det ezzel ellen­té­tes viszo­nyok­kal jár. Nagy sűrű­ségű, több évez­re­des, viszony­lag zavar­ta­lan művelt­sé­get sztyep­pei terü­le­ten nem talá­lunk, ellen­ben a Kárpát-medencében és köz­vet­len kör­nye­ze­té­ben (külö­nö­sen a keleti lejtő­kön) volt ilyen műveltség.

A magyar népmű­vé­szet hihe­tet­le­nül gaz­dag és alap­vetően mel­lé­ren­delő szem­lé­le­tet tük­röz. Egye­dül­álló képi világú nép­da­la­ink, vala­mint regé­ink, ősi szem­lé­letű mesé­ink száma nagy­ság­ren­dek­kel haladja meg Európa összes többi művelt­sége hasonló ter­mé­ke­i­nek szá­mát. A képi ábrá­zoló művé­szet ugyan­csak mel­lé­ren­delő, és a lélek­ele­me­ket ábrá­zolja; raga­dozó álla­to­kat, har­cias ele­me­ket csak elvétve talá­lunk, a tükör-szimmetria pedig hiány­zik. Ez har­mo­ni­zál a magyar lélek­hit­tel, mert az élők és hol­tak országa nem tükör­képe egy­más­nak — ahogy pél­dául a kel­ták­nál van — hanem pusz­tán szint­béli különb­ség van közöt­tük. Gon­dol­junk csak az életfa-motívumra, vagy Erdé­lyi Zsu­zsanna e téren való fel­táró munkájára.

- És a zenei anya­nyel­vünk? Egy­szer Kiszely Ist­ván meg­aján­dé­ko­zott egy felvétel-sorozattal, ame­lyen ujgur lány éne­kelt állí­tó­la­gos magyar pen­ta­ton motí­vu­mo­kat — saj­nos ezek “új stí­lusú”, vagyis néhány szá­zada szü­le­tett nép­da­lok­nak bizo­nyul­tak. Ez meg­ren­dí­tette hite­met a zenei alap­nyel­vünkre épí­tett rokonításban.

- A magyar zenei alap­nyelv pen­ta­ton. Ez a zene alap­vetően ide­gen a kör­nye­ze­tünk zené­jétől, ellen­ben har­mo­ni­zál más ősi terü­le­tek zené­jé­vel. Népi tán­ca­ink viszont ellen­pon­to­sak. Ez azt jelenti, hogy míg a zene nyel­vünk első szó­tagú hang­sú­lyo­zá­sá­nak meg­fe­lelően zeng, a tánc­ban a hang­sú­lyos zenei pont­nál nem dob­bant, hanem akkor emeli fel a lábát a tán­cos. Hasonló tán­cot látunk Európa másik ősné­pé­nél, a baszkoknál.

- Van más hason­ló­ság is?

- A baszk is ragozó nyelv, de eltérő módon, úgy­ne­ve­zett erga­tív nyelv. De pél­dául a töb­bes­szá­mot követ­ke­ze­te­sen “k”-val képzi, mint a har­ma­dik ősnyelv, az örmény is.

- Las­sacs­kán az ember­tani bizo­nyí­té­kok­hoz érünk. A finn­ugor leszár­ma­zás­tan hívei is elis­me­rik, hogy az álta­luk leg­kö­ze­lebbi roko­nok­nak kine­ve­zett obi ugo­rok mon­gol, illetve iráni rassz­jegyűek, ember­ta­ni­lag tőlünk tel­je­sen távol esnek.

- A magyar­ság jel­leg­ze­te­sen közép-európai, a gene­ti­kai vizs­gá­la­tok sze­rint az egyik euró­pai ősgén kiemelt rész­ará­nyú hor­do­zója. A magyar népes­ség­ben gya­ko­riak a cro-magnoni ember­tí­pus­ból leve­zet­hető úgy­ne­ve­zett hideg égövi típu­sok, míg az euró­pai népes­sé­get viszony­lag nagy arány­ban jel­lemző kau­ká­zusi ember típusa rit­kább. A magya­rok között a nul­lás vér­cso­port rová­sára nagyobb az AB vér­cso­port rész­ará­nya, ami az AB-csoport Kárpát-medencei mutá­ci­ó­jára utaló adat.

- A mi csa­lá­dunk is AB vércsoportú.

- A fér­fi­ak­ról fiú utó­dokra öröklődő gén — Y kro­mo­szóma — egy sza­ka­sza sza­ba­don meg­vál­toz­hat. Mint­hogy a vál­to­zás sebes­sége nem túl­zot­tan nagy, ez lehetővé teszi, hogy nagyon hosszú idő­sza­ko­kat átfogva vizs­gál­juk a szár­ma­zásfa alak­ját, kap­cso­la­tait. Bizo­nyos vál­to­zá­sok meg­ma­rad­nak az újabb vál­to­zá­sok­nál, ezért meg­ha­tá­roz­ható, hogy egyes jel­leg­ze­tes­sé­gek milyen őshöz kapcsolhatók.

A magyar lakos­sá­got két­har­mad arány­ban jel­lemző vari­á­ció Európa nagyon ősi gén-variációjának felel meg. Egy másik, de Európa nyu­gati terü­le­tét jel­lemző­vel egye­tem­ben ez már csak­nem a lakos­ság három­ne­gyed részé­nél meg­ta­lál­ható. De a gén­ku­ta­tást bőveb­ben lehe­tet­len egy rövid beszél­ge­tés­ben kifej­teni, legyen elég ennyi.

- No igen: a “Kárpát-medence vagy Szkí­tia” c. köny­ved­ben úgy a nyolc­va­na­dik gén­nél tovább lapoz­tam… Jel­zem: Hóman Bálint, évti­ze­dek­kel a gén­ku­ta­tá­sok előtt is már euró­pai ősnép-jellegünk mel­lett állt ki az „Ősem­be­rek, ősma­gya­rok” c. köny­vé­ben – helye­sen ráérezve a később szü­le­tendő tudo­mány eredményeire.

És mit mutat ki a tudo­mány a finn­ugor­nak neve­zett többi népeknél?

- Léte­zik egy fia­tal­nak nevez­hető gén­va­ri­á­ció, (talán 4 évez­re­des­nek, de semmi esetre sem több, mint 10 évez­re­des­nek szá­mít­ják), amely a vélt vér­ro­ko­nok­nál — finn­ugor népek — meg­le­hető­sen komoly szá­za­lék­arány­ban meg­ta­lál­ható és ez a magyar lakos­ság­ból tel­je­sen hiányzik.

A szár­ma­zás­ge­ne­tika így össz­hang­ban van a nyelvi és ember­tani elem­zés ada­ta­i­val: a magyar lakos­ság zöm­mel őseu­ró­pai, már pedig az őseu­ró­pa­iak a jég­kor­szak ide­jén nem éltek észa­kon, nem éltek az Urál kör­nyé­kén, hanem a nyugat-európai tele­pe­ken felül (pl. Dor­dogne völ­gye és kör­nye­zete, Fran­cia­or­szág) zöm­mel a Kárpát-medencében és annak keleti külső terü­le­tein, kb. a Dnye­per vonaláig.

- Vagyis, ha jól értem: a Kárpát-medencén kívül a szin­tén ősnép basz­kok mai fran­cia­or­szági terü­le­té­nek kör­nyé­kén (Béarn, Lapurdi, Zube­roa) és a Csángóföldön.

- Igen, ez min­den való­színű­ség sze­rint így van. A basz­kok szinte kizá­ró­lag az ősné­pet jel­lemző nul­lás vércsoportúak.

- A székely-magyar rovás­írásra rop­pant büsz­kék vagyunk. Segít ben­nün­ket őse­ink megtalálásában?

- A Kárpát-medence újkő­kori művelt­sé­gei írtak. Írás­je­leik rovás­je­lek vol­tak, és eze­ket találta meg a mél­tat­la­nul (tuda­to­san) elfe­led­te­tett Torma Zsó­fia az 1870-es évek­ben a tor­dosi cse­re­pe­ken és ezek jelen­tek meg a tatár­la­kai amu­let­ten is. Ezek kora Kr.e. 5–6. évez­red, ami­kor Mezo­po­tá­mi­á­ban még nem hasz­nál­ták a későbbi rovás­je­lek­hez hason­lító jeleket!

Ezek az írás­je­lek — melyek Közép-Európa több művelt­sé­gé­ben is meg­ta­lál­ha­tók — leg­alább más­fél évez­red­del meg­elő­zik a sumér írás képi for­má­ját is. A kárpát-medencei réz­öntő művelt­ség írt tehát, de nem keres­ke­delmi fel­jegy­zé­se­ket, hanem föl­te­hetően rövid val­lási fel­jegy­zé­se­ket. Az írás közeli utóda a line­á­ris A írás, amit még ma sem tud­tak meg­fej­teni. A későbbi line­á­ris B írást már a keres­ke­delmi föl­jegy­zé­sek révén meg­fej­tet­ték, de a korábbi, és a Kik­lá­dok­tól északra, az euró­pai föld­ré­szen egé­szen a Kárpát-medence északi pere­méig ismert írás­je­le­ket még nem. Mint­hogy az itteni művelt­sé­gek mel­lé­ren­delő szem­lé­letűek vol­tak (pél­dául nem volt embert for­máló kerá­mi­á­juk), ezért az indo­eu­ró­pa­iak gon­do­lat­me­nete és nyelve alap­ján az írás meg­fej­tése remény­te­len­nek lát­szik. De csak az indo­eu­ró­pa­iak gon­do­lat­me­nete alap­ján remény­te­len — magyar alap­ján azon­ban nem!

- Pap Gábor hasz­nálta elő­ször a “hon­fog­la­lás” helyett a “haza­ta­lá­lás” kife­je­zést. Hogyan illik “euró­pai ősnép” mivol­tunkba a népem­lé­ke­zet hun-magyar mito­ló­gi­ája, vagy Árpád hon­fog­la­lása? Feren­czi Ist­ván Mihály kolozs­vári pro­fesszor már a XX. szá­zad köze­pén Árpád népé­nek gyér lét­számú sír­jai mel­lett az általa ava­rok­nak neve­zett ősla­ko­sok ezres lét­számú sír­jait kutatta fel. Ez a régé­szeti állás­pont egyezni lát­szik az előbb elmondottakkal.

- A hon­fog­la­lás ide­jén ezen a terü­le­ten is bizo­nyít­ha­tóan jelen volt a kettős kul­túra a maga külön hatalmi és az ettől meg­kü­lön­böz­tet­hető lete­le­pe­dett, földmű­velő jel­leg­ze­tes­sé­ge­i­vel. A hunok­tól kezdődően a bete­le­pe­dett kato­na­né­pek a terü­le­ten a nyu­gati hódí­tás elleni védel­met nyúj­tot­ták és a művelt­sé­gek így ötvöződ­tek. A sztyep­pei művelt­ség azon­ban zöm­mel a Kárpát-medence sztyep­pei terü­le­tére kor­lá­to­zó­dott és néhány ember­öltő alatt a terü­le­tet jel­lemző művelt­ség­ben fel­ol­dó­dott.  Árpád ‘hon­fog­la­ló­i­val’ és a keresz­tény művelt­ségi és hatalmi kör­höz való csat­la­ko­zás után az immár latin betűs írá­sok a kor jel­lemzőit továb­bít­ják a jelenbe, a korábbi rovás­írá­sos emlé­ke­ket elpusztították.

- Döntő jelentő­ségű, írá­sos fel­jegy­zés áll-e rendelkezésünkre?

- Mel­lé­ren­delő szem­lé­letű népes­ség azon­ban nem jegyzi a tör­té­nel­mét, itt nincs a hero­iz­mus által dik­tált emlé­ke­zési kény­szer. Jegyzi ellen­ben a nevelő cél­zatú mesé­ket, tör­té­ne­te­ket, dalo­kat, reg­éket. Mint­hogy a hun idő­kig ezen a terü­le­ten sem király­ság, sem komoly mér­tékű föld­tu­laj­don nem mutat­ható ki, dicső­sé­ges ese­mé­nyekre sem szá­mít­ha­tunk — mint ahogy nin­cse­nek is. A korábbra fel­té­te­lez­hető föl­jegy­zé­sek min­den való­színű­ség sze­rint csakis a tár­gyi tudást és a val­lási rítus szó­beli ele­meit rög­zít­hette. Bizo­nyítja az a tény, hogy a Bib­liát az ebben a kor­ban hasz­nált magyar sza­vak­kal szinte tel­jes egé­szé­ben le lehet magyarra for­dí­tani, ide­gen sza­va­kat csakis a val­lási intéz­mé­nyek újabb keletű meg­ne­ve­zé­sére kell igénybe venni!

Össze­fog­la­lóan arra a követ­kez­te­tésre jutot­tam – és ebben a vonat­ko­zás­ban kap­cso­lód­tunk össze Dr. Darai Lajos­sal és készí­tet­tünk több köny­vet is együtt -, hogy a magyar nyelvű művelt­ség, ember és nép alap­vetően a Kárpát-medence ősla­kosa, aki­hez az évez­re­dek során min­den­kori lét­szá­má­nál jóval keve­sebb sztyep­pei lovas-pásztor is csat­la­ko­zott és a helyiek nyel­vét, művelt­sé­gét átvéve azzal ötvöző­dött. A Medence ősla­kos­sága végig meg­tar­totta nyel­vét és mel­lé­ren­delő fel­fo­gá­sát – egé­szen nap­ja­in­kig. Kör­nye­ze­té­vel való konf­lik­tu­sa­i­nak for­rása nem az itte­niek har­cos, hódító szem­lé­lete és visel­ke­dése, mert ez a szom­szé­dait jel­lemzi, ezzel szem­ben az ősla­ko­sok évez­re­dek óta véde­kező maga­tar­tást tanú­sí­ta­nak. A Kárpát-medencében évez­re­de­kig virágzó nagy sűrű­ség­ben lete­le­pe­dett, mel­lé­ren­delő szem­lé­letű művelt­ség­hez valami utód­nyelv­nek kell tar­tozni, ami­nek köve­tel­mé­nyeit a magya­ron kívül egyet­len jelen­legi meden­cei nyelv sem elé­gít ki. A magyar nyelvű művelt­ség­hez pedig nagy sűrű­ségű, hosszan tartó lete­le­pe­dett élet­mód­nak kell tar­tozni, amit Eur­ázsia belát­ható terü­le­tein sehol másutt, mint a Kárpát-medencében nem talá­lunk meg.

A magyar nép, nyelv és művelt­ség Kárpát-medencei ere­de­té­nek gon­do­lata az ismert nyelvi, régé­szeti, ember­tani és nép­rajzi ada­tok­kal össz­hang­ban van, ezért vall­juk és állunk ki mellette.

2010. decem­ber 12.                                             Sár­közy Csaba

For­rás: nemenyi.net